Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
£ 99 Zárszámadás" Befejezéshez közeledik... a Balogh Ádám Múzeumban 53 ezer látogató a megyebeli rendezvényeken A szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban is megtartották a „zárszámadást”. Az összefoglalóból kiderült, hogy a jubileumi évfordulókhoz fűződő elmúlt év eredménye — elsősorban a népművelésben — messze felülmúlja a korábbi esztendőkét. Mi sem bizonyítja ezt szemléletesebben, mint az, hogy tavaly 27 713 látogatója volt a szekszárdi múzeumnak, több mint a város lakossága; ezenkívül csaknem 5100-an keresték fel a Babits-házat. 5 állandó és 30 időszaki kiállítást, s az összes múzeumi rendezvényeket megyeszerte csaknem 53 ezren látogatták az elmúlt évben. Hét évtizedes fennállása óta ennyi látogatója nem volt a szekszárdi múzeumnak. Tavaly majdnem 600 alkalommal kalauzolták a vendégeket a szekszárdi múzeum és a Babits-ház hivatásos tárlatvezetői, ezenkívül a múzeum igazgatója is bemutatta munkatársaival neves hazai közéleti > személyiségeknek, továbbá vietnami, NDK-beli, francia küldöttségeknek, lengyel és jugoszláv tudósoknak. A múzeum vezetője és munkatársai mintegy húsz ismeretterjesztő előadást is tartottak a múzeumi hónapban. A tél csapadékosnak ígérkezik — az év végén sok helyen 60—70 centi vastagságú hótakaró borította a határt, — ezért tavasszal fokozott jelentősége lesz a belvízvédelemnek. A szakemberek — látva a rendkívüli körülményeket, — idén különösen fontos szerepet szánnak a mezőgazdasági légi fényképezésnek, amelynek külföldön már nagy hagyományai vannak. Az egyre gyakrabban használt mezőgazdasági üzemi térképeknél ötméteres helyzeti pontosságot követelnek meg. A felvételeken jól kivehetők a sötétebb színárnyalatú részek, amelyek a légi fotók esetében a nedves területek helyét jelzik, csaknem tökéletes biztonsággal. A helikopterről, vagy repülőgépről készített felvétetek közvetlenül a talajfelszín alatt lévő rétegeket is kimutatják, ami a mezőgazdászok számára is lényeges adat. Az érdekes eljárás újabban már a mindennapos gyakorlatlatban is egyre jobban megA Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetsége keretén belül működő B. 23. és B. 4-es Galambtenyésztő Egyesületek január 31-én és február 1-én. nagyméretű gazdasági galambkiállítást rendeznek Újpesten István tér 14 sz. alatti úttörőház kultúrtermében. A kiállításon több mint félezer galamb szerepel 50 fajta változatban amelyek többsége gazdasági galamb. Itt lehet majd első ízben látni hazánkban a világhírű Autoszex Texan nevű galambot, amely fajtának termelése évenként és páronként 15—22 fióka és az súlyra átszámítva 10—15 kg. Az időszakos kiállítások közül 12-t — köztük 4 régészeti, 5 képzőművészeti, 2 műemlék-kiállítást és a múzeum munkatársainak tudományos munkásságát szem- léltetőt — dr. Mészáros Gyula igazgató rendezett részben Buesányi Kálmán restaurátor közreműködésével; három néprajzi kiállítást Szek- szárdon és Pakson Égető Melinda segédmúzeológus állított össze; Kölesden a „Tolna megye felszabadulása” című időszakos kiállítást Gaál Attila, a múzeum legújabbkor szakos segédmúzeológusa rendezte. Jelentős volt „A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója” című emlékkiállítás, amelyet a múzeum részéről Rosner Gyula és Gaál Attila, a megyei levéltár részéről dr. Puskás Attila igazgató, a megyei könyvtár képviseletében pedig Sipter Györgyné