Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

I , .* , Dr. Dabrónaki Gyula Szekszárdon Íj lésesett a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap délelőtt tartotta ez évi első ülését á Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Tanácskozásán megjelent dr. Dabrónaki Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, államtitkár, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke, Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának titkára, Szabópál An­tal, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke; részt vettek az ülésen a járási népi ellenőrzési bi­zottságok elnökei is. A megyei NEB megvitatta s elfogadta múlt évi munká­járól szóló jelentését dr. Tóth Bálint megyei NEB-elnök elő­terjesztésében. Elnöki javaslatra a bizott­ság úgy határozott, hogy ettől az esztendőtől kezdve fokozottan vizsgálja, mi­lyen intézkedések történ­tek javaslatai alapján. Kifejtette, miért helyesli, hogy a megyei témákat előbb rész­feladatként vizsgálják a járá­si bizottságok, azért, mivel — jelképesen szólva — ezek a megyei bizottság előretolt hadállásai. Tanácsolta,' hogy a járási bizottságok minden év­ben négy-öt községi népi el­lenőrzési csoport megerősíté­sét, aktivizálását tűzzék célul feladataik mellett. Dr. Tóth Bálint köszönetét mondott a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak azért, hogy figyelemmel kíséri és támo­gatja a népi ellenőrzést, hogy számít munkájára. - . Dr. Dabrónaki Gyula, a KNEB elnöke megyénkben is élénkülő gyakorlatra hivatkoz­va ajánlotta: a szakcsoportok megerősítése mellett folyama­tosan vegyék igénybe jól kép­zett szakemberek együttmű­ködését. Nézete szerint helyes, ha a népi ellenőrzési munká­ba segítőtársul hívott lelkes szakemberek felvázolják azt az optimális helyzetet, amelyet a vizsgált területeken perspekti­vikusan kívánatos volna elér­ni.' Emellett a bizottságok feladata, hogy az anyagi eszközök mértékének ismeretében megvalósítható elképzelé­seket terjesszenek az ille­tékes szervek elé. — Népi ellenőrzési tevékeny­ség, — hangsúlyozta dr. Dab­rónaki Gyula —, kizárólag né­pi derriokratikus államban le­hetséges.’ A népi ellenőrzés olyan államhatalmi szerv, amely mind nagyobb tömegek bizalmát élvezi. Jó az, hogy munkáját már nem övezi titokzatosság; jó, hogy ténykedésével foglalkozik a sajtó, a tévé, a rádió. így az emberek megtudják, hogy a közösség érdekében felemelt szavuk nem hangzóit el hiába. Az M—1 számú utat építő vállalatoktól, például, Egy tsz, ­két zárszámadó közgyűlés mintegy tízmillió forintot von­tak el. A pénz nem a: Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­riumhoz, hanem a Pénzügy­minisztériumhoz került vissza. A KNEB elnöke megemlí­tette, hogy jelenleg országos fontosságú népi ellenőrzési vizsgálat folyik arról, hogy a fővárosi pályaudvarok közül a Déli Pályaudvar, vagy a Ke­lenföldi Pályaudvar rekonst­rukcióját kezdjék meg előbb. A vizsgálat alapja: önzetlen, közérdekű bejelentés. Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke kijelentette, hogy megyénk népi ellenőrei­nek tevékenysége fejlődő,.ha­tékony. Számos példát emlí­tett arra vonatkozóan, hogy a megyei tanács vb. NEB-vizs- gálat alapján hozott határoza­tot, gondoskodott annak vég­rehajtásáról. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a megyei vezetés nem ön­célúan. hanem a közösség érdekében, igen kedvező tapasztalatok birtokában igényli továbbra is a né­pi ellenőrzés munkáját. Az ülés résztvevői írásban tanulmányozhatták a megyei népi ellenőrzés tájékoztató je­lentését — Merkl Ferenc me­gyei NEB-elnökhelyettes elő­terjesztésében — az új gazda­ságirányítási rendszer folya­matos figyelemmel kíséréséről. A megyei NEB a tájékoztatót egyhangúlag elfogadta. 14 és fél helyett 12 és fél 4 millióval nőtt a tolnái Aranykalász tiszta vagyona ’ v‘ Ritka eset, hogy egy terme­lőszövetkezetben ' egyugyan­azon a napon két zánszámadó , közgyűlést tartsanak. A tolnai Aranykalászt viszont ® kény- szerűség késztette ilyen meg­oldásra, mivel nincs olyan he­lyiség, ahova az egész tagsá­got össze lehetne hívni. így tartották a közgyűlés egyik felét Tolnán, a másikat Fá­cánkerten. Pfundtner Sándor elnök, illetve Mónus István elnökhelyettes számolt be a két helyen összegyűlt tagság előtt az elmúlt év eredmé-"*- nyeiről. A tagság szorgalma, és az elmúlt, kedvező év Tévén az elnök is, az elnökhelyettes is igen jó eredményekről szá­molhatott be. Az eredménye­ket kifejező számadatokból csak néhányat idézünk. A szö­vetkezet tiszta vagyona az elő­ző, 1968-as évhez képest 4 156 000 forinttal növekedett. Az összes közös vagyonból a tiszta vagyon részesedése az 1968-as 62 százalékra 71 szá­zalékra nőtt. cu Számottevően növekedtek a tartalékalapok is: a biztonsági alap 1 141 000, a forgóalap 773 000 forinttal, az állatállo­mány értéke 392 Ú00 forinttal. A szövetkezet teljesítette valamennyi ágazat árbevételi tervét, annak ellenére, hogy egyik-másik ' terményüknél, terméküknél értékesítési good jelentkezett. Az eredményeket kifejezi a tagság jövedelmének alakulá­sa is, amely két százalékkal haladta meg az előző évit: az egy, tízórás munkaiba pra eső kereset átlaga 103,90 forint volt. Az Aranykalász tolnai köz­gyűlésén részt vett Tolnai Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára is, aki felszólalá­sában méltatta a szövetkezet eredményeit, az elmúlt évek töretlen fejlődését, a tagság szorgalmát,' amely r 'az ered­mények egyik . megteremtője volt. Kedvező évet zárt 1969-eel a Tolna megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat: a ter­vezett 14 ég fél milliós gaz­dasági eredményt jóval meg­haladva, 22,5 millió forintot produkált A kitűnő eredmény össze­tevői: 11 százalékos termelési volumen növekedés azonos lét­szám mellett; a termelékeny­ség 7 százalékot meghaladó növekedése; 3 és fél millió fo­rintos önköltségcsökkenés. Még nem végleges szám­adatok alapján a részesedési alap összege 4,1 millió forint, kereken egymillióval több, mint az 1968-as. A gépjavító az elmúlt év- során több, mint 90 partner­rel állt kapcsolatban, a ter­melésfejlesztésben 12 tudomá­nyos intézet működött közre. A vállalat elmúlt évi össz- tevékenységéből 74,5 százalék a mezőgazdaságnak végzett ja­vítás és gyártás, amely utóbbi az előző évhez képest negy­venmillió forint értékkel nőtt. Állatorvosok tanácskozása Nagy károk világszerte — Sok a drága gyógyszer Minden újságolvasó ember tudja, hogy a világ egyik legnagyobb problémája az élelmiszerhiány, illetve a fér hérjehiány. Sajtóképeken lel­het látni egészen sovány, rosszul fejlett, lógó hasú gye­rekeket. Ezzel kezdte előadá­sát dr. Kobulej Tibor egye­temi tanár Szekszárdon teg - nap, a megye állatorvosai és néhány jelenlévő gazdásza ré­szére. A megyei gazdászna- pok előadássorozatában ezút tál „A parazitózisok elleni küzdelem a nagyüzemi állat- tenyésztésben” címmel hang­zott el előadás. Az Állatorvostudományi Egyetem professzorának elő­adása sok hasznos tanáccsal szolgálhat -minden mezőgazda- sági üzem szakvezetői részére Tehát nemcsak ; az állator­vosoknak. Arról van szó ugyanis, hogy — egyéb állat- gyógyászati kérdésekkel együtt — a parazitózisok vagyis az élősködők ellen való küzde­lem, s még inkább a megelő- ós csak teljes gazdaságveze- i si együttműködésben érhe­tő el. . - • Sok példát felsorolt dr. ■íobulej Tibor a parazitózisok ''ml okozott károkra vonat­kozóan. Az Egyesült Államok­ban 1953-ban mintegy három- -lillió dollár kár keletkezett zupán abból, hogy a beteg- óggel fertőzött májat nem Használhatták fel. A szarvas­marha-májmétely kór a Ném^k. Szövetségi Köztársa­ságba 1962-ben igen sok mil­lió márka kárt okozott. A professzor véleménye szerint hazánkban megvan a lehe­tőség ezeknek a betegségek­nek a megelőzésére, előrejel­zés kiépítése alapján. Sajnos, ■nehezíti az állatorvosok mun­káját, hogy emelkednek az állatgyógyászatban használa­tos gyógyszerek árai. Úgy fe­jezték ki a tanácskozáson, hogy erkölcstelen, ahogyan visszaélnek a gyógyszergyár­tók a monopolhelyzetükkel. Ebben az ügyben hamarosan tárgyalás lesz a mimfiztéri- urabsm i Zárszámadás Medinán Miklós József elnöki beszámolóját tartja. A beszámolót követő vitában több hasznos észrevétel, javaslat hangzott el Felszólalt Tatár Lajos, a járási párt- bizottság titkára is. Képünkön: Mészáros József mond ja el elismerő és bíráló véleményét. A tagság kézfeltartással szavaz ,a beszámoló és ,a ré­szesedés felosztásának elfogadásáról Közel 1,2 millió Ft-ot fizettek ki év végi részesedés kint a tagoknak. Elsőként Posztós György állattenyésztési brigádvezető vette fel a pénzét. F®tú: Tóth Iván,

Next

/
Thumbnails
Contents