Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
BEMUTATJUK az új tolnai fonalterj edelmesítőt Fonalterjedelmesítő ... . Ez a hivatalos elnevezése, ez a hosszú, összetett, több raggal, képzővel kialakított szó. Nem valami szépen hangzik, bizonyára majd kialakul idővel egy rövidebb név is számára, egyelőre azonban nincs jobb. A név — ha nyelvtanilag nem is valami szerencsés, a lényeget, az itteni technológiát hűen fejezi ki. A vegyipar által gyártott sima poliamid műszálat, amit eredeti állapotában még nemigen lehet szövésre, kötésre felhasználni, itt terjedelmeseik. Sodorják, a sodratot rögzítik, így válik rugalmassá, alkalmassá arra, hogy a harisnyától a pulóverig, különféle kötöttárut gyártsanak belőle. Az üzem teljesen új és túlzás nélkül lehet mondani, hogy a megye legmodernebb gyára. Különösen éles a kontraszt, ha a Tolnai Selyemgyár — amelynek az udvarában építették fel alig több mint egy esztendő alatt — régi üzemeivel hasonlítjuk össze. A megszokottól eltért már az építése is, de még inkább maga az üzem. HATÄRIDÖMÖDOSlTASOK A nagyobb beruházásoknak szinte szükségszerű „tartozéka” a határidő-módosítás. Az induláskor megtervezik, hogy az egyes „lépcsők’’ mikor fejeződnek be, mikor lesz a végleges átadás. Ezek a határidők azonban menet közben rendszerint megváltoznak „kitolják” őket. Nos, itt is történt nem egy határidő-módosítás, azonban a határidőket nem hosszabbították meg, hanem ellenkezőleg: előbbre hozták. A Gazdasági Bizottság 196». júliusában hozott határozatot arról, hogy a Magyar Selyemipari Vállalat a hazai műszáltermelés növekedése következtében szükségessé Valló fonalterjedelmesítő kapacitást hozza létre á Duna Cérnázó rekonstrukciójával, valamint egy új tolnai üzem felépítésével berendezésével. A határidőt 1970. október 1-ben jelölték meg. Az eredeti program és a tervek így is készültek. 1968. októberében amikor már megindult a tolnai építkezés, a beruházók és a kivitelezők szocialista szerződést kötöttek, miszerint hat hónappal korábban, a felszabadulás 25. évfordulójára, 1970. április 4-re fejezik be a beruházást. Ténylegesen már 1969. decemberében átadták az építők az utolsó munkákat is, tehát újabb határidő-módosításra került sor. Ma már termel az üzem, forognak a gépek.... GYÁR — ABLAK NÉLKÜL Ami már kívülről is feltűnő: a hatalmas gyárépületnek nincs egyetlen ablaka sem. Mesterséges világítás biztosítja a parkettás munkatermekben az éjjel-nappal, télen és nyáron egyenletes fényt. Bent, az üzemben nem lehet tudni, hogy éjszaka van-e, vagy nappal, hogy tél van-e, vagy nyár, azaz... — A nyár végén, amikor már termeltek az első gépek, kicsit hűvösebb volt — mondja Steinbach Ferenc üzemvezető. — Még nem volt készen a klímaberendezés. Most már működik, egyenletes, 23 fokos hőmérsékletet és a technológiának megfelelő légnedvességet biztosít. A hőmérsékletet, légnedvességet az üzem különböző pontjain elhelyezett műszerek mérik, regisztrálják, automatika gondoskodik arról, hogy ne térjen el az előírttól. Kiszámítottuk: Hatszáz, egyenként három fénycsöves lámpatest világítja meg a 3600 négyzetméternyi üzemterületet, áramfogyasztásuk összesen 72' kilÖívatt kbzel száz lóerő. A világítás mégsem elegendő. Négyszáz lux négyzet- méterenként, hatszáz kellene. Gondolkodnak rajta, hogyan növelhetnék... HA KIMARAD az Aram A telet itt, az üzemben nem érezni. Néhányszor azonban nehézséget okozott: a hófúvások miatt decemberben és januárban nem jártak a buszok, nem tudtak bejönni a faddiak, gerjeniék, bogyiszlóiak. Sürgős intézkedés: Aki csak tud, álljon a gépek mellé. Még a művezetők is. Ezeket a gépeket ugyanis nem lehet csak úgy egyszerűen leállítani. Ha két percnél hosz- szabb időre kimarad az áram, azonnal „fonaltalanítani kell”, elvágni a szálakat, különben „besülnek” a hőrögzítőbe és a kitisztítás, újra befűzés legalább egy hét kiesést jelent. Novemberben történt, hogy az áramszolgáltató bejelentette, vasárnap délelőtt 6-tól 12-ig karbantartás miatt áramszünet lesz. A selyemgyáriak tiltakoztak, eredményesen. A gépek forognak, egyvég- tében hónapokig. Csak nyáron állítják le az üzemet két hétre, ezenkívül karácsony és újév között. A munkarend 6 plusz 2-es, azaz mindenki hat napot dolgozik, két napig szabad. sajAt erőből Egyedülálló még egy vonatkozásban az új tolnai üzem: nincs egyetlen „importált’’ szakembere sem. Mind a százötven dolgozó tolnai, vagy környékbeli. Az üzemvezető kilenc hónapot töltött a budapesti Duna Cérnázóban, elsajátítani a fonalterjedelmesítés technológiáját, a ipű vezetők, műszerészek 6—7 hónapot. A százötvenből húszán jártak Pesten, a többieket már ők tanították be. Az első hetekben még nemigen tülekedtek a selyemgyáriak azért, hogy az új üzembe kerüljenek, ma már elismerten jó beosztásnak számít itt dolgozni. A Tolnai Selyemgyárban felépítettek egy új, korszerű üzemet, meghonosítottak egy új technológiát, rekordidő alatt J. J. Szocialista brigádok felszabadulási vetélkedője Segítik a munkásokat Legyen jövőre is! Nemcsak játék A z érdeklődés olyan nagy a vetélkedő iránt hogy már félúton azt kérik több helyen: legyen jövőre is. Ha nem rendeznék meg országos szinten, mint most, akkor is_Jegyen ■üzemi és megyei vetélkedő. Dán ka Vilmos, a Hőgyészi AUami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára mint az egyik területi szervező .tolmácsolja egyebek között a hőgyésziek és a tamásiak kívánságát. Véleménye szerint a Tolna megyei döntő színvonalasabb verseny lehet, mint a következő állomás: négy megye győzteseinek területi vetélkedője. Azzal indokolja ezt — ismerve a környező megyékben tapasztalt aránylag gyér érdeklődést — hogy nálunk igen nagy kedvvel, energiával, sőt, lelkesedéssel vettek részt a brigádok az üzemi vetélkedőkön, és nagyon sokan, összesen 76 szocialista brigád. A mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjainak felszabadulási szellemi vetélkedőjéről van szó. Münden valószínűség szerint nem csupán versenyláz, virtuskodó kedv ez megyénkben. Sokkal több annál. Érzik a brigádtagok: nagy hasznát veszik annak, amit tudni kell a vetélkedőn. Lőkös István, a Hőgyészi Állami Gazdaság revizora úgy jellemzi a „tananyag” színvonalát, -hogy „lassan az egész Munka Törvénykönyv és a kollektív szerződés benne le*2”, mire az országos döntőig jut a vetélkedő. A gazdaságok, nagyon helyesen, presztízskérdést csinálnak abból, hogyan szerepel a brigádjuk? Meggyőződtem róla két hőgyészi üzemben, az állami gazdaságban és az erdészetnél. Sok segítséget adnak a vezető szakemberek a vetélkedő megyei döntőjére kiadott kérdések, tételek feldolgozásában. Nagy kollektív játék ez, és igen komoly munka. A brigádtagok csak fizikai dolgozók lehetnek, ez játékszabály. Az előkészítő segítségre mindenképpen szükségük van. Meglepően nehéz kérdések is találhatók a tételek között irodalomból, történelemből, de a szakmai, munkaügyi kérdések sem könnyűek. Ezeket hiánytalanul, egyértelműen és tömören 'kidolgozni, a válaszokat megfogalmazni nem gyerekjáték. Hallottam olyan véleményt néhány irodalomtörténeti kérdésről, hogy középiskolásoknak is fejtörést okozna, nem hogy fizikai munkásoknak általános iskolai végzettséggel. A megyei döntő Hőgyészen lesz, január 28-án, a következő brigádod részvételével: az Alsóten- gelici Kísérleti Gazdaság Gábor Áron brigádja, a Gyönkii Gépjavító Állomás Széchenyi István brigádja, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság hőgyészi erdészetének Zrínyi Miklós brigádja, a Hőgyészi Állami Gazdaság Csapajev brigádja és a Várdombi Gépjavító Állomás Április 4 brigádja. Mivel Hőgyésznek két szocialista brigádja is bejutott a megyei döntőbe, ezeknek a kollektíváknak a felkészüléséről érdeklődtünk a gazdaságok szakszervezeti titkáraitól. Az erdészetnél Rosenberger Ferenc, aki egyébként műszaki vezető, úgy jellemzi a Zrínyi brigádot, hogy a tavalyi termelési eredménye országosan is kimagasló: 3850 köbméter keményfát termeltek ki. A .terv és' a vállalás 3000 köbméter volt, és ezt ritkán tudják túlteljesíteni más brigádok, akik pedig ugyancsak jól dolgoznak. A Zrínyi brigád már négyszer megkapta a szocialista címet. Egy kivétellel Lengyelen laknak, a hét férfi közül öt fiatal, húsz és harminc év közötti. Munkaszeretetükre jellemző, hogy decemberben 70 centis hóban is dolgoztak. Az üzemi vetélkedőn csaknem a maximális pontszámot kapták meg. Részükre a megyei döntő kérdéseit két hőgyészi pedagógus, továbbá a szakszervezeti titkár és Vaszari József műszaki vezető dolgozták ki, illetve a szakmai kérdéseket maguk a brigádtagok. A döntő előtt kétnapos konzultáción vesznek részt, erre az időre átlagbért kapnak. Minden költséget a vállalat fizet, a dogozók nem rövidülnek meg semmiben. Az állami gazdaság brigádja motorszerelő szakmában dolgozik, ezüstkoszorús szocialista brigád. Nem akarunk felkészülési titkokat nyilvánosságra hozni, de a gazdaság valóban minden támogatást megad a versenyzőknek. Az utóbbi időben már naponta együtt tanulnak az üzem központjában. A kérdések kidolgozását szinte az egész belső szakembergárda végezte, kétheti plusz munkával. Részt vett ebben egyebek között Jergler János termelési főmérnök, Lőkös István revizor, Schäfer Elemérné könyvtáros, Baritz László gépészmérnök, Danka Vilmos szb-titkár, Witzl Károly műhelyvezető és mások. Jellemző a Hőgyészi Állami Gazdaság dolgoi zóinak és vezetőinek vetélkedő kedvére és segítőkészségére, hogy decemberben, a vállalati döntő idején a hóviharban is összejöttek a brigádok, bevitték őket terepjáró gépkocsikkal Szabályból, Regölyből, Zombáról pedig külön buszt fogadott a gazdaság. Az ürgeváriak gyalog mentek Saakályig a hóviharban. Nem ötkor kezdődött a vetélkedő, csak este fél nyolckor, de annál nagyobb kedvvel versenyeztek és utána ha jnalig szórakoztak, táncosak családi, baráti körben. (gemenci)