rendezett. A külső szervek 12 időszaki kiállítást rendeztek múzeumunkban az elmúlt évben és segítségükkel egy időszakos régészeti kiállítás is nyílt Pakson dr. Bóna Istvánná dunaújvárosi múzeumigazgató rendezésében, a szekszárdi múzeum anyagából: Rómaiak Paks környékén címmel. Az állandó jellegű rendezvények közül figyelmet keltő az 1969. november 30-án, Szekszárd felhonosodik. A levegőből lehet például ellenőrizni, hogy tavasszal milyen állapotban vannak a legelők. A fényképek útmutatása szerint lehet azután kihajtani az állatokat. A légi fényképek jó szolgálatot tesznek akkor is, amikor a rovarkárok terjedését kell meghatározni egyes növényi kultúráknál. Ilyenkor az elszíneződés mértékéből lehet levonni a szükséges következtetéseket. Idén — a már meglévő légi fotók segítségével — két állami gazdaságban kezdik meg a kopáros területek hasznosítását. Az eljárás ugyanis erre is fölöttébb alkalmas. További elképzelések szerint több termelőszövetkezet a felvételeknek megfelelően alakítja ki a terephez legjobban alkalmazkodó növénytáblákat. A tapasztalatokat később széleskörűen elterjesztik. A légi fotogrammetria tudományának művelői különösen a színes fotók alkalmazásától várnak jó eredményeket. finom rostozatú húst jelent. Ezt a produkcióját tekintve a Texan galamb egyedülálló a világ összes gazdasági "ilamb- /fajtáji között Nagy mennyiségben szerepel majd a kiállításon a fehér és színes King, a Strasser, a Francia Kamo, a Lengyel hiúz, a Magyar óriás, a Koburgi pacsirta és a Római galambfajta is. A galambhús rendkívül értékes exportcikkünk ezért a tenyésztés népszerűsítése és fejlesztése minden szempont- tjól indokolt. Ezt a célt szolgálja az Újpesten megrendezésre kerülő hatalmas méretű gazdasági galambkiállítás is. szabadulásának 25. évfordulóján megnyílt Tolna megyei munkásmozgalmi kiállítás, amelyet az Országos Munkásmozgalmi Múzeum és a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum rendezésében, dr. Szi- kosy Ferenc, dr. Balogh Ilona és Gaál Attila munkájával hoztak létre. Érdemes bepillantanunk a muzeológusok tudományos publikációiba is. Dr Mészáros Gyula múzeumigazgató például a két évvel ezelőtti, egyhónapig tartó ösztöndíjas olaszországi tanulmányújának eredményeit két dolgozatában rögzítette. A „Szekszárd és környéke törökös díszítésű kerámiai emlékei” című, a múzeum kiadványsorozatában megjelent tanulmányában az itáliai, az újkeresztény és a török művészeti elemeknek a magyar népi kerámiaműves- ségben érezhető hatásaival foglalkozott. Az itáliai múzeumok k"állítási technikájáról, a kiállítások színvonaláról a Múzeumi Közlemények tavalyi 2. számában számolt be. „A regölyi alán hercegnői sírlelet” című dolgozata országos szakfolyóiratban jelenik meg, a nagyvejkei brönzkincs általa feltárt anyagát pedig a szekszárdi múzeum füzeteinek egyik idei számában fogja ismertetni. A múzeum tudományos és népművelő tevékenységéről pedig az évkönyvben számol be. Rosner Gyula „A honismereti mozgalom és a múzeumok együttműködése Tolna megyében” írt dolgozatot a Múzeumi Közleményekben, s elkészült a múzeumi évkönyvbe írt „Újabb adatok Tolna megye népvándorláskori kutatásához” című dolgozata. Doktori disszertációját és az „Avar corpust”-t az idén készíti el. Égető Melinda „Egy szék • szárdi parasztcsalád levéltára a reformkortól napjainkig”, valamint „XVIII. századi kéziratos énekeskönyv Mado- csáról” címmel írt dolgozatot, a „Sárköz” című néprajzi cikke megjelent az Élet és Tudomány című hetilap tavaly december végi számában. Jelenleg „Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata” című doktori disszertációjára készül. Mo- hay Lajosné két ismeretlen Babits-levélre hívta fel a figyelmet, újságcikkben. Végül: a Pécsi Szikra Nyomdából rövidesen kikerül a szekszárdi múzeum legújabb füzete* amely Salamon Ágnes: Népvándorláskori temetők Szekszárd-palánkon című tanulmányát közli. Nyomdakész állapotban van a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum első évkönyve, amely az idén jelenik meg nyomtatásban. Az évkönyvben kilenc szerző tanulmányát, cikkét hozzák nyilvánosságra, dr. Mészáros Gyula szerkesztésében. Megemlítésre méltó az is, hogy az elmúlt évben 2509 régészeti, néprajzi és egyéb tárgy került a múzeumba, s dr. Mészáros Gyula például 279, Rosner Gyula feltárásai során 111 régészeti tárggyal gyarapította a múzeum gyűjteményét, csaknem 140-et pedig beszolgáltattak, vagy ajándékoztak. Légi fényképezés a mezőgazdaságban Gazdasági galambkiállítás Jbuciapesten A befejezéshez közeledik a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház építése. Tapétázzák a színháztér mennyezetét. A igye.í~ze.o arra irányúi, nogy mieioou [lefedjék a lépcsőzetes kiképzésű, beton padlóburkolatot, ezzel módot nyújtanak a soron következő, nézőtér-berendezési munkák megkezdéséhez. Foto; Tóth Iván Hiúság... avagy női természet ? Falusi táncmulatságok várva várt és egyben legkedvesebb perce a „szabad a csók’’ akció. Ugyanis, amikor a hangulat a legmagasabb fokára hág, hirtelen eloltják a villanyokat, s valaki felkiált: „szabad a csókF’. És ilyenkor az adás és kapás nem is bűn, sőt... inkább talán a fordítottja. Szóval, egyik alkalommal is elérkezett a forró pillanat. A zsivajból némaság lett, a szikrázó csillárok emléke maradt csak a szemekben. Ami a sötétben történt, vagy történhetett, fölösleges részletezni. Hirtelen kigyulladnak a lámpák. A terem közepén csinos barna kislány áll, mindkét kezét szoroson szájára tapasztva. Szemben vele — három lépés távolságra — a legény, aki lábával még az előző számból „maradt” ritmust veregeti. Majd a rémült tekintetű lányra bámul, s nem akar hinni a szemének: — Hát te számítottál rám? Hirtelen eltűnt a három lépés — igaz megkésve, de annál... * Középkorú társaság ül a hangulatos vendéglőben. Közöttük egyetlen fiatal, csinos leányzó. Fejét ingatja a kellemes me7ódiára. Táncolhatnékja van?! Fiatalember, svunggal lép az asztalhoz, majd udvariasan szól a lányka melleit ülő idősebb asszonyhoz: — Szabad... Az asszony nem hagyja, hegy a fiú mondatát befejezze, fülig pirulva, de igen ruganyosán ugrik fel helyéről: — Hát én, miért én... hát van itt fiatalabb... — s erre az az átkozott tü- sarkú megcsúszik, s a hölgy nyújtott ülésben (persze ismét meglehetősen rugalmasan^ kerül az asztal alá A fiú segítőkész karjait nyújtva, találékonydn fejezi be megkezdett mondatát. —... a hölgyet felsegítenem, a kislányt pedig egy táncra kérnem, * Harmincegynéhány' év körüli pár áll a szurkolók között. A férfi odac.dóan üvöltözik csapatának. A nő fél szemmel partnerét bámulja, s időnként unott képpel les a focistákra, Látszik, hogy csak ‘molyán „kíséret”. — Gól — ordít a férfi, s örömtől hajtva, hatalmasat csap a hölgy ... szóval oda. A válasz (persze tündöklő ábr ázattál): — Hát mégis szeretsz, Lajos? — horváth — (—só)
