Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

Végletek nélkül... Üj műanyag Paksról: Vezessenek politikusakban emrégiben az izgalom fokozódásának voltam tanúja egy tanácskozáson, ahol kérdések sokaságát in­tézték az előadóhoz. Élénk figyelemmel kísérték vála­szait, mindenkit érdekelt; hol tartunk, napjainkban mennyire politikai vezetők az üzemek igazgatói, a tsz- ek elnökei? Másutt is izgalmat kelt a gyakran visszatérő téma. E téren milyen beálh'tottságúalc a gazdasági vezetők? A kulcs- pozíciókban dolgozók csak a szakszempontokra ügyelnek, vagy azzal együtt érvényesí­tik-e a politikai vonásokat? A járási szintű párttitkári ta­nácskozásokon — méginkább a továbbképzések alkalmából — mindig akad egy-két szén vedélyes felszólaló, aki kifo­gásolja a gazdasági vezető apolitikus beállítottságát. A türelmetlenkedők a felettesek segítségét kérik, hogy együtt birkózzanak a „szakbarbár­sággal.” A kizárólag szakem­berekből álló tanácskozáso­kon sem ismeretlen a politi­kamentesség, még ott is ket­téválik az, aminek egybe kell fonódnia. Megjegyzésre érdemes, ér­dekes megfigyelés, hogy az a gazdasági vezető — legyen kommunista, vagy pártonkí- vüli — aki tagja valamely választott fórumnak, vagy propagandista gyanánt ter­jeszti az eszme igazságait, a hétköznapi életben is nagy­szerűen tudja ötvözni, képes összekapcsolni a politikát a szakvezetéssel. Megmutatkozik ez a tolnai selyemgyárban, a DÉDÁSZ-nál, a dalmandi ál­lami gazdaságban, a tervek jó kimunkálásától kezdve, a dolgozók jó közérzetének :a munkások hangulatának fi­gyelembevételén át, a párt­tagság kollektív bölcsességére mindig építő jó munkakap­csolatig. Egyik oldalon a politika mellőzése, a másikon a kate­gorikus túlhajtás. Elhangzott egy értekezleten az alábbi mondat: „A gazdasági vezető az első számú politikai veze­tője az üzemnek.” Senki nem reagá’t rá a nagy jószándék hevében, nem helyeselték, s nem is cáfolták. Tévedés pe­dig, mert nem igaz, hibás a felfogás. Ha valóban ő az első számú, akkor micsoda a pártszervezet? Mit tesz a pártvezetőség? Hibás a né­zet amiatt is, mert o’yasmi- vel ruházná fel a szakmai vezetőt, ami nem jár heki, ami rossz gyakorlatot is szülhet. Kinek mi a dolga? Igenis követelmény, hogy minden gazdasági vezető politizá’jon, érezzen politikai felelősséget, s mindezek döntéseiben mu­tatkozzanak meg. Mit kíván az üzem technikai, technoló­giai fejlesztése, meddig ter­jed a kockázatvállalás, meny­nyiben és miként kell felké­szülni a holnapokra, hogyan egyeztethetik a nagyobb kö­zösség érdekeit az egyének, a különböző kollektívák le­hetőségeivel. Mindezek nélkü­lözhetetlenül igénylik a poli­tikai és a szakmai tudást. Manapság követelmény, hogy képviselje, intézkedései tar­talmazzák a politika elemeit, helyesen tudjon mérlegelni, általánosítani, s vegye számí­tásba a döntések várható ha • tását, az előrelátható és az egyéb, esetleg bekövetkezhe­tő nehézségeket. lYf iből fakadnák a jogos kifogások? Egyik he­lyen a bírált , személy gyen­ge ideológiai képzettségéből, másutt szemléleti okokból erijdjjek, .melyek esetenként a saját képességek önhittsé­gig menő túlbecsülését is tükrözik. Nem gondolnak a veszedelmes buktatókra, me­lyek így könnyen bekövet­kezhetnek. Kimondjuk, vagy nem, a vezetőgárdából igen sokan tudják, maholnap al­kalmassági tényezővé válik, hogy a vezető poszton lévő szakember szakítson a szak­barbársággal, s igenis politi­kai vezetőként, ahhoz méltó­an hasznosítsa szakismereteit. Félreértésre adhat okot, ne számozzuk tehát, hogy ki az első és ki a második számú politikai vezető. Jobb ha el­kerüljük e túlzásokat. Tény viszont, hogy a legokosabb, a legképzettebb, a legpoliti- kusabb szakember sem ér­het fel a párt politikájának megvalósításán tudatosan fá­radozó, az ideológiailag leg­képzettebb, tettrekész mun­kásokból, tsz-parasztokból, műszakiakból álló kommu­nista kollektíva bölcsességé­vel. Mi vár a pártszervezet­re? Mi a hivatása? A helyi politika elvszerű kimunkálója, legfőbb letéteményese mégis­csak a kezdeményző, koor­dináló, ajánló és ellenőrző pártszervezet. Neki joga és kötelessége, neki hivatása a politikai vezetés az üzemben a termelőszövetkezetben. Ha ma még helyenként külön is választják, ha aka­dozik is a gazdasági—politi­kai felelősség egysége, ha nem is mindig sikerül e ket­tőt ötvözni a gazdasági veze­tő munkájában, van fejlődés. Jószándékú segítéssel, az ér­dekelt tanulásával, társadal­mi megbízatással történő el­látásukkal és főként követ­kezetes igényességgel javítha­tó a szakvezetés politikussá- ga. 17 gyik nagy szövetkeze­•*-* tünk, koncepcióval, jó képességekkel megáldott párt tikár-szakembere így fogal­mazott: „Sokkal fontosabb a gyakorlatban, mint korábban hittük. Tartósan nem boldo­gulhat politika nélkül a szakember. A törésmentes 1600 éves sírlélet Szekszárdon fejlődés miatt is mindegyik­nek elsőrangú érdeke, hogy legyen iránta fogékonyabb.” Somi Benjaminné HEROLIT A Paksi Körzeti Építő­ipari Ktsz-ben befejeződtek a kísérletek egy új műanyag előállítására. A szövetkezet ve­zetői azzal a céllal fogtak az új műanyag kísérletezésé­hez, hogy en­nek révén új szigetelő anyag­gal tudják majd ellátni az építőipart. A kísérletek si­keresen zárul­tak, az új anyaggal kap­csolatban a szabadalmi el­járást a szö­vetkezet meg­tette. Az olcsó szigetelő anyag az eddig ismert Hungarocellnél jobb. Hőszigetelése hatáso­sabb, ugyanakkor térfogat- súlya kisebb. Egy köbméter Herolit mindössze negyven kiló. Ezt az anyagot nem tá­madják meg a rágcsálók, ro­varok. Ellenáll hőnek, lúg­nak. savnak, azonkívül meg- lehetően bírja a rázkódást, ütést is. A kísérleti üzem már naponta mintegy tizenöt köb­méter Herolitot gyárt. Ezt az anyagot — miután köbméte­res kockákban gyártják — Több négyzetméter Herolitot könnyen lehet, fél kézzel felemelni. szeletelik kívánt méretre és úgy alkalmazzák szigetelésre, sőt a járműiparnál is alkal­mas lesz szigetelésre. Kedve­zően nyilatkozott róla az Épí­téstudományi Intézet is. Az új anyagnak már piaca is van. Egy fővárosi cég négyezer köbméter Herolitot rendelt. A szövetkezet vezetősége most folytat tárgyalásokat annak ér­dekében, hogy a folyamatos termeléshez szükséges hazai és külföldi anyagokat rendszere­sen vásárolhassa. Közéletünk Ülést tartott tegnap, a dél­előtti órákban a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, dr. Kiss Frigyes vb-elnök ve­zetésével. Az első napirend keretében Vidács Márton, meg­bízott mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető szá­molt be a járás termelőszövet­kezeteiben működő ellenőrző bizottságok 1969. évi munká­járól. Ezután Jancsó János, községi vb-titkár Nagydorog és Bikács községekben végzett hatósági ügyintézésről tájé­koztatta a vb.-t. A későbbiek során a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága meg­beszélte a soron következő ta­nácsülés anyagát. Végül pedig egyéb előterjesztések dolgá­ban hoztak határozatokat. Tegnap ülést tartott a Dom­bóvári Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság ezen az ülésén az 1969. évi adóbevételi tervek teljesítéséről tárgyalt, meg­határozva azokat a feladato­kat, amelyeknek elvégzésére szükség van az 1970. évi adó­bevételi terv teljesítéséhez. Ezt követően hangzott el Gondi Lajos pénzügyi osztályvezető beszámolója az 1969. évi ta­nácsi költségvetés és fejlesz­tési alap felhasználásáról, va­lamint az 1970. év költség- vetési, fejlesztési tervének já­rási szintű ismertetése. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a január 28-án sor­ra kerülő járási tanácsülés két napirendi pontját. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Nemrégiben rövid hírt kö­zöltünk arról, hogy római sír­ra bukkantak Szekszárdon. A leleteket már restaurálják- a szekszárdi múzeumban, s ró­luk bővebb felvilágosítást kér­tünk a múzeum fiatal, új munkatársától, Horváth Jolán segédmuzeológustól, akinek feladatköréhez tartozik ezután a rómaiak korával kapcsolatos régészeti munka is. — Hol találták a leleteket? — A városi tanácsháza mö­gött, olajtároló gödör ásása közben egy téglasírt bolygat­tak meg. Sajnos, a fölötte lé­vő törmeléktől nem vették ész­Felvételre keresünk PÉNZTAROS­ABMINISZTRÁTORI MUNKAKÖRBE gépírót. Továbbá, személy- tehergépkocsi- jogosítvánnyal rendelkező FÉRFI MUNKAERŐT. Jelentkezés írásban, vagy