Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

Berlini gyárlátogatáson a magyar vezetők Ez i orient a külpolitikában A baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodó Kádár János és Fock Jenő (középen) a berlini Október 7, szer­szám-kombinátban. A magyar vezetőket (jobbról) Günter Mittag, az NSZEP PB tagja kalauzolta. , (Képtávírónkon érkezett) Győrffy Tibor és Bajnok Zsolt, az MTI tudósítói jelen­tik: Berlinben csütörtökön szü­neteltek a hivatalos tárgyalá­sok. Kádár János és Fock Je­nő — kíséretük tagjaival — délelőtt az NDK iparának egyik fellegvárát, a 19 000 dol­gozót foglalkoztató „Október 7” szerszámgépgyártó kombinát Berlin—Marzahn-i üzemét ke­reste fel. A kombinát, amely az NDK szerszámgépgyártá­sának 40 százalékát adja, szo­ros kapcsolatot tart jó néhány magyar üzemmel. A látogatás alkalmából zászlódíszbe öltözött az üzem. A gyárudvaron és az előcsar­nokban összesereglett dolgo­zók nagy szeretettel, tapssal köszöntötték a magyar vendé­geket: Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét és kíséretüket. Wolfgang Biermann, a kom­binát vezérigazgatója, az NSZEP KB tagja köszöntötte a vendégeket és tájékoztatta őket a gyáróriás múltjáról, fejlődésének fontosabb állomár sairól, a jelen feladatairól és a jövő terveiről. Ezután Kádár János kért szót. — A magyar nép — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt A varsói lapok csütörtökön első oldalon, vezető helyen foglalkoznak a CSKP KB ülé­sével és a csehszlovákiai sze­mélyi változásokkal. A TRYBUNA LUDU első ol­dalas prágai jelentésének cí­me: A CSKP KB plénuma — L. Strougai lett a csehszlovák miniszterelnök — J. Lenártot a Szlovák KP KB első titkári tisztségére jelölték — Szemé- ly^Mltozások a,.párt- és-,állal­mi tisztségekben”. Svoboda köztársasági elnök — a Csehszlovák Nemzet7 Front Elnöksége javaslatára dr. Lubomir Strougait nevez­te ki a Csehszlvoák Szocialis­ta Köztársaság minisztere'nö- kévé. (Képtávírónkon érkezett) A ZYCIE WARSZAWY az eseményeket kommentálva a következőket írja: A csehszlovák sajtó napok óta tág teret szentel a CSKP KB közelgő plénumának. Han­goztatták, hogy az ülés ki­emelkedő jelentőségű lesz az ország további politikai és gazdasági konszolidációja szempontjából. Emlékeztettek a megoldásra váró problémák­ra, elsősorban a gazdasági te­endőkre, elemezték a jelenlegi helyzet okait. A Zycie Warszawy végül idézi a Rudé Právót, amely megállapította, hogy a cseh­szlovák gazdaság újjászületé­se — mindazokon a helyeken, ahol az élet megköveteli — érthetően elkerülhetetlen ká­derváltozásokat is szükségessé tesz. A L’ HUMANITÉ csütörtöki száma rövid megjegyzésében vezetésével —sikerrel dolgo­zik a szocializmus teljes fel­építésén. Építőmunkánk ered­ményeiben nagy része van an­nak, hogy nem elszigetelten élünk, dolgozunk, harcolunk, hanem a Szovjetunióval, a Né­biírálja azt az interjút, ame­lyet Roger Garaudy adott a La Stampa című olasz polgári napilapnak. Miközben nézeteit pártunk 19. kongresszusával kapcsolatosan rábízta a La Stampa című torinói reakciós lapra, Roger Garaudy kijelen­tette: „Előre eldöntötték min­dent, pedig van a párton be­lül egy jelentős irányzat, mely engem támogat, de .amely nem, lesz.»képviselve a kongresaau- son”. A valóságban — írja a L’Humanité — Garaudy té­ziseit a helyi és a megyei pártszervezetekben valamennyi pártkonferencia kivétel nél­kül elvetette. A szavazásra mindenütt a kiosztott szöve­gek alapján lefolytatott szé­les körű és elmélyült vita után került sor. Ez azt jelenti-e va­jon, hogy „előre eldöntötték mindent?” — kérdi a lap. Erről ítéljenek majd a kom­munisták százezrei, akik a legelőbb, a legszélesebb és a legdemokratikusabb. . módon vettek részt a párton belül folytatott vitában. Viktor Majevszkij, a PRAV­DA kommentátora írja: Az