Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

A propagan dintrik munkájáhozt Az elosztási viszonyok fejlesztése a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági terme- lőszövetkezetekben is az elosztás fő elve a munka­szerinti elosztás. Az elv gya­korlati megvalósítását azon­ban bizonyos sajátosságok be­folyásolják. A sajátosságok egy része azzal függ össze, hogy a termelőszövetkezetek­ben nem össznépi, hanem cso­porttulajdonról van szó, amely alapvetően meghatározza az elosztás módját és befolyásol­ja a mértékét is. Az elosztás­nál egyes megkülönböztető vo­nások a mezőgazdasági munka sajátos körülményeiből fa­kadnak. A munka eredménye a munka elvégzése után csak hosszabb idő múlva jelentke­zik, amely egyes elosztási for­máknál nagy szerepet játszik, (részes művelés.). A szövetkezetek, mint cso­porttulajdonon alapuló válla­latok, a szocialista gazdasag- naK az aliami vanaiatoKnal nagyooo mertenben elnuionuit elemei. Ennek az elKűionult- segneK a jegyeit megtaláljuk az elosztási viszonyos alasu- lasanai is. A termeiószóvetKe- zeteKDen is a tagsag személyi jövedelmének anyagi fedezete, — melyhez munkájuk alapján jutnak — a nemzeti jövede­lem egyéni fogyasztási alapja. A szövetkezetek munaadijazasi alapjának nagyságáról azon­ban, a jövedelemtől függően minden szövetkezet maga dönt. Ezt a döntést az állam bizonyos szabályozókon ke­resztül befolyásolja, de nem határozza meg. Az állami vál­lalatok dolgozóinak bére csak kisebb mértékben függ az adott vállalat gazdálkodásának eredményeitől (nyereségrésze­sedés). a szövetkezetek eseté­ben ez a függés nagyobb. A személyes jövedelemnek a gazdálkodás eredményétől va­ló függéséből következik, hogy azonos munkáért a különböző szövetkezetek — gazdasági eredményeiktől és jövedelmük felosztásától függően — na­gyon eltérő, munkadíjat fizet­nek. Az eltérésekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes szövetkezetek gazdasági eredménye nemcsak a kollek­tíva munkájától függ, hanem földjük mennyiségétől, minő­ségétől. fekvésétől, gazdasá­guk felszereltségétől is. Ezek a körülmények sokszor fokozzák az eltérések lehetőségét. Mi­vel a szétosztható iövedelem forrása általában csak az adott év eredményének egy része, a különböző eredmé­nyekkel járó években még ugyanaz a termelőszövetkezet is azonos munkáért eltérő mértékben fizet.. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben az elosztási viszony alakulásának még más sajátosságai is vannak. Ilyen, hogy a szövetkezeti tagok nemcsak a közös gazdaságban végzett munka után jutnak jövedelemhez, hanem a ház­táji gazdaságokból is. Ez a jö­vedelem ugyancsak erősen differenciáltan jelentkezik ter­melőszövetkezetek között és termelőszövetkezeteken belül is. ''További sajátosság, hogy a termelőszövetkezeti tagok a közös gazdaságból származó jövedelmük egy ré­szét természetben kapják meg, melyet vagy önfogyasztásra használnak fel, vagy szaba­don értékesítenek. A termelő­szövetkezeti tagok egy része tu­lajdonosi mivoltukon keresz­tül is részesedik jövedelemben a föld járadék révén, sőt a termelőszövetkezeti tagok ál­tal megtermelt jövedelemből — föld járadék, vagy bérlet cí­mén — kívülállók is részesed­nek. Ezek a körülmények azt mutatják, hogy a munka sze­rinti elosztás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem úgy valósul meg, mint az ál­lami, vagy más szövetkezeti szektorban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdál­kodásának fejlődésével ezek a különbségek egyre jobban csökkennek. Bizonyos ^játosságok meg­szűnésével a jövedelemelosztás eltérő vonásai közelednek egymáshoz. Az állami vállala­toknál arra törekszenek, hogy az egyes dolgozók jövedelme — az eddigiektől jobban — függjön a vállalat gazdálkodá­sának eredményességétől. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben pedig előtérbe ke­rül a jövedelem biztonságának és rendszerességének biztosí­tása. A termelőszövetkezeti tör­vény, a gazdaságirányítási rendszer változása igen jelen­tős módosítást eredményezett az elosztási viszonyok alaku­lásában a termelőszövetkeze­tekben. Legjelentősebb válto­zás, hogy a tagok részesedése munkadíjból és kiegészítő ré­szesedésből áll. Ez a korábbi maradék ré­szesedéssel szemben nagyobb biztonságérzetet ad a tagság részére, hiszen a termelési költségként elszámolt pénz­beli munkadíjat rendszeresen, általában havonta megkapja. A törvény ezen kitételének al­kalmazását helyes minden ter­melőszövetkezetben maradék­talanul végrehajtani, mert a végzett munka rendszeres anyagi elismerése a tagság munkakedvét, munkafegyelmét nagyban javítja. A rendszeres havi munkadíj biztosítása a termelőszövetkezetek többsé­génél megfelelően oldódott meg. de egy pár helyen csak részben élnek a törvénv adta lehetőségekkel. Előfordul olyan eset. hogy nem biztosí­tanak minden hónapban mun- kadíiat, vagy a munkadíj ará­nyának a megállapításánál óvatosok. esetenként az év utolsó bónanialban beszünte­tik a munkadíifizetést. how év végón nngvnbb kiegészítő rési-esedést fizethessenek Vannak ol.van esetek is, b.n<Tv túlf;7etnek, túlelőlege- zésbe mennek át. A termelőszövetkezeti ta- ^ got a végzett munkája alapján részesedés illeti meg, mely a fent már ismertetett munkadíjból és kiegészítő ré­szesedésből áll. A termelő- szövetkezet a szocialista el­osztási elvnek megfelelően bármilyen munkadíjazási rend­szert alkalmazhat. Ennek megfelelően eléggé változatos munkadíjazási for­mák alakultak ki az alapján, hogy a munkát teljesítmény­előírással (munkanormával), a munkában töltött idővel, vagy pedig a termés (hozam) meg­határozott részével méri és díjazza a termelőszövetkezet. A tsz-törvény értelmében a munkadíjazási rendszer leg­alapvetőbb, állandó jellegű sza­bályait az alapszabálybar is fel kell venni, melytől a ter­melőszövetkezet vezetősége nem térhet el. A munkadíja­zásnak bármilyen megoldását alkalmazzák a termelőszövet­kezetek, két alapvető célt min­dig szem előtt kell, hogy tart­sanak, a szocialista elosztás elvét és az anyagi érdekelt­ség érvényre juttatását. A termelőszövetkezeti ta- gok közösből szárma­zó egyéni jövedelmét több té­nyező határozza meg, mint az alkalmazott munkadíjazási rendszer, a gazdálkodás szín­vonala, az egyéni teljesítmény, a kollektíva együttes sikere, a gazdaságpolitikai feltételek vál­tozása, a saját erőből történő felhalmozás alakulása, stb. Az említett tényezők közül a munkadíjazási rendszernek igen nagy jelentősége van, mivel nagyban befolyásolja a termelési érték, ezen belül a bruttó jövedelem nagyságát. Az elosztás konkrét formái és a szövetkezeti parasztság személyes érdekeltsége közötti szoros összefüggés felismerése és felhasználása segítségével helyes irányban befolyásolhat­juk a termelést, a termelé­kenység alakulását. A terme­lés és a munkatermelékenység alakulása, valamint a dolgo­zók személyes érdekei között megnyilvánuló közvetlen kap­csolat igen előnyös vonása a szövetkezeti gazdálkodásnak. A személyes érdekeltséget fo­kozni tudjuk és kedvező ha­tását jobban kihasználhatjuk, ha biztosítjuk a munkadíjak megfelelő szintű, rendszeres és garantált kifizetését. Ezt biz­tosítani lehet a részesedési alap képzésének új rendjén keresztül, hogy a várható ré­szesedés nagyobb hányadát, legfeljebb 80 százalékát mun­kadíjalapként megtervezhetik és költségként elszámolhatják a termelőszövetkezetek. A munkadíj garantálása mellett a felosztás formájá­ban rendkívül nagy változa­tosság jellemző az elosztási vi­szonyokra. Jól elkülönül egy­mástól két fő csoport, a munkaegység szerinti és a pénzbeli munkadíjazást alkal­mazók csoportja, de ezen be­lül is a legkülönbözőbb vál­tozatokkal találkozunk. A fej­lettebb, garantált pénzbeli dí­jazás mellett is megtaláljuk a részes művelést és ennek kü­lönböző változásait, kombiná­cióit. Terjedőben van a megyében a termelőszövetkezetekben is a végtermék alapján való munkadíjazás. Azonban ezek­ben a termelőszövetkezetekben megtaláljuk a hagyományos elosztási rendszereket is. Mi­vel függ össze a munkák ér­tékelésének és díjazásának nagy változatossága a ter­melőszövetkezeteknél ? Az okot a termelőszövetkezetek eltérő természeti, társadalmi és gaz­dasági feltételeiben, a diffe­renciált gazdasági eredmé­nyekben, az ezzel összefüggő gazdálkodási színvonalban kell keresni. Ebből következik az a megállapítás, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás mai fokán a munkadíjazási módok nagy változatossága gazdaságilag szükségszerű. AT gyázni kell arra, hogy ™ a nagy változatosság ne jelentsen olyan tarkaságot, hogy sem a vezetőség, sem a tagság ne tudjon rajta eliga­zodni. A nagy tarkaság, me­lyet nehéz átfogni, olyan aránytalan elosztáshoz vezet­het, amely sérti a termelő­szövetkezeti tagság anyagi ér­dekeltségét és a munka sze­rinti elosztás elvét. Egyes szö­vetkezetekben a bonyolult munkadíjazási rendszer miatt igen nagy aránytalanságok alakultak ki, mely komoly munkafegyelmi problémát vont maga után. Az elosztási viszonyok to­vábbfejlesztésénél a fő cél, hogy minél következetesebben érvényre jusson a munka sze­rinti elosztás, az eredményes­ség érdekében kihasználásra kerüljön az anyagi érdekeltség lehetősége és a tagság részé­re biztonságos és rendszeres keresetet biztosítson. BUCSI ELEK MB. mgo. vezető NAPIRENDEN a területfejlesztési politika elvi kérdései Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap délután ülést tar­tott a Tolna megyei képviselő- csoport. Az ülésén K. Papp József, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottságának első titká­ra, országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót. Először a képviselői és nar- lamenti munka tapasztalatai­ról szólott. Többek között el­mondotta, hogy ( az új választási rendszer bevált, az országgyűlési munka sokat fejlődött, s ezzel hozzájárult a szocia­lista demokrácia kibontakozá­sához. Sokat jelent, hogv az utóbbi három év alatt jelen­tősen fejlődött a törvényalko­tás, a plénum ellenőrző tevé­kenysége és a képviselők ak­tivitása. K. Papp József ezután a te­rületfejlesztési politika elvi kérdéseiről beszélt. Elmondot­ta, hogy az ország különböző pontjain élő emberek élet­színvonal-különbségének minél tökéletesebb kiegyenlítése a cél. Ez a kiegyenlítési törek­vés a területfejlesztés legna­gyobb hatékonyságában kell hogy megnyilvánuljon. Min­den területen arra kell töre­kedni, hogy olyan alap fejlesztésén munkálkodjanak a legin­tenzívebben, amiből a leg­nagyobb társadalmi hasz­nosság várható. Mindezzel kapcsolatban mi­lyen feladatok hárulnak a köz- igazgatásra? A kormány a célszerűség figyelembevételé­vel csak regionális fejleszté­si célokat ad. A helyi szervek közigazgatási határral bezárt szervek, amelyeknek feladatuk, hogy saját lakosságuk minden irányú ellátását biztosítsák, lía azonban saját erőből nem tudnak eleget tenni aa országos célnak — mármint annak, hogy a különböző vi­dékek lakossága életszínvona­lának kiegyenlítésére töreked­jenek —, akikor állami esz­közöket kell igénybe venniük. E témával függ össze a tele­pülésfejlesztés. A településfej­lesztés alapja is a gazdaság- fejlesztés. < i Átgondolt tervezéssel kell meghatározni azokat a te­lepüléseket amelyeket ér­demes városokká, nagy­községekké, vagy közös ta­nácsú községekké fejlesz­teni. Az előadó elmondotta, hogy a terület- és településfejlesz­tés rendszerében további ösz­tönzések bevezetésére van szükség. Az előző témából adódott K. Papp József tájékoztatójá­nak harmadik része, amely a tanácsi munka továbbfejlesz­téséről szólott, különös tekin­tettel a szocialista demokra­tizmus fejlődésének irányára és várható széles körű kiter­jedésére. A tanácsokról szól­va az előadó többek között arról beszélt, hogy azok az államigazgatás helyi szervei, amelyeknek jelentős tömeg- kapcsolataiik vannak. Munká­juk hatékonysága érdekében továbbfejlesztésükről kelj gon­doskodni. K. Papp József tájékoztatója után Kaszás Imre, a megyei képviselőcsoport elnöke be­szélte meg a soron következő országgyűlési ülésszak napi­rendjét képviselőtársaival, va­lamint ismertette az ország- gyűlés ez évi programját. A megye képviselői ezután még hosszasan elbeszélgettek a megye fejlődése és fejlesz­tése különböző gondjairól. Ez történt a külpolitikában (Folytatás a 2. oldalról.) Továbbra is nagy hullá­mokat ver a Swissair-gép katasztrófája. Az arab or­szágok sajtója felháborodot­tan kommentálja a svájci kormány döntését, amely megszigorítja az arab ál­lampolgárok. beutazását. Az algíri El Mudzsahid arról ír, hogy ez megkülönböztető jellegű és ellentmond Svájc semlegességének. .A lap megjegyzi, hogy ilyen lépé­sek láttán az arab világ sem maradhat^tétlen. A kairói Al Ahram arról ír, hogy „erősödik a gyű­lölet-kampány az arabok el­len”. A lap az Egyesült Ál­lamokat, Izraelt, s néhány más nyugati országot azzal vádol, hogy a repülőgép ka­tasztrófáját felhasználja az arabok elleni gyűlölet szí­tására, a brit sajtóval kap­csolatban pedig megállapít­ja, hogy „cionista körök be­folyására megkísérli a Pa­lesztinái ellenállási mozga­lomra hárítani a felelőssé­get a légi szerencsétlenség miatt. Washington Tüntetés Pompidou ellen Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Izraelt támogató ameri­kai zsidó szervezetek több ezer tagja tüntetett hétfőn délután a washingtoni Fehér Ház előtt, közvetlenül azt megelő­zően, hogy Pompidou francia elnök hivatalos látogatásra ér­kezett az Egyesült Államok­ba. A tüntetést tiltakozásnak szánták amiatt, hogy Francia- ország a közel-keleten nem egyértelműen Izraelt támogató politikát folytat és különösen azért, mert sugárhajtású Mi­rage vadászgépeket adott el egy arab országnak, Líbiának. A francia elnök nem találko­zott a tüntetőkkel: a Wa­shington környéki Andrews légitámaszpontról, ahová kü- lönrepülőgépe leszállt egye­nesen az amerikai elnökök ré­szére fenntartott rezidenciá­ba, Camp Dávidba vitték he­likopteren. Pompidout a re­pülőtéren Spiro Agnew al- elnök köszöntötte, Nixonnal a francia elnök csak kedden délelőtt, magyar idő szerint dél­után találkozott, amikor a Fe­hér Háznál katonai díszpom­pával fogadták. Camp Davidben készült fel Pompidou látogatására előző­leg Nixon elnök is, aki a hét végét töltötte a rezidencián és Henry Kissingerrel, nemzet- biztonsági tanácsadójával foly­tatott megbeszélést a közel- keleti helyzetről.

Next

/
Thumbnails
Contents