Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

Bölcskci Gépjavító Állomás: /ts eredmény kétszerese a tervezettnek Fokozatosan áttérnek a teljesítménybérezésre A Bölcskei Gépjavító Állomás eredményesen zárta az elmúlt évet. Még nincsenek készen ugyan a végleges ki­mutatásokkal. de az már nyilvánvaló, hogy az 1 300 600 forintos eredménytervet 2,5 millióval „hozták”. Tehát az eredeti tervet lényegében megduplázták... Ez az eredmény azért is dicséri a javítóállomás mun­kásgárdáját, vezetőségét, mert egész évben egyenletes, na­gyobb hullámzások nélküli teljesítménnyel érték el. (Az előző, 1968-as évben, még a fél éven túl is a veszteségesség réme fenyegette az állomást.) Adjuk át a szót Horváth József igazgatónak, azzal a kéréssel; értékelje az elmúlt évet. Február 8: Busójárás Mohácson Mohács készül az évről év­re ismétlődő látványos vi­dám mulatságra, a hagyomá­nyos busójárásra. Az egész várost megmozgató farsangi ünnepséget február 8-án tart­ják, s ez lesz a nyitánya a Baranyai Vasárnapok 1970. évi rendezvénysorozatának. Ezúttal is gazdag program várja a Cuna-parti város ven­dégeit: a baranyai népi tán­cosok bemutatója, a nemzeti­ségek zenéjéből összeállított műsor, a néprajzosok találko­zója, valamint különféle ki­állítások, amelyeket „komáro­mi ládák”, baranyai főkötők”, „baranyai délszláv temetőmű­vészet fotókon” címmel ren­deznek meg. Külön érdekes­ség lesz a mohácsi maszk fara­gók kiállítása. Az idén nagyobb szerepet kapnak az ijesztő álarcokba, kifordított subába öltözött, lármás eszközökkel felszerelt busók, akik az elmúlt évek­ben inkább statisztái voltak a programnak, most azonban kisebb csoportokban. saját műsorukkal járják be a vá­rost. Érdekes szabadtéri nép­játék bemutatására is készül­nek Pákolitz István busómon- dáiának feldolgozása alapján. (MTI). Gazdagodó levéltárunk Szép eredménnyel zárta az elmúlt évet az ország egyik legjelentősebb ilyen vidéki közgyűjteménye, a Tolna me­gyei Levéltár. A kívülálló szá­mára ez a mértékegység ugyan furcsának tűnhet, de a levél­tárak nagyságát folyóméter­ben mérik. 1969-ben a megyei levéltár háromszáztizenkét fo- lyómétemyi anyaggal gyarapo­dott, melynek zöme az 1952— 57 közti évek államigazgatási irataiból — a későbbi évek kutatói, éppúgy, mint a kö­zelmúlttal foglalkozók részére fontos dokumentumokból — származik. A levéltári könyvtár gazda­godása saját vásárlás és aján­dékozás révén tizenháromezer forint értékű. Érdekesebb műi vek: a XVIII. századból szár­mazó „Pray: História rerum Hungáriáé I—III.”, az 1953— 67 közti Bírósági határozatok gyűjteménye, valamint az ér­tékes munkásmozgalmi doku­mentum, a Kassai Munkás cí­mű lap 1907—37 közti három évtizednyi számainak példá­nyai. . Az elmúlt esztendő során a levéltár tizennégyezer forint értékű filmleolvasó géphez ju­tott. Mintegy kétszáz méter terjedelemben a leginkább közhasználatú és Szekszárdon nem található emlékeket rög­zítették. Megalapozták a levél­tár fotólaboratóriumát, a nyolc­ezer forintért vásárolt mag­netofonberendezéssel pedig mintegy negyven órányi doku­mentumot gyűjtöttek. Az év eredményeihez tarto­zik még a két tanulmánykö­tet, a helytörténeti konferen­cia megrendezésében való dön­tő részvétel, valamint az, hogy 1969-ben idáig még sosem lá­tott számú kutató, száznyolc személy összesen négyszáz- nyolcvannyolc esetben búvár­kodott a levéltár gazdag anya­gában. Népújság 5 1970. január 8. — A múlt év első felében még a korábban hagyomá­nyos, fő tevékenység, a trak­torjavítás volt egyik üzem­águnk, az MTZ és az UTOS- traktorok részegységes, sza­kosított javítása. Erről nem kívánok részletesebben nyi­latkozni, csak annyit jegyzek meg, hogy nem fizettünk rá Javítottunk még növényvé­delmi gépeket is, igaz, csu­pán kisebb tételben. — Miután a hagyományos munkált kapacitásunknak csu­pán kis részét kötötték le, gondoskodnunk kellett más munkákról is. A korábbi évek gyártási tevékenységéhez ha­sonlóan ezúttal is tudtunk „újítani” — a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemu­tatott, / napfényfűtéses nö­vényházból, illetve annak vázszerkezetéből tízezer négy - zetméter alapterületnek meg­felelőt gyártottunk. — Gumiüzemünk kü'önbö- ző járműtípusok gumijainak javítása, futózása mellett ön­tözőcsövekhez gyártott tömí- tőgumikat — Forgácsoló-üzemrészünk részben termelőszövetkezetek­nek dolgozott, részben saját gyártmányainkhoz készített alkatrészeket. — Uj üzemrész is alakult az elmúlt évben: a csepeli csőgyárral kötött megállapo­I Pár évvel ezelőtt ,lel­dezve írtunk a simontornyai kezdeményezésről: az fmsz köl­csönzőboltot nyitott. Beszámol­tunk a többiről is, mert ez rendkívül közérdekűnek, hasz­nosnak mutatkozott. Valóban az is volt. Tömegesen keres­ték fel e boltokat babakocsi­ért, rádióért, permetezőgépért. Olyan széles körű kölcsönzési igény mutatkozott megyeszer- te, hogy ahol nem találtak mó­dot új bolt nyitására, a meg­lévőkben létesítettek ilyen részleget. Akkor még senki sem gon­dolta volna, hogy a szolgálta­tásnak ez az ága sok tekintet­ben tiszavirágéletű lesz. Az általános kölcsönzési igény máris visszaesett, de ugyanak­kor egy csomó módosulást is megfigyelhetünk. 1967. óta Tol­na megye fmsz-eiben a köl­csönzési készletet például mint­egy félmillió forinttal csökken­tették. Ez az összeg önmagában is, viszonylagosan is nagy, az összkészletnek 20 százalékát teszi ki. Az igények felmérése alapján további készletcsök­kenéssel számolnak. A nép­bolthálózat a megyében nem olyan nagy, mint az fmsz-i, de annak idején a Népbolt Válla­lat is megteremtette a széles körű kölcsönzési szolgáltatást. Az igényváltozás itt is ha­sonló az fmsz-ekéhez. Erősen csökkent az igény a háztartási eszközök iránt, dé elég sokan kölcsönöznek kulturális jelle­gűeket. Ugyanakkor mindkét szektor üzleteiben sokkal több mosógépet, porszívót, padló­dás.alapján csőkarmantyúkat, különböző típusú csatlakozó­kat gyártunk. És végül már hagyományosnak mondható profilunk a gyermekjátszótéri berendezések készítése. — Nagy vonalakban tehát ezek tették ki évi munkánk zömét, amelyekre a szerző­déseket jórészt már az előző évben megkötöttük. Viszont, ha a munkáról beszélek, ak­kor beszélnem kell a mun­kásokról is. Munkásgárdánk zömét azok adják, akik a hajdani gépállomási traktoro­sokból, szerelőkből váltak szakemberré. A másik rész pedig a szomszédos közsé­gekben lakó szakmunkások­ból tevődik ki, akik korábban az ország különböző részein dolgoztak, és a vándoréletet megunva, itt kerestek, és találtak munkát. A harma­dik részt pedig azok a fiata­lok adják, akiket ipari tanu­lókként, mi neveltünk szak­munkássá. Elmondhatom, hogy így olyan munkásgárda alakult ki, amely képes na­gyobb feladatok elvégzésére is. A korábbi tapasztalatok alapján olyan bérrendszert alakítottunk ki, amely min­denkit egyformán, tudásának megfelelően érdekeltté tett a termelésben. — Az év elején órabérrel, és teljesítményhez kötött pré­kefélőt, stb. adnak el, mint ko­rábban. | Ebből q változásból nem nehéz következtetni. Gyor­san javulnak az emberek élet- körülményei. A mindennapi megélhetés megkönnyítéséhez pár éve még sok eszközt köl­csönözni kellett, de azóta leg­több család meg tudta venni. Ami iránt mutatkozik még számottevő igény, az olyan cikk, ami nem kapcsolódik köz­vetlenül a mindennapi szük­ségletekhez. A népboltháló­zatban például sok magnót és írógépet keresnek. Természete­sen igyekeznek kielégíteni eze­ket az igényeket. De az sem általános, hogy sok, úgyneve­zett kultúrcikket kölcsönöznek. Az fmsz-i kölcsönzőkben pél­dául megfigyelték, hogy míg pár évvel ezelőtt tömegesen hordták a táskarádiót, ma már szinte minimális az igény. Ezt is inkább megvásárolják. Amikor a kölcsönzőhálózat kifejlődött, állandóan napiren­den szerepelt a falusi lakosság háztáji gazdálkodásának szer­vezett segítése. Úgy mutatko­zott, hogy a kereskedelmi szer­vek mezőgazdasági eszközök kölcsönzésével segíthetik leg­inkább ezt a népgazdasági szempontból is annyira fontos ágazatot. Meg is teremtették megyeszerte az ilyen jellegű kölcsönigények kielégítésének feltételeit. Ám csakhamar ki­derült, hogy ez nem járható út: a háztáji gazdálkodóst ilyen módszerrel nem lehe' érdemben segíteni. Hogy csr1 ‘egy példát említs.k: amikor' jön a peronoszpóra, mindenki­miummal indultunk. Minden egyes brigád előre megkapta, milyen munkát kell elvégez­ni, és hogy azért milyen prémium jár, tehát hónap közben ők, maguk is figye­lemmel kísérhették teljesít­ményük alakulását, és a bri­gád döntötte el, hogy — mun­kája alapján — kit milyen összegű préjmium illet. — Ezt a módszert a fél év után úgy kezdtük megváltoz­tatni, hogy fokozatosan át­térhessünk a teljesítmény­bérezésre. Először a csőkar- mantyúgyártóknál vezettük be a teljesítménybérezést, majd október 1-től a gumijavítók­nál is. A hatás mindkét részlegnél meglátszott a mun­kateljesítmény növekedésé­ben. Olyan normákat dolgoz­tunk ki, hogy az megfeleljen az üzem és a munkás érde­keinek — hogy az átlagkere­setben ne okozzon vissza­esést a teljesítménybér. — A fél- és negyedéves tapasztalatok alapján éppen a mai vezetőségi értekezlet ha­tározott úgy, hogy minden üzemrészben fokozatosan át­térünk a teljesítménybérezés­re. Ezt indokolják idei fel­adataink is: a legfőbb, a há­rommillió forint körüli ered­mény. Munkáink nagy ré­szét már lekötöttük. Tovább­ra is gyártjuk a növényháza­kat, illetve azok továbbfej­lesztett változatát, amely mór fűthető kivitelben készül, a mezőgazdasági üzemek gaz­daságosabban kihasználhat­ják. Fő törekvésünk az, hogy megváltozott körülmények kö­zött is elsősorban a mező- gazdaságot szolgáljuk — eh­hez sok segítséget, hasznos támpontot kapunk megyei központunktól is. Bi. nek permetezni kell és per­metezőgépre van szüksége. Márpedig annyi gépet mégsem tárolhatnak a kölcsönzőben, hogy mindenkinek jusson. Ar­ról nem is beszélve, hogy a kölcsönzőbe való szaladgálás, sok időt rabol el, ráadásul gyakori a meghibásodás is a sok kéz által használt gépeken, s az nem egyszer akkor derül ki, amikor a következő kiköl­csönözte. I Nem véletlen, hogyen­I..... i ................ f.i nek a s zolgáltatási ágnak nem is volt virágkora, ma pedig már szin­te minimális az ilyen igény. Helyenként tartanak mezőgaz­dasági eszközöket is, de csak a tessék-lássék kedvéért, mert senki sem használja őket. Mindenki azt sürgette, hogy inkább hozzanak kereskedelmi forgalomba minél többet az olcsó és jól bevált típusú esz­közökből. Aki komolyan fog­lalkozik háztájival, szívesen megveszi, mert akkor nyu­godt, ha minden szükséges eszköz ott áll készenlétben a kamrájában. El is szaporodtak a kereskedelmi forgalomban ezek az árucikkek, de nagyon sajnálatos mellékzöngével: ke­veset törődtek azzal, hogy min­denki által elérhetők legyenek, helyette rendkívül megemel­ték némelyiknek az árát. A kisméretű szőlődaráló ára pél­dául majdnem duplája lett a réginek. A kölcsönzés nem megoldás, az árak kedvezőtle­nek, s ez érthetően nincs vala­mi jó hatással a háztáji ter­elésre. BODA FERENC Kép es iesz-e megfelelni? Egyik járási pártbizott­ságunkon láthatóan nyug­talanítja valami a vb-ta- got. — Egy tagfelvételi kérel­met latolgatok már napok óta. Az illető kiváló mun­kásőr, jó fegyverforgató, szorgalmas a munkaterü­letén. Mégis gondot okoz, merjem-e, merhetem-e őt ajánlani a párttagok közé? Miért? Azon gondolkozom, napok óta vitázom önma­gámmal is, képes lesz-e megfelelni napjainkban a párttagok elé joggal állított magasabb követelmények­nek ... öt elemit végzett. Íme a kézírása, kín-keserv elolvasni, nehéz kisilabizál- ni az írását. Még pótolhat­ná, nem idős ember. Val­lom, tudom, ma is nélkülöz­hetetlen, értékes tulajdon­ság a hűség a párt tagjai­nál. E téren nincs is semmi probléma, példás hűségű és szándékú. De ez kevés. Többletet, mégpedig jócs­ka többletet kíván ma a kommunistától a mai élet. Képes lesz-e képviselni a párt politikáját? Tud-e ér­velni, felkészült-e ehhez? Manapság még annak is erőfeszítéseket kell tenni ismeretei gyarapításához, akinek magasabb az alap- műveltsége! A párt politi­kájának, a nemzetközi ese­ményeknek a megértése, a tömegkapcsolat tartalmas építése elemi igényként ál­lítja elébe: Legyen meg legalább a nyolc általáno­sa — mondta el gyötrő di­lemmáját a pártmunkás, ellentétes gondolatokkal küszködve. Gondjait hallgatva, eszembejutott egy négy év­vel ezelőtti termelőszövet­kezeti taggyűlés, ahol ha­sonló okok végett utasítot­ták vissza Tolnán egy trak­toros tagfelvételét. Ott volt a taggyűlésen a mindenki által nagyrabecsült községi párttitkár is, aki kettévág­ta a gordiuszi csomót. Mis­ka bácsi ott a taggyűlésen terjesztette elő megszívle­lendő javaslatát. Ismerve a községi pártbizottságban tevékeny kommunista oe- dagóguspk segítőkészségét, tett egy felajánlást. Ennek lényege szerint gondoskod­nak arról, hogy társadalmi munkában korrepetálják és a vizsgákra felkészítsék a tagfelvételre jelentkezett traktorost. Egyhangú határozatával azzal utasította el a felvé­telre akkor még felkészü­letlen traktorost a taggyű­lés, hogy vizsgái után is­mét jelentkezzék. Így ér­heti el a magasabbra emelt mérce szintjét. H. E. Visszajár? Vasárnap délelőtt ismerősöm megállít az utcán. — Hova apafej? —• kérdezi. — Megvettem az újságokat és megyek haza. — Hozzád se vitték ki a lapo­kat? — Nem, Ismerősöm arca gondterhelt. — Nézd, , én előfizető vagyok. Járatom a Népújságot, a Népsza­badságot, a Magyarországot, az Elet és irodalmat. A lapok árát a postának előre kifizetem. Ha te­hát az általam előre kifizetett la­pokat a posta nem kézbesíti, ak* kor nekem igazság szerint az új­ságok ára visszajár. Nincs iga­zam? Jogérzetem azt diktálta. hogy ismerősemnek igazat adjak. Csu­pán az a kérdés, hogy hol sze­rezzen érvényt igazságának? Saj­nos nem tudom. Talán a postá­nál — ir — Kölcsönzés

Next

/
Thumbnails
Contents