Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
„Hátat fordítottak” Két közgyűlés egy hét alatt Bonyhádvarasdon ii. Miből fakadhatott a fordulat? Szókimondó ember hírében áll a huszonkílene esztendős traktoros, Palló Vince elvtárs. Párttag, munkásőr, Bonyhádon a technikum első évfolyamára jár. Mielőtt felkerestem, többen elmondták, hogy „jó munkás a Vince'’, de most meggondolatlanul beugrott, mások eszközévé vált és állítólag ezt többeknek is elismerte. Hírével ellentétben, meglehetősen szófukarrá válik Palló elvtárs, amikor jövetelem céljáról szólok. Különben hallott is már róla, felkészült. Tudom, nem lehetett könnyű kiállnia a falu népe elé azzal, hogy tévedett, hogy messzemenő következtetéseivel a faltörő kos szerepét játszatták vele. Amikor ezt szóvá teszem, továbbra is zárkózott marad. Mást mond „hivatalosan” és mást egyénileg. Ö a társadalmi tulajdon védelmében lépett fel, a tagság véleményét tolmácsolta. — A tagság kérte volna, hogy rukkoljon ki leváltást javaslatával ? Köntörfalaz, négyszer-ötször fel kell tenni a kérdést, mire válaszra szánja el magát. — Nekem nem az volt a célom, hogy leváltsák a vezetőket, hanem, hogy jobb útra terelődjenek, szűnjenek meg a mulasztások. Ha az elnök erélyesebb lenne... — Ne haragudjék, de ellentmondásosnak tűnik. Nem az volt á cél, mégis ajánlotta? — Kialakult a tagság körében a hangulat, hogy új elnököt akarnak. Ök mondták, hogy nem jó a vezetőség. Később aztán hátat fordítottak nekem, engem hagytak magamra. Ellenem fordultak. Nem is beszélek erről már velük, legfeljebb az egyesítés szellemében agitálok. — Különös. Ezt tartaná most a feladatának? Nem gondolja,, hogy igazságtalan volt a zárszámadáskor? Esetleg egyéni, vélt sérelem volt az indító ok? Utánanéztem, ön egyike a szövetkezetben legtöbbet keresőknek. •— Én pedig mindenképpen híve vagyok az egyesítésnek. Észrevettem ugyan, hogy egy ember nem sokra képes, és tudom, hogy most én iszom meg az egésznek a levét. Mondták aztán a tagok, hagyjuk a választást. Maradt a vezetőség. Nem is lett új elnök, mert én nem akartam — hajtogatja, kissé figyelmen kívül hagyván a kérdéseket. Még annyit mond, hogy egész héten sokat rágódott, s a tagság munkafegyelmén, a vezetőség erélytelenségén javítani kell. A zárszámadó közgyűlésen a munkafegyelem javítását csupán a tsz párttitkára, Jakab Lajos tette szóvá. Kár, hogy mások energiájából nem futotta erre, érdemes lett volna a nyilvánosság előtt is időt szánni rá. Most csupán kirobbant A történtek summázatához idézünk néhány véleményt: Jakab Lajos szerelő áll a bonyhádvarasdi tsz 11 tagú pártszervezetének élén. — Az első közgyűlés Után pártvezetőségi ülést tartottunk, ott megbeszéltük, mi legyen az állásfoglalásunk. Nincs itt kritikátlanság. A hibák dolgában mi is szoktunk szólni a gazdasági vezetőknek és állítom, cselekszenek is. Előttünk egy percig sem volt vitás a tsz-ve- zetöség alkalmassága, ml nem helyeseltük lecserélésüket. Az előző főagronómus visszakerülését pedig magatartása miatt semmiképpen nem támogathatjuk. Felbujtották a Vincét. Előtte magam is mondtam: „Neked közösségi szempontból kötelességed nézni és nem más alapokon”. Nagy tanulságnak, tartom: legyen határozottabb az elnök elvtárs, ne éljenek és ne élhessenek vissza az engedékenységgel. Bányai Márton tíz esztendeje elnök és nem sok van hátra nyugdíjba kerüléséhez. — Miért most történt? Lehet, hogy Önjelölt 2áll a háttérben. Ki tudja? Érdemes pályázni az elnöki posztra, nálunk