Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
Zászlót bontottak. Akik ott voltak az elsők között Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Jóváhagyott tervekkel kezdődhet a munka 4 Képletesen szólva, a távolból még hallatszott a hadizaj* amikor Szekszárdon a kommunisták már megtartották aj, első összejövetelüket. Pontos névsor akkoriban nem készült a senkire nem váró, tettrekész emberekről. Talpra ugrottak, és öntevékenyen megalakították a Magyar Kommunista Párt szekszárdi szervezetét, maguk közül kijelölték a vezetőket. Bizonyított tény, hogy az ideiglenes pártigazolványokat rekordidő alig fél nap, alatt készítették el a szekszárdi Molnár-féle nyomdában. Kevés a hiteles dokumentum, aa MSZMP Tolna megyei Bizottságának archivumában őrzik egyikét, a vörös színű, ötágú csillaggal ékített párttagsági könyv eddig egyetlen fellelt példányát, melyet Dániel Béla nevére állítottak ki, 1944 december 6-i keltezéssel. Az alapító tagok többsége azóta elköltözött az élők sorából, jó néhány an nem voltak már akkor sem fiatalok. Mások elkerültek Szekszárdról, vagy kimaradtak a mozgalomból. Hosszasabb utánjárással sem lehet teljes pontosággal összeállítani a negyedszázaddal ezelőtti pártalapítók hiteles névsorát. A párt városi bizottságán vezetett tagnyilván- tartáti ad támpontot az alapítókról, éhből tudhatjuk meg, kik voltak ott a cselekvésre kész elsők között. Hamvas Károly és Krassay Gyuláné elvtársak egyszerű közkatonái voltak a kicsiny kommunista hadnak. Pozsonyi Ignác elvtárs szintén alapító párttag, majd 1945. második leiében őt választották meg a város első függetlenített kommunista titkárává. (Az első városi titkár gazdag mozgalmi élményeiről — aktualitása időpontjában — később tervezzük olvasóinkat tájékoztatni.) „Hozzanak nekünk jobb rendszert“ Ágyban fekvő beteg ugyan Hamvas Károly nyugdíjas, de jövetelem céljáról értesülvén, a világért sem maradna meg a betegágyban. A horgolt térítővel borított asztal mellett mutat helyet. — Szekszárdon, az első legális kommunista összejövetelt 1944. december első napjaiban tartottuk meg, egykettőre a város felszabadulását követően. A kiforrott, a végleges meg-, alakulás nem sokkal utóbb, a volt úri kaszinó emeleti helyiségében történt meg. — Hol jöttek össze az első alkalommal? Kérem, beszéljen kissé részletesebben erről az elsőről. Próbálkozik, töri a fejét, azonban az épület volt tulajdonosának neve csak nem jut eszébe. Elmondja, merre van, milyen külsejű az a ház. — A Széchenyi utcában, a hármas híd és a városközpont, között félúton van egy emeletes ház, amely az utcáról nézve körösztépület formájú. Körülbelül a Várköz-bejáróval szemben fekszik, tálán annak az udvarában lehetnek a kisiparosok, .. Jól tudom, jellegzetes, hogy az emeleten lévő nagyobb helyiségbe csigalépcső vezetett, azon jártunk fel. Elmeheted onnan a korábban ott lakó család, mi ott foglaltuk el a teljesen üresen álló helyiséget. A gyűlésen? A Klein Kálmán vitte a hangot (okos, iskolázott ember volt, mégis csalódtunk benne, mert pozicióhajhász volt, sajnos). Kérdezzen, talán jobban forog az agyam kereke, mert mostanában nincsenek jó napjaim. — Miről beszéltek, mit hallottak az alakuláskor? — Mindenfélét, ami abban a helyzetben a legfontosabb feladat volt. Megszerveztük a megbízható emberekből álló civil őrséget a betörések megakadályozására. Legyen rend a városban, ez volt az elvünk, senki ne fosztogassa az elhagyott lakásokat. Indítsuk be a közigazgatást. El ne felejtsem a legfontosabbat! Szervezni, erősíteni az új kommunista pártot, hogy ne nyomhassák el az új társadalom születésénél fáradozó kommunistákat. Elhatároztuk, hogy az ügyek közös intézésére alakítunk egy huszas bizottságot, oda delegált engem is a kommunista párt. — Kik voltak a társak, kire emlékszik? Néhány nevet azonnal rávág, a többit nehezebb felidézni. Töpreng, időre van szüksége. — Dániel, Senye, Ribling, Póhl, Klein, Pozsonyi, Scherer órás, Győrffi kovács, Horváth bognár. A végleges megalakuláskor, a város lakosságával is tudatott taggyűlésen az első asszonypárttag Krassay Gyuláné volt, az, akinek nyomdász volt az ura. Sajnos, véges az emlékezet, nem jut mindenkinek a neve az eszembe, noha nem voltunk sokan — fűzi hozzá fáradtan, pedig azt mondja, ma jobb napja van a szokottnál. — Még egy kérdést engedjen meg. Hogyan fogadta a lakosság a kommunista párt megalakításának a hírét? — Megismertettük a várossal és a többi, az akkor alakuló pártokkal a nagy ese ményt. Felvonultunk még a városházára is, velük is tudatni akartuk, hogy kibontottuk a vörös zászlót. Mit szól tak? Helyeseltek a dolgozó emberek, ők nem voltak ellene. Volt, aki ezt mondta nekem: „A másikból elég volt, hozzanak nekünk jobb rendszert.” Elismerés ez, nem igaz? — szól elégedetten, ö, Hamvas Károly írta alá a kaszinó vezetősége által kért írást, melyben vállalta, felel az MKP szekszárdi szervezete által igénybe vett épületért. „Tudtam, hoev későbbre is a miénk, a párté marad, meg is mondtam nekik, amikor kínkeservvel átadták” — mondja mosolyogva. Asszony az alapítók között A tudakolózó ifjúság saját ifjúkorában, másfél évvel a város felszabadulása után ismerte meg a pártmunkában, a húzódozás nélkül, lelkesen, nagy akarással és lendülettel tevékenykedő KraSsáy ' nénit. Példát adott ő arra, hogy nincs lehetetlen, ha következetesek, ha erős karakterek vagyunk. — Az én uram ott volt .már decemberben, első alkalommal is. Hívott engem, de. nekem először zsenánt volt, hogy egyetlen nő legyek közöttük — mondja özv. Krassay Gyuláné elvtársnő. — Aztán mégis erőt vettem magamon, a maradi felfogáson és elmentem, mert oda tartoztam. A kaszinó épületének emeletén, a nagyteremben ültük körül az asztalt, tán tizen-tizénketten. Hideg, télidő volt akkoriban is — emlékezik az, aki lánykorában, már 1907- ben szervezett munkásnő volt, aki tizenkét éves korában kezdte a munkát, á Szekszárdi Nyomdában. Akárcsak Hamvas, (akkor még Hírt) Károlynak, neki sem voltak magasabb, vezető tisztségei, vagy kiemelkedő feladatai. — Milyen megbízatást kaptak? — Pártmunka? Noha nem képviselte senki az alakuláskor a felettes pártszervezetet (korán kezdtük), tudtuk, hogy mit kell tennünk. Mi olyan hamar elkezdtük, hogy addig ide sem ért még a párt vezetőségének a segítsége. Kevesen voltunk, de sokfélét csinált mindenki. Én a Magyar Kommunista Párt központi lapját árusítottam, úgy tudom, már akkor Szabad Nép volt a neve. Hogyne lett volna fontos, akkor valóban az az újság hirdette a kibontakozást, a pártprogramját és elképzeléseit. Kiálltunk az újsággal az utcára, házról házra járva kopogtattunk, hogy vegyék és olvassák. Jólesett, hogy megdicsértek, amikor az előfizetés-gyűjtésben én huszonegy új előfizetőt szereztem. Minden héten gyűlésez- tünk, keddi napon, vagy párt- nap, vagy taggyűlés, de mindig volt valami. — Miként fogadták a kívülállók az alapítás hírét? — kérdezem meg Krassay nénitől is. — Nem egyformán reagáltak. Később már sokan jöttek közénk, eleinte bizony hallgathattunk némelyiktől eleget. A szociáldemokrata párttal nem volt rossz a kapcsolat, mi is elmentünk hozzájuk, ők is eljártak a mi gyűléseinkre. Említeném még a1 földreformot. Volt ebben nézeteltérés. Akadt a szocdemeknek egy olyan pesti szervezőjük, aki a lakásunkon járva, felrótta a folyosónkon látott, a földreformot propagáló plakátunkat és riogatott, majd megbánjuk. Semmi megbánni valónk nem volt, a nép sorsáért fáradoztunk, emelt fővel mondom ma is. Minket nem zavart azért sem, mert keményebb harcokat átéltem én, amikor az első háború alatt, két ízben is szerveztük a nyomdában a sztrájkot. — Nőtt a párt tekintélye, később már túl sokan is lettünk. Olyanok is bejöttek Szekszárdon a kommunista pártba, akik nem voltak odavalók. Az 1945-ös választás után megint kevesebben lettünk. Hogyan történt? Feloszlatták és újraszervezték. Megmondták világosan, hogy csak az igazi kommunisták maradjanak ott, akik máshova húznak, — mert lettek olyanok addigra —, menjenek más pártba. Amikor Szekszárdon járt, 1945-ben Vass Zoltán elv- társ, elmondta, megértettük, hogyan kell önállóbban politizálni. Érezhetően árad, a hajdani tűz ma is átmelegíti a negyedszázaddal ezelőtti, izgalmas napokra emlékező idős asszonyt, aki Szekszárdon az első zászlóvivők között menetelt, a kommunisták parányi csapatában. SOMI BENJAMINNÉ A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tárgyalta meg a Szekszárd Város Tanácsa Költségvetési Üzeme 1970. évi feladatainak tervezetét. Az üzem, amely városunk legfiatalabb üzeme, működésének rövid időtartama alatt értékes és bíztató munkasikerekkel igazolta létét-, noha az indulás éve számos esetben bizonyította, hogy nem könnyű dolog az üzem életre- hívó célja szerinti helytállás. A költségvetési Szem az évközi problémák ellenére jól vizsgázott, remélhetjük, hogy ebben az évben is így lesz. Annál is inkább reméljük ezt, mivel ennek az üzemnek termelési eredményei valahá- nyunkat gazdagítanak. Mint ez ismeretes, a költségvetési üzemet a városi tanács vb azért hívta életre, hogy a városrendezés, fejlesztés soron- lévő feladatait saját erőből végezhessük, s ne kelljen le- állnunk alapvetően fontos munkákkal a kapacitáshiány miatt Érdemes idézni a tegnapi vb-ülésen megvitatott, kiegészített és végül elfogadott feladattervből, hogy fogalmunk legyen a költségvetési üzem ez évi munkájának mindany- nyiunkat érintő hasznáról és nagyságáról. A feladatterv szerint az üzém ebre alkalmas részlege a helyi utak, hidak korszerűsítésére, felújítására több, mint másfél millió értékű munkát fordít. Igen tekintélyes, szintén egymillión felüli összeget képvisel a vízgazdálkodási munkák elvégzése is. Városunkban az elmúlt évek során megnövekedett a parkterület. Ennek karbantartása, tóvábbi bővítése szintén jelentős helyet foglal el a költségvetési üzem feladattervében. A már meglévő parkterület évi karbantartási költsége megközelíti az egymilliót. Várhatóan ennél több kerül felhasználásra, hiszen ismét gazdagodunk újabb parkterületekkel. \ (Vajha ezek megbecsülése, megóvása i# ilyen iramban fejlődne!) Az üzem mélyépítői több mint nyolcezer négyzetméter járdát építenek a város 26 utcájában. A betonlapos járdaépítés 1 300 000 forint költségkihatású. .. Egyébként, a jobb munka igénye miatt kikerülhetetlen feladat a költségvetési üzem gépparkjának további bővítése is, ami szintén szerepel az 197G-es tervben. A géppark szükség szerinti gyarapítása nélkülözhetetlen segítője lesz a vállalt feladatok zavartalanabb végrehajtásának. Városunk visszatérő problémája a köztisztasági tennivalók jobb megszervezése és ellátása. E téren ismételten megnövekedett tennivalókkal kell számolnunk és örömünkre, a köztisztaság rangos helyet kapott a feladattervben. lS69-ben több, mint 56 ezer négyzetméterrel szaporodott a tisztítandó útfelület nagysága. Ebben az évben ez tovább szélesedik: 1970-ben már 194 ezer négyzetméter területen kell gépi és hagyományos módon elvégezni a rendszeres egyszeri, a kiemelt utcákban a napi kétszeri úttisztítást. A köztisztasági munkák összvo- lumenje megközelíti az egymilliót, számolva az előre nem látható feladatokkal is. A fokozatosan terjedő parkterület saját erőből történő ellátására új kertészet is létesül. A kertészet megteremtésének első lépéseire 1970- ben kerül sor. Az új kertészeti telep víz- és villanyhálózatát, valamint úthálózatát ebben az évben építik - meg, A költségvetési üzem életében fontos szerepet játszó magasépítő részleg feladatterveinek meghatározása ezúttal még nem kerülhetett a vb napirendjére, mivel a magasépítők az 1970-re tervezett lakások építésének segítői lesznek. E részleg várhatóan nem kis volumenű munkája a lakásépítés iramának függvénye — és bízzunk abban, hogy ható motorja is lesz. Tanácskozott az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága Ez évi első ülését szerdán délelőtt a párt megyei székhazának nagytermében tartotta meg az MSZMP Szekszárdi Járási Bizottsága. A tanácskozáson a felsőbb szintű párt- bizottságot Mi se tics Sándor osztályvezető, a megyei párt- bizottság tagja képviselte. A választott járási testület ezúttal két nagyobb napirendi pontot tárgyalt Először az MSZMP szövetkezetpolitikájának néhány időszerű járási kérdéséről tett előterjesztést Tóth József, a járási párt- bizottság első titkára. (Ennek a napirendnek részletes ismertetésére visszatérünk lapunkban.) A pártbizottsági ülés második napirendjének keretében — Tatár Lajos járási titkár előadása alapján ,— a nők társadalmi helyzetéről, a nők körében végzett politikai munka járási tapasztalatairól tanácskozott a Pártbizottság tagsága. Népújság 3 1870. január S,
