Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
Végletek nélkül... Üj műanyag Paksról: Vezessenek politikusakban emrégiben az izgalom fokozódásának voltam tanúja egy tanácskozáson, ahol kérdések sokaságát intézték az előadóhoz. Élénk figyelemmel kísérték válaszait, mindenkit érdekelt; hol tartunk, napjainkban mennyire politikai vezetők az üzemek igazgatói, a tsz- ek elnökei? Másutt is izgalmat kelt a gyakran visszatérő téma. E téren milyen beálh'tottságúalc a gazdasági vezetők? A kulcs- pozíciókban dolgozók csak a szakszempontokra ügyelnek, vagy azzal együtt érvényesítik-e a politikai vonásokat? A járási szintű párttitkári tanácskozásokon — méginkább a továbbképzések alkalmából — mindig akad egy-két szén vedélyes felszólaló, aki kifogásolja a gazdasági vezető apolitikus beállítottságát. A türelmetlenkedők a felettesek segítségét kérik, hogy együtt birkózzanak a „szakbarbársággal.” A kizárólag szakemberekből álló tanácskozásokon sem ismeretlen a politikamentesség, még ott is kettéválik az, aminek egybe kell fonódnia. Megjegyzésre érdemes, érdekes megfigyelés, hogy az a gazdasági vezető — legyen kommunista, vagy pártonkí- vüli — aki tagja valamely választott fórumnak, vagy propagandista gyanánt terjeszti az eszme igazságait, a hétköznapi életben is nagyszerűen tudja ötvözni, képes összekapcsolni a politikát a szakvezetéssel. Megmutatkozik ez a tolnai selyemgyárban, a DÉDÁSZ-nál, a dalmandi állami gazdaságban, a tervek jó kimunkálásától kezdve, a dolgozók jó közérzetének :a munkások hangulatának figyelembevételén át, a párttagság kollektív bölcsességére mindig építő jó munkakapcsolatig. Egyik oldalon a politika mellőzése, a másikon a kategorikus túlhajtás. Elhangzott egy értekezleten az alábbi mondat: „A gazdasági vezető az első számú politikai vezetője az üzemnek.” Senki nem reagá’t rá a nagy jószándék hevében, nem helyeselték, s nem is cáfolták. Tévedés pedig, mert nem igaz, hibás a felfogás. Ha valóban ő az első számú, akkor micsoda a pártszervezet? Mit tesz a pártvezetőség? Hibás a nézet amiatt is, mert o’yasmi- vel ruházná fel a szakmai vezetőt, ami nem jár heki, ami rossz gyakorlatot is szülhet. Kinek mi a dolga? Igenis követelmény, hogy minden gazdasági vezető politizá’jon, érezzen politikai felelősséget, s mindezek döntéseiben mutatkozzanak meg. Mit kíván az üzem technikai, technológiai fejlesztése, meddig terjed a kockázatvállalás, menynyiben és miként kell felkészülni a holnapokra, hogyan egyeztethetik a nagyobb közösség érdekeit az egyének, a különböző kollektívák lehetőségeivel. Mindezek nélkülözhetetlenül igénylik a politikai és a szakmai tudást. Manapság követelmény, hogy képviselje, intézkedései tartalmazzák a politika elemeit, helyesen tudjon mérlegelni, általánosítani, s vegye számításba a döntések várható ha • tását, az előrelátható és az egyéb, esetleg bekövetkezhető nehézségeket. lYf iből fakadnák a jogos kifogások? Egyik helyen a bírált , személy gyenge ideológiai képzettségéből, másutt szemléleti okokból erijdjjek, .melyek esetenként a saját képességek önhittségig menő túlbecsülését is tükrözik. Nem gondolnak a veszedelmes buktatókra, melyek így könnyen bekövetkezhetnek. Kimondjuk, vagy nem, a vezetőgárdából igen sokan tudják, maholnap alkalmassági tényezővé válik, hogy a vezető poszton lévő szakember szakítson a szakbarbársággal, s igenis politikai vezetőként, ahhoz méltóan hasznosítsa szakismereteit. Félreértésre adhat okot, ne számozzuk tehát, hogy ki az első és ki a második számú politikai vezető. Jobb ha elkerüljük e túlzásokat. Tény viszont, hogy a legokosabb, a legképzettebb, a legpoliti- kusabb szakember sem érhet fel a párt politikájának megvalósításán tudatosan fáradozó, az ideológiailag legképzettebb, tettrekész munkásokból, tsz-parasztokból, műszakiakból álló kommunista kollektíva bölcsességével. Mi vár a pártszervezetre? Mi a hivatása? A helyi politika elvszerű kimunkálója, legfőbb letéteményese mégiscsak a kezdeményző, koordináló, ajánló és ellenőrző pártszervezet. Neki joga és kötelessége, neki hivatása a politikai vezetés az üzemben a termelőszövetkezetben. Ha ma még helyenként külön is választják, ha akadozik is a gazdasági—politikai felelősség egysége, ha nem is mindig sikerül e kettőt ötvözni a gazdasági vezető munkájában, van fejlődés. Jószándékú segítéssel, az érdekelt tanulásával, társadalmi megbízatással történő ellátásukkal és főként következetes igényességgel javítható a szakvezetés politikussá- ga. 17 gyik nagy szövetkeze•*-* tünk, koncepcióval, jó képességekkel megáldott párt tikár-szakembere így fogalmazott: „Sokkal fontosabb a gyakorlatban, mint korábban hittük. Tartósan nem boldogulhat politika nélkül a szakember. A törésmentes 1600 éves sírlélet Szekszárdon fejlődés miatt is mindegyiknek elsőrangú érdeke, hogy legyen iránta fogékonyabb.” Somi Benjaminné HEROLIT A Paksi Körzeti Építőipari Ktsz-ben befejeződtek a kísérletek egy új műanyag előállítására. A szövetkezet vezetői azzal a céllal fogtak az új műanyag kísérletezéséhez, hogy ennek révén új szigetelő anyaggal tudják majd ellátni az építőipart. A kísérletek sikeresen zárultak, az új anyaggal kapcsolatban a szabadalmi eljárást a szövetkezet megtette. Az olcsó szigetelő anyag az eddig ismert Hungarocellnél jobb. Hőszigetelése hatásosabb, ugyanakkor térfogat- súlya kisebb. Egy köbméter Herolit mindössze negyven kiló. Ezt az anyagot nem támadják meg a rágcsálók, rovarok. Ellenáll hőnek, lúgnak. savnak, azonkívül meg- lehetően bírja a rázkódást, ütést is. A kísérleti üzem már naponta mintegy tizenöt köbméter Herolitot gyárt. Ezt az anyagot — miután köbméteres kockákban gyártják — Több négyzetméter Herolitot könnyen lehet, fél kézzel felemelni. szeletelik kívánt méretre és úgy alkalmazzák szigetelésre, sőt a járműiparnál is alkalmas lesz szigetelésre. Kedvezően nyilatkozott róla az Építéstudományi Intézet is. Az új anyagnak már piaca is van. Egy fővárosi cég négyezer köbméter Herolitot rendelt. A szövetkezet vezetősége most folytat tárgyalásokat annak érdekében, hogy a folyamatos termeléshez szükséges hazai és külföldi anyagokat rendszeresen vásárolhassa. Közéletünk Ülést tartott tegnap, a délelőtti órákban a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, dr. Kiss Frigyes vb-elnök vezetésével. Az első napirend keretében Vidács Márton, megbízott mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető számolt be a járás termelőszövetkezeteiben működő ellenőrző bizottságok 1969. évi munkájáról. Ezután Jancsó János, községi vb-titkár Nagydorog és Bikács községekben végzett hatósági ügyintézésről tájékoztatta a vb.-t. A későbbiek során a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága megbeszélte a soron következő tanácsülés anyagát. Végül pedig egyéb előterjesztések dolgában hoztak határozatokat. Tegnap ülést tartott a Dombóvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ezen az ülésén az 1969. évi adóbevételi tervek teljesítéséről tárgyalt, meghatározva azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésére szükség van az 1970. évi adóbevételi terv teljesítéséhez. Ezt követően hangzott el Gondi Lajos pénzügyi osztályvezető beszámolója az 1969. évi tanácsi költségvetés és fejlesztési alap felhasználásáról, valamint az 1970. év költség- vetési, fejlesztési tervének járási szintű ismertetése. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a január 28-án sorra kerülő járási tanácsülés két napirendi pontját. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Nemrégiben rövid hírt közöltünk arról, hogy római sírra bukkantak Szekszárdon. A leleteket már restaurálják- a szekszárdi múzeumban, s róluk bővebb felvilágosítást kértünk a múzeum fiatal, új munkatársától, Horváth Jolán segédmuzeológustól, akinek feladatköréhez tartozik ezután a rómaiak korával kapcsolatos régészeti munka is. — Hol találták a leleteket? — A városi tanácsháza mögött, olajtároló gödör ásása közben egy téglasírt bolygattak meg. Sajnos, a fölötte lévő törmeléktől nem vették észFelvételre keresünk PÉNZTAROSABMINISZTRÁTORI MUNKAKÖRBE gépírót. Továbbá, személy- tehergépkocsi- jogosítvánnyal rendelkező FÉRFI MUNKAERŐT. Jelentkezés írásban, vagy személyesen az állomás igazgatójánál, Fácánkert. Fizetés megegyezés szerint. (208) 3, S így akaratlanul szétdúl- ták; A téglasír késő római, az időszámításunk utáni IV. századból való, mintegy 1600, éves. — Miket- találtak? — A sírban egy férficsontváz. feküdt, északnyugati—délkeleti irányban; mellőle övgarnitúra részei: bronzveretek, szíjvégcsat, és különböző övdíszek, hagymafejes fibula, vas- kés és egy bronzérem, II. Constantinus császár domborművével kerültek elő. Találtunk egy ezüstgyűrűt is, amely a rajta lévő kereszt és felirata szerint ókeresztény jegygyűrű lehetett. — A továbbiakban mit terveznek? — Valószínűleg nem egyedüli ez a téglasír, ezért a későbbiekben szeretnénk átkutatni a környéket. Ismeretes, hogy régebben már elég sok római kori leletet találtak a városban, köztük azt a szarkofágot is, amelyből borral töltött üveg is előkerült. Ha ehhez hasonlóan gazdag nem is, de szerényebbek még rejtőzhetnek a földben. A tudomány számára az utóbbiak is érdekesek és értékesek. Horváth Jolán egyébként már nem idegen Tolna megyében, több jelentős régészeti ásatásban közreműködött; így Kajdacson dr. Torma Istvánnak, tavaly ősszel pedig Tamási határában Bó- na István professzornak segített feltárásokban, (-só) „Termé§dömpmg“ a tolnai Aranykalász Tsz-ben A tavalyi eredmények felől érdeklődtünk a tolnai Aranykalász Tsz-ben. — A betervezettnél több termésünk volt blúzából, kukoricából, almából, szőlőből stb., de a pénzünk mégis kevesebb lesz — közölte kissé bánatosan Pfundtner Sándor, a szövetkezet elnöke, s magyarázatként hozzátette: — Gondjaink voltak az értékesítésben, aztán az előző évinél több, mintegy 400 ezer forintot fizettünk ki táppénzre, továbbá az alkatrészek rohamos áremelkedése többet elvitt a közös kasszából. A munkaegységkeretet sem léptük túl, sőt a korábbi évinél jóval kevesebbet „fogyasztottunk”. A tervezett munkaegység értéke ugyan meglesz. Egy munkaegységre 58 forintot terveztünk, tavaly 63 forint volt. A tolnai tsz-ben munkaegység szerinti elszámolás van, mert ezt már megszokták, ismerik a normákat. S az értékesítés nehézségei arra ösztönzik a vezetőket, hogy megkeressék a kiutat. így most a bátaszéki Búzakalász, az őcsé- nyi Kossuth, a medinai Béke, a bogyiszlói Dunagyöngye Tszszel társultak termékeik eladására. A Szekszárdon épülő új vásárcsarnokban terveznek közös üzletet, s abban árusítják majd termékeiket, köztük zöldséget, gyümölcsöt, házi készítésű hentesárut, fagylaltot, bort, esetleg kisüsti Dalinkét és egyebeket. Hallottam, hogy talán a tolnai Bélre Halászati Tsz is csatlakozik a társuláshoz, s akkor hal is kapható lesz a közös boltban. A tolnai Aranykalász Tsz-ből héthetenként 20—25 000 élő pecsenyecsirkét szállítanak a Baromfi- ipari Vállalatnak, s ezekből vihetnek a saját üzletükbe is. A tolnai tsz egyébként községében három, Szekszárdon egy zöldséges-, gyümölcsösboltot, illetve pavilont már fenntart, es saját terméséből hat helyen — Bogyiszlón, Fácán- kertben, Gerjenben és Tolnán, utóbbi községben két helyen — borkimérést működtet; fácánkerti sütödéjében megsüli a bevitt házi készítésű kenyeret és tésztát!, seprűkötészettel és szeszfőzdével rendelkezik. A szeszfőzde körülbelül két évvel ezelőtt 800 ezer. a borkombinát pedig szintén nemrégiben, 4,5 millió forint beruházással épült. S melléküzemágként kezdettől fennállnak az ács, asztalos, kőműves, kovács, bognár, víz- és villanyszerelő, szíjgyártó műhelyei, illetve részlegei, s a virágüzlet. Igén jelentős a szövetkezet 180 hold gyümölcs-, valamint 150 hold — főleg szántóföldi — zöldségkertészete és 100 holdnyi szőlője. S ma már nemcsak az áru megtermelése, hanem értékesítése, vagyis: eladása is lényeges, sőt talán ez még nagyobb feladat. Beszélgetésünkkor 1500 hektoliter bor és 85. hektoliter kisüsti pálinka, valamint 15 vagon jonathán és húsvéti rozmaring alma várt vevőre a szövetkezet pincéjében. Ezért hasznosnak ígé"kezik a társulás, az összefogás, amely egyútta] a lskcrrág ellátásának bővítését is szolgálja, (-só)
