Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
Lakáskarbantartó „kombinát” A lakáskarbantartási tevékenység növelésére az utóbbi időben több kormányintézkedés született. Kedvezményekkel ösztönzik a vállalatokat, szövetkezeteket arra, hogy a jelentkező igényeket igyekezzenek minél jobban kielégíteni. A Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Ktsz két évvel ezelőtt hozta létre karbantartó részlegét, ekkor vette fel jelenlegi nevét is. Élni kíván az új lehetőségekkel, kedvezményekkel. A szövetkezet a múlt év második felében határozott úgy, hogy Szekszárdon létrehoz egy lakáskarbantartó üzemet, kombinátot. A város ipari övezetében — a Fővárosi Öra- ós Ékszeripari Vállalat dísz- műgyáregységének szomszédságában — egy ezernyolcszáz négyszögöles telket kapott a telek kialakítására. A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjából nyolcszázezer forintot juttattak e célra a szövetkezetnek. A tervek szerint asztalos, kárpitos, víz- és villanyszerelő műhelyeket, raktárakat és szociális létesítményeket építenek a telepen, anyagtelepet noznak létre. Itt rendezik be a dekoratőrműhelyt is. A szövetkezet tagsága jelentős társadalmi munkával segíti a „kombinát” építését. Az alapozást még novemberben elkezdték, ahogy az időjárás engedi, folytatják az építkezést. A program szerint a beruházást március végére fejezik be. Több mint egy per A perben, melyet az első tárgyalási naptól az utolsóig megkülönböztetett figyelem kísért, elhangzott az ítélet. Amint az előre látható volt, a fellebbezések miatt a bírói verdikt nem emelkedett jogerőre. Az 1969. január 2-án Répcelakon bekövetkezett robbanás büntetőjogi része — legalábbis a fellebbviteli tárgyalásig — lezárult.' Mindaz azonban, ami Répcelakon, s azt megelőzően, a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban történt, s amiről a szombathelyi megyei bíróság tárgyalótermében — s a helyszíni szemléken — szó esett, jóval több, mint egy per. Egy-egy büntetőeljárás olykor a tények és összefüggések széles körét megvilágító reflektor szerepét is betöltheti. Ez a pet ilyen nagy fényerejű reflektor volt. A per lefolyását, részleteit, a vádlottak, a szakértők szavait. a lapok bőségesen ismertették, foglalkozott azzal a rádió és a televízió. A per előírásszerű lefolytatása a törvény képviselőinek dolga. Annak fölismerése és kimondása azonban, ami a perből tanulságként következik, s ami ebben az esetben jóval több — mert társadalmi méretekben megszívlelendő —, mint egy büntetőeljárás anyaga, közös, mindenkit érintő kötelesség. A gazdasági életben a kisebb és nagyobb mulasztások soha nem állnak önmagukban. Következmények széles . hullámait verik, s e hullámok ereje, szeszélyessége, váratlansága könnyen okozhat — képletesen, vagy szószerint is — végzetes baleseteket. Mint phogy. az 1960-ban — meghökkentően könnyedén — végrehajtott anyagmódosítás is szinte törvényszerűen vezetétt a kilenc esztendővel későbbi tragikus eseményekhez. Halottak — kilencen — , sebesültek — huszonkilencen — s két és félmilliárd forintiíyi A gyanú árnyéka se.. Újítások díjazásának ügyészi vizsgálata A bonyhádi járási ügyészség a zománcgyárban, a cipőgyárban és a nagymányoKi briKett- üzemben vizsgálta, törvényesen kezelik-e az újítási javaslatokat, előírásosan fizetik-e az újítási díjakat. A vezető ügyész vizsgálódása a cipőgyárban nem tárt fel hibát. Nagyrnányokon ellenben azt észlelte, hogy a főművezető és a gépműhely vezetője bírálja el olyan személyek újítási javaslatait, akiknek a műszaki fejlesztés hivatali kötelességük. Ez a gyakorlat ellentétes a brikettüzem felettes szerve, a Mecseki Szénbányák igazgatójának rendelkezésével. Az újításokról szóló jogszabály előírja, hogy azokról a személyekről, akiknek a műszaki fejlesztés kötelességük, Előadás a tanácsakadémián Pénteken délután a régi megyeháza nagytermében dr. Pusztai Ferenc, a Miniszter- tanács Tanácsszervek Osztályának munkatársa tartott előadást a megyei, járási és városi tanácsok vezető beosztású dolgozóinak „A tanácsi fejlesztési alapok forrásai és fel- használásának tervezése, jóváhagyása és a különböző szervek ezzel kapcsolatos feladatai” címmel. névsort kell készíteni. Az ebbe teiveii személy díját nem kaphat; kötelességéi meghaladó teljesítményét más motion — például igazgatói jutalmazással — lehet honorálni. A Lampartnál megszegték ez az előírást: egységesen eszmei újítási dijat állapítottak meg, tekintet nélkül arra, ki nyújtotta be az újítási javaslatot. Ugyanitt megfeledkeztek arról, hogy a javaslatukkal elutasított újítók figyelmét felhívják: jogorvoslatért a szakszervezeti bizottsághoz fordulhatnak. Jó tudni azt is. hogy a javadalmazás mértékét is magában foglaló hasznosítási szerződés megkötése iránt az újító a járásbíróságon indíthat pert. Az ügyészi észrevételeket köszönettel fogadták a gazdasági vezetők. Nagy Ferencnek, a zománcgyár igazgatójának figyelme még arra is kiterjedt, hogy az újítási ügyek gyorsabb intézése érdekében Dunaújvárosból formanyomtatványokat szerezzen be. A járási ügyészség vizsgálata nem csupán a kisebb- nagyobb törvénysértések megszüntetésével bizonyult hasznosnak, de erkölcsi okból is. Hozzásegített ahhoz, hogy szétfoszlassa az újítások elbírálásáról, díjazásáról keringő szóbeszédet, s hogy így a gyanú árnyéka se eshessen az újítókra és az újításokat elbírálókra. népgazdasági kár súlyos adóját kellett megfizetni azért, mert egy anyagmegjelölést — 44 ÖMO — fontolgatás nélkül másikkal — A 42—21-re cseréltek fel. Mert a felelősséget mellőző látszat kerekedett az értelem által fegyelmezett cselekedet fölébe. A termelés, a termékek előállításának értelmét minden esetben a társadalmi érték, hasznosság határozza meg. Ezt a nagyon egyszerű, de rendkívül fontos igazságot nemcsak Nagykanizsán, a gyártó vállalatnál. Répcelakon, a megrendelőnél, a Budapesti Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnél, az üzemeltetés engedélyezőjénél csúfolták meg. Ha nem is ily tragikusan végződő, de egyébként kísértetiesen hasonlító eseteket napról napra tucatjával produkál az ilyen és hasonló szemlélet. A határidők öncélú hajszolása, a mechani- kusság, a tervteljesítés elsza- kítása a tényleges értelmétől, a mennyiség fetisizálása, s a minőség semmibe vevése. a személyi felelősséget némelykor labdaként kezelő alsóbb és felsőbb szintű irányítás. A rohammunkában legyártott tartályok egyike — mert van, amit soha, egy pillanatig sem használtak! — anyagának alkalmatlansága miatt végül is fölrobbant Ráncéi akon. Ám ezrével és tízezrével áradtak ki a tcspiiián olyan anyagok, félkész és késztermékek, amelyek minősége mi- nősítheteUen volt, célszerűsége csapnivaló, társadalmi hasznossága a nullával mérhető. Tgaz. nem robbantak fel. „Csők” alkalmatlannak bízó- nvultak boH. soha ffti n°m tú^nnc^fbató társadalmi jövedelmezőséget, Madárbarátob figyelmébe! Szekszárdon is megalakul a Díszmadár Lény eozióé es Ma- dároaratoií Országos izgyesü- le tőnek helyi csupor lja. a Tolna megyei TIT Dmiugiai szakosztályának támogatásával ilyen szakcsoportot szeretnének létrehozni, mivel többen foglalkoznak a varosban eg- ■zotikus énekes- és díszmadarak tartásával és tenyésztésével. A szakcsoportnak az lenne a célja, hogy az ilyen érdeklődésűeket összefogja, előadásokkal, szakirodalommal, szaktanácsokkal látókörüket bővítse. Az országos egyesület közvetítésével hazai és külföldi madártenyésztő csoportokkal való tapasztalatcsere és tenyészanyagcsere kapcsolatra is lenne alkalom. Ha megfelelő érdeklődés mutatkozik, díszbaromfi-te- nyésztő csoportot is létrehozhatnak. Annak sincs akadálya, hogy a TIT biológiai szakosztály szakcsoportjaként a járási székhelyeken is megalakítsák. A csoport foglalkozna a vadmadarak védelmével is. A tervek között egzotikus madárkiállítás is szerepel, amelyet Szekszárdon szeretnének megrendezni áprilisban. A csoportba belépni szándékozóknak Ambrus Menyhért madártenyésztő, a szekszárdi megyei kórház tűzrendészet! előadója Jókai utca 15. szám alatti lakásán hétköznap délután 5 óra után, vasár- és ünnepnapon egész nap, hétköznap esetleg a megyei k'rház telefonszámain a 115-ös, vagy 162-es mellékállomáson (műszaki iroda) szívesen nyújt felvilágosítást. Érdeklődni lehet a TIT szekszárdi irodájában is. anyagot, munkát, forintot kötöttek le, s mindezek fejtben nem kamatoztak egy fillért sem. Apró mozzanata volt csupán a pernek, de mint csepp- ben a tenger, úgy tükröződött benne a feielŐLlenség „felelősségi rendszere”, Mert a tartályokat gyártó vállalat főmérnöke azt vallotta: igaz, az ő aláírása szerepel a módosított anyagból történő gyártást elrendelő papírokon, de rutinszerűen, azaz az iratokba bele sem tekintve írt alá. A gépgyár minőségi ellenőrzésének vezetője a legelemibb próbáktól is eltekintve adta ki a termékért, annak célszerűségéért, előírás szerinti gyártásáért szavatoló műhelybizonylatot. A bányaműszaki felügyelőség látatlanban döntött, csak a papírokkal törődve engedélyezte az üzemelést. Emberek — felelős beosztású emberek! — tucatjai látták, olvasták a megengedhetetlen anyagváltoztatást a türelmes papírokon. Aláírtak, pecsételtek, utasítottak, elrendeltek és . .. és senki nem kiáltott fel, nem tiltakozott, nem tagadta meg az ésszerűtlent. „Az anyaghelyettesítés bevett gyakorlat volt” — mondta a vádlottak egyike. Nem tette hozzá: ahhoz, hogy a rossz, az ostoba, az ésszerűtlen, „bevett gyakorlat” lehessen, közömbös, gondolkodni rest, az utasítások értelmét nem kereső emberek is kellenek. Ahol nem tudják, hogy mi történik, ott mindeh megtörténhet. Ahol nem keresik a gazdasági tevékenvség értelmét, társadalmi célját és hasznosságát, ott folyhat ugyan látszatra lázas munka, de értelme nem lesz, sőt károkat szül, olykor tragédiákat okoz. A répcelaki robbanás sok mindent lemeztelenített, a látszat helyébe tényeket ültetett. Tényekét, amelyeket senki nem háríthat el úgy magától, hogy nincs ahhoz köze. Tényeket, melyek gondolkodásra, önvizsgálatra késztetnek. Tényeket, melyek mindannyiunkat cselekvésre köteleznek. Mindez ebben a perben bizonyítást nyert, és az élet által, a tragédia első pillanatában, jogerőre emeltetett. MÉSZÁROS OTTÓ Interjú Mi lesz az eladatlan hízott sertésekkel? Tárnok Lajossal, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójával beszélgetett munkatársunk, az új árakról, továbbá az eladatlan hízott sertésekről. A szabadpiac eléggé bedugult. A háztáji gazdaságok eladásra felkínált hízott sertéseire január végén már nincs vevő. Mit tud ezzel kapcsolatban mondani Tárnok elvtárs? — Karácsony és újév között, főleg a rossz időjárás következtében. a szabadpiaci forgalmazás csakugyan bedugult. Jelenleg viszont az a helyzet, hogy akik újév előtt nem vásárolták meg a hízott sertést, azok erről már le is mondtak. A bérből és a fizetésből élőkre gondolok. Más szempontból is sokan elálltak a disznóvágástól. Közismert például, hogy Szekszárdon egy idő óta szinte mindig kapható az üzletekben friss házi készítésű töltelékáru. — Most akkor mi a helyzet? A kész hízott sertés a termelők nyakán marad? — Nem. Kérdése azonban jogos. A közlekedési eszközökben mostohább községekben sok a kész hízott sertés. Vállalatunk azonban jövő héttől kezdve megkezdi ezek falváárlását. Huszonhárom forintot fizetünk kilogrammonként, s ez az ár teljes egészében alállcozik a szabadpiaci árakkal. A termelők jelentsék be a felvásárlónak, vagy a tanács '•árlatlevél-kezelőjének, hogy van eladó hízott sertéstik, mi három-négy napon belül lebonyolítjuk az adás-vételt. Ez jó hír. Egyetlen mondat erejéig nyilatkozzon arról, miként fogadták n mezőgazdasági üzemekben az új hízottsertésárakat? — Elképzelheti. Az új hí- zottsertés-árak a megye valamennyi gazdaságában és a háztáji gazdaságokban is kedvező visszhangra találtak. Mezőtúron üzembe helyezték az ország első nyilvános tanyai rádiótelefonját, amely egyben az ország 4G0. tanyai segélykérő állomása. A budapesti Rádiótechnikai Gyár által készített URH rádiótelefon a várostól légvonalban 12 km-re lévő Uj T'.lct Tsz központját köti össze a mezőtúri városi postával. A rádió-telefon a városi postaközpont közreműködésé vei távolsági beszélgetésekre is alkalmas Képünkön: Mezei József munkavezető utolsó ellenőrzését tartja a rádió-telefon berendezésén. (MTI foto — Kovács Sándor felvj