amerikai csapatok és ka­tonai támaszpontok jelenléte Európában, a NATÖ-nak a szocialista országok és a nyu­gati haladó mozgalmak ellen irányuló egész rendszere a kontinens kettészakítottságá­nak, a feszültség fenntartásá­nak tényezője volt -ég az is maradt. A NATO rendszeré­ben újjászületett a nyugatné­met militarizmus. E rendszer következtében növekednek a militarizálás terhei. Ennek költségeit a nyugat-európai né­pek viselik. E rendszer aka­dályozza az európai biztonság problémájának megoldását is. Majevszkij felhívja a figyel­met arra a tényre, hogy Nyu- gat-Európa lett az amerikai tőke gazdasági behatolásának elsőrendű objektuma. Míg 1950-ben az Egyesült Államok nyugat-európai közvetlen be­ruházásai, amelyek óriási pro­fitokat hoznak, 1,7 milliárd dollárt tettek ki, most ezeknek a beruházásoknak az összege közel van a .20 milliárdhoz, vagyis meghaladja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai be­ruházások összegét. met Demokratikus Köztársa­sággal és a többi testvéri or­szággal közösen küzdünk cél­jaink megvalósításáért. Mos­tani látogatásunk célja, hogy véleményt cseréljünk a ben­nünket kölcsönösen érdeklő, időszerű politikai kérdésekről, megvizsgáljuk együttműködé­sünk további bővítésének le­hetőségeit, kicseréljük szocia­lista építőmunkánk során szerzett tapasztalatainkat, s nem utolsó sorban, hogy ország-világ előtt demonst­ráljuk a Magyar Népköz- társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság egységét, pártjaink, kormá­nyaink együttműködését, népeink barátságát — mondotta Kádár János, majd így folytatta: — E látogatás alkalmával is látjuk, érzékeljük, hogy erő­feszítéseik nem hiábavalóak: nemcsak az Ckiök kombinátjá­nak, hanepi fcz> NDK egészé­nek fejlődéjíífcis Segítik, gyor­sítják. Ugyanakkor meggyőző­désünk, htjgy, a jövőben to­vábbi, nagji eredményekkel te­tézik eddigi sikereiket. Üzemükben tudományosan átgondolt módszerekkel szer­vezett, intenzív, i igazi szocia­lista építőmunka folyik. :Öszift- tén, tiszta szívből gratulálok eredményeikhez és további si­kereket kívánok a gyár veze­tőinek, valamennyi jelenlévő barátunknak. — Kérem, mondják el mun­katársaiknak, hogy bár mi földrajzilag kissé távol élünk egymástól, valójában mégis együtt dolgozunk, együtt har­colunk. A szovjet néppel, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi baráti, szövet­séges ország népével kö­zösen munkálkodunk cél­jaink eléréséért. Kádár János felszólalása után a magyar és a német vendégek üzemlátogatásra in­dultak. Az üzem dolgozói mindenütt nagy szeretettel fogadták a magyar látogatókat, akik üze­mi kőrútjuk befejezéseként megismerkedtek a gyárban fel­állított elektronikus adatfeldol­gozó gép munkájával. Délben Walter Ulbricht az államtanács épületében ebédet adott a magyar vendégek tisz­teletére. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Az amerikai képviselőház fenntartotta az elnöki vétót, ezzel kapcsolatos kommentárunkban idézzük az egyik ame­rikai képviselő megjegyzését. DéJ-vietnami jelentésünk az ideiglenes forradalmi kor­mány üléséről számol be, míg második washingtoni jelenté­sünk és ehhez fűzött kommentárunk Wilson brit miniszter­elnök tárgyalásait ismerteti. Washington Szavazás Nixon vétójáról Kis Csaba, az MTI tudósí­tója" jelenti: Az amerikai képviselőház szerdán 229 szavazattal 191 ellenében fenntartotta azt az elnöki vétót, amelyet Nixon elnök az egészségügyi, köz- oktatásügyi és népjóléti tárca költségvetésével szemben je­lentett be. Az elnöki vétó el­len szavazók száma nagyobb volt, mint az azt elfogadók száma, azonban a vétó eluta­sításához kétharmados több­ségre lett volna szükség. Az elnök „inflációs veszé­lyekre” hivatkozva utasította el a törvényhozás által elfoga­dott, mintegy húszmilliárd dol­láros költségvetést, noha az