Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

HARMAT ENDRE: H E3«aszputyin- rejtély 13. Uszályok a Parlamentnél (MTI fotó: — Németh Tamás felv.) Földöntúli civilizáció nyomai? Félreértés ne essék: ha Raszputyinnak kellett volna a pénz, nemcsak megszerzi, hanem meg is tartja. De en­nek az embernek az anyagi igényei nem nőttek párhuza­mosan a lehetőségeivel. Azt már levezettük, az előbb, hogy mindennapi szükségleteire szinte semmi kiadása nem volt. És mit akart volna még? Palotát? Ki-bejárt a Néva-parti palotákban és un­ta, ostorozta a „gőgös cifrál- kodást”, gyerekkora hajléká­hoz képest ráadásul a Goro- hóvá ja utcai lakás is kacsa­lábon forgott. Hatalmat? Egyetlen szavával kegyvesz­tetté tehette a milliomosokat. Pénzt önmagáért? Ahhoz a birodalomnak ez a legrava­szabb embere túlságosan naív és az országnak ez a leg- romlottabb polgára túlságosan romlatlan volt „Az élet — írta Maria — egyszerűnek és gyönyörűnek tűnt a számára.” így igaz és ez teljesen független attól a sze­reptől, amit a szibériai ob­jektíve játszott. Lépése nyo­mán botrányok sisteregtek, amihez nyúlt, ott nem nőtt fű, léte és tevékenysége meg­gyorsította egy halálra ítélt re­zsim agóniáját — és közben ez a nagyra nőtt gyermek a tudatlanság biztonságával és kitűnő közérzetével ült Istene és cárja trónusánál. A SZTAREC CÉDULÁI Ha Maria újságokból ol­vasott fel neki, amelyek sze­rint a sztarec csak azoknak segít, akiken vagyonokat ke­reshet, legyintett: — Hagyd csak, galambocs- kám. Azoknak a szegény tintafalóknak is meg kell él­niük valahogy. És a Gorohovája utca 34- ből szerteáramlottak Raszpu­tyin híres cédulái. Moszolov, a cári kancellária vezetője memoárjában így emlékezik erről: „Tulajdonképpen vala­mennyi papírszeletke egyfor­ma volt. A tetején kereszt, aztán egy-két sor ákom-bá- kom, amely szinte minden esetben így hangzott: KED­VESEM DRÁGÁM TEDD MEG NEKI GRTGOBtJ. De ezek az ákom-bákomok min­den ajtót megnyitottak Pé- tervárott.” A helyesírás enyhén szólva nem tartozott a paraszt- kancellár legerősebb oldalai közé, ' írásjeleket meg egyál­talán nem használt. Az ese­tek jó részében még azzal sem bajlódott, hogy megcí­mezze a céduláit: a kérelme­ző maid megtalálja, kihez forduljon. Előfordult persze, hogy még ezek a varázserejű papírda­rabkák sem nyitották meg a kapukat az álmok birodalmá­ba. Moszolov egyszer példá­ul nem egészen fiatal, kissé már molett hölgyet fogadott, aki kétes tisztaságú, de mé­lyen dekoltált ruhában nyúj­totta át a muzsik céduláját. „KEDVESEM CRÁCAM TEDD MEG NEKI JÓ ASZ- SZONY.” A „jó asszony” mindössze azt kérte, hadd lehessen a pé tervári operaház príma­balerinája. PUTYILOV LEVELE ÖNMAGÁHOZ Kik álltak Raszputyin mö­gött? Politikailag is, emberi­leg is ez a Raszputyin-sztori egyik legizgalmasabb kérdése. A válasz távolról sem teljes és a fiatal szovjet történész­nemzedékre alighanem ezen a területen is sok munka vár. De a muzsik néhány legha­talmasabb patrónusát ismer­jük. Személyük egy sajátos oldalról igazolja Lenin jA kapitalizmus fejlődése Orosz­országban” című művének megállapításait Ha a sztarec karrierjéről lefejtjük a szemé­lyi vonatkozásokat, nyersen, de vitathatatlanul megkapjuk a következő képletet: a kü­lönös muzsikot a feudális re­akció dobta be a politikai porondra, de hamarosan az új, dinamikusan tért hódító erő eszköze lett a nagytőkéé. KÜLÖNÖS KOMÉDIA Nemcsak Rubinstein és Ma­ri usz, Oroszország két legna­gyobb bankára húzódott meg Raszputyin árnyékában, de a birodalom legnagyobb gyárosa is. Hogy milyen kapcsolatok fűzték a sztarecet a közis­mert Putyilov-művefc tulajdo­nosához, arra álljon itt egyet­len példa. 1916 elején a forradalomi erjedés elérte a létfontosságú hadiüzemeket is: sztrájk fe­nyegetett a Putyilov-művek- ben. A gyáros még ezt a körülményt is arra akarta ki­használni, hogy jobban profi­táljon az amúgy is szinte kor­látlan lehetőségeket biztosító háborús konjunktúrából. Rövi­den: többek között a sztrájk­veszélyre és a „szükséges korszerűsítési beruházásokra” hivatkozva, pénzt akart sze­rezni az államtól. Rá is, a fantasztikus bü­rokráciára is jellemző, aho­gyan hozzákezdett Először írásban nagy összegű hitelt kért az Orosz—Ázsiai Bank igazgatójától — aki történe­tesen ugyancsak ő maga volt. A komédia további része még szebb. Putyilov, a bankár hivatalosan értesítette Putyi- lovot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de annak, a leg­nagyobb sajnálatára, nem te­het eleget Ezt az önlevelezést lobog­tatva fordult az államhoz az­zal a zsarolás-illatú követe­léssel, hogy adjanak a gyár­nak 36 millió rubelt. Nem kölcsönbe, hanem szubvenció­ként, vagyis ajándékba. Jog­gal hihette, hogy megkapja — tombolt a háború, a had­seregnek égető szüksége volt mindarra, amit üzemei gyár­tottak. (Folytatjuk.) Kétségtelen, de még nem bi­zonyított tény. hogy más ga­laktikákban is élhetnek értel­mes lények. Jogos tehát a fel­tevés, hogy ha egyszer élnek, ei is látogathattak valamikor a múltban Földünkre is. Sokan ezért számos, meglehetősen furcsa építményt és jelenséget a hajdani jövevényeknek tu­lajdonítanák. Ilyen például az Antilibanon hegyeiben található Baalbek- terasz, nem messze a Libanoni sivatagtól. Mindmáig rejtély, hogyan kerültek ilyen magas­ságba a teraszt alkotó, egyen­ként több mint ezer tonna sú­lyú kőtömbök. Csodálatos építménynek szá­mít Indiában az ősrégi Kutub Minar nevű torony közelében található „vasoszlop”, amely már több mint másfél ezer éve állja a nap tűző sugarait. A mintegy 12 tonnás monst­rum alapanyaga olyan „cso­dálatos” fém, amely nem rozs­dásodik. Ezt és az előbbi épít­ményt is sokan kozmikus jö­vevényeknek tulajdonítják. Sőt egyesek a „vasoszlopot” vala­mely misztikus kozmikus jár­mű alkatrészének vélik. Nem kevésbé fantasztikus elképzeléseket eredményeztek a Szaharában talált sziklaraj­zok. A Tasszili platón fenn­maradt rajzok férfiak, nők. vadállatok, madarak képeit és vadászati jeleneteket ábrázol­nak. Az egyik hatalmas, bol­tozatos barlang mélyén szka­fandert viselő űrhajósra emlé­keztető 6 méter magas alak képére bukkantak. Bár ezek a feltevések nem bizonyítottak, a tudósok nem zárják ki „űrvendégek” haj­dani látogatásának a. lehetősé­gét. : ♦ ♦ ! Kürti András: nmom vilim /ti/t/frsv 19. — Honda marad! — jelentette bi a bizottság alelnöke. — Én is visszavonom, illetve meg­változtatom a szavazatomat. — Ez a legtermészetesebb — bólintott Hodász doktor, a vállalat jogtanácsosa, bizottsági tag. — Honda Lacinak köztünk a helye. — Nem is tudom, hogyan foghattunk így mel­lé?! — töprengett hangosan a gonosz Hódos iné, aki ismeretlen okból az üzemi nőbizotteágot kép­viselte a fegyelmi tárgyaláson. — A határozatot ózonnal meg kell változtatnunk, még a jegyző­könyvet is semmisítsük meg. Másképp szégyen­kezhetünk örökké. Az elnök boldogan dörzsölte a kezét, győze­lem az egész vonalon, de ekkor pillantása a mi­nisztérium főtisztviselőjére. Szemán kartársra esett. Az ugyanis a leghatározottabban nemet intett a fejével. Nem is egyszer a nyavalyás, hanem többször is és igien határozottmi. — Nem oda Buda! — mondta. — Honda Lász­lónak igenis távoznia kell ebből az üzemből! A bizottsági arcokról eltűnt a megértő mosoly, felindultan, haraggal tekintettek a közbeszólóra. Látszott, nem sóit kell hozzá, hogy a képére másszanak! A fegyelmit is ez a nyomorult kez­deményezte. Rá kell borítani az asztalt! De erre szerencsére nem került sor. — Megismétlem — mondta a felsőbb szerv személyzetise. — Honda László kartársnak el kell jönnie innen. Mégpedig hozzánk, a minisz­tériumba, a kettes osztály élére. Lámpással sem találhatnék a feíelcsségteU posztra nála alkal­masabb egyént o—O—o A Máiin/kó utcai villa. — Micsoda dcdog ez, dadus?! Nem akarok összeveszni magával, hukk!, de hogyan tűrhette, hogy Andrea magukra hagyja az állatokat?! Maga is itt veit, hallotta, amikor elmentem, ki­adtam a szigorú ük... ukázt, hogy napközben állandóan figyelnie kell őket és folyamatosan fel kell fektetnie a vizsgálati eredményeket... Semmi Béluci, itt országos árulás történt! Ha az a felelőtlen lány elsétafikált, miért nem engedte ki maga az állatokat a kifutóba? Ahelyett, hogy a hegymászó botommal hadonászna itt az or­rom előtt?... Jó, jó, ha a kígyóktól, meg az egerektől, meg a rókáktól fél, legalább a nyulák- ra lett volna gondja!... Hogyan?! Andi egy fér­fit hozott Ide, aki az én szobámban aludt?!... Azzal ment el?!... A pincét is megmutatta neki?!... Azonnal telefonálnom kell a minisz­ter ... miniszterhelyettesnek, országos körözés, határzárlat, általános letartóztatás!... Csak ne zsongana úgy a fejem! Ez az átkozott szlivovica! Az ember nyugodt lélekkel benyaikal, mert eszé­be sem jut, hogy Andrea.,, istenem, épp And­rea! Pedig én azt hittem... Mondja dadus, hát szabad volt ilyet csinálnia? Ambrózy hüppögve sírni kezdett, mint egy kisgyerek. Etelka néni letette a botot, erélyesen kihámozta a professzort a kabátjából, be támo­gatta a hálószobába, ruhástól lefektette, csak a cipőjét húzta le, betakarta. Pár perc múlva egészséges, mély horkolás jelezte, hogy a szlivo- vicánál hatékonyabb altatót még nem ismer a tudomány. Fontos persze a megfelelő adagolás. Ezúttal megvolt. VL fejezet ELVÉSZ EGY KÜLÖNLEGES SZEMŰ VÉG A lány összecsukta jegyzetfüzetét, a golyós­tollat is betette táskájába. Ránézett a férfira, boldogság csillogott a zöldes szürke szemekben. Aztán áthajolt az apró presszóasztalka felett és megcsókolta Hondát. — Érted te ezt?! — bökte oldalba a Bonbon presszó másik sarkában a szögletes állú, szeplős képű férfi, név szerint Mucur, az imént érke­zett kémtársát. Bálintot. — Nyalja-falja a ko­paszt! Mivel tudta puhára főzni ezt az extra­babát ez az elfűrészelt óriás, ez a labdafejű krampusz? — Csend, hülye! — sziszegte a másik — Te csak arra ügyelj, hogy a puskamikrofon jó irányban maradjon és ne látszódjon ki a kabá­tod alól. Nem a te szövegedre vagyok kíváncsi! Palmer úr göndör, fekete hajú tanítványa ol­dalvást ült a Kocsis—Honda párnak, az asztalra könyökölve, fejét a jobb tenyerébe hajtotta. így senki sem vehette észre, hogy a kabátujjából egy füldugóban végződő zsinór vezet a füléhez. Szerencséje is volt, alig néhányan tartózkodtak a helyiségben, szinte zavartalan volt a vétel, tisztán hallhatta, amit a szőke nő és az alacsony, kopasz férfi suttogva mond egymásnak. Kár vi­szont, hogy csak most ért ide a Wesselényi ut­cából, lehet, hogy a lényeget szalasztotta el a beszélgetésből... Vagy talán mégsem? (Folytatjuk.) : ♦ t : : : ♦ ! t : :

Next

/
Thumbnails
Contents