Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

4 to; ; i '.f i_ t VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK*' NÉPÚJSÁG i A MAGTAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 25. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1970. január 30. A Minisztertanács határozata a nyugdíjak és járadékok kiegészítéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A külügy miniszter beszámolt Mirko Tepavac jugoszláv külügymi­niszter' január 12 és 17 kö­zött Magyarországon tett hi­vatalos- baráti látogatásáról és a vele folytatott tárgyalások­ról. A kormány megelégedés­sel állapította meg, hogy a látogatás és a megbeszélések eredményesen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság kölcsönös megértésének, barátságának és együttműködésének további erősítéséhez. A Miniszterta­nács a tájékoztatót jóváha­gyólag tudomásul vette. Kiállítás Moszkvában A kormány a külkereske­delmi miniszter előterjeszté­sére elhatározta, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából kiállítást rendez Moszkvában; A ki­állítás átfogó képet nyújt a Magyar Népköztársaság szoci­alista építőmunkájának ne­gyedszázados eredményeiről. A külkereskedelmi minisz­ter ezután beszámolt az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről. A Miniszter- tanács a jelentést tudomásul vette. • . ■{ 20ttságainak elnökeivel közö­sen előterjesztette Miskolc és Szeged megyei jogú városok általános rendezési tervét. A kormány a javaslatokat — mint irányelveket — elfo­gadta és felhívta az illetékes tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak elnökeit, hogy a meg­valósítás előkészületeire a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökének jelentését az 1961- ben épült M—1-es fő közle­kedési útnak Budaörs és Tata­bánya közötti szakaszán ke­letkezett burkolati és pálya­szerkezeti hibákkal kapcsola­tos vizsgálatról. Tudomásul vette, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter a vizsgá­lat megállapításai alapján a hibák kijavítására és megis­métlődésük elkerülésére a szükséges intézkedéseket meg­tette. Egyben felhívta a mi­nisztert, hogy a Betonútépítő Vállalattal és az Aszfaltútépítő Vállalattal megfelelő kártérí­tési összeget fizettessen be és ellenőrizze, hogy a hibás ki­vitelezésért személy szerint is felelős vezető állású dolgo­zókkal szemben a kártérítési igényeket a vállalatok a Mun­ka. Törvénykönyve alapján ér­vényesítsék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, (MTI) Megtárgyalták az M8ZBT idei munkatervét A , Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a Barátság Házá­ban dr. Mihályfi Ernő elnök- lésével megtárgyalta a társa­ság idei munkatervét. Az MSZBT idei munkájá­ban központi helyet foglal el a felszabadulás 25. évforduló­jának és a Lenin-centenárium- nak méltó megünneplésé. Ba­ráti látogatásra hívják meg a hazánkban 25 évvel ezelőtt harcolt háborús veteránok na­gyobb csoportját, valamint a felszabadító harcokban elesett hősök hozzátartozóit. Jubileu­mi aranykoszorús plakettel, illetve jelvénnyel tüntetik ki a barátság elmélyítésében legak­tívabban tevékenykedő szovjet tiszteket és katonákat, közpon­ti művészegyüttesünket, továb­bá azokat a magyar állampol­gárokat, akiket korábban ki­tüntettek a felszabadító harcok­ban részt vett szovjet kato­nák megmentéséért. Március végén, április ele­jén rendezik meg a Szovjet­unió számos nagyvárosában, köztársaságában a magyar kultúra napjait. A Lenin-centenárium ese­ménysorozatából kiemelkedik a Munkásmozgalmi Múzeum­mal és a moszkvai Forradalmi Múzeummal közösen a Nem­zeti Múzeum dísztermében rendezendő , központi Lenin-ki- állítás. (MTI) Határozat a negyedik ötéves terv kidolgozásáról Az Országos Tervhivatal el­nöke a negyedik ötéves terv kidolgozásával . kapcsolatos kérdésekről és a további ter­vezési munka irányelveiről hy-Qjtott be előterjesztést. A koriíiány a jelentést megvitat­ta és elfogadta. A Minisztertanács határoza­ta tartalmazza a népgazdaság XVJl-^n évi időszakra szóló fejlesztésének gazdaságpoliti­kai céljait és a terv kidolgo­zására irányuló munka alao- jául szolgáló előirányzatokat, továbbá az állami irányító szervek tervező munkájának egybehangolását biztosító programot. , A kormány elrendelte, hogy február hónapban ki kell ad­ni a nagyvállalatok számára az ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos feladatokról szóló tájékoztatót, a munkát pedig úgy kell tovább folytatni, Hogy a terv előirányzatainak megvalósítását szolgáló köz- gazdasági szabályozó rend­szer az első félév végéig ki­dolgozásra kerüljön.- ... i ■ ■ i* Helyiipari tanácskozás Szekszárdion Tanácskozás, vagy tájékozta tó ? Nagylétszámú tanácskozásra került sor tegnap. Szekszárdim, a megyei. tanács épületében. A megyei tanács ipari osztá­lya és a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete meghívta a helyi­ipari vállalatok igazgatóit, szakvezetőit, párt- és szak- szervezeti funkcionáriusait, az­zal a céllal, hogy közös ta­nácskozáson vitassák meg a megye helyiiparának múlt évi eredményeit, idei perspektí­váit és a nyereségelosSítás új rendszerével kapcsolatban eset­leg felmerült problémákat. A tanácskozáson részt vett Du­dás Antal, a megyei párt- bizottság ipari osztályának ve­zetője és ' Lénárt Ferenc, a városi pártbizottság munka­társa. A bevezető előadást dr. Kelemen Sándor, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je tartotta. Megállapította, hogy az osz­tály irányítása alá tartozó helyiipari vállalatok ter­melése a múlt évben mennyiségileg fejlődött ugyan, hatékonyságában azonban visszafejlődött. A létszámemelkedés aránya nagyobb volt, mint a ter­melékenységé. Alacsony a műszaki, technológiai szín­vonal. Ezt egyebek közt két mutató is dokumentálja. A vasipari ágazatban 39, az egyéb ága­zatoknál nem egészen 48 szá­zalékos a gépi berendezések értéke, az összes állóeszközö­kéhez viszonyítva. A bérszín­vonal alakulása általában meg­felelő volt, a dolgozók fluk­tuációja azonban nagy. Az idei év termelése szer­kezeti változásaival kapcsolat­ban megemlítette, hogy az építőanyagipar mintegy 90 százalékban az épületeiéinek gyártására áll át. A vasipar ié profilja a kisebb szériák he­lyett a fémtömegcikkek gyár­tása és természetesen az olaj- kályhagyártás lesz. A ruha­ipar áttér a szintétikus kötött­áruk gyártására, a hagyomá­nyos pamut- és gyapjú termé­kek előállítása megszűnik. A. bútoripar fő feladata a mo­dern lakásméretelinek meg­felelő, kárpitozott bútorok ké­szítése, annak figyelembevé­telével azonban, hogy — főleg vidéken — még a régebbi tí­pusú kárpitozott bútorok iránt is mutatkozik kereslet. A múlt évi termelés elő­zetes értékelése alapján biztosra vehető, hogy 1968- hoz viszonyítva az 1969. évi nyereség a vasipari ágazatban növekedett, a könnyű-, valamint a ne­héz- és építőipari ágazat­ban csökkent. Az idei év várható perspek­tíváinak ismertetésekor az előadó országos, sőt világgaz­dasági szempontokból indpit ki, felhívta a figyelmet az or­szágos lehetőségek megyei vé- tületére. A kőolajtermelés és -import, valamint a gázterme­lés előirányzott növekedése szükségszerűvé teszi, hogy nö­vekszik majd az igény energia­fogyasztó berendezések iránt. A gyártmányfejlesztés gyorsí­tása szükségszerű, melynek kapcsán nemcsak saját mun­kára, hanem kész tervek meg­vásárlására is gondolni lehet, sőt kell. Az 1970-es évben fontos feladat továbbra is a ter­melékenység növelése és a bérszínvonal emelése. Meg­lesz a módja annak, hogy a vállalatok előnyben ré­szesüljenek a létszám csök­kentésekor, és hátrányos helyzetbe kerüljenek, ha a létszám indokolatlanul nö­vekszik. Az új gazdasági mechaniz­mus egyre sürgetőbbé teszi a vezetői munka szín őálárial: emelését. Ez mutatkozzon nieg a tervez: ben, a «Jön lsek elő­készítése terén, a meiyei igé­nyek figyelembevételénél, a szakmai és politikai iníormált- árellenőrzés foko­zódni fog, az árügyi rendelke­zések betartása és betartarta- tása érdekében. Ilyenre leg­utóbb a bonyhádi cipőipari ktsz-nél volt példa, ahol egyébként az ellenőrzés ki­fogástalan körülményeket ta­lált. Nagyon súlyos szankciók­ra kerül sor ott, ahol tisz­tességtelen haszonra való törekvés nyomára bukkan­nak. Befejezésül dr. Kelemen Sán­dor arra kérte a jelenlévő párt- és szakszervezeti vezetői­ket, hogy segítsék a szakveze­tést a múlt év tapasztalatainak értékelésében és az új év kí­nálta új feladatok megoldásá­ban. A következő előadó dr. Szen­déi Imre volt, aki a HVDSZ részéről adott rövid tájékozta­tást a nyereségelosztás új alápelveiről, amelyet lapunk más részén, több folytatásban ismertettünk és ismertetünk olvasóinkkal. Történelmi visz- szápillahtásban vázolta a jö­vedelemelosztás és -arányok eddigi hazai formáit, a munka szerinti, differenciált elosztást, végül a kollektív szerződések szükséges módosításának sür­gősségét hangsúlyozta. Paop József a Magyar Nem­zeti Bank részéről felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak legyen gondja a nyereségrészese­déshez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására, még­hozzá időben, mert a bank erre a célra hitelt nem ad. A tanácskozásnak arra a- ré­szére, melyben joggal lehetett volna számítani a 65 jelen­lévő kérdéseire, ellenérveire, egyetlen hozzászólás sem hang­zott el. így a tanácskozást he­lyesebbnek tűnik jól sikerült, igen tartalmas, de tájékoztató névvel illetni. (ordas) Nyugdíjak és járadékok A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Taná­csának és a munkaügyi mi­niszternek a nyugdíjak és já­radékok kiegészítésére vonat­kozó együttes előterjesztését. Éhnek értelmében 1970. már­cius 1-től a következők sze­rint egészítik ki az 1969. ja- riuár 1. előtt megállapított havi 1600 forint alatti nyug­díjakat és járadékokat: . A munkások és alkalma­zottak, valamint hozzátarto­zóik részére az 1954. október 1., előtt megállapított nyugel­látásokhoz 20 százalékos, az 1954. október 1. és 1958. de­cember 31. között megállapí­tott nyugellátásokhoz pedig 10 százalékos kiegészítés jár. En­nék összege öregségi és rok­kantsági nyugdíjaknál leg­alább havi 60, özvegyi és szülői nyugdíjaknál, árvaellá­tásoknál pedig legalább havi 40 forint. Az 1959. január 1. és 1968. december 31. között megállapított öregségi és rok­kantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói hyugellá- tásokhoz pedig havi 40 fo­rint kiegészítés jár. A nyug­díjak kiegészítéssel növelt összege nem haladhatja meg a havi 1600 forintot. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagokra, valamint a kisiparosokra vonatkozó nyugdíjjogszabályok szerint 1969. január 1. előtt megálla­pított öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hoz­zátartozói nyugellátásokhoz pedig havi 40 forint kiegészí­tés jár. A nyugellátások kiegészítése következtében módosul a2ok legalacsonyabb összege is: így például a munkások és alkal­mazottak öregségi nyugdíjai­nak legkisebb összege a meg­állapítás időpontjától függet­lenül havi 550-ről 610 forintra, az özvegyi nyugdíj havi 385- ről 425 forintra emelkedik. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi jára­dékosok, valamint a hadigon­dozási járadékban részesülők — tekintet nélkül a járadék megállapításának időpontjára — havi 40 forint kiegészítést kapnak. A kormány határozatot ho­zott a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti járadékok to­vábbi kiegészítéséről az or­szággyűlés legutóbbi ülésén, e tárgyban elhangzott interpel­láció és a mezőgazdasági, va­lamint a szociális és egészség- ügyi bizottságok javaslata alapián. A különleges mél­tánylást érdemlő esetekben, a családi és szociális körülmé­nyeket figyelembe véve, egyé­ni elbírálás alanián a taná­csok a mezőin basáéi terme­lőszövetkezeti öreeséffi. mim- katoWeienségi és özvegyi já­radékokat rendszere^ szociális segéllvei egészíthetik ki. Az építési»gvi és városfej­tosz+é-,* rntnírrter ez é—ri'-lro]t városi tanácsok végrehajtó bi-

Next

/
Thumbnails
Contents