Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-21 / 17. szám
A párt vb tárgyalta Napirenden: a vállalatvezetés és az üzemi demokrácia Első alkalommal tűzte Ülésének napirendjére an MSZMP Szekszárdi városi Végrehajtó Bizottsága a megyeszékhely üzemelnek vezetési színvonalat és az üzemi demokrácia alakulását együttesen tartalmazd témát. A két szerteágazd, a egymással mégis szorosan összefüggd téma tárgyalását megelőzte a város 24 üzemében végzett adatgyűjtés ás helyszíni tájékozódás. Két fontos sajátosságból Indult ki a városi párt vb, napkor a vezetés mai kritériumai alapján megvizsgálta, hogy a vezetők mennyire állják á próbát, és a lehetőségeknek megfelelően bővült-e az üzemi demokrácia. Kevés az önálló üzem, Szekszárdon sok á telephely, az üzemegység. Utéb- hlak önállóságának erősen határt szab a centralizáltság, a fővárosban, vagy másutt lévő központ irányítása A vezetők alkalmasságát vizsgálva figyelemmel voltak aim, hogy Jö néhány üzemben újak vannak, akik számára Időt kell hagyni, türelmet és segítséget keli biztosítani ahhoz, begy bedolgozhasaák magukat. Mindezek figyelembevételével a mai követelmények szerint igényelte a végrehajtó bizottság, tegyék céltudatosabbá, tartalmasabbá a vezetést. Fellépett a néhány szekszárdi üzemben tapasztalt meg nem felelt vezetői bánásmód, á mának éles, az üzemi demokrácia formálissá válásának veszélye ellen. Jól példázza az előbbieket, hogy az Ismétlődő problémák, a visszatérő panaszok miatt többen Javasolták, hozzák előre a munkatervben szereplő egyik üzem gazdaságpolitikai helyzetének megvizsgálását. A megyei pártszékház kis tanácstermében tartott vb-Ottoen dr. Péter Szigfrid a várost pártbizottság titkán elnökölt, és összefoglalta az elhangzottakat. A felettes pártszervezet Schrottner Károly S2Mr vezető titkár, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja képviselte Állják a próbát az üzemi vezetők A beszámolóban tárgyalt, a város 24 egységére kiterjedő helyszíni felmérést szektorok szerinti bontásban (minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti ipar), a három vezető állású emberekre vonatkozóan készítették el. Figyelemre méltóak, következtetésre alkalmasak az igazgatók, főmérnökök, a főkönyvelők szakmai, ideológiai végzettségének adatai. Az érintett vezetőknek fele párttag, (legkisebb arányú a főkönyvelőké), s több mint 80 százalékuk bír felső- és középfokú iskolai végzettséggel, képesítéssel. A többiek többsége nyugdíjazásához közeledik. A kommunista vezetők kötelességteljesítéséről sokat mond hogy jelenleg Szekszárd városában nincs . egyetlen olyan párttag vállalatvezető, akinek érvényben lévő pártbüntetése lenne. Elégedetlen volt a végrehajtó bizottság a meghökkentő ténnyel, hogy a 24 ipari üzem gazdasági vezetői több mint felének nincs pártisko- lai, vagy marxista esti egyetemi végzettsége. Határozatában kimondta a választott testület, hogy a jövőben mind a vb., mind a pártszervezetek következetesebben fognak törődni a vezetők ideológiai politikai felkészültségének és továbbképzésének biztosításával. A szakmai továbbképzés eddig kétféleképp, önképzés és tanfolyamok formájában történt. Szívesen látogatták a város gazdasági vezetői a TIT által a múlt évben szervezett, féléves időtartamú, kéthetenként tartott előadássorozatot. Ennek ellenére felhívták a figyelmet, hogy ma még kezdeti stádiumában tart a vezetéselmélet, és a vezetés tudományának az oktatása. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az új gazdasági mechanizmus közepette állják a próbát a szekszárdi vállalatok vezetői, mindjobban megfelelnek a káderpolitikái elvek támasztotta követelményeknek. Jó munkájukat igazolják az elért gazdasági eredmények, a növekvő nyereségtömeg. Veszteségesen gazdálkodó, szanálásra ítélt vállalat nincs Szekszárdon. Nem ragadt meg a felszíni jelenségeknél. tovább ment a város politikai testületé az előbbieknél. Elbizakodottságra, elégedettségre még sincs ok, félrevezethet, ha csak a termelési adatokat nézzük. Az üzemek egy része — ha csökkent mértékben is — ma is élvezi a dotációt. (Patyolat, Talajerő Vállalat). Indokolt-e a dotáció mértéke, nem emiatt nincs-e egyik, másik helyen veszteség? Ekkor hangzott el e megokolt megjegyzés : „nyereségalapot csupán az képezzen, amit a vállalat meg tud takarítani a dotációból”. A vezetői fogyatékosságokról szólván többen említették, a káderutánpótlás sokhelyütt gondot okoz, hogy a középszintű vezetőknél nincs minden rendben a hármas követelmény terén, hogy az új kinevezéseknél mindhárom feltételnek megfelelő embereket kell találni. Számtalan jelét tapasztalták annak, hogy kísért a begyökeresedett régi módszer, á vállalaton belüli mechanizmus még a régi. Sürgették a helyesebb szemléletet. Nagyobb teret kell adni a munkások, a szellemi dolgozók alkotó kezdeményezésének, a munkamegosztás növelése és a bürokrácia csökkentése útján. ,+Érezzék, hogy mérvadó a véleményük* Keyésbé egyöntetűen jó az összkép az üzemi demokrácia tüzetesebb vizsgálatánál. Értelmezése sem egységes, egyesek ellentmondást látnak a személyi vezetés és az üzemi demokrácia között. E két fogalom pedig nem ellentétes, a posztjára alkalmas, politikus gazdasági vezető jól ösz- szeegyezteti a gyakorlatban is az egyszemélyi vezetést a széles körű demokráciával. Az üzemi demokráciát a vállalatoknál gyakran leszűkítik a termelési tanácskozások megtartására, jobb esetben az ott elhangzott javaslatok megválaszolására. Rendkívül sok a formalitás, nem követte helyes gyakorlat a munkásdemokrácia, az üzemi demokrácia lehetőségeinek bővülését. A közéletben nagy lendületet vett a demokratizmus, ennél jóval lassúbb, sokkal nehézkesebb az üzemi demokrácia. Sok jelzés érkezik a városi pártbizottsághoz, és gyakran hallani a vállalatok munkásaitól: „Majd az okosok”, „hagyjuk rájuk”, „nem szólok, úgyis hiába van véleményem”. Szigorú szavak kíséretében két olyan szekszárdi üzemet is szóba hoztak a vb-ülésen, ahonnan a rendszeresen alkalmazott durva hangvétel miatt más vállalatokhoz távoznak a munkások, és egyes vezetők is. Miért tűri el a pártszervezet? Nézzenek magukba ezek a vezetők, amíg nagyon el nem rontják a kapcsolatot. Követendő példaként mondták el a Szekszárdi Nyomda közhasznú demokratikus módszerét. Elve a demokrácia jogával és kötelességével, a nyomda fejlesztését megbeszélték az üzem munkásaival, és ezt követően párttaggyűlés elé vitték, hogy minél jobban felkészülhessenek. lrA legjobban kvalifikált vezetők sem nélkülözhetik a gépek, a munkapadok mellett dolgozó munkások tapasztalatait!” Ajánlották, célszerűnek tartják, hogy több alternatívát Is tárjanak fel a dolgozók fórumain. A tanácskozásokon (eddig általános volt, hogy rsupán egy lehetőséget ismertettek), így adhatnak választási lehetőséget a célhoz vezető megoldásokhoz. Bírálták, volt arra is példa az elmúlt esztendőben, hogy az egyik üzemben éppen a szakszervezeti bizottság utasította el a törzsgárda nagyobb megbecsülését célzó gazdaságvezetői elképzeléseket. Másutt viszont visszatartották a bérfejlesztést, s 1969-ben csupán 1 százalékkal növelték a munkásbéreket. Mi az útja-módja a demokrácia bővítésének ? Érdemes megszívlelni a nyomatékosan szóvá tett tanácsokat. Mindenütt biztosítani kell, hogy a munkáskollektíva beleszólhasson az üzem életébe. Tulajdonosi aspektusból érezzék a munkások és a műszakiak, hogy mérvadó a szavuk. Támaszai lehetnek ennek az üzem életében nem mellőzhető szocialista brigádok. Őrködjenek a munkás- demokrácia bővítésén az üzemek társadalmi szervezetei. „Ahol a pártszervezet olyan légkört teremt, hogy követelmény az őszinteség, a nyílt eszmecsere, ott nem sikkadnak el az észrevételek, odafigyelnek a javaslatokra és a panaszokra.” Tudják, ismerjék a gazdaságvezetők a dolgozók gondjait, így tarthatnak igényt véleményükre, kezdeményezésükre. A képzett okos gazdasági vezető bevonja a döntések előkészítésébe a munkásokat, mert így növelhető az erő, az összefogás. Először, de bizonyára nem utoljára elemezte a városi párt vb a vállalati vezetés tökéletesítésének, az üzemi demokrácia bővítésének nagy horderejű, a város egész iparára és munkásaira kiható tennivalót. Somi Benjáminná Népújság 3 1970. január 21. Fogytán a türelem Straublnger Antalék tavaly lakást kaptak Szekszárdon, a. Kadarka utcai D/5-öb panelházban. A fiatal házaspár nagyon boldognak érezte magát. Ez érthető is, hiszen a lakásnak központi szerepe van minden család életében. Beköltöztek, berendezték a másfél szobás összkomfortot, ahogy főttek a hideg napok, az örömből üröm lett. Kiderült, hogy nem jó lakásukban a fűtésrendszer. Szóltak az illetékeseknek, meg is érkeztek a szakemberek, hogy elhárítsák a hibát, azok munkához is láttak, de a lakás fűtésrendszere épp olyan rossz maradt, mint volt. