Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
WBMM A ív-nézés egészségtana A kAIAMEQL Mellár Dezső diósviszlói lakos a helyi Kossuth Tsz. tehergépkocsijával múlt év december 29-én Szekszárd határában karambolozott. A szekszárdi járásbíróság Mellárt a Btk. 258. §. (1) bekezdése alapján héthónapi javító-nevelő munkára ítélte tízszázalékos bércsökkentés mellett. Az elítélt a KRESZ 60. §. (1) bekezdése b, pontjának megszegésével okozta a balesetet. Az orvosi sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a tv-nézés hatására előforduló kellemetlenségekkel, ártalmakkal, különös \tekintettel a gyermekekre. Korunk e nagyszerű vívmányának széleskörű szórakoztató, nevelő, ismeretterjesztő és tájékoztató szerepe ma már pótolhatatlan, de kétségkívül elővigyá- zattal kell élnünk e lehetőséggel. A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzitás- . sál VILLOGÓ KÉPELEMEK összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete-szürke- fehér, mozgó, kisméretű, vil- lódzó képek nézése rendkívüli megterhelést jelent a szemnek. Ez sokszorosára is növekedhet a váratlan felvillanásokkor, képhibáknál, amikor a fény hirtelen villanásszerűen felerősödik. A tv nézése különösen nagy feladatot ró a szem alkalmazkodóképességére és a látásra, ha a szemlen- . csének bármiféle fénytörési hibája van (pl.: kancsalság esetén). Tény, hogy a gyakori tv-nézés hatására a szem látásfunkciója megváltozik, sok esetben —különösen gyermekeknél — kifejezetten romlik. Leggyakoribb panaszok, fejfájás, látászavarok, fáradtság, szemkáprázás, kötőhártyagyulladás. A tv-nézés közben fejfájással párosuló hányinger — különösen idősebb embereknél fordul elő — kezdődő glaultomára (zöld hályogra) utal. Ha nagyon ritkán is, de megesik, hogy a csíkossá váló tv-kép epilepsziás rohamot vált ki. Angol kutatók véleménye szerint egészséges ember napi másfél órát, s egyszer heten- , ként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélkül. Nagyon lényeges, hogy ne sötét szobában üljünk a képernyő előtt, hanem alkalmazzunk ún. derítőfényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem túl erős lámpa segítségével. Fontos dolog a készüléktől való helyes távolság betartása is, ami három és öt méter között a legmegfelelőbb. A hallószervet a tv aránylag kevésbé terheli meg, közvetlen károsodást legfeljebb a készülék állandó „bömbölteté- se” okozhat. Ma már olyan készülékek is kerülnek forgalomba, amelyhez annyi miniatűr fülhalgató csatlakoztatható, ahányan nézik a műsort. A túl „szorgalmas” tv-nézőknél előbb-utób beáll az IDEGRENDSZERI FÁRADTSÁG. És minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrendszeri panaszok, nyugtalanság, szorongás, türelmetlenség, fejfájás stb. jelentkezik. E tünetekre az orvosi irodalomnak már külön elnevezése is van: tv-be- tegségként emlegetik. A tv különösen azokra a gyermekekre van nagy hatással, akik a műveltség dolgában, indulati és ösztönéletükben, képességeik tekintetében gyengébbek. Minthogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyomokat hagyó szellemi tápláléka a tv, világos, hogy komoly ártalmakkal kell számolni az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt a túlzott „tv-fogyasz- tás” esetén. Míg a rádióhallgató nyugodtan tesz-vesz és mozog a lakásban (a hordozható rádiók elterjedése óta akár a ház körül is), a szabad idejét tv-né- zéssel töltő ember szinte mozdulatlanul ülve vagy fekve figyeli a képernyőt. Gyermekeknél ez odáig fajul, hogy a szabadban űzött sport, a játék, kirándulás helyett a fiatalok nagy része a tv-készülékek előtt görnyed. A mozgás elmaradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik, s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát és feltételezhetően (habár még orvosilag nincs igazolva) fokozza a trombózis veszélyét is. Ajánlatos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről és erőteljesen mozgatni a tagjainkat. Idősebb embereknek az tanácsolható, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat és lazítsanak meg magukon minden szorító ruhadarabot. Ha a rossz vérellátás fokozott izgalmi állapottal párosul, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnek az emberi szervezetben. A szervezet vérellátásának „karbantartása” mellett gondolni kell az izomzat elmere- vedésének „feloldására” is. A nyakizomzat merevsége és fájdalma akkor lép fel, ha a tv- késztilék túl magasan van és a nézőnek hátsó nyakizomza- tát állandóan megfeszített állapotban kell tartania, hogy felfelé nézhessen. A készülék képernyőjének sem feljebb, sem pedig lejjebb nem szabad lennie a szemmagasságnál. Sajnos sok családban a táplálkozási szokásokat is a mindennapi tv-műsorhoz idomítA nagy hő- és atomerőművek nagy mennyiségű vizet igényelnek a hűtéshez. Gok szakembert foglalkoztatott a probléma, hogyan lehet hasznosítani a hűtés közben felmelegedett vizet? Egy angliai atomerőműben tengeri halakat telepítettek a hatalmas hűtővíz-medencékbe. A halak a meleg vízben két év alatt akkorára nőnek, mint a tengerben négy év alatt. Téják. Nem egyszer a tv képei és hangjai mellett folyik a kapkodó, FEGYELMEZETLEN TÁPLÁLKOZÁS, vacsora helyett sokszor „csak bekapnak valamit” a tv-rajon- gók. Ezzel az amúgy is sok problémát okozó emésztési zavarok újabb momentummal szaporodnak. Az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy olyan ételt hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaországban viszont országos akciót indítottak: a "gyerekek evés közben ne nézzék a tv-t! Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső sugárhatása az emberi szervezetre? Nos, azóta egyértelműen megadták a szakemberek a nemleges választ, bebizonyítván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-készülékből. A színes tv- készülékekkel már más a helyzet, ott valóban igen intenzív a kisugárzás, éppen ezért fokozott gondot fordítanak az ellene való védelemre, de még így sem javasolják, hogy a nézők két méteren belül helyezkedjenek el a képernyő előtt. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy bizony csínján kell bánni a technika adta lehetőségekkel s ez nemcsak a televízióra vonatkozik —, nehogy egészségünk lássa kárát a szertelenségeknek. Remélhetőleg rövidesen megérjük, hogy a vásárolt tv-készülékekhez nemcsak műszaki utasítást fognak mellékelni, hanem egészségügyi, pszichológiai tanácsadó füzetet is. len azonban hideg van és a halak így lassabban fejlődnek. Hogy csökkentsék a víz lehűlését, üres műanyag gömböcs- kékből álló „takaróval” fedték be a medencéket, amelyekben most télen is plusz 16 fokos a víz, vagyis 8 fokkal melegebb, mint a nyílt tengerben, s Ogy a halak a műanyag takaró alatt már nem is két, hanem másfél év alatt növekednek fel. A bíróság elé került gépkocsivezető járművével azt a teherautót akarta megelőzni, amelyet Márkus János vezetett. Az előzést megkezdve áthúzott az úttest menetirány szerinti bal oldalára, s ott ütközött össze a Patkós István vezette autóbusszal. Személyi sérülés szerencsére nem történt,, — az anyagi kár körülbelül 2500 forintra tehető. A KRESZ említett része így rendelkezik: „Előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok megtartása mellett és csak abban az esetben szabad, ha az előzés a közlekedés más résztvevőit, elsősorban a szembejövő forgalmat nem akadályozza.” Az előzésnek, — mint ismeretes — öt előfeltétele van. Felsoroljuk okulásul a többi négyet is: — szabad kilátás, — meggyőződés arról, hogy az előzni szándékozó jármű előzését más jármű nem kezd- te-e meg, — elegendő hely és oldaltávolság, — visszatérés lehetősége a folyamatos forgalomba, a közlekedés más résztvevőinek zavarása nélkül. Korai, honfoglaláskori sírjainkban tömegesen kerülnek elő olyan csontleletek, amelyek sikeres sebészi beavatkozásokról, koponyasérülések gyógyulásáról, nem egyszer koponyalékelés utáni sarjad- zásról tanúskodnak. Ez magasrendű sebészi felkészültséget bizonyít. A kereszténység felvételével az orvostudományt papok vették át. Őket azonban már az 1163. évi toursi, nálunk az 1279. évi budai zsinat eltiltotta minden késsel, vagy égetéssel véghezvitt sebészi beavatkozástól. Így azután a sebészet világi orvosok — a borbélyok — vállára nehezedett, Hazánkban a legtöbb közied, kedési baleset a felsorolt — alapjában egyszerű — köve* telményelc valamelyikének a megszegéséből ered. vAz előzés még kedvező útviszonyok között sem veszélytelen művelet, de fokozottan veszélyes a csúszós, kisebb-na- gyobb jégdombok miatt bizonytalan úton. Ilyen körül-; mények között a centizés né-j ven ismert ügyeskedés egészen nagyfokú felelőtlenség, főleg ha valaki kerékpáros, motoros mellett akar elhúzni. Ezeknek a járműveknek vezetői képtelenek nyílegyenesen haladni, mert nehéz körülmények között kell tartaniok az egyensúlyt. Igaz, hogy cammogással nem szabad a járműforgalmat fölöslegesen lassítani, de — mondhatjuk így — még iga- zabb, hogy az előzés nem kötelező. Kalandfilmnek lehet izgalmas epizódja a száguldás, a cikázás, surranás autóval, motorral robogó járművek között. Ha vezetünk, ne csupán tudjuk, de érezaük is át: nem szórakozás résztvevői vagyunk^ hanem felelősségteljes mun- kát végző emberek. — borváró—* j míg a belgyógyászat „kolostori orvostudománnyá’’ vált, s — mi tagadás — megrekedt, így például azt olvassukt Könyves Kálmán királyunkat gyötrő főfájásai ellen, Dráká , nevű orvosa' egy — a király füleire tapasztott — flastrom- mai gyógyítgatta. Amikor a flastromot lerántotta, az agy- velő megszabadult a „rossz nedvektől”. A beteg Kun László baját háziorvosa, Geliert doktor már vizeletvizsgálattal állapította meg. Ám ugyanakkor megérintették a beteg gyermekkirályt Szent: Margit csodatevő fátylával is. A király meggyógyult. Hogy aztán őmaga orvosának, vagy a csodatevő fátyolnak tulajdonította-e gyógyulását, nem tudni: mind háziorvosát, mind. pedig a margitszigeti apácákat földadománnyal jutalmazta meg. Az első boncolást Bolognában 1302-ben Mondino de Luzzi végezte él, egyházi tilalmak ellenére. Nálunk 1405-ben Klostein és Nagy- szombati óbudai egyetemi professzorok a bonctan alapján tanították az anatómiát. Paracelsus, XVI. század modern orvosa, mint babonát jegyezte fel Zsigmond magyar király csoda-gyógyszerét E recept; így hangzik: „a szarvasoknak közvetlen a szemük alatt két lukacska van; ezekben méh fészkel. Kapard ki ezekből a lépet, s ízleld meg minden reggel. Olyan gazdag az erényekben, hogy tőle minden baj elkerül. A szarvas is ettől él sokáig...*» Cifrán kezelték orvosai 1534- ben VII. Kelemen pápát. Két nap alatt 3000 dukát értékű gyémántport etettek meg vele. Egy ideig túlélte. Comenvus jegyzi fel a középkori magyar példaszót az eféle orvosrölz „ ... őnéki szabad büntetés nélkül gyilkolnia...* A Szovjetunió legtávolabbi, északkeleti területein, amelyen vagy tíz európai ország is elférne, a közlekedés egyik elterjedt formája a repülőgép. A levegőben szállítanak itt összeszerelhető házakat, betongyárakat, HH olajkutakat, nyersanyagot, tartalékkészleteket, élelmet, állatokat egyaránt. Észak életében a légi közlekedés ma már elfoglalta az őt megillető helyet, nélküle elképzelhetetlen lenne ennek a nagyon gazdag S . tájnak a fejlő- , désc. . «**'*■' A levegő fuvarosai .V ■ ' ♦ >-• >*■Takaró a halaknak Különös gyógymódok a régi Magyarországon