személyesen az állomás igazgatójánál, Fácánkert. Fizetés megegyezés szerint. (208) 3, S így akaratlanul szétdúl- ták; A téglasír késő római, az időszámításunk utáni IV. szá­zadból való, mintegy 1600, éves. — Miket- találtak? — A sírban egy férficsont­váz. feküdt, északnyugati—dél­keleti irányban; mellőle öv­garnitúra részei: bronzveretek, szíjvégcsat, és különböző öv­díszek, hagymafejes fibula, vas- kés és egy bronzérem, II. Cons­tantinus császár domborművé­vel kerültek elő. Találtunk egy ezüstgyűrűt is, amely a rajta lévő kereszt és felirata szerint ókeresztény jegygyűrű lehetett. — A továbbiakban mit ter­veznek? — Valószínűleg nem egye­düli ez a téglasír, ezért a ké­sőbbiekben szeretnénk át­kutatni a környéket. Ismere­tes, hogy régebben már elég sok római kori leletet talál­tak a városban, köztük azt a szarkofágot is, amelyből bor­ral töltött üveg is előkerült. Ha ehhez hasonlóan gazdag nem is, de szerényebbek még rejtőzhetnek a földben. A tudomány számára az utóbbiak is érdekesek és ér­tékesek. Horváth Jolán egyéb­ként már nem idegen Tolna megyében, több jelentős régé­szeti ásatásban közreműkö­dött; így Kajdacson dr. Tor­ma Istvánnak, tavaly ősszel pedig Tamási határában Bó- na István professzornak segí­tett feltárásokban, (-só) „Termé§dömpmg“ a tolnai Aranykalász Tsz-ben A tavalyi eredmények felől érdeklődtünk a tolnai Arany­kalász Tsz-ben. — A betervezettnél több ter­mésünk volt blúzából, kukori­cából, almából, szőlőből stb., de a pénzünk mégis kevesebb lesz — közölte kissé bánato­san Pfundtner Sándor, a szö­vetkezet elnöke, s magyará­zatként hozzátette: — Gond­jaink voltak az értékesítésben, aztán az előző évinél több, mintegy 400 ezer forintot fi­zettünk ki táppénzre, továbbá az alkatrészek rohamos ár­emelkedése többet elvitt a kö­zös kasszából. A munkaegy­ségkeretet sem léptük túl, sőt a korábbi évinél jóval keve­sebbet „fogyasztottunk”. A tervezett munkaegység értéke ugyan meglesz. Egy munka­egységre 58 forintot tervez­tünk, tavaly 63 forint volt. A tolnai tsz-ben munkaegy­ség szerinti elszámolás van, mert ezt már megszokták, is­merik a normákat. S az érté­kesítés nehézségei arra ösz­tönzik a vezetőket, hogy meg­keressék a kiutat. így most a bátaszéki Búzakalász, az őcsé- nyi Kossuth, a medinai Béke, a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz­szel társultak termékeik el­adására. A Szekszárdon épülő új vásárcsarnokban terveznek közös üzletet, s abban árusít­ják majd termékeiket, köztük zöldséget, gyümölcsöt, házi ké­szítésű hentesárut, fagylaltot, bort, esetleg kisüsti Dalinkét és egyebeket. Hallottam, hogy talán a tolnai Bélre Halászati Tsz is csatlakozik a társulás­hoz, s akkor hal is kapható lesz a közös boltban. A tolnai Aranykalász Tsz-ből hétheten­ként 20—25 000 élő pecsenye­csirkét szállítanak a Baromfi- ipari Vállalatnak, s ezekből vihetnek a saját üzletükbe is. A tolnai tsz egyébként köz­ségében három, Szekszárdon egy zöldséges-, gyümölcsösbol­tot, illetve pavilont már fenn­tart, es saját terméséből hat helyen — Bogyiszlón, Fácán- kertben, Gerjenben és Tolnán, utóbbi községben két helyen — borkimérést működtet; fá­cánkerti sütödéjében megsüli a bevitt házi készítésű kenye­ret és tésztát!, seprűkötészet­tel és szeszfőzdével rendelke­zik. A szeszfőzde körülbelül két évvel ezelőtt 800 ezer. a borkombinát pedig szintén nemrégiben, 4,5 millió forint beruházással épült. S mellék­üzemágként kezdettől fenn­állnak az ács, asztalos, kőmű­ves, kovács, bognár, víz- és villanyszerelő, szíjgyártó mű­helyei, illetve részlegei, s a virágüzlet. Igén jelentős a szövetkezet 180 hold gyümölcs-, valamint 150 hold — főleg szántóföldi — zöldségkertészete és 100 holdnyi szőlője. S ma már nemcsak az áru megtermelése, hanem értékesítése, vagyis: el­adása is lényeges, sőt talán ez még nagyobb feladat. Beszél­getésünkkor 1500 hektoliter bor és 85. hektoliter kisüsti pálinka, valamint 15 vagon jonathán és húsvéti rozmaring alma várt vevőre a szövetke­zet pincéjében. Ezért hasznos­nak ígé"kezik a társulás, az összefogás, amely egyútta] a lskcrrág ellátásának bővítését is szolgálja, (-só)

Next

/
Thumbnails
Contents