Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

CSUPOR TIBOR: A keresztény ököljog lovagjai Az „elektronikus tehén“ A nyugatnémet Siemens cég mérnökeinek konstrukciója ez az automata, amely néhány másodperc alatt kiszámítja a maximális tejhozamhoz szükséges takarmánymennyiséget. Néhány gombnyomással könnyen lehet szemléltetni az alapta­karmány összetételének a legkülönbözőbb változatait. Az „elektronikus tehén” kimutatja a takarmányféleségek fe­hérje- és kemcnyítötartalmát, a tehén életfenntartásához és a tejeléséhez szükséges takarmánymennyiséget és a tejhoza­mot, amire a gazdálkodó mindezek után számíthat. A szak­emberek véleménye szerint ilyen módon még jelentősen növelni lehetne a tehenek tej hozamát. Huligánok a templomban 10. Azt a tényt, hogy a magyar nép bölcsője — az akkori ku­tatások szerint — valahol Európa és Ázsia határán rin­gott, felhasználták a „turáni népek" fogalmának kialakítá­sához. Ebbe tartoztak a finn­ugor ág leszármazottai: finnek, lappok, észteft és a többi tö­redék népcsoport. A másik ág a török (turk) népelem: Tö­rökország. és tágabban értel­mezve több mongoloid nép: japánok, mandzsuk, kínaiak. Volt még egy lényeges ol­dala mozgalmuknak, az ős- magyarkodó romantika. Ha megfigyeltük, ez a vonzó fes­ték, valamennyi jobboldali társaság palettáján ott van. Sőt, nemcsak nálunk igyekez­tek átörökíteni a múlt fényét, a történelem minden szeren­csejátékosa tudatosan merít rég letűnt korok dicsőségéből. Nem véletlenül hivatkozik III. Napóleon nagybátyjára, s ugyanezen okok miatt esküd­tek fel a hivatalba lépő ma­gyar kormányok is díszma­gyarban. A Turul Szövetség sok ősmagyar, vagy annak vélt tisztsége mellett a fegyel­mi széket Gyulaszéknek ne­vezték. s Toókos sem akart hiába fehér lovat áldozni. A Túrán Szövetségnek is meg­voltak a maga „magyar faji” elnevezései. A legfőbb szervei: az Ösgyűlés, a Nagytanács, a Vezérek Tanácsa is_ilyen szel­lemben fogantak. Ä legrango­sabb hivatal a Nagyvezéri Szék. de hogy a szerényebb beosztások se maradjanak író­asztal nélkül, Vezéri, sőt Al- vezéri székek is működtek. Ha vétkezett a szövetség egysze­rű tagja, a Horka Szék marasz­talta eL' Létrehoztak még Szö­vetségnagyi Hivatalt, de — te­kintve. hogy a honfoglaló ma­gyarságtól mi sem állt távo­labb. mint a „számító kal­márkodás” — a költségvetést csak a Gazdasági Hivatal in­tézte. A különböző tisztségek­ről érdemes lenne fejtörőt rendezni. Megtalálható itt a vezér minden fokozata a szö- vetségnagy, a kincstartó, (pénztáros), a számtartó (el­lenőr), a főróvó (főjegyző), és a főgazda (főháznagy) t'sztes személye. Ugyanezt szolgálták a név­magyarosítások is. Olyan családi és személynevek szü­lettek, melyek a mai névkü­lönlegességeket hajszoló ko­runkban is elismerésre szá­míthatnának. Havassy Baján, Békássy Gyöngyvér, Túrme­zei László és Baráthosi Ba­logh Benedek voltak_ a leg­szebb nevű turánísiak. 1920 szeptember 26-án tar­tották a szövetség alakuló díszgyűlését Pesten a Város­háza nagytermében. Ezen nyo­matékosan leszögezték: a leg­főbb cél a legfőbb faj' érdek, vagyis a magyarság és a tú­rán faj öncélúsága. Távolabbi cél: a magyar példára alakul­janak finn. észt, török és ja­pán túrán szövetségek, s kö­zösen hozzák létre a Túrán V ilágszövetséget. A szervezet első éve a vi­rágzás szakasza volt. Kifej­lesztik az említett szerveket, megalakítják a Képzőművé­szeti Vezértanácsot, a Zemplé­ni Árpád Irodalmi Törzsét, a Túrán Sajtó- és Távirati Iro­dát. Erőfeszítéseket tesznek a Túrán Levelező Társaság, a Női Törzs, a Túrán Regős Csoport és a Szavaló és Elő­adó Osztály létrehozására, Terveik a szellemi élet) min­den szektorát érintik. Bolgár, japán, finn, .török nyelvtan- folyamokat szerveznek, s e célból együttműködnek a MCVE-val és a Turul-lal. Be­kapcsolódnak az előbbi hadi­fogoly-mozgalmába,, hogy a „hadviselt magyarság túrán tárgyú tapasztalatait” össze- gyűjtsék. Állandó tájékoztató bizottságot és fogadóirodát ál­lítanak fel az idelátogató ba­rátok és rokonok részére. Ui tantervet javasolnak: köz­pontjában a nemzetnevelés és közoktatás túrán alapú újjá­szervezésével. Túrán diákottho­nokat terveznek, melyekben túrán fiatalokat nyaraltatná­nak, sőt, még mohamedán me­cseteket is szeretnének emel­tetni. De ez mind kevés, a ter­veket tovább szövögetik. Tú­rán könyvtárak, múzeumok, kutatóintézetek alapítása, nemzeti, népi ünnepnapok szabályozása, helység- és ut­canevek turánosítása gazdasá­gi és „szellemi’’ segítség a tú­rán népeknek, mind-mind egy igen átfogó, de még csak kör­vonalaiban bontakozó kon­cepcióba illik. Fölvetik a Tú­rán Bank, az együttes pénz­ügyi és ipari tervek, export- import kamarák és vállalatok gondolatát. Szeretnék össze­hívni a túrán népek világ- kongresszusát, mi több. egy „Túrán Népszövetség”-et is te­tő alá akarnak hozni. A nagyszabású tervekre Marx magvas jelszavának turánosí- tásával teszik fel a koronát: „Világ turánjai egyesüljetek!” — harsogják. Lehetetlen nem észrevenni a tervek között bújkáló ten­denciákat : vezetőszerep — szellemi, és gazdasági téren — az elmaradottabb turáni népek között, s mivel az ország gaz­dasági ereje erre elégtelen, a turáni gondolat' segítségével. Ugyanakkor az államok felet­ti fajiságra épülő turániság éle áttételesen a Szovjetunió ellen irányuló törekvés. A Túrán Szövetséget azon­ban hamarosan megosztják a mindennapi érdekek, s így el­sősorban a királykérdés. 1921- ben frakciókra szakad, s — bár kiadják a 12 kötetes Tú­rán füzeteket — többé már nem képes egységesen fellépni. — VÉGE — Németkéren jóérzésű embe­rek sokaságát botránkoztatta meg négy huligán: Kulik Vince és három fiatalkorú társa — T. Lajos, R. Pál, valamint K. István. A dics­telen kompána részeg fejjel a templom előtt kezdte a ga­rázdálkodást. A bejárat ki­lincsére táskarádiót akasztott, annak tánczenéjére ropta a csürdüngölőt. Eztán T. Lajos gyertyát lopott a templom­ból, R. Pál pedig minden­áron orgonálni akart. Kuli­kék ennek folytatásaként a temetőben rendeztek kegye­letsértő komédiát. A főko­lompos Kulik kihúzott egy keresztet, valamelyik cimbo­rája meggyújtotta a lopott gyertyát, — majd a „Menny­ből az angyal”-t gajdolva tántorogtak a sírok között. Még ekkor sem elégelték meg a botrányokozást, be­hatoltak az iskola területére. Kulik Vince a kerítésről le­sodort egy sor téglát, utána társaival kidöntötte a kézi - labda-kapukat. A paksi járásbíróságra vár a méltó büntetés kiszabása; szerintünk pedig az áfész-ra annak megállapítása, hogy a Szauer Ferenc és feleségeve­zette italboltban miképpen juthatott szeszhez négy ré­szeg, közülük három fiatal­korú. '▼▼▼▼▼!^»▼▼»▼▼▼▼▼TVTTTTTTTTTTVTTTTVTTTTTTTTVTTTTTTTTTTT^ TTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT 3 3 4 4 4 3 3 3 4 4 4 4 LAND RU, a kékszakáll Egy rendőrnyomozó emlékiratai 50 50. 1915. május 19., szerda: Fél 10 órakor: Lyon pályaudvar dohánytőzs­déje, Lydie kisasszony. Fél 11 órakor: Saint Georges tér, kávéház, B- né. Fél 12 órakor: LanCry metróállomás, L. kis­asszony. Fél 3 órakor Concorde tér, L.-né a 15-ből. Fél 4. órakor: Tour-Saint Jaques tér, D.-né. Fél 6 órakor: V-né. Nyolc órakor: Saint Lazare pályaudvar, L-né. Programnak ez éppen elég egy napra. Külön­ben az előjegyzési naptár többi lapja is kellő bi­zonyságot tesz Landru elképesztő agilitásáról. . Ernyedetlenül folytatja a menyasszony-vadá­szatot. Különben is kizárólag ebből a vadászat­ból és ennek a vadászatnak él, mert nincs ide­je, hogy más valamihez kezdjen. Szinte hihetetlennek látszik, hogy ennyi nő között kiismerte magát. De itt is előrelátónak bizonyult. Minden találka után feljegyezte be­nyomásait és puhatolózásának eredményeit, hogy tájékozódni tudjon a női arcoknak ebben a hosszú sóiéban, amely mindig újabb és újabb arcokkal szaporodik. Kartotékrendszert vezet be és mindegyik ügyfeléről törzslapot állít ki. így keletkeztek azok a rendkívül különös, ci­nikus, hevenyészett jellemzések, amelyekben •összesűrítve megtaláljuk a szóban forgó nő rr|in- den lényeges tulajdonságát. íme egy ilyen törzslap: B-né, Roussin utca. Harminchat éves. Azt mondja, tíz éve özvegy. Férje halála után egy ügyvéddel élt együtt, aki megette az egész örök­séget. Sokáig lakott Batignoles-ben. Közönséges. Hangja rekedt, érdes, reszelős. Egy másik nőismerősét így jellemezte: A-né. Flandré utca. Harminckilenc éves. Ki­csiny, gömbölyű, barna, özvegye egy könyvelő­nek, aki nyolc-kilenc évvel ezelőtt halt meg. Van egy 15 éves fia, egy 19 éves lánya és még egy leánya, aki 12 éves. Láttam. Nem érdemes foglalkozni vele. Rideg. Ragaszkodik a formák­hoz. Egy harmadik pályázóról ezeket jegyezte fel: D-né. Custine utca. Harminckilenc éves. Két éve özvegy, férje jóval idősebb volt, mint ő. Egy évvel ezelőtt elvesztette anyját. Alacsony, bar­na, élénk, ideges. Koránál idősebbnek látszik. Később, más színű tintával pótlólag hozzáír­ta: Rendetlen, lakása piszkos, vagyontalan. A negyedik törzslap szövege: G.-né. Boulevard Diderot. Negyvenegy éves. Már huszonnégy éves korában özvegységre ju­tott és férjhez ment égy éhenkórászhoz, aki nya­kára hágott a vagyonának, azután faképnél hagyta. Egy kis pénze azért most is van. Az egyik jelölt jellemzésével nagyon kurtán végzett: T.-né. Láttam. Kövér. Meglehetősen csúnya. Van egy nővére. A hatodik törzslapon ezt olvastuk: L.-né. Marotines utca. Barna. Nagyon erős (a nagyon szót erősen aláhúzta). Alacsony termetű. Varrónő. Lakása rendetlen, piszkos. ízlése nincs. Van egy fia a fronton. Elvált asszony. Vagyon­talan. Nem érdemes foglalkozni vele. A hetedik törzslap: Özvegy M.-né. Negyvenhárom éves. Gyermek­telen. Anyósa az aggok menhelyén. Férje me­chanikus volt, 1915-ben meghalt. Vagyontalan. Végül lássunk még egy nyolcadikat: , A-né. Lebouteúx utca. Negyvenkét éves öz­vegy. Elárusítónő egy nagy divatszalonban. Mo­dern lakás. Vagyontalan. Meglehetősen hideg nő. Szófukar. Ahány törzslap, annyi kegyetlenül rideg jel­lemrajz. Mert Landru, aki szerelmes leveleiben nem átallotta anyja emlékét is felhasználni a gyilkosságok előkészítésére, s aki leveleiben a képmutatás csúcsteljesítményét érte el, a törzs­lapok megszerkesztése közben brutálisan őszin­te volt, és ragaszkodott a valósághoz. Kezünkbe került egyik áldozatával, Pascalné- val való teljes levelezése. A harmadik mintalevél után az asszony ta­lálkára hívta Landrut. — Azért választottam azt a helyet — írta levelében —, mert ott aránylag kevés ember jár. Megismerhet kék kosztümömről és kék szalaggal díszített szürke kalapomról. A találkozás megtörtént.­Landru hamarosan, 1916. október 4-én megje­lent az asszony lakásán, a Stendhal utcában. Vi­rágot is vitt neki — ezt onnan tudjuk, hogy a csokor árát is pontosan feljegyezte noteszében — ostromolni kezdte, és az ostrom eredményes volt. A hódítás olyan villámgyors volt, hogy néhány órával később Pascalné hosszú levélben próbálta helyreállítani reputációját. (Folytatjuk.) 4 4 4 IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAA AAA.A/ 4AAAA AAAAA AAA AAA AAAAAAAA A A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 4 3 ◄ 4 4 4 i 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 1 AA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents