Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám
\ Alakul és változik Szekszárdi új, nagy léte* sítményének, a Babits Mihályról elnevezett művelődési háznak, külső és belső képe. A parkban megfogyatkoztak a fák, amiért bizonyára sok olvasónk sávé fáj, de elkerülhetetlen volt) hogy a modern üveghomiokzatra megfelelő rálátást biztosítsanak, az tavasztól őszig ne rejtőzzön a lombok mögé. Az épület belsejében a szakipari munkák sora folyik. Elhelyezik a falak burkolólapjait és helyükre csavarozzák a székeket. Közeledik az április negyediket átadás határideje, melyet az építők minden körülmények közt be akarnak tartani. Foto; Tóth Kultúréhség vagy közömbösség Egy reprezentatív felmérés tanulságai Interjú Lovas Henrik megyei művelődésügyi osztályvezetővel Közei 50 millió forintos beruházással épül fel Szekszárdi központjában az új művelődési központ. Ma már az átadási ünnepségét tervezik, amelyre április 2-án kerül sor. Az intézményre nagy szüksége volt már a megyeszékhelynek. Avatásával szinte egy csapásra megteremtődik a szekszárdiak kultúrált művelődésének tárgyi lehetősége. Modern, tetszetős épület, — tetszetős és nagy színházterem, a legmodernebb technikai berendezéssel ellátott filmszínház, klubszobák, kiállítóterem, presszó állnak rendelkezésre. Az új és már nagyon várt művelődési kombinát átadása felett érzett örömet avatott és laikus körökben egyaránt egyetlen kérdéskomplexum zavarja meg: vajon benépesül-e az új művelődési ház, látogatottak lesznek-e rendezvényei, előadásai, programjai, felélénkül-e álíala Szekszárd kulturális élete, avagy marad a passzív bezárkózottság állapota, s a társasági élet továbbra is az emberek zöménél a baráti összejövetelekre korlátozódik? Ezen leérdésekre keres választ az a reprezentatív felmérés, amelyet a múlt évben a Tudományos Akadémia szociológiai csoportja végzett Szekszárdon, s amelynek előzetes értékelése a közelmúltban fejeződött be. Ennek a felmérésnek a tapasztalatairól beszélgetünk Lovas Henrikkel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. — A művelődésügyi osztály által eivégezi.ec.e'it reprezentatív felmérés célja az volt, hogy konkrét képet kapjunk a különböző szekszárdi intézmények egymás közti kapcsolatáról, arról, hogy a jövőben milyen kapcsolatok látszanak kialakulni a művelődési, a termelési intézmények, a családi és baráti közösségek között. — Értesülésem szerint úgy kezüouoh, négy 444 meghívót küldtek ki különböző korú és mumtanörU szekszárdi lakosok részére, amelyen személyes beszélgetésre invitálták a meghívottakat. A 444 címzettből 16 jelent meg a beszélgetésen. Ezután hogyan bonyolódott le az adatgyűjtés? — Végül is összesen 344 kérdőívet töltöttek ki munkatársaink egyéni beszélgetések során. Az első kudarcon okulva maguk a felmérést végző aktívák keresték fel munkahelyeiken, iskoláikban a megkérdezetteket. csoportos beszélgetések után, — amelyek elsősorban módszertani útmutatóul szolgáltak a kérdőívek kitöltéséhez —, láttak a jelenlévők a több mint 60 kérdés megválaszolásához. — Ezt a módszert megfelelőnek tartja égy ilyen fontos felmérés elkészít«; sénél? Nem alkalom ez a kapott válaszok megszépítésére? — A csoportos . beszélgetés nagyon sok megszívlelendő gondolatot vethet és vetett is fel. A csoportos kérdőív-kitöltés azonban óhatatlanul azzal jár, hogy a tájékoztatás befolyásolja a kérdezetteket. Ez valószínűleg itt is megtörtént. Mégis úgy látom, hogy érdemes volt kitölteni a kérdőíveket, mert érdeklődést keltettek fel, és ez az érdeklődés véleményt is mondatott a jelenlévőkkel. Ha általános is néhol ez a vélemény, azért igaz, s munkánk jobb elvégzése érdekében el kell fogadnunk. — A reprezentatív felmérésben milyen a társadalmi csoportok megoszlása? — A megkérdezettek 7%-a mezőgazdasági fizikai munkás; 24,5% ipari fizikai munkás, 14,3% vállalati technikus, alkalmazott, 14% középvezető, hivatalnok, 23,6% vezető és értelmiségi, 9,9% középiskolás, 6,?% pedig vagy háztartásbeli, vagy nem töltötte ki a kérdőívek ezen részét. — A felmérés számos adattal szolgál, amelyek csoportosítása, értékelése és magya- •ázása vaskos tanulmányt igényel. Éppen ezért egy interjú keretében csak * a legjellemzőbb adatokról eshet szó. Melyeket tartja ön ebből a táblázat- és kimutátásrengetegből különösen fontosnak? — Tulajdonképpen az egészet fontosnak tartom, s csupán néhány adat kiragadásáról lehet szó. Fontosnak tartom, hogy a megkérdezettek 53,9 százaléka könyvtárlátogató, hogy a különböző kulturális rendezvényeken 39,3 százalékuk vesz részt, s hogy szinte a népművelés valamennyi területét érintő munka fokozását sürgeti a válaszadók magas százaléka. Érdekes, hogy bár étterem több is van Szekszárdon, a megkérdezettek mégis szeretnék, ha az új művelődési kékpontban is volna vacsorázásra alkalmas helyiség. — fis lesz? — Büfé igen, eszpresszó is, de étterem nem. Nincs is rá szükség. Folytatnám a megkezdett felsorolást. Magnetofont és lemezjátszót okvetlenül beszerezne a megkérdezettek 53,9%-a. Lesz is mindkettő, természetesen. Ezen kívül kívánság még: nyelvlaboratórium (33,8%), sajtó, folyóiratok (28,6%', barkácsműhely (27,1%), gyermekmegőrző (22,1%). — Mi a véleménye a gyermekmegőrző megjelölésről? Valószínűleg családosok írhatták. — Miután a művelődési központ működtetésével kapcsolatos elképzelések ezt nem teszik indokolttá, a megépített helyiségeket más, fontosabb kulturális célokra használjuk fel. — A fontos adatok sorát persze korántsem zártuk az elmondottakkal. De talán még néhány figyelmeztető számot sorolnék fel. Azt is vizsgáltuk, hogy a társadalom mekkora része passzív egy-egy művelődési formával szemben. A legnegatívabb képet az eddig művelődési házba járók száma mutatta. A kérdezettek több mint fele — 344-ből 216 — egyáltalán nem járt a régi művelődési házba. Ez érthető is, de figyelmeztető adat. Ez az, amit meg kell változtatnunk! Az is sokat mond, hogy a megkérdezettek közül 212 úgy véli: —• a művelődési ház programját azoknak kell ki- alakítaniok, megkérdezés alapján, akik annak rendszeres látogatói lesznek. — A felmérés szerint a megkérdezettek 57,5 százaléka színházi előadások megrendezését kívánja. Mi a véleménye erről az adatról? Reálisnak tartja ezt az igényt az eddigi látogatottság alapján? — Az igényt természetesnek tartom, annak ellenére, hogy eddig a város színházi rendezvényeinek látogatottsága ennek ellentmond. Van természetes igény is, de ez megfelelő propagandával, jó előadások megrendezésével, az új épületben adott korszerű, minden igényt kielégítő körülményekkel még fokozható is. A színházterem működtetésére előzetes elképzeléseink vannak. Úgy gondoljuk, hogy hetente, esetleg kéthetenként egy ifjúsági,' és egy felnőttelőadás Számára telt házra lehet számítanunk, akkor, ha tervünk realizálódik, ha a budapesti és vidéki színházak legjobb előadásait sikerül városunkba hoznunk. — Érdemes volna talán egy-két jellemző választ ismertetni abból a felelet- halmazbpl, amelyet a megkérdezettek a szekszárdiak jellemzéséül írtak fel. Szóval milyennek találják a szekszárdiak a szekszárdiakat? — A legjellemzőbb válaszok: jó bort kedvelőknek, közömbösnek, és közönyösnek, otthonülőknek, kényelemsze* retőknek. No, ez az egyik oldal, mert emellett szép számmal találhatók a válaszok között ilyenek, mint „igénylik a szépet, a jót, ezért szervezni kell a szórakozásukat”, „szeretik a vidám életet, kulturáltak, udvariasak, jól öltözöttek”. Szóval a szekszárdiak is olyanok, mint az ország bármely más tájain élő emberek; jó és még alakításra szoruló tulajdonságokkal rendelkeznek ők is. — Nagyon rapszodikusan csak ennyit a felmérés adatszerű ismertetéséről. Ön. szerint ez a felmérés alkalmas arra, hogy alapos következtetést lehessen levonni belőle a város 22—23 ezer lakosára vonatkoztatva? — Mint egyetlen felmérés, úgy ez sem 'adhat minden problémára végleges választ. Egy biztos: képet ad egy helyzetről, és bizonyos igényekről vall. Ennek ismerete a programok összeállításánál és a szervezői feladatok megtervezésénél döntő hangsúllyal bír. Nem ad teljes képet, hiszen már a felmérés során is találkoztunk közönnyel. De ezt is jó tudni, hogy számolni le-j hessen vele. Számolunk is! — Rövidesen sor kerül a művelődési központ avatására. Milyen programmal várják majd az első napokban az érdeklődőket? — Április 2-án történik aes intézmény ünnepélyes avatása, amikor a MÁV Központi Szimfonikus Zenekar ad majd műsort Április 3-án kerül sor az első színházi előadásra az új művelődési házban. Április 4-én ősbemutató keretében adjuk át a 77 milliméteres szuper-szélesvásznú korszerű filmszínházat. Ezzel tulajdonképpen mgkezdődik az intézmény programszerű működtetése, amelyről a sajtó rendszeres és részletes tájékoztatást ad. MÉRV ÉVA Népújság 6 1970. február i*. >
