Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
Az ifjúságról szóló kormányhatározat nyomán i. Idestova két és fél esztendeje annak, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott az ifjúság körében végzett munkáról. A párt- és KISZ-vezetők által csak 1016-osnak mondott kormányhatározat részletesen szabályozta a mai ifjúság, a holnap felnőttjeinek segítésére, érdekvédelmére vonatkozó ajánlásokat és előírásokat. A Magyar Közlönynek az 1967- es évben megjelent, 42-es száma nem mindenütt gyakran forgatott segédeszköz. Az idézett határozatban pedig konkrétan megjelölte a kormány a miniszterek, a tanácsok végrehajtó bizottságai, a gazdasági szervek feladatait, az ifjúság törekvéseinek erkölcsi és anyagi támogatásával kapcsolatban. Nem elhanyagolható kitétele a támogatás, a bizalom erősítése, az üzemek, tsz-ek vezetőiben, az állami és mozgalmi szerveknél, hogy felkarolják és segítsék az ifjúságot. „A fiatalok próbára tehetik és bebizonyíthatják szorgalmukat, hozzáértésüket és kivívhatják dolgozótársaik elismerését”. Tartalmazza a sok helyütt irattárba került határozat a fiatalokban rejlő feszítő erő hasznosításához, kulturális nevelésükhöz, szórakoztatásukhoz, termelési mozgalmaik kibontakoztatásához szükséges szervezeti, tárgyi és személyi feltételeket is. Nincs olyan üzem, testület, társadalmi szerv, amelynek ne lenne köze, nem lenne teendője ezzel kapcsolatban. Megjelenésétől kezdve mér nem mondhatja seriki, hogy tilalmak kötnék ■» a kezét. Az állami üzemek, vállalatok, int^zgrényric yegg- tői olyaririylra' jogöf ilyenek'az ifjúsági igények kielégítésére, hogy ezt kiterjesztették még a vállalati alapok és a nyereség figyelembevételére is. Hol tartunk a rendelet betűjének és szellemének megvalósításában? Növekedett-e, javult-e a társadalmi törődés? Bevonják-e a KISZ-t az ifjúságot érintő döntések előkészítésébe? Határoznak-e még a fiatalokról nélkülük? Messzemenően támogatják-e, vagy mellőzik a KISZ-szervezetet? Élnek-e már a gazdasági vezetők és a KISZ-esek a jogokkal és kötelességekkel ? Hol szorít a cipő, mi az, amin jayítani kell? Ezekre a kérdésekre próbáltunk feleletet kapni a dombóvári járási KlSZ-bizottsá- gon és a kesztyűgyárban. Kazay István a nevelési fe- , lelős tisztét tölti be a Dombóvári Járási KISZ-bizottságon. Neki, mint agrárszakembernek, különösen fájdalmas, hogy a falusi ifjúság még nemigen érzi a kormányhatározat kedvező szelét. — Ismerik-e a különböző szinteken dolgozó vezetők a határozatban foglaltakat? — Részben igen, részben nem. Tavaly a járási párt- bizottság tagjai és aktivistái helyszíni felméréseket végeztek. Szomorú tapasztalat, hogy a tsz-elnökök egy része, ezenkívül az ipar középszintű vezetői (műhelyfőnök, csoport- vezető) szinte nem is hallottak a létezéséről. A vasútnál és az ipari üzemek vezetőinél jobb a helyzet. A közlekedés- és postaügyi miniszter melléklettel is ellátta, mely azt tartalmazta, miért és hogyan kell törődni a vasútnál az ifjúsággal. Előfordult, hogy kissé nehezen sikerült megtalálni ezt a leiratot, azonban a csomóponti pártbizottság titkárának következetes kérésére előkérí- tették a határozatot és a mellékletet. — Tartalmazza a kormány- határozat a tanácsok és a művelődési házak feladatait is. Van-e hélyük az ifjaknak a művelődési otthonokban? — Előírták, ők ismerik. Beengedik ma már a falusi fiatalokat a művelődési házakba, bár Kurdon évekig tartó, késhegyig menő harcot kellett folytatni, mire megoldódott. Nagyon jó a kapcsolatunk a járási népműveléssel. Végre Gyulajon is létrejött az ifjúsági klub, 30 fiatalt összehozott egy nemrégiben, odakerült, lelkes.^pedagógus,, HáfÉpn éven . át kiHíf&riálatla'ft 'Vöft -a W’ berendezett klubhelyiség,'' szé-' gyelítüfc nincs' fiatal., valóiéban mégis találtak, s elkezdődött á klubélet. A tanácsok vezetői tájékozottak, ismerik a határozatot, bár volt félremagyarázás. Eleinte félreértették a benne foglaltakat, úgy gondolták, beszámoltatják a KISZ-titkárt és kész. Kapcsolják be őt is a számvetésbe, de ne tőle kérjék számon. Most meg az a probléma, hogy az évenkénti, kétszeri beszámoltatások idején mindig ugyanaz a beszámoló lényege, sok a formalitás. ■>? Mintha 10—15 Ami sikerült — és ami még nem A KISZ nemcsak a szervezett fiatalok, hanem az egész ifjúság szövetsége. A dombóvári járási KISZ-bizottság irányítása alatt 2025 KISZ-tag tevékenykedik a járásban, közülük 1600 dombóvári. Noha a szervezettségben jobbak az országos átlagnál, sok a KISZ-en kívüli fiatal, körülbelül ötezer KISZ-korosztályú ifjú él, tanul, dolgozik a járásban. évvel elmaradtak volna...“ — Miben van a változás a két és fél év óta? Vagyunk-e legalább már félúton? Látszik, hogy sokat foglalkoztak ezekkel a píoblémák- kal, nem kell hozzá hosszú idő, hogy átgondolja, mit válaszol. — A korábbinál jobban ráirányult a figyelem az ifjúság társadalmi segítésére. Időszerűségéből fakadóan a párt- bizottságok és a pártvezetőségek is napirenden tartják, igaz, hogy a két évvel ezelőtti választások idején a párttagság is előtérbe hozta, örülünk annak, hogy a vasúton, az ipari üzemekben létrehozták az üzemi négyszöget, számolnak a kollektív szerződések kötésekor a fiatalokkal, nem döntenek már róluk a KISZ-titkárok bevonása nélkül. Az üzemi szakszervezeti bizottságokkal közös akciókat bonyolítanak le a termelési mozgalmak, a szocialista brigádverseny szervezése és népszerűsítése terén, a névadókat, a házasságkötéseket közösen teszik emlékezetesebbé. Törik a fejüket az ifjúság lakásgondjainak enyhítésén, a vasúti KISZ-bizottság önálló ifjúsági lakásépítési akció tervét tette le az igazgatóság asztalára. Náluk sok fiatal műszaki vezető (üzemmérnök, távirásZ, forgalmista) kerül ki a fiatalok közül, másutt is kezdenek az ifjú szakemberek képességeik szerint helyet kapni a vezetésben. — Félúton? Az iparban helyére került a fiatalság megítélése, jó a vezetők hozzállása, a mezőgazdaságban — ritka kivételtől eltékintve — még nem. Amíg nekünk kell meggyőzni a főagronómust, a tsz- elnököt, hogy fontosak az ifjúsági termelési mozgalmak... Bántani senkit nem akarok, de falun ma még gyakori az értetlenség és nem tudunk előrelépni a termelési mozgalmak terén. E gyönyörű eredményekkel büszkélkedő járásban csupán Kocsolán és Szakoson szervezték meg a szocialista brigádmozgalmat, egyik helyen szerelő, másik h“ . yen ifjúsági kertészeti brigád működik. Joggal elvárnák pedig másutt is a fiatalok, hogy segítsenek nekik. Szerintem falun még félúton sem tartunk, úgy tűnik, mintha tíz-tizenöt évvel elmaradtak volna e téren az ipartól. Még nem sikerült megértetni a határozat alapelveit, nem alakultak"ki- a háromszögek (három, - mert ott, nincs szakszervezeti),' > ■ a szakemberek elfoglaltságukra hivatkoznak. — A szervezeti hiányosságok nem játszanak-e szerepet az előbbieknél? — Előfordulnak nálunk a szervezeti gyengeségek is, van olyan termelőszövetkezeti KISZ-titkárunk, aki az állami gazdaságban dolgozik. Elégedettek vele, így tartják jónak. Mi nem vagyunk elégedettek a falusi helyzettel. Míg az iparban megnőtt a KIS.’^-szervezetek tekintélye, a mezőgazdasági üzemekben, az állami gazdaságot kivéve, édeskevés nyoma van ennek. Gondunk, hogy a ktsz-ekben még gyerekcipőben jár az ifjúsági mozgalom, s annak elismerése. Észrevettük, van olyan jelenség is, hogy csak ígérnek, de nem állják sok helyen a szavukat a gazdasági vezetők, pedig van köztük olyan is, aki 1956. után a KISZ szervezésének zászlóvivője volt. Miért van ekkora különbség az ipar és a mezőgazdaság között? — E kérdéssel fe,<.zi be válaszait a dombot ón járási KISZ-bizottság nevelési felelőse. Ha megfeszülnek a KISZ- esek, egyedül akkor sem tudják megváltoztam! a mellőzést, a lassan módosuló szemléletet. SOMI BENJAMINNÉ (Folytatjuk.) fl könyvtárak egyre inkább informáciás központokká válnak Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Tegnap, művelődésügyi napirendeket vitatott rneg a végrehajtó bizottság. Először Lovas Henrik, művelődésügyi osztályvezető előterjesztése került napirendre. Az előterjesztés a tanácsi és a szakszervezeti művelődési intézmények együttműködéséről szólt. E napirend megvitatásán részt vett Egyed Mihály, az SZMT titkára, Békés Ferenc, a megyei tanács művelődés- ügyi állandó bizottságának elnöke és Kajdi Béla, a népművelési csoport vezetője. A következő napirend során a megye könyvtárügyének helyzetéről számolt be Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója. E napirend megtárgyalásán részt vettek az előző téma meghívottat is, valamint Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője és Papp István, a Könyvtártudományi Módszertani Központ igazgatója. Dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnökének előterjesztése alapján ezután az ülés résztvevői az általános iskolai napközi otthonok működéséről tárgyaltak. A napirendek megvitatása és elfogadása után a vb különböző határozatokat hozott. Ezt követően különböző bejelentések dolgában határozott a testület. Végül pedig egy interpelláció hangzott el. Dr. Schneider Zoltánná a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet túlzsúfoltságára, helyzetére hívta fel a vb figyelmét. Az ott uralkodó jelenlegi egészségügyi körülmények megjavítását sürgette. A vb, az egészségügyi osztály vezetőjét bízta meg a probléma megvizsgálásával, s a helyzet megoldásának kidolgozásával, amelyről június 1-ig kell számot adnia a vb-nek. gi megszorítások következtében az elmúlt évek során bizonyos mértékben csökkent a könyvállomány bővítésére fordított összeg. A beszámoló részletesén tájékoztatta a vb-t a könyvtárak egyéb tevékenységéről is. így többek között arról, hogy örvendetesen megnőtt az utóbbi időszakban az olvasótermek látogatottsága. Tájékozódott a vb a jelentős helytörténeti munkáról, és a megyei könyvtár információs központtá történő kialakításáról, arról, hogy 5 tudományágban sikerrel vezették be a tájékoztató | szolgálatot. A megyei könyvtár bővítésével kapcsolatban a testület úgy foglalt állást, hogy e témát a IV. ötéves terv feladatainak megállapítása során figyelembe kell venni, a rendelkezésre álló lehetőségeket meg kell vizsgálni. A könyvtárak tartalmi munkájával kapcsolatos tennivalókkal több felszólalás foglalkozott. Többek között arra hívták fel a könyvtárak vezetőinek a figyelmét, hogy a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket igyekezzenek tervszerűbben, tudatos körültekintéssel és a legcélszerűbben felhasználni. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta és elismerését fejezte ki a megyei könyvtárhálózat dolgozóinak és vezetőinek tevékenységükért. Népújság 3 1970. január 28. Napjainkban a könyvtárak a népművelési munka egyik legiontosabb színhelyei, s arra lenet számítani, hogy szerepük a jövőben fokozódni fog. A lakosság a szórakozási igényén kívül egyre inkább, mint elérhető információs központokat veszi igénybe a könyvtárakat. Ennek a feladatnak a megyében jelenleg 180 intézmény — a megyei könyvtár, a járási, a községi és a fiókkönytárak — kellene, hogy eleget tegyen, körülményei folytán azonban valamennyi erre nem alkalmas. Több könyvtár korszerűsítésre, bővítésre szorul. 3őt néhány új épületre is szükség volna. E tekintetben — amint a beszámoló megállapítja — egészséges mozgás tapasztalható megyeszerte. A járási könyvtárak közül a paksi és a bonyhádi könyvtár minden igényt kielégít, a tamási járási könyvtár építése rövidesen megkezdődik, s a dombóvári járási könyvtár helyzetének megjavítására is vannak tervek. S több községi könyvtár korszerűsítése is folyamatban van. A beszámolóban elhangzott az is, hogy a megyei könyvtár is bővítésre szorulna. A megyei könytárhálózat 180 intézményében összesen 535 393 kötet található, s a közel 46 ezer beiratkozott olvasó több mint 1 millió 200 ezer kötet könyvet kölcsönzött egy év alatt. Az ezer lakosra jutó kötetek számában — 2091 kötet — a megye az országos átlag felett áll. Ez a jelenlegi helyzet, még akkor is, ha különböző gazdasá