alig több mint egymilliárddal haladta meg a kormány ere­deti kérését. Az alkotmányos eljárások szerint a törvény- hozásnak most újból meg kell vizsgálnia a költségvetési elő­irányzatot >és azt újból el kell fogadnia. A szavazás kimenetele várható volt, bár a szava­zatok száma meghaladta a várakozást. Ezt politikai kö­rökben azzal magyarázzák, hogy Nixon bizalmi szava­zásként kezelte a vétó sor­sát s munkatársai mindent megmozgattak a pozitív dön­tés érdekében. Jellemző Albert képvise­lőnek, a képviselőház de­mokrata csoportja vezetőjé­nek megjegyzése, aki „ci­nikus eljárásnak” nevezte Nixon magatartását, mert „az iskolások, tanítóik és a nyomorgók rovására aratott kétes értékű győzelmet”. Ugyanakkor a republikánu­sok győzelemként ünneplik a szavazás eredményét, mint az „egészséges pénzügyi po­litika” sikerét. Dél- Vietnam Az ideiglenes forradalmi kormány ülése A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány Fel- szabadulás rádiója csütörtö­kön bejelentette, hogy a kor­mány a közelmúltban ülést tartott, s ezeíF-*áttekintette a tavalyi év eredményeit és meghatározta az idei teendő­ket. ■ • '''"” Az üjésen Huynh Tan Phat, a kormány elnöke összegezte az 1969-és év eredményeit, rá­mutatva, hogy a felszabadító fegyveres erők tavaly ugyan­olyan eredményesek voltak, mint 1968-ban. Abban a hely­zetben vágyunk, hogy győzni tudunk jelentette ki. — Teljesen nyilvánvaló, hogy az ellenség vereséget fog szen­vedni. A legjobb úton hala­dunk ahhoz, hogy megverjük az amerikai imperialistákat — fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az ellenfél ennek ellenére megmakacsolja magát és új, támadó taktikát próbál kidol­gozni. Az ideiglenes forradal­mi kormány elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell hiúsítani a háború úgynevezett vietnamizálására irányuló ame­rikai terveket. Ennek érdeké­ben olyan szervezeti formákat kell létrehozni, amelyek min­den vietnamit egyesíthetnek. A kormány üléséről beolva­sott rádióközlemény szerint a fentiek értelmében a jelenleg 27 tagú forradalmi kormány létszámát tovább fogják bőví­teni, hogy Dél-Viétnam lakos­ságának még több rétegét kép­viselje. Washington Wilson befejezte tárgyalásait Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Wilson brit miniszterelnök washingtoni tárgyalásainak be­fejeztével elutazott az ameri­kai fővárosból. Ez volt Wil­son első látogatása az Egyesült Államokban, a Nixon-kormány hivatalba lépése óta. Bár a tárgyalásokról nem adtak ki részletes ismertetést, azok főként általános külpoli­tikai kérdésekre koncentrá­lódtak. Nixon és Wilson a többi között a közel-keleti problémáról, Nigériáról, a le­szerelési tárgyalásokról és az európai kérdésekről tárgyalt. Nixon külön hangsúlyozta az európai problémák jelentősé­gét azzal, hogy Wilsont meg­hívta az amerikai nemzetbiz­tonsági tanács ezzel a kérdés­sel foglalkozó ülésére. A gesz­tus viszonzása volt annak, hogy angliai látogatásakor Wil­son az angol minisztertanács ülésére hívta meg az ameri­kai elnököt. A brit miniszterelnök sajtó- konferenciáján nem volt haj­landó ismertetni a tárgyaláso­kon elhangzottakat. Az euró­pai biztonsági konferenciával kapcsolatban ismét kitért a nyílt válasz elől és hangoz­tatta, hogy egy ilyen konfe­rencia csak „megfelelő előké­szítés” esetén válhat hasznos­sá. Wilson látogatását egyéb­ként amerikai politikai körökben inkább ceremóniá- lisnak tartják, mint érdemi fontosságúnak. Valószínűleg ennek tudható be, hogy Wilson sajtókonferenciáján nagyon szűkszavú volt, s ér­demben úgyszólván semmit sem mondott megbeszélései­ről. Az amerikai sajtó ko­rábban arról írt, hogy Nixon szeretné az angol „Szueztől keletre” politika felülvizsgá­latát, Wilson azonban cá­folta, hogy erről bővebb eszmecsere folyt volna.

Next

/
Thumbnails
Contents