Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

Jél zárták az esztendőt Interjú a Kossuth-kirendeltség megyei vezetőjével Munkaidő­csökkentés Befejeződött az éves munka összegezése, a Kossuth Kiadó Tolna megyei kirendeltségén elkészült az 1969-es esztendő mérlege. Kérdéseinkkel meg­kerestük H^hn László elvtár­sat, a kirendeltség vezető­jét, hogy tájékoztatást kér­jünk a politikai kiadványok terjesztéséről, és a felhasz­nálás tapasztaltairól. — Miként zárták az 19S9-es esztendőt Háhn elvtárs? — Ezúttal jobban, mint az előző évet. A kiadó gondo­zásában tavaly — 1968-hoz hasonlóan — hozzávetőlege­sen 290 mű és 4 állandó, ha­vonkénti folyóirat jelent meg. A most lezárt esztendőben Tolna megyében közel 700 ezer forintos forgalmat bo* nyolítottunk le. Ez az összeg 122 és fél ezer forinttal na­gyobb, mint az 1968-as for­galmazás. — Ha jól számolom, pénzben kifejezve ötödével nagyobb ér­tékű politikai irodalom került olvasóihoz. Minek köszönhető ez a szembetűnően szép eredmény? — Elsősorban abból eredt, hogy a pártszervezetek tevé­kenységének homlokterébe ke­rült. Köszönhető annak, hogy a párt megyei végrehajtó bi­zottsága ráirányította a fi­gyelmet a politikai irodalom Állami gazdasági igazgatók tanácskozása Ma, február 13-án a Dal­mandi Állami Gazdaság köz­pontjában a Baranya és Tol­na megyei állami gazdaságok igazgatói egyeztetik az egyes gazdaságok 1970-es program­ját, meghatározzák az együtt­működés lehetőségeit. A kol­lektív szerződésekkel kapcso­latos módosítási irányzatok, el­képzelések ugyancsak „terí­tékre” kerülnek a tanácskozá­son, s a két megye állami gaz­daságai alapul veszik majd az itt megjelölt nyereségrészese­dés-felosztási módszereket, irányelveket. közhasznú terjesztésére. E testület ülésén — január 21-én és november 25-én — két alkalommal is foglalkoz­tak a terjesztés és hasznosí­tás tapasztalataival, valamint a teendőkkel. — Ha lehetne, részletezze kissé a megyei állásfoglalást, a a vb-ülések hatását. — A megyei szintű brigád­vizsgálatok és a járási párt- bizottságok felmérései szám­vetésre késztettek, s ennek során az alapszervezetek gya­rapították a kiadványok hasz­nosításával foglalkozók szá­mát, bővítették az aktivák körét. Kiemelkedő fejlődést produkált a paksi járás, ahol a folyóiratok iránt megduplá­zódott az igény, a különböző kötetek forgalma pedig több mint 50 százalékos értékben nőtt. Mi a titka? Ha nehe­zebb ■ is elérni, töretlenebb és állandósultabb a terjesztés, ha a pártszervezetekre építenek. A paksi járási pártbizottság ezt tette, őket mozgósította, és ezen az úton válhat való­ban közüggyé a politikai iro­dalom hasznosítása is. (A kí- rendeltségvezető megmutat néhány alapszervezeti terve­zetet, melyeket taggyűlés elé terjesztettek, s jóváhagyásuk után annak alapján dolgoztak. A dunakömlődi Szabadság Tsz pártszervezetének meg­rendelését összesítve, 62-re rúg az általuk igényelt és hozzájuk küldött folyóiratok, sorozatok száma.) — Mindenütt volt, fejlődés, kivéve a dombóvári járást, ahol 1969-ben csaknem 10 szá­zalékkal csökkent a forga­lom. Náluk jó a ÍJalmandi Állami Gazdaság és a járá­si tanács terjesztő munkája, azonban nem képesek ellen­súlyozni a vasút, a Fémtö­megcikk, a Faipari Ktsz visz- szahúzó hatását. —i Nézzünk túl a számokon, illetve lássunk mögéjük. Ter­jed-e a megyében a poUtlkai művek hasznosságának felisme­rése? Arra gondolunk, néha olyan segítséget kémek a helyi állásfoglalás kialakításához, ami­re választ kaphatnak a köny­vekben, ha forgatják... Jelentés a munkáról a magyar népgazdaság fejlődésének főbb adatai a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján QKIATÁSUGT — Feltétlenül teret hódít, noha valóban igaz, hogy még sok helyen elfeledkeznek a náluk lévő folyóiratok és könyvek forgatásáról. Még a terjesztésben kiemelkedő he­lyen is megtörténik, hogy pót­lásra szorul a helyi könyv­tár, hiányzik néhány alapmű, elsősorban a gazdasági veze­tők magasabb színvonalú mű­vekkel történő ellátásáról van szó. Sem ők, sem a pártve­zetőségi tagok nem eléged­hetnek meg a „Világesemé­nyek dióhéjban” füzetek ol­vasásával. Követésre méltó a bátaszéki községi pártbizott­ság mellett tevékenykedő, ma még névtelen csoport példája Rendszeresen tanul­mányozzák a folyóiratokat és a politikai irodalom köteteit, majd ajánlanak, felhívják a pártbizottsági tagok, az alap­szervezeti vezetők figyelmét a hasznosításra Torz nézetek? Két végletet tapasztalunk. Hivatkoznak a tömegkommu­nikációs eszközök tájékozta­tására, mondván, a rádióból, a televízióból, az újságokból mindent megkapnak, elegen­dőnek tartják. A másik — és ez az örvendetes — növek- sz:k az érdeklődés, igénylik a máshonnan szerzett ismeretek kiegészítését. Felkeresik a párttitkárt és irodalomat kémek egy-egy új nemzetközi, vagy hazai eseményhez. — Tapasztaltam, meggyőződé­sem, hogy még nem minden írásos „muníciót’ hasznosíta­nak. Melyek voltak az 1969-es esztendő legkelendőbb, legke­resettebb könyvei? — lehetetlen valamennyit felsorolni. A megnövekedett nemzetközi témájú érdeklő­dést bizonyítja a Teherán, Jalta, Potsdam kötet iránti kereslet és a hézagpótló Ki kicsoda című nemzetközi lexikon, amely a ma élő ne­ves emberekről készült. Rend­kívül kapós volt a nyugat­német felderítéstőr írölt Szür­ke tábornok és a szépiroda­lom köréből Szilvási Lajos írása, a Kipámázott kaloda című mű. A moszkvai érte- i kéziét jegyzőkönyvet sokan várták, az utolsó kínai csá­szár által írt könyvet szíve­sen forgatják azok, akik meg­vették. A felsoroltak többsé­géből még mutatóban sincs egyetlen példányuk sem.) Em­lítésre méltó a Nők magazin­ja-füzetek közkedveltsége, öt­százról ezerre ugrott a két- havonként megjelenő népsze­rű könyvecskék megyei pél­dányszóma. A Bonyhádi Ci­pőgyár először százat kapott, de annyira kevésnek bizo­nyult, hogy egy nőküldöttség kereste fel a párttitkárt, ne­kik nem jutott, ne kivételez­zenek. Gyors reagálásuk mi­att közkedveltek a* Világese­mények dióhéjban sorozat füzetei, 1969-ben ezekből az átlagpéldányszám .közel há­romezer volt. — Hallhatnánk-e valamit az ez évi újdonságokról? — Sok értékes könyv jele- lenilc meg a Lenin-centená­rium, a felszabadulás 25. év­fordulója alkalmából. Már megkaptuk a kommunista er­kölcsről írt Lenin-művet, és az Ez történt 25 év alatt cí­műt, várjuk a miniatűr ki­adásban készülő, Lenin az ideológiai munkáról, és Ne­mes Dezsőnek a lenini esz­mék erejéről írott könyvét. A felszabadulás negyedszázados évfordulója alkalmából, Akik mertek címmel Baktai Fe­renc szerzőtől ad közzé a ki­adó 16 történetet a magyar partizánokról. Díszalbum-kö- tésben lót napvilágot az 1945 —1948-as időszak eredeti pla­kátjainak reprodukciós gyűj­teménye. Második kiadásban jelenik meg A világ főváro­sai című mű, és első ízben az Uj világ országai. — Köszönjük az Ízelítőt. Utol­jára hagytuk, hogy érdeklőd­jünk a klelégltheteUen igények iránt. Van-e ilyen? — Hallatlan nagy fokú ér­deklődés előzi meg a Zsukov marsall emlékiratainak előre jelzett, magyar nyelvű idei kiadósát. A Kossuth Kiadó a Zrínyivel közösen adjp közzé. Gondot okoz, sikerül-e eleget tenni a sokasodó előjegyzé­seknek. Mindenütt nagyon várják — mondja gondter­helten. vo * tsa« * * — Inkább ostromoljanak, mint érdektelenség kisérjen. Kíván­juk, hogy a jO indulást a múlt esztendeihez hásonlO ered­mények kövessék. — Úgy lesz, ha a KB-tit­kárság 1958-as határozatának értelmében, mindenütt egyre inkább a pártmunka szerves részévé válik a politikai iro­dalom terjesztése — fejezi be válaszait Háhn László elvtárs, a Kossuth Kiadó Tolna me­gyei kirendeltségének veze­tője. A fordulószolgálatos állomá­si fizikai dolgozóknál a for­galmi és kereskedelmi szak- szolgálat órabéres fizikai dol­gozóinak fordulószolgálatos munkaidejét a vasútállomáso­kon zömében már 210 órára csökkentették és egyben alap- béresítették. A Bonyhád, Balatonboglár, Fonyód, Marcali, Szakály-Hő- gyész, Tab, Gyékényes, Mura- keresztur állomásokon a for­dulószolgálatos raktár- és ha­társzállítmányozási munkások munkaidejének csökkentését és alapbéresítését a pécsi igaz­gatóság vezetője 1970. február 1-től engedélyezte a szakszer­vezet területi bizottságával egyetértésben. A munkaidőcsökkentés — 240 óráról 210 órára — 16 far- dulószolgálatos raktári és 61 határszállítmónyozási munkást érint. Az esetleg különleges okból — a havi 210 órás mun­kaidőn felül — jelentkező túl­óradíjazásnál húsz túlóráig 29 százalékos, húsz túlórán felül 50 százalékos túlórapótlékot kell elszámolni. (Si) Kollektív szerződések módosítása A Tolna megyei Tanácsi Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa február 16-án összeül a kollektív szer­ződést módosítani. A dolgozók­tól gyűjtött vélemények alap­ján meghatározzák a nyereség- részesedés felosztásának mód­ját. A Tolna megyei Beruházási Vállalatnál szakszervezeti, il­letve termelési gyűlést tarta­nak, ugyancsak a kollektív szerződés módosítása érdeké­ben. Az Építők Szakszervezeté­nek megyei közgazdasági bi­zottsága február 18-án a kol­lektív szerződésmódosítás ed­digi tapasztalatairól tanácsko­Somi Benjaminpé zik. Megyei gazdásznapok Aj Altblénoi iskolás tanulót iiftnőnol «Wiwläta ur f6ő. j mis»?! 1*67/« I ’ 133107?! 1969/46. | IZSA74S| 1996/70 | ......11790001 A IcOióplAoló* »avulói tzómórx* ololuláso ét arányok o II» 18 évet korú r' A Ub&okö Intézmények auz« ét nappali fogazata« Hellaotóinak t-ú. A közoktatás helyzete. Kemizálás a mezőgazdaságban — Arzén került az ivóvízbe Leállítják a tsz gépét Az érdeklődés ezúttal is igen nagy volt a megyei gaz- dásznapok soron következő előadása iránt, amelyet Hor­váth József, a megyei tanács elnökhelyettese nyitott meg. Szekszárdon csütörtökön Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi főosztályveze­tője tartott előadást, a mező- gazdasági kemizálásról. A mezőgazdasági kemizálás nagy változáson megy keresz­tül : a cél egyrészt a minél tö­kéletesebb hatás elérése, más­részt pedig az emberre veszé­lyes anyagok csökkentése. A jelenleg használatos növény­védő gépek korszerűtlenek, nem alkalmasak a legújabb vegy­szerek kiadagolására. Nagy Bálint jánlotta a szakembe­reknek, szerezzék be a „Ti- jet” típusú porlasztórendszert és annak a Rapidtox gépekbe való beszerelésével elvégezhe­tik a szakszerű permetezést. Nagy ütemben halad a szak­emberképzés. Március végére 12 ezer növényvédelmi szakmun­kás lesz az országban. Megyénk ugyanerre az időre hatszáz szakmunkással rendel­kezik. Egy év alatt Tolna me­gyéből 83 irányító szakembert iskoláztak be a növényvédel­mi szakképzésbe. A szigorú előírásoknak, amelyeket a Nö­vényvédelmi Kódex tartal­maz, megyénk szövetkezetei és állami gazdaságai eleget tehet­nek. Mindenesetre, ha előfor­dulna bárhol olyan eset, hogy a növényvédő gépen nem szak­munkás ül, a gépet leállítják. Nagy Bálint minisztériumi fő­osztályvezető figyelmeztetett erre, a közérdek a legnagyobb szigorúságot, pontosságot kö­veteli. Abban a mezőgazdasági üzemben, ahol nem lesz márciusig növényvédelmi szakmunkás, vagy nem elegendő, az a gazdaság nem használhat más vegy­szereket, csak háztáji gazdaságban al­kalmazható anyagokat. Vagy más üzemmel végezteti el egy ideig a munkát. A szigorúság szükséges, hiszen történtek mérgezések. Somogy megyé­ben az is előfordult, hogy a szert elásták és ez az arzén tartalmú anyag bemosódott a falu törpevízművének kútjába, hálózatába. Kétségtelen, pagy gond az elavult mérgek táro­lása, ^illetve megsemmisítése. Egyelőre nincs is a megsem­misítéshez igazán alkalmas hely, berendezés, de az idén épül olyan üzem, ahol magas hőfokon elégetik, felbontják ezeket az anyagokat. Sokat segít a gazdaságok­nak, hogy készítenek hazánk­ban védőruhát, ami nagy me­legben is elviselhetővé teszi a test egész felületének el­takarását. A jelenlegi gáz­álarc rendkívül kényelmetlen, lényegében nem használható erre a munkára. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents