Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
' »•'*<*** • ••4.« _ •- • » r- -4M». J Vj* •— lüllerék a jövő emberei A-kiket bemutatunk,- - az ■ “*■ ebédidőben.: esznek iß, meg olvasnak is. Újságot, pontosabban szaklapokat Közösen előfizetik az ■ Autó-Mo- " tort, az Ezermestert és a Mé'-' tógazdasági Technikát. Hogy ezenkívül még mi mindent „járatnak” egyénenként, érdemes lesz később megfigyelni'. Az ebédlő ilyen intenzív felhasználása nem volna érdekes, ha mondjuk mérnökökről lenne szó, vagy technikusokról. De ők fizikai munkások. Az egyik brigádtag ugyan technikus képzettségű, de kezdettől fogva fizikai munkában dolgozik, a többiek pedig mind általános iskolát végeztek. Ha most mindjárt hozzáteszem, hogy Müller János brigádvezető — nem 5 a technikus — kapásból elmondja egy Illyés Gyula-könyv legfontosabb, legizgalmasabb részleteit vagy érdekesen jellemzi Szabó Lőrinc és Kodolányi János barátságát, azt hiszem, helyben is vagyunk. Vagy már a jövőben? Tulajdonképpen ott. Amit a Müller-brigád tud, igényel és produkál: lényegében fezfr várjuk a felépített szocialista társadalom dolgozóitól. Müllerék tehát előrefutottak. A jövő emberei. A dolog úgy derült' ki, hogy ők öten kiválóan szerepeltek a szocialista brigádok felszabadulási szellemi vetélkedőjének megyei döntőjén, megnyerték, és ebből az alkalomból beszélgetett velük egy újságíró. Mármint csekélységem, aki hivatalból is, meg anélkül Is hajlamos az efféle megállapításokra, felfedezésekre, mint például, hogy Csapajavék már a jövő emberei. Müllerék vagy Csapajavék, teljesen mindegy. A brigád neve: Csa- pajev szocialista brigád, a vezető meg Müller János. Úgy ragadt rájuk a Csapajev- név — elmondásuk szerint •—< hogy csapágyakkal különösen sokat foglalkoztak és mivel a csapágy r szó hasonlít a Gsapajevhez, egy idő" utari már így hívták őket' á gépkocsivezetők. A' nyelvészek szeretik ez ilyen izgalmas nyelvtörténeti kutatásokat; hogy miképpen lesz egy szóból"‘egészen' rriás kifejezés, hosSzú' időn keresztül. Korunk úgy látszik, ebben a változásban is gyors tempót diktál. A vetélkedő megyei döntőjén nemcsak kiváló , tudásuk keltett feltűnést irodalomból, történelemből, gazdaságpolitikai és szakmai (gépszerelő) kérdésekből, hanem a hiánytalan. pontos előadásmód is. Érdekelt, mi van emögött. Milyen élet? A munkahelyükön kerestem fel őket. a Hőgyészi Állami Gazdaság központjában lévő gépszerelő, csarnokban. Autójavítással, és karbantartással. foglalkoznak. Körülvettek az egyik kis műhelyben és csaknem két óra hosszáig beszélgettünk. A zzal kezdem, ami az utolsó kérdés volt: véleményük szerint mit jelent az, hogy szocialista módon élni? Hogyan tudnák megfogalmazni? A válaszok a következők. Müller János: a család nevelése, ez is hozzátartozik. Nem jár egy brigádtag hosz- Szú hájjal. Nem okoz botrányokat.' Ha valami megmozdulás van, például május 1-én, azon részt vesz. / Bus Lajos: Példamutatást tanúsítani, másokat is tanítani, Fegyelmezettnek lenni. Otthon a családot megbecsüln 1- - v - fr. : . Lotz Gyula: Nagyjából ezek tartgznak . hozzá. . Szerintem. - fontos a kinti, viselkedés. Kovács Miklós: Először is normális családi kört kialakítani Ebbe tartozik a- család életszínvonalánák emelése. Segítséget nyújtani egymásnak. Én nem veszem dorgálásnak, ha valamelyik munkatársam figyelmeztet valamire. Nler Imre: Véleményem szerint úgy kell élni, hogy az feltűnő legyén. Vannak olyan emberek, akik feltűnően jól tudnak veselkedni. Szóval nem arra a feltűnésre gondolok, amit a Kék fény emberei mutatnak, hanem a példamutatásra. A brigád munkáját, munkaszeretetét a legjobban ők maguk tudják kifejezni, a következőképpen. Nagyon sok régi gépkocsit kell javítanunk, még olyanokat is. amiket 1952-ben adtak ki. FB-s rendszámmal. Müller János úgy mondja, „némelyik ipari tanuló már masrázza ezeket a gépeket”. Ehhez tegyük még hozzá, hogy a javítóhely szűk, tehát a munkakörülmények nem ideálisak. Mégis olyan precízen, kifogástalanul megjavítják a gépkocsikat, azokat a bizonyos öreg járműveket is minden alkalommal, hogy a gépkocsivezetők ragaszkodnak hozzá: ne vigyék a kocsikat a gazdaságból más helyre, hanem Müllerék végezzék el a nagyjavítást. E* nnél nagyobb elismerés aligha lehetséges. Kapnak időnként pénzjutalmat és valamennnyien kiváló dolgozó jelvény tulajdonosai. De a többi ' ftmnkásember véleménye a döntő. Most szárnyára vette őket a hír, egyszeriben népszerűek lettek Hőgyészen, sőt azon kívül is, különösen az állami gazdaságokban. Várakozással tekint, rájuk az egész megye. Február 28-án Kaposváron szerepelnek a szellemi vetélkedő területi versenyén. A műhelyvezető, Witzl Károly azt mondja róluk: „roppant szorgalmasak a, tanulásban is, a szabad idejüket használják fel rá”. Bizonyosan jól felkészülnek a négy megye vetélkedőjére. Kevesebbet nézik február végéig a televíziót, nem rendeznek közös kirándulást, sem más közös vagy családi különprogramban nem vesznek részt. Tanulnak. Nagy kirándulásaik, utazásaik közül a legemlékezetesebb a budapesti, . amikör a Parlamentben fogadta őket az országgyűlés elnöke. A látogatás meg volt beszélve és ők mindenki előtt, külföldi turistákat maguk mögött hagyva mehettek be az Országházba. Az életükhöz hozzátartozik, hogy a község építésében részt vesznek társadalmi munkával is. Két vasárnapjuk és egy szombatjuk ilyen munkával telt el. Tavaszi, nyári időben egyébként mindenki otthon. dolgozik délutánonként és a hét végén, a házikertben. Számukra ez a legjobb kikapcsolódás. A házikert egyúttal lényegesen hozzájárul a család ellátásához is. A keresetük nem túlságosan nagy; havi átlagban kétezer forint. Müller János nagyon sok könyvet vásárol. Most egy kis házi műhelyt akar berendezni, kizárólag szórakozás céljából. Televíziójuk mindnyájuknak van. Saját házzal, illetve modem lakással csak ketten nem rendelkeznek, közvetlenül az építkezés előtt állnak ők is. Elég sokra vitték tehát valamennyien és- ebi ben az a leglényegesebb, hogy mindent a két kezük munkájával szereztek. A gazdaság szakszervezeti titkára ezt külön hangsúlyozza. Azzal kezdtük, hogy az ebédidő egy részét szaklapok olvasására használják fel. Otthon mindegyikük három, illetve négy újságot, is olvas. A következőket: Müller Ján^is: Film, Színház, Muzsika, Képes Újság, Népújság. Lotz Gyula: Népújság, Élet és Tudomány, Nők Lapja. Kovács Miklós: Magyar- ország, Népújság, Tanácsok Lapja. Nier Imre: AutóMotor, Technika, Delta, Népszava, Nők Lapja. Bus Lajos: Népszabadság, Népújság, Autó-Motor, Ezermester, A rra a kérdésre, mit olrr%~ vasnak el legelőször az újságokból, ezt a választ" kaptam: Müller János: A napi események és az irodalom. Lotz Gyula: Külpolitikai események. Kovács Miklós: A napi politikai események. Bus Lajos: Külpolitikai események. Nier Imre: Az újság minden oldalát elolvasom. A brigádnak sok az újítása, a közös is, az egyéni is. Közös újítás egyebek között a motorszállító kocsi, az univerzális sebességváltó-beemelő készülék és a speciális motoremelő. Az utóbbival például kombájnra is fölemelhető a motor. Könnyen és biztonsá-. gosan. Maguk készítették. Sose vár® nak a sült galambra. Gemenei József Megtagadta-e a munkát Fertály Lajos segéd felvigyázó ? I január 31-én reS3el Fertály Lajos dombóvári se- ^ " ' ■ ' >i——i i édfelvágyázó, vonatfékező nem. utazott el a 7 óra 20 perckor induló vonattal. Fertály Lajos ez után a forgalmi irodában Pártái István főintéző előtt jegyzőkönyvbe, diktálta tettének indítékait. A jegyzőkönyvben munkámégtaga? dósként említi Fertály az ügyet, de kijelenti: a januári naplóval minden további nélkül elutazom, de a februárival nem, nekem ne másfél hónap után fizessék ki a januári béremet __Vállalom tettemért a felelősséget.” S zokatlan jelenség a vasúton, ha valaki nem utazik el azzal a vonattal, amelyikhez berendelik szolgálattételre. Fertály, Időjóssal beszélgettünk az ügyről. XJgy érzi, nérA követett el bűnt, nem sértette meg a munkafegyelmet, csak ahhoz ragaszkodott, hogy januárban végzett munkáját januári bérként ^számolják el. Monori István állomás főnökkel is beszéltünk e furcsa nvun- kamegtagadási ügyről. — Az új naplóra történő utazás nem olyan nagy ügy, hogy ezért Fertály Lajosnak a munkát meg kellett volna tagadni. Százkilencven utazó munkásunk ■ hasonló - körülmények közé kerülhet, még senki nem tagadta meg közülük a munkát. — Miért kell a hónap utolsó napján új naplóval, tehát teljesítménygyűjtővel utáznióK a vasutasoknak? — Sok éves gyakorlat ez. Az igazgatóságra minden hónap 3-áig le kell érkeznie a dombóvári lapoknak is, hogy a bért számfejteni tudják. Ha ekkorra nem ér le a, sok napló, akkor nincs 14-én -fizetés:. .. . — Ezt tudja Fertály Lajos is? . ' . . — Valószínű. Arra azonban határozott utasítás nincs, hogy a hónap utol-' só napján már a következő havi naplót kell a dolgozónak magával vinni. Nem. szerepel $em a kollektív szerződésben, -sem egyéb vasúti utasításokban, hogy a hónap utolsó munkanapján már a következő hónapi naplót kell igénybe venni, tehát a teljesítményt a következő hónapra számolják már el. A. különös munkamegtagadásról a dolgozók is tudnak. A vasúton az a szokás, hogy ha valamilyen fegyelemsértés, vagy más fontosabb dolog történik, „oktatáson”, hozzák a dolgozók tudomására- Fertály Lajos ügyét mindenki ismeri. — Mi történt január 31-e óta? — Fertály dolgozik. Jár rendszeresen munkába. Nincs vele baj. — So jegyzőkönyv? Mgnori István állomásfőnök nem tud erre a kérdésünkre válaszolni, mert Fertály ügyében ez ideig még semmi nem történt. — Nem tudom, mit csináljunk. Tulajdonképpen meg kellene valahogy büntetni Fertályt, mert munkamegtagadást követett el, de az igazsághoz tartozik, hogy nem büntethetem, mert igaza is van. Januárban adott teljesítményéért, a januári fizetéssel illik elismerni a dolgozó munkáját. Nem tudom,, mit csinálunk ezzel az üggyel. Pártái István főintézőtől azt kérdeztük, miért vették fel január 31-én erről az esetről a jegyzőkönyvet. — Munkamegtagadás miatt', — mondja Pártái István. — És mit akartak elérni e jegyzőkönyvvel?- — Hát, tulajdonképpen nem is tudjuk... Az állomásfőnök beszélgetésünk során elmondotta, hogy az ilyen utolsó napi naplós utazással a jövőben nagyon sok baj lesz. Mert valószínű, március 1-töl a túlóra-elszámolási új rendszert bevezetik, s ez után már nem, lehet az ilyen naplóügyekkel a dolgozókat idegesíteni. .— Sok baj volt Fertály Lajossal? — kérdeztük á főnök elvtárstól., ■ — Nem. Nincs vele baj. Jó munkás. Novemberben 5 napig beteg volt, mégis 2934 forintot keresett, — igaz S00 forint jutalmat kapott ebben a hónapban. Decemberben a havi keresete 2448 forint volt. Tehát dolgozik, szorgalmasan Fertály Lajos. Nem értjük ezt a tettét. Valóban egy olyan munkamegiagadás eseté áll az állomás vezetősége előtt, amelyhez hasonló még nem volt. Ezért az ügyben nem is tudnak érdemi döntést hozni. Az viszont tény, hogy egy ilyen jó munkásembert több mint két hétig ideg- feszültségben tartottak —. mert ügyében semmi intézkedés nem történt. I jegyzőkönyv felvétele óla Fertály Lajossal még fin’' ii níi mu ..I.. senki nem beszélt, ellene fegyelmit nem indítottak■ — Mit várhat Fertály Lajos? — kérdeztük Monori István állomásfőnöktől. — Nem tudom, martam sem tudom, mit kellene tenni, várakozó ^állásponton vagyok. — S ha az ügyet megírjuk? — Hozzásegítenek bennünket a rendezéshez.-PjR őzé i cl ünk Ülést tartott tegnap délelőtt, Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésén Gimesi Imre pénzügyi osztályvezető számolt be osztálya 1969-bén ' végzett vizsgálatairól, valamint a vb. ezzel kapcsolatban hozott korábbi határozatainak végrehajtásáról. Mezőgazdasági könyvhúnap, • mo Előadások Faddon. Kajdacson és Pálfán i „A mezőgazdasági üzemek1 szerepe a falu kulturális' élé-», tében” címmel tart előadást1 ma délelőtt 10 órai kezdettel Faddon dr. Fábián László, a. Hazafias Népfront Országos, Tanácsának munkatársa, amü-» velődési házban. Kajdacson este hat órakor1 kezdődik Gacsályi László előadása, amelynek keretében a korszerű gépkezelésről lesz; szó. Az előadás helye a .művelődési ház. ..Tápok helye és. szerepe tv korszerű sertéshizlalásban” — címmel kerül sor előadásra Pálfán, a tsz-irodában délután’ egy órai kezdettel. Az előadó: Céh Mihály lesz. Népújság 3 1970. február IS.
