Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

Ez történt a külpolitikában Washington Alkalom a derűlátásra? Laird amerikai hadügymi­niszter'két ízben is tárgyalt a hét elején Nixon elnökkel most véget ért vietnami szem- ieútjának tapasztalatairól, Nixon a megbeszélést követő­en kijelentette, hogy a had­ügyminiszter személyes ta­pasztalatai egybevágnak más vizsgálatokkal és „alkalmat adnak a derűlátásra”. Az elnök szerint a „vietna- mizálási” program a katonai intézkedések terén a tervezett­nél gyorsabb ütemben halad. Az úgynevezett pacifikálás! programról Nixon ugyancsak optimista módon nyilatkozott, azt hangoztatva, hogy a ta­pasztalatok „mindenütt pozi­tívak”. Bár Nixon nem szólt arról, hogy a hadügyminiszter szetn- leútját követően milyen újabb döntésekre kerül sor, politikai megfigyelők azt jósolják, hogy az Egyesült Államok kissé .meggyorsítja az amerikai csa­patok kivonásának ütemét. Mint ismeretes, Nixon korábbi bejelentése szerint a jelenlegi szakaszban április 15-ig mint­egy ötvenezer amerikai. kato­nát vonnak ki Dél-Vietnavn- ból. Valószínűnek tartják, hegy az elnök még március­ban bejelenti terveit az év első felére vonatkozóan. Nixon derűlátó, egy má­sik, ugyancsak szerdán érke­zett jelentés azonban egészen inasról számol be. William Miller százados, a Vietnam­ban tartózkodó 25. amerikai gyalogoshadosztály század­parancsnokának leveléről van szó, amit most közölt a Bridgeport Post című lap. Levelében bevallja, hogy számos, a My Lat hoz ha­sonló hadműveletben vett részt, amikor „több ártatlan polgári lakos életét vesztet­te". Miller százados, aki ko­rábban már harcolt Koreá­ban, Libanonban és a Do­minikai Köztársaságban. így ír levelében: „Vétkesnek ér­zem magam, de biztosak le­hettek abban, hogy újabb. My Lai-hoz hasonló véreng­zésekre lehet számítani mindaddig. amíg kormá­nyunk az elmúlt 25 év irány­vonalát követi." Nixon nyilatkozott a „viet- namizálás” eredményeiről. TJgvcverröl írt levelében William Miller százados is. Genf U Tlianl lieszcde Rövid Zürichi kényszerpihe­nője után U Thant ENSZ- főtitkár szerdán délben meg­érkezett Genfbe. A főtitkár még szerdán, a kora délutáni órákban beszé­det mondott a genfi leszere­lési értekezlet résztvevői előtt. Pirityi Sándor, az MTI. ki­küldött tudósítója jelend: Az ENSZ főtitkára beszéde bevezetőjébe?! üdvözölte a - lé- szerelési bizottság tagjait, ab­ból az alkalomból, hftgy * új ülésszakot kezdtek, amely egybeesik az ENSZ által meg­hirdetett „leszerelési évtized” indulásával. Külön üdvözöl­te azt a nyolc államot, amely a tavalyi ülésszak végén ke­rült a leszerelési bizottságba. Áttekintést adott ezután azokról a lépésekről, amelyek a leszerelés és így a nemzet­közi béke és biztonság ügyé­ben történtek. Említést tett az 1959-es Antarktisz-egyezménV- ről, ugyanabban az évben az általános és teljes leszerelés­ről hozott ENSZ-határozatról. a leszerelési tárgyalások alap­elveiben, 1961-ben elért szov­jet--amerikai megállapodás­ról, a Moszkva és Washing­ton közötti „forró drót” léte­sítéséről, az 1963-as moszkvai részleges atomcsend-egyez- ményről, a tömegpusztító fegy­vereknek a világűrből való kizárásáról. Megemlékezett a í^atin- Amerikát atomfegyver­mentes övezett»- tevő egyez­ményről. valamint az 1968­ban aláírásra bocsátott atom- sorompó-szerződésröl. Ezekkel a „kezdeti, de igen fontos intézkedésekkel” szem­beállította azt az ellentétes irányú fejlődést, amely a fegyverkezési kiadások növe­kedésében mutatkozott meg és amely hátrányosan befolyásol­ta az emberiség életkörülmé­nyeit mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. Elmon­dotta, hogy a világ összes ka­tonai kiadásai 1902-től 1969- ig évi 120 milliárd dollárról 200 milliárd dollárra emelked­tek. Az ENSZ főtitkára szorgal­mazta az atomsorompó-egyez- mény mielőbbi hatályba lépé­sét, a tengerfenék demilitari- zálását, a vegyi és baktérium­fegyverek alkalmazását betiltó 1925-ös genfi jegyzőkönyv alá­írását, illetve ratifikálását mindazok részéről, akik ezt még nem tették meg. Az ENSZ főtitkára hangsú­lyozta: — Komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy az összes nukleáris hatalmakat meg­nyerjék a leszerelési munká­ban való részvételnek, Beszé­dét azzal zárta, hogy a le­szerelési bizottság vezesse eredményes irányba a „lesze­relési évtizedet"' és töreked­jék „történelmi fordulatra a nemzetközi békéért és bizton­ságért folytatott hosszú harc­ban”. Washington IVixon külpolitikai íárgyú üzenete Kiss Csaba, az MTI tudósí­tója írja: Nixon szerdán terjesztette az amerikai kongresszus elé az Egyesült Államok külpolitiká­járól szóló üzenetét. A 116 gé­pelt oldalas dokumentum ösz- szefoglalja az elnök korábbi külpolitikai jellegű állásfogla­lásait, az USA külpolitikájára és katonapolitikájára vonatko­zó elképzeléseit, azzaj a cellái, hogy „az elkövetkező évtized­re meghatározza az USA ilyen jellegű célkitűzéseit''. A tartós békéhez, Nixon sze­rint három tényezőre van A tárgyalások lehetőségéről szólva, az elnök hangsúlyozta ugyan az európai rendezés fontosságát; de nem említi a szocialista európai országok javaslatát a biztonsági érte­kezletről és ehelyütt inkább azt húzza alá, hogy „Európa egysége nem egyetlen látvá­nyos tárgyalás, hanem kiter­jedt történelmi folyamat, ered­ménye leheli csupán”. K ölön terjedelmes fejezet foglalkozik az elnöki üzenet­ben Vietnam kérdésével. „Mi­előbbi becsületes rendezést kí­vánunk elérni a tárgyalások útján. De ha a másik fél el­utasítja ezt, folytatjuk a dél­vietnami hadsereg megerősíté­sét. Ez lehetővé tesz; számunk­ra. hogy rendszeres ütemterv szerint megfelelően felválthas­suk csapatainkat. Reméljük, hogy ahogy a ..vietnarnizálás” előrehaladt, az észak-vietnami kormány felismeri, hogy a tárgyalások útján többet, nyer­het. mint a harc folytatásával” — írja Nixon. Ugyancsak terjedelmes feje­zetben fejti ki Nixon kormá­nya véleményét a közel-keleti helyzetről, hangsúlyozva, hogy itt „heves helyi konfliktusról és egyúttal a nagyhala Intek bevonásáról ;.s szó van”. Az elnök részletesen szól az üzenetben gazdaságpolitikai kérdésekről, világkereskedel­mi problémákról, a nemzetkö­zi fejlesztés kérdéseiről és az ENSZ-ről, majd külön tárgyal­ja a katonapolitikai problémá­kat, azt hangoztatva, hogy „a tartós béke épületében a má­sodik oszlop az Egyesült Ál­lamok katonai ereje”. Az el­nök ismét sürgeti a Safeguard ellenrakéta-rendszer kiépítését. Külön foglalkozik a szovjet —amerikai kapcsolatokkal, amelyekben az elmúlt évben bizonyos javulfe történt,, de „még messze vannak a Mele­gítőtől”. A kelet-európai országokról Nixon azt mondja, hogy az Egyesült Államok kész tárgya­lásokat kezdeni velük a kapcso­latok fokozatos normalizálásá­ról, „olyan ütemben és mér­tékben, ahogy ezek orszá­gok jónak látják”. Az elnök szerint az Egyesült Államok Kelet-Európábán „tekintetbe kívánja venni a Szovjetunió érdekeit”, de ..szuverén állam­ként tárgyai a kelet-európai országok mindegyikével’’ és „nem fogad el olyan doktrínát, amely megrövidíti jogaikat, hogy megjavítsák a kapcso­latokat az Egyesült Államok­kal. vagy más országokkal”. A jugoszláv szövetségi par­lament két illetékes házának — a népek tanácsának és a társadalmi-politikai tanácsnak — külügyi bizottsága jóvá­hagyta az atomsoromp j- egyezmény ratifikálására a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot és azt vég­leges megerősítésre a szövet­ségi nemzetgyűlés elé ter­jesztette. Egon Bahr nyugat-német államtitkár szerdán moszkvai idő szerint 10,23 órakor ha­zautazott Bonnba. Gépe a rossz időjárás miatt csak több mint másfél órás várakozás után kapott engedélyt az in­dulásra. Ismét kitört az Etna. Három- ezeregyszáz méteres magassá­gon új kráter keletkezett, és a nyílásból három nap óta láva hömpölyög. A környék lakos­ságát egyelőre nem fenyegeti veszély. * A negyedik szovjet—japán gazdasági tárgyalásokon részt vett japán delegáció szerda délután visszatért Tokióba. A nyolcnapos megbeszéléssoro­zaton a felek megvitatták a két ország közötti gazdasági együttműködés különböző kér­déseit. A SZOT titkárságának meg­hívására Kinaldo Scheda titkár vezetésével Budapestre érke­zett és megkezdte hivatalos tárgyalásait az Olasz Általá­nos Munkásszövetség (CGIL) öttagú küldöttsége. Magyar­országi tartózkodásuk során találkoznak a SZOT titkársá­gának képviselőivel, meglá­togatnak üzemeket és intézmé­nyeket, megismerkednek a magyar szakszervezeti mozga­lom aktuális feladataival. t­Postázott levelekkel értesí­tette a kolumbiai nemzeti fel­szabadító hadsereg az ország lakosságát, hogy a közelmúlt­ban egy katonai helikoptert zsákmányoltak, fedélzetén négy katonával. A kormány mind ez ideig nem cafoira a hírt. * Még mindig szokatlanul hi­deg az időjárás Olaszország­ban. Szicíliában a hőmérsék­let fagypont alá süllyedt, és a legutóbbi földrengés áldozatai sátraikban dideregnek. Bari környékét 20 centiméteres hó fedi. # A Kongói Köztársaságban tartózkodó Rogers amerikai külügyminiszter hosszabb megbeszélést folytatott Mobu­tu kongói államfővel. A meg­beszélés során foglalkoztak a két ország közt fennálló két­oldalú megállapodásokkal, ezen belül az Egyesült Álla­mok által nyújtott műszaki támogatással. * A prágai látogatáson tar­tózkodó Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a mi­nisztertanács elnöke és az ál­tala vezetett küldöttség tag­jai szerdán délelőtt Gustáv Husák társaságában látoga­tást lettek a CKD-Tatra üzemben. A vendégek megtekinted ék a gvár műhelyeit, majd gvű- lésen találkoztak az üzem pártPtinkcionáriusaival és dol­gozóival. * E. Sznaider belkereskedel­mi miniszter vezetésével szer­dán lengyel delegáció érke­zett Budapestre. A küldött­ség részt vesz a lengyel— magyar belkereskedelmi mun­kacsoport ülésén, majd a lengyel—magyar kereskedelmi műszaki tudományos együtt­működési és a két ország közötti idei válás ztékcsere megállapodásról tárgyak t Nagy-Britannia Kommunista- Ifjúsági Szövetsége március 29-én ünnepi fesztivált rendez Londonban a Lenin-centenári- um alkalmából. Az ünnepsé­gekre sok külföldi ifjúsági szervezet is hivatalos. Nőtt a tojás és az élőbaromfi felhozatala Február közepén nagy meny ­nyiségű burgonya, káposzta- féle és téli alma került a pia­cokra.' A piaci árak alakulá­sában — a tél végén már szó­Szovjet fényképkiállítás W ashingtonban szükség: újfajta partneri vi­szonyok kialakítására, az Egye­sült Államok katonai erejére és tárgyalási készségére. Az elnök a bevezetőben ösz- szefoglalja külpolitikai célki­tűzéseit az új partneri viszony­ról, majd a tézisek másik pont­jával, az Egyesült Államok ka- tonai erejével kapcsolatban az: hangoztatja, hogy a katonai politikának t/ekintetbe kell vennie a világban bekövetke­zett változásokat, ezért kor­mánya végrehajtotta e politika teljes felülvizsgálatót. Kiss Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Szovjet fényképkiállítás nyílt Washingtonban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kulturális csereegyez­mény keretében a Novosztyi hírügynökség munkatársainak és neves szovjet fotóművé­szeknek 1200 felvételét mutat­ják be a Szovjetunió mai éle­tét tükröző kiállításon. Ez az első alkalom arra, hogy ilyen nagyméretű, reprezentatív’fQto- kiállítást rendezzenek a Szov­jetunióról az Egyesült Álla­mokban. Moszkvában és a Szovjetunió más városaiban a kiállítással egyidőben az Egye­sült Államok közoktatásáról mutatnak be fényképkiállí­tást. Az ünnepélyes megnyitón felolvasták Alekszei Koszigin szovjet miniszterelnök üzene­tét, amelyben a szovjet em­berek nevében baráti üdvözle­tét küldi az amerikai népnek. A megnyitón amerikai rész­ről Martin Hillenbrandt, he­lyettes külügyminiszter és Walter Washington, az ameri­kai főváros polgármestere, szovjet részről Borisz Burkov, a Novosztyi hírügynökség ve­zetője és Anatolij Dobrinvin nagykövet mondott beszédet. A megjelentek sorában volt Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, továbbá az amerikai politikai élet számos más vezető szemé­lyisége. A szovjet fényképkiállítást Washingtonon kívül New York­ban és más amerikai városok­ban is bemutatják. kásos, kisebb ármozgásoktól eltekintve —. továbbra sincs különösebb változás. Az elmúlt napokban több friss tojás került a piacokra, ára az elmúlt hét óta tovább csökkent. Fellendült az élő­baromfi felhozatala is, ugyan­úgy, mint korábban, a friss vágású baromfié. Két hónap óta tartós a kínálat savanyú káposztából. amelynek piaci ára az elmúlt tíz napban kissé emelkedett; az egyéb savanyúságé ellenben nem változott. Száraz babból és lencséből is több került a kereskedelmi hálózatba, en nek megfelelően az óra mér­séklődött. A fővárosi és vidéki piacok árai eléggé kiegyensúlyozottak. A fővárosi piacokon 3,70 fo­rintot fizetnek » gülbaba- burgon.ya kilójáért, ugyanenv- nyéirt lehet megvásárolni Pé­csett, Győrött, Égerben is. Va­lamivel olcsóbb Miskolcon és Kaposváron, mindkét helyen 3,60 forint, A legolcsóbb Kecs­keméten, ahol 3,20 forintért mérik kilóját. A vöröshagyma kilója Budapesten és Győrben 5,60, valamivel olcsóbb Pécsett, Egerben, Miskolcon és Kapos­várott (egyaránt 5.40 Ft). A legolcsóbb Székesfehérvárott: mindössze 5 forint. A sárga­répát az ország különböző vi­dékein 2.20—4 forintért árul­ják, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents