Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
HARMAT ENDRE: fi Raszputyin* rejtély —— ■■ ......................................................... — Fülöp Miller szemléletes képet fest erről a furcsa „lépcsőházi világról'. Juravlev portás kis fülkéjében éjjel- nappal zümmögött a szamovár — a házmester-párt a tisztes jólét régióiba emelték a különböző rendű és rangú bérencek teáért, vagy információért adott kopejkái. Fizetést kaptak a háziúrtól, a belügyminisztériumtól és legalább három bankártól. Segítettek a sokféle listára felírni Raszputyin látogatóinak lehetőleg teljes névsorát. Ha a szent férfiúnak részegen nőre szottyant kedve és — meglehetősen ritkán fordult elő — éppen nem akadt hölgy-látogatója, „Juravlev mama”, a portásné sorrendben a harmadik volt, akihez bekopogtatott. Ilyenkor mindig a 31-es számú lakásban lakó Kátya varrónővel kezdte. Ha az kidobta, Utilia masszőrnő következet és a portásfülkéhez csak akkor fanyalodott 'a cámé lelkiatyja, ha itt is kudarc érte. LÉPCSŐHÁZI KALENDÁRIUM „...A misztikus frazeológia, a lelki felemelkedések és bukások váltakozása Raszputyin- nál csak pétervári tartózkodása első éveiben figyelhető meg — hangzik az Ideiglenes Kormány vizsgálóbizottságának jelentése. —; Később, a Gorohovájá utca 64. számú házban töltött második esztendőtől teljes és szégyenteljes romlás kezdődik. Raszputyin lakása valóságos örömtanyává változik, ahol egyformán szívesen látott vendég a prostituált és az udvarhölgy, s ahol a zenekar hangjai, a cigánykqyus éneke és a részegen táncoló Raszputyin lábdobogása mellett maroknyi bankár, tőzsdealkusz, kijáró és mindenféle szélhámos intézi ügyeit, méghozzá eredményesen.” A megállapítás vége igaz, az eleje fetétlenül elnagyoltnak tűnik. Egyszerűen nem igaz, hogy a misztikus frazeológia a sztarecnél csak fővárosi tartózkodása elején figyelhető meg: Raszputyin nem bújt ki a bőréből. A mélység és magasság, a test és a lélek, az — ő fogalmai szerint való — bűn és bűnhődés, az orgia és prédikáció kettőssége, méghozzá szinkron, egyidejű kettőssége végig aszta- rec jellegzetes közege maradt. A muzsikot soha serkei nem látta hosszabb távon csak imádkozni, vagy csak duhajkodni. Ezek a végletek nála nemcsak megfértek egymás mellett, hanem kiegészítették egymást. Ittas ordítozás kellős közepén átmenet nélkül átváltani sejtelmes-misztikus morgásra, majd valamelyik emberi gyarlóságot ostorozó kiáltásra — ez volt a sztarec tipikus szórakozási stílusa. Emlékszünk, a cámé olvashatatlanul, megvető mozdulattal dobta el azokat az anyagokat, amelyeket a szibériai nagyhatalmú ellenségei gyűjtöttek össze és amelyek zöme a lépcsőházban nyüzsgő ügynökök jelentéseiből állt. ízelítőül Fülöp Miller alapján idézünk néhány 1915-ös információt a hírhedt „lépcsőházi feljegyzések” hatalmas anyagából. VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA Január 10. Anasztázia Sa- polenkova, egy orvos felesége szőnyeget ajándékoz Rasz- putyinnak. Január 23. Egy ismeretlen pap halat hozott. Január 28. Bök tanár egy láda borral állított be. Február 21. Nyikoláj Glazov ma megjelent Raszpu- tyinnál és egy csomagban néhány üveg bort hozott neki. Március 14. Szimanovics, a sztarec titkára, hat üveg bort és kaviárt tartalmazó ládával érkezett haza. Június 14.» A Carszkoje Szelo-i népiskola . felügyelője egy kosár borral jelentkezett. Vannak persze ennél érdekesebb feljegyzések is. November 3., Egy idegen asszony jelent meg Raszpu- tyinnál. Ki akarta eszközölni, hogy hadnagy férjét, aki itt kórházban fekszik, vitessék el Pétervárról. Távoztakor a portásfülkében elmesélte (lám, Jarulevék megszolgálták járandóságaikat!), hogy Raszputyin nagyon különösen fogadta. Egy lány nyitott neki ajtót és bevezette az egyik szobába. Itt Raszputyin, akit ezelőtt sosem látott, megparancsolta neki, hogy tüstént vetkőzzék le. Miután teljesítette a kívánságát, alig hallgatott oda a látogató kérelmére, ehelyett folyton az arcát és a keblét simogatta, majd csókot követelt. Ezután felírt valamit egy cédulára, de nem adta oda, hanem kijelentette: haragszik látogatójára, akinek másnap ismétel kell jönnie. December 3. Leikart né ma először jelent meg Raszpu- tyinnál. Azt kérte tőle, járjon közbe férje ügyében. Raszputyin azt kívánta, csókolja meg. Az asszony vonakodott és elment. Utána Mamontov szenátor barátnője érkezett, akit Raszputyin megkért, éjjel egy órakor térjen vissza. (Folytatjuk.) Kétezer szobor — bronzból, kőből Michelangelo azt mondta, a szobor benne van a kőben, csak a felesleget kell eltávolítani róla. A Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat kőszobrászüzemében pontosan ezt teszik. A művész gipszbe alkotott szobrát „teszik át” köbe, márványba. As itt dolgozók amolyan interpretálok, akik a szobrász utasítása, korrekciója szerint megvalósítják a művészi elképzelést. Hasonlóan, a végső megvalósítás a feladata a bronzszoboröntödének — új öntödéjüket nemrég vették birtokukba. A felszabadulás jubileumának jegyében folyik a munka a kőszobrászüzemben. Itt faragják a debreceni páncéloscsata emlékére a Pátzay Pál Kossuth-díjas kiváló művész alkotta emlékművet, haraszti mészkőből. A kőszobrászok vésője nyomán formálódik a páncélos kereke, oldala. — Azt mondják, Pátzay klasszikusan egyértelműen mintáz. Öt könnyű követni. Gyakran itt van a műhelyben, irányít, korrigál. Az emlé.kművet Debrecenben állítják fel. A monumentális alkotás téglaformájú lesz — két oldalát 24—24 négyzetméteren díszíti a páncélos relief szerűen, 3 méter magasan, 8 méter hosz- szvSágban. A két oldalára a feliratot most vésik. S megtalálhatók a vállalat szobirai külföldön is. Besztercebányára tavaly készítették el a szlovák nemzeti felkelés emlékművét, szlovák művész munkája alapján. Dolgoznak francia, kanadai és belga megrendelőknek. Kastélyok restaurálása, építészeti modellek készítése iránt Angliából, Svájcból és Nyugat- Németorszögből érdeklődnek. A vállalat fennállása óta, 1954-től több mint 2000 kő- és bronzszobrot készített, sok reliefet, emlékművet, kisplasztikát. Évente 20 tonna bronzot és alumíniumot, és 200 köbméter (600 tonna) követ használnak fel. Marton László jászberényi felszabadulási-emlékművének fő alakját faragják. Kürti András: a sum 17. — Tessék — adta vissza a személyi igazolványt. — Most eltekintek a bírságolástól, mert azt hiszem, maga rendes ember, de máskor vigyázzon jobban. Nyomorék lehet egy életre! A családja meg sírhat. Megvárjuk a zöldet, akkor kezdjük meg az átkelést. És még akkor is az úttest közepéig balra nézünk, azután jobbra. Figyelmesen. Világos? Jónapot. Szalutált, a másik biccentett, megfordult, kacsázó léptekkel elsétált, a törzsőrmester szinte meghatottan nézett utána... valami, vagy ennyire imponált neki a kicsi harciassága. Az István körúton egy darabig sétálgattak, a férfit majdnem elütötte egy autó, én úgy láttam, hogy a nő lökte alá... Miért volnék hülye? Ég azt jelentem, amit tapasztaült a Bonban presszóba, én őt tartam szemmel, a férfit Bálint követi... — Halló, Palmer úr? ... Itt Mucur. Jelentek. Reggel hét harmincnyolckor a lány egy alacsony köpcös férfival jött ki a villából... Igen, tudom, Bálint mindenről tájékoztatott. Gyalog mentek le a hegyről, a buszmegállóig. Együtt szálltak fel. Mi utánuk. Útközben semm; különös nem történt, csak az, hogy Andrea kísérője összeszólalkozott a peronon egy nála két fejjel magasabb, széles vállú emberrel. Már úgy látszott, hogy tettlegességgé fajul a dolog, amikor a fiatalember váratlanul bocsánatot kért és azt mondta, hogy ő volt a hibás. Erre a >ány örömében megcsókolta a kicsit. Vagy van köztük lók... Igen, a buszon megcsókolta, itt meg odalökte... ön is mindig figyelrr iirkbe ajánlja, hogy a női lélek — külön rejtélv. Tessék, itt a példa rá... A Marx téren elváltak. A lány beNehézipari Minisztérium. — Mikor adtam a megbízatást, hogy keressen megfelelő vezetőt a kettes osztály élére? — Két hónapja. — És? — Az a helyzet, miniszterhelyettes elvtárs ... — Az a helyzet, Szeműn elvtárs, hogy magánál gyanakvóbb, bogarasabb erénycsőszt még nem szült magyar anya. Az egyik nem felel meg, mert szenvedélyesen ultizik, a másiknak gyerektartást kell fizetnie, a harmadik valami más főbűnben leledzik, és így tovább. Nekem egy vezetésre termett szakember kell, aki politikailag is megbízható, nem baj, ha hatéves korában promencli cukrot lopott a kredencből... — ígérem, miniszterhelyettes elvtáre, hogy egy héten belül... — Ez az utolsó terminus! — Értem, meglesz. És most engedelmével távoznék, egy vállalati fegyelmi tárgyaláson kell részt vennem. Az ügyet magam kezdeményeztem, mert olyan felháborító dolog történt... — Jó, jó, menjen, engem elsősorban az érdekel, hogy találja meg mihamarabb az új osztályvezetőt. o—O—o — Kérem tisztelt utasainkat, hogy kapcsolják be a hevedereket! — mondta bolgárul, majd franciául, németül a csúnyácska, de mégis igen vonzó, kedves stewardess. — Pár perc múlva megérkezünk a magyar fővárosba. Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre. Szíveskedjenek e rövid időre a dohányzást is abbahagyni. Köszönöm. • (Folytatjuk.)
