Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
A propagan dintrik munkájáhozt Az elosztási viszonyok fejlesztése a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági terme- lőszövetkezetekben is az elosztás fő elve a munkaszerinti elosztás. Az elv gyakorlati megvalósítását azonban bizonyos sajátosságok befolyásolják. A sajátosságok egy része azzal függ össze, hogy a termelőszövetkezetekben nem össznépi, hanem csoporttulajdonról van szó, amely alapvetően meghatározza az elosztás módját és befolyásolja a mértékét is. Az elosztásnál egyes megkülönböztető vonások a mezőgazdasági munka sajátos körülményeiből fakadnak. A munka eredménye a munka elvégzése után csak hosszabb idő múlva jelentkezik, amely egyes elosztási formáknál nagy szerepet játszik, (részes művelés.). A szövetkezetek, mint csoporttulajdonon alapuló vállalatok, a szocialista gazdasag- naK az aliami vanaiatoKnal nagyooo mertenben elnuionuit elemei. Ennek az elKűionult- segneK a jegyeit megtaláljuk az elosztási viszonyos alasu- lasanai is. A termeiószóvetKe- zeteKDen is a tagsag személyi jövedelmének anyagi fedezete, — melyhez munkájuk alapján jutnak — a nemzeti jövedelem egyéni fogyasztási alapja. A szövetkezetek munaadijazasi alapjának nagyságáról azonban, a jövedelemtől függően minden szövetkezet maga dönt. Ezt a döntést az állam bizonyos szabályozókon keresztül befolyásolja, de nem határozza meg. Az állami vállalatok dolgozóinak bére csak kisebb mértékben függ az adott vállalat gazdálkodásának eredményeitől (nyereségrészesedés). a szövetkezetek esetében ez a függés nagyobb. A személyes jövedelemnek a gazdálkodás eredményétől való függéséből következik, hogy azonos munkáért a különböző szövetkezetek — gazdasági eredményeiktől és jövedelmük felosztásától függően — nagyon eltérő, munkadíjat fizetnek. Az eltérésekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes szövetkezetek gazdasági eredménye nemcsak a kollektíva munkájától függ, hanem földjük mennyiségétől, minőségétől. fekvésétől, gazdaságuk felszereltségétől is. Ezek a körülmények sokszor fokozzák az eltérések lehetőségét. Mivel a szétosztható iövedelem forrása általában csak az adott év eredményének egy része, a különböző eredményekkel járó években még ugyanaz a termelőszövetkezet is azonos munkáért eltérő mértékben fizet.. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben az elosztási viszony alakulásának még más sajátosságai is vannak. Ilyen, hogy a szövetkezeti tagok nemcsak a közös gazdaságban végzett munka után jutnak jövedelemhez, hanem a háztáji gazdaságokból is. Ez a jövedelem ugyancsak erősen differenciáltan jelentkezik termelőszövetkezetek között és termelőszövetkezeteken belül is. ''További sajátosság, hogy a termelőszövetkezeti tagok a közös gazdaságból származó jövedelmük egy részét természetben kapják meg, melyet vagy önfogyasztásra használnak fel, vagy szabadon értékesítenek. A termelőszövetkezeti tagok egy része tulajdonosi mivoltukon keresztül is részesedik jövedelemben a föld járadék révén, sőt a termelőszövetkezeti tagok által megtermelt jövedelemből — föld járadék, vagy bérlet címén — kívülállók is részesednek. Ezek a körülmények azt mutatják, hogy a munka szerinti elosztás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem úgy valósul meg, mint az állami, vagy más szövetkezeti szektorban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődésével ezek a különbségek egyre jobban csökkennek. Bizonyos ^játosságok megszűnésével a jövedelemelosztás eltérő vonásai közelednek egymáshoz. Az állami vállalatoknál arra törekszenek, hogy az egyes dolgozók jövedelme — az eddigiektől jobban — függjön a vállalat gazdálkodásának eredményességétől. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig előtérbe kerül a jövedelem biztonságának és rendszerességének biztosítása. A termelőszövetkezeti törvény, a gazdaságirányítási rendszer változása igen jelentős módosítást eredményezett az elosztási viszonyok alakulásában a termelőszövetkezetekben. Legjelentősebb változás, hogy a tagok részesedése munkadíjból és kiegészítő részesedésből áll. Ez a korábbi maradék részesedéssel szemben nagyobb biztonságérzetet ad a tagság részére, hiszen a termelési költségként elszámolt pénzbeli munkadíjat rendszeresen, általában havonta megkapja. A törvény ezen kitételének alkalmazását helyes minden termelőszövetkezetben maradéktalanul végrehajtani, mert a végzett munka rendszeres anyagi elismerése a tagság munkakedvét, munkafegyelmét nagyban javítja. A rendszeres havi munkadíj biztosítása a termelőszövetkezetek többségénél megfelelően oldódott meg. de egy pár helyen csak részben élnek a törvénv adta lehetőségekkel. Előfordul olyan eset. hogy nem biztosítanak minden hónapban mun- kadíiat, vagy a munkadíj arányának a megállapításánál óvatosok. esetenként az év utolsó bónanialban beszüntetik a munkadíifizetést. how év végón nngvnbb kiegészítő rési-esedést fizethessenek Vannak ol.van esetek is, b.n<Tv túlf;7etnek, túlelőlege- zésbe mennek át. A termelőszövetkezeti ta- ^ got a végzett munkája alapján részesedés illeti meg, mely a fent már ismertetett munkadíjból és kiegészítő részesedésből áll. A termelő- szövetkezet a szocialista elosztási elvnek megfelelően bármilyen munkadíjazási rendszert alkalmazhat. Ennek megfelelően eléggé változatos munkadíjazási formák alakultak ki az alapján, hogy a munkát teljesítményelőírással (munkanormával), a munkában töltött idővel, vagy pedig a termés (hozam) meghatározott részével méri és díjazza a termelőszövetkezet. A tsz-törvény értelmében a munkadíjazási rendszer legalapvetőbb, állandó jellegű szabályait az alapszabálybar is fel kell venni, melytől a termelőszövetkezet vezetősége nem térhet el. A munkadíjazásnak bármilyen megoldását alkalmazzák a termelőszövetkezetek, két alapvető célt mindig szem előtt kell, hogy tartsanak, a szocialista elosztás elvét és az anyagi érdekeltség érvényre juttatását. A termelőszövetkezeti ta- gok közösből származó egyéni jövedelmét több tényező határozza meg, mint az alkalmazott munkadíjazási rendszer, a gazdálkodás színvonala, az egyéni teljesítmény, a kollektíva együttes sikere, a gazdaságpolitikai feltételek változása, a saját erőből történő felhalmozás alakulása, stb. Az említett tényezők közül a munkadíjazási rendszernek igen nagy jelentősége van, mivel nagyban befolyásolja a termelési érték, ezen belül a bruttó jövedelem nagyságát. Az elosztás konkrét formái és a szövetkezeti parasztság személyes érdekeltsége közötti szoros összefüggés felismerése és felhasználása segítségével helyes irányban befolyásolhatjuk a termelést, a termelékenység alakulását. A termelés és a munkatermelékenység alakulása, valamint a dolgozók személyes érdekei között megnyilvánuló közvetlen kapcsolat igen előnyös vonása a szövetkezeti gazdálkodásnak. A személyes érdekeltséget fokozni tudjuk és kedvező hatását jobban kihasználhatjuk, ha biztosítjuk a munkadíjak megfelelő szintű, rendszeres és garantált kifizetését. Ezt biztosítani lehet a részesedési alap képzésének új rendjén keresztül, hogy a várható részesedés nagyobb hányadát, legfeljebb 80 százalékát munkadíjalapként megtervezhetik és költségként elszámolhatják a termelőszövetkezetek. A munkadíj garantálása mellett a felosztás formájában rendkívül nagy változatosság jellemző az elosztási viszonyokra. Jól elkülönül egymástól két fő csoport, a munkaegység szerinti és a pénzbeli munkadíjazást alkalmazók csoportja, de ezen belül is a legkülönbözőbb változatokkal találkozunk. A fejlettebb, garantált pénzbeli díjazás mellett is megtaláljuk a részes művelést és ennek különböző változásait, kombinációit. Terjedőben van a megyében a termelőszövetkezetekben is a végtermék alapján való munkadíjazás. Azonban ezekben a termelőszövetkezetekben megtaláljuk a hagyományos elosztási rendszereket is. Mivel függ össze a munkák értékelésének és díjazásának nagy változatossága a termelőszövetkezeteknél ? Az okot a termelőszövetkezetek eltérő természeti, társadalmi és gazdasági feltételeiben, a differenciált gazdasági eredményekben, az ezzel összefüggő gazdálkodási színvonalban kell keresni. Ebből következik az a megállapítás, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás mai fokán a munkadíjazási módok nagy változatossága gazdaságilag szükségszerű. AT gyázni kell arra, hogy ™ a nagy változatosság ne jelentsen olyan tarkaságot, hogy sem a vezetőség, sem a tagság ne tudjon rajta eligazodni. A nagy tarkaság, melyet nehéz átfogni, olyan aránytalan elosztáshoz vezethet, amely sérti a termelőszövetkezeti tagság anyagi érdekeltségét és a munka szerinti elosztás elvét. Egyes szövetkezetekben a bonyolult munkadíjazási rendszer miatt igen nagy aránytalanságok alakultak ki, mely komoly munkafegyelmi problémát vont maga után. Az elosztási viszonyok továbbfejlesztésénél a fő cél, hogy minél következetesebben érvényre jusson a munka szerinti elosztás, az eredményesség érdekében kihasználásra kerüljön az anyagi érdekeltség lehetősége és a tagság részére biztonságos és rendszeres keresetet biztosítson. BUCSI ELEK MB. mgo. vezető NAPIRENDEN a területfejlesztési politika elvi kérdései Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap délután ülést tartott a Tolna megyei képviselő- csoport. Az ülésén K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő tartott tájékoztatót. Először a képviselői és nar- lamenti munka tapasztalatairól szólott. Többek között elmondotta, hogy ( az új választási rendszer bevált, az országgyűlési munka sokat fejlődött, s ezzel hozzájárult a szocialista demokrácia kibontakozásához. Sokat jelent, hogv az utóbbi három év alatt jelentősen fejlődött a törvényalkotás, a plénum ellenőrző tevékenysége és a képviselők aktivitása. K. Papp József ezután a területfejlesztési politika elvi kérdéseiről beszélt. Elmondotta, hogy az ország különböző pontjain élő emberek életszínvonal-különbségének minél tökéletesebb kiegyenlítése a cél. Ez a kiegyenlítési törekvés a területfejlesztés legnagyobb hatékonyságában kell hogy megnyilvánuljon. Minden területen arra kell törekedni, hogy olyan alap fejlesztésén munkálkodjanak a legintenzívebben, amiből a legnagyobb társadalmi hasznosság várható. Mindezzel kapcsolatban milyen feladatok hárulnak a köz- igazgatásra? A kormány a célszerűség figyelembevételével csak regionális fejlesztési célokat ad. A helyi szervek közigazgatási határral bezárt szervek, amelyeknek feladatuk, hogy saját lakosságuk minden irányú ellátását biztosítsák, lía azonban saját erőből nem tudnak eleget tenni aa országos célnak — mármint annak, hogy a különböző vidékek lakossága életszínvonalának kiegyenlítésére törekedjenek —, akikor állami eszközöket kell igénybe venniük. E témával függ össze a településfejlesztés. A településfejlesztés alapja is a gazdaság- fejlesztés. < i Átgondolt tervezéssel kell meghatározni azokat a településeket amelyeket érdemes városokká, nagyközségekké, vagy közös tanácsú községekké fejleszteni. Az előadó elmondotta, hogy a terület- és településfejlesztés rendszerében további ösztönzések bevezetésére van szükség. Az előző témából adódott K. Papp József tájékoztatójának harmadik része, amely a tanácsi munka továbbfejlesztéséről szólott, különös tekintettel a szocialista demokratizmus fejlődésének irányára és várható széles körű kiterjedésére. A tanácsokról szólva az előadó többek között arról beszélt, hogy azok az államigazgatás helyi szervei, amelyeknek jelentős tömeg- kapcsolataiik vannak. Munkájuk hatékonysága érdekében továbbfejlesztésükről kelj gondoskodni. K. Papp József tájékoztatója után Kaszás Imre, a megyei képviselőcsoport elnöke beszélte meg a soron következő országgyűlési ülésszak napirendjét képviselőtársaival, valamint ismertette az ország- gyűlés ez évi programját. A megye képviselői ezután még hosszasan elbeszélgettek a megye fejlődése és fejlesztése különböző gondjairól. Ez történt a külpolitikában (Folytatás a 2. oldalról.) Továbbra is nagy hullámokat ver a Swissair-gép katasztrófája. Az arab országok sajtója felháborodottan kommentálja a svájci kormány döntését, amely megszigorítja az arab állampolgárok. beutazását. Az algíri El Mudzsahid arról ír, hogy ez megkülönböztető jellegű és ellentmond Svájc semlegességének. .A lap megjegyzi, hogy ilyen lépések láttán az arab világ sem maradhat^tétlen. A kairói Al Ahram arról ír, hogy „erősödik a gyűlölet-kampány az arabok ellen”. A lap az Egyesült Államokat, Izraelt, s néhány más nyugati országot azzal vádol, hogy a repülőgép katasztrófáját felhasználja az arabok elleni gyűlölet szítására, a brit sajtóval kapcsolatban pedig megállapítja, hogy „cionista körök befolyására megkísérli a Palesztinái ellenállási mozgalomra hárítani a felelősséget a légi szerencsétlenség miatt. Washington Tüntetés Pompidou ellen Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az Izraelt támogató amerikai zsidó szervezetek több ezer tagja tüntetett hétfőn délután a washingtoni Fehér Ház előtt, közvetlenül azt megelőzően, hogy Pompidou francia elnök hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Államokba. A tüntetést tiltakozásnak szánták amiatt, hogy Francia- ország a közel-keleten nem egyértelműen Izraelt támogató politikát folytat és különösen azért, mert sugárhajtású Mirage vadászgépeket adott el egy arab országnak, Líbiának. A francia elnök nem találkozott a tüntetőkkel: a Washington környéki Andrews légitámaszpontról, ahová kü- lönrepülőgépe leszállt egyenesen az amerikai elnökök részére fenntartott rezidenciába, Camp Dávidba vitték helikopteren. Pompidout a repülőtéren Spiro Agnew al- elnök köszöntötte, Nixonnal a francia elnök csak kedden délelőtt, magyar idő szerint délután találkozott, amikor a Fehér Háznál katonai díszpompával fogadták. Camp Davidben készült fel Pompidou látogatására előzőleg Nixon elnök is, aki a hét végét töltötte a rezidencián és Henry Kissingerrel, nemzet- biztonsági tanácsadójával folytatott megbeszélést a közel- keleti helyzetről.