ma már nem két pohár sör árát, vagy tizenhat forintot ér egy munkaegység. Most szombaton elmondtam a tagságnak, itt Ülök a vádlottak padján és sorjában megválaszolok a vádakra. Nagy Imre egyetemet végzett fiatal agrármérnök, akit elődjétől nemcsak magasabb kvalifikáltsága, hanem embertisztelő hangvétele is megkülönböztet. — Úgy éreztük, hogy ezek az indokok nem elegendők a leváltáshoz. A bajok nem most kezdődtek, volt itt már aláírásgyűjtési akció a múlt nyáron is. A mostani közgyűlésen robbant ki a dolog, most próbálták kihasználni az alkalmat. Én ugyan csak háromnegyed éve vagyok itt, de nagyon tanulságosak számomra a történtek, javítanunk kell a vezetést. Varga Csaba beosztott agro- nómus — beszédünket hallgatva — ennyit fűz hozzá: — kétségtelenül elmaradt 150 hold mélyszántás, s ez valóban hiba. Mondjam azt, hogy más tsz-ben meg a kukorica töretlen? De mi lenne, ha az országban mindenütt elzavarnák a vezetőket a mélyszántás elmaradása miatt? Szabó Vilmos, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoport- vezetője jól tájékozott, részt vett a helyszíni vizsgálatban is. — Meg lehetett volna előzni, ha korábban és következetesebben rendezik soraikat. Bűnök, vagy leváltásra okot adó súlyos hibák nem történtek a bonyhádvarasdi szakvezetésben. Viszont a vezetőség nem torolta meg a fegyelmezetlenségeket és a tagság egy része jócskán vissza is élt ezzel. Jól emlékszem egy régebbi közgyűlésre, ahol a vezetőség büntetés foganatosítását javasolta a valóban vétkes traktoros ellen. Hiába volt a javaslat, a tagság elutasította a fegyelmit Bonyhádvarasdon néhányat! meglovagolták a régebbi keletű hibákat és gyengeségeket, * A termelőszövetkezeti demokrácia a gazdaközösség akaratának kifejezési módja, lehetőség a gazdaérzetből fakadó beleszólásra. Élni kell vele, de nem szabad visszaélni. A bonyhádvarasdi termelő- szövetkezet tagsága végül is érettnek, megfontoltnak bizonyult, s a fejtörés időszakát követő döntés után minden munkaszerető vezető és tsz-tag tisztábban láthatja saját útját. Somi Benjáminná Számvetés a volt hajóállomáson Üj székházban tartotta hétfőn zárszámadó közgyűlését a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz. Bencze Ferenc, a hisz elnöke, a TOT és az Országos Szövetkezeti Tanács tagja beszámolójában egyebek közt elmondotta, hogy tavaly az utóbbi negyed évszázad legalacsonyabb vízállását mérték a Dunán, s bár a htsz 0140 hold természetes vizén vak:- mennyivel túlteljesítette halászati tervét, az elmaradt az előző évitől. Annál jelentősebb, a dunainál 321 mázsával több volt a körülbelül 100 hold távi gazdálkodós halhúe'x’mósa. Így a biritói tógazdaságban az eddigi legnagyobb nettóhozamot érték el, s összességében a halászati üzemág 2245 mázsa halhús termelésével, 106,5 százalékkal túlteljesítette év. termelési tervét. A tsz halász- csárdái közül a budapesti jövedelme az új adózási rendszer folytán elmaradt az előző évitől; a paksi halászcsárda jövedelmezősége viszont sókat javult. így pl. kiemelkedő eredményt ért el a keszegsütésben, 200 mázsa sült keszeggel látta el az átutazókat. Végeredményben mintegy 4,5 millió forint brüttójövedelme volt 1989-ben a htsz-nek, csaknem 400 ezer forinttal kevesebb a korábbi évinél. Az új célkitűzések közt, 1170-ben 2060 mázsa halhús emelése szerepel, ezenkívül iáO ezer pecsenyekacsát szeretnének a . tavakon nevelni, továbbá csónakokat, halasbárká- kat építenek, új tehergépkocsikat vásárolnak. Bencze Ferenc rámutatott arra, hogy a halászati gazdaságok csak úgy állhatják meg helyüket a piacon, ha a vevők igénye szerint megjavítják a halhús minőségét, így például a kövér helyett több fehérjetartalmú, soványabb húsú pontyot tenyésztenek. A vitában többek közt felszólalt Szepesi Imre halász. Kovács Ferenc tsz-párttitkár, Hanuszka Gyula, a vízrendé- szet századosa, Kontra Sándor, a járási pártbizottság titkára. Dr. Nádasdy György, a Halászati Tsz-ek Szövetségének titkára felszólalásában elismeréssel nyilatkozott a paksi halászok termelési teljesítményéről, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a szövetkezet jövedelmezőségét csak a tartalékok stabil képzésével növelhetik, (-só) Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg az MJ\DSZ Húszezren—asszonyok... íyfa van huszonöt éve an- ;T1 nak, hogy egy 'bora tavaszt sejtető napon megalakult a Magyar Nők.Demokratikus Szövetsége. Az alapítókat és a szövetség akkori tagjait méltán nevezzük a ma-, gyár nőmozgalom úttörőinek, hiszen azok az első ezrek, akik akkor csatasorba álltak, azzal a munkával, amit az országépítésben vállaltak, tulajdonképpen évszázados előítéleteknek. . üzentek • hadat. Van mire emlékezni. ezen a. napon, van mi előtt tisztelegnünk és van mit ..ünnepelnünk. Mit akart akkor az a húszezer asszony, aki szerte az országban' elsőként hallotta meg a kommunista párt harcba hívó szavát?, Egyenjogúságot! Azt akartak, hogy a nő kiléphessen évszázadok meddő küzdelmei után a szűk családi körbőit teljes értékű és jogú emberként legyen jelen a társadalmi, gazdasági, politikai élet terén folyó harcokban. Azt akarták, hogy a korábban tűzhely mellé béklyózott nő tanulhasson, képességeit fejlesztve, tudását pallérozva vegyen részt minden alkotómunkában. Vívja ki helyét a közéletben, munkájának eredményeivel védelmezze és gazdagítsa függetlenségét. Mindezen dolgaiknak a lehetőségét biztosította az a demokratikus át- alakulásii folyamat, ami nem Bókkal az MNDSZ megalapítását megelőzve kezdődött hazánkban. Nem volt mindig köhnyű élni a lehetőségekkel, s éppen az az MNDSZ érdeme, hogy élére állt a haladásért folyó harcnak, vezette azt, mind több asszonyt és leányt hívott zászlaja alá. A Magyar Nők Országos Tanácsa március 8-án, a 60. nemzetközi nőnapon nemcsak a nők nemzetközi szolidaritását ünnepli. Ünnepli a magyar hő- mozgalom elmúlt 25 évét. A szép alkalom lehetőséget kínál V megtett út fölmérésére. Az elkövetkező tennivalók megfogalmazására úgyszintén ... Munkája el ismeréseképpen a 00. nőnap alkalmából az országban húszezer asszony veheti kézbe az MNDSZ egykori alapítóit megillető emléklapot. Megyénkben hatszáz asszony lesz majd boldog és büszke tulajdonosa az alapítói emléklapnak. ami fölér egy kitüntetéssel, hiszen azt a történelmi munkát ismeri el, amit társadalmunk fejlődésében a nők végeztek. IXuszanöt évvel ezelőtt a magyar nőmozgalom születését nem ünnepelte az egész ország. Ez a mai ünnep már országos ünnep akkor is, ha nem állnak meg a gépek és a naptárban nem jelzik piros betűk. Azok a hagyományok, amelyeknek alapjait 1945-ben az MNDSZ rakta le, biztos alapot teremtettek a magyar nőmozgalom számára újabb negyedszázadra,.. Elhunyt Lacza József alsónyéki párttitkár Február 15-én, életének 60. évében, szívtrombózis következtében elhunyt, Lacza József, az alsónyéki Dózsa Népe Termelőszövetkezet MSZMP-titká- ra, elnökhelyettes, az ÁFÉSZ igazgatóságának tagja. Lacza József elvtárs, az alsónyéki kommunisták bizalmából 18 esztendőn keresztül töltötte be a megtisztelő párttitkári tisztséget, haláláig hűséges harcosa volt á pártnak. Fáradhatatlan úttörője, folyamatos résztvevője volt a termelőszövetkezeti és földművesszövetkezeti mozgalomnak. Emberségével, különböző tisztségeinek ellátása közben tanúsított megfontoltságával, következetes helytállásával kivívta a termelőszövetkezeti tagság, s szülőfalu lakosságának tiszteletét, nagyrabecsülését. Érdemeit nem felejtik azok, akik ismerték és szerették őt. Lacza József párttitkár elvtársat az alsónyéki pártszervezet, a tsz-vezetőség és a fogyasztási szövetkezet igazgatósága saját halottjának tekinti, temetéséről gondoskodik. Az elhunyt búcsúztatása 1970. február 18-án délután 2 órákor kezdődik a községi ravatalozóban, majd a társadalmi szertartást követően szülőfalujában, az alsónyéki temetőben helyezik örök nyugovóra Lacza Józsefet. Elmarasztaló jelentés az állami gazdaságok munkavédelmi helyzetéről E héten február 19-én, csütörtökön a M EPOSZ Tojna megyei Bizottsága ülést tart. Az ülés napirendjén egyebek között az a jelentés is szerepel, amely az állami gazdaságok munkavédelmi helyzetével és a balesetek súlyosságával foglalkozik. Az alapos és részletes jelentést Kasza Aurél, a MEDOSZ előadója állította össze. Feltétlenül a szokottnál is nagyobb figyelmet érdemel, minthogy megállapítja ugyan a pozitívumokat, de lényegét tekintve, a helyzet súlyosságából kiindulva, elmarasztaló. Tolna megye 11 állami gazdaságában tavaly 182 volt az olyan balesetek száma, amely három napon túl okozott keresőképtelenséget. A 182-bcl öt csonkulásos, öt halálos üzemi baleset volt. A jelentés megállapítja: az egy balesetre eső kiesett munkanapok s.Járna az előző évi ?l-col 30,5-re növekedett, s ez a balesetek súlyosságának a növekedését mutatja. A technológiai tervekben nem szerepelnek az üzembiztonság előírásai. Az állami gazdaságok 59 százalékában tavaly egyetlen munkavédelmi ankéiot sem rendezték, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes gazdaságokban nem érvényesül kellő n <. «Hkezetcsség a felelősségre Vuuaouaa. Igaz, táValy a MED03Z ,!ú44 állami gazdasági dolgozót vizsgáztatott munka- és egészségvédelemből, s a gazdasági vezetők többsége megfelelően foglalkozik a munkavédelemmel, de a középvezetők és fizikai dolgozók egy része nem ismeri, vagy lebecsüli azt a veszélyt, amely a könnyelműség, a felelőtlenség következménye. A jelentés megállapítja: Tovább kell növelni az oktatást, az ellenőrzést, a jog és hatáskörből adódó felelősséget és felelősségre vonást. Ebből a megállapításból arra kell következtetni, hogy a jövőben feltehetően a MEDOSZ MB. is szigorúbban eljár a mulasztókkal szemben. A 37 1968. MÉM számú utasítás szabályozza a függetlenített biztonsági megbízottak beállítását, feladatkörét. Az utasításban előírtakat azonban az alsópéli, a fornádi, a gerjeni, az iregszemcsei, az alsó- tengelici állami gazdaságban maradéktalanul még mindig nem hajtották végre. Ilyen és ehhez hasonló esetekben a MEDOSZ MÖ. is jobban élhetne illetékességével. Megállapítja még a jelentés: „A gazdaságok eddigi munkavédelmi minősítései azt' bizonyítják, hogy Igen sok szervezeti, személyi, adminisztratív és műszaki hiányosságok tapasztalhatók a 3T/19G3. MÉM számú utasítás végrehajtása terén.” Ez a megállapítás néhányszor az elmúlt évek során elhangzott és Kiíródott. Valóban elérkezett az : Teje a nagyobb szigorúságnak és következetesebb felelősségre vonásnak.
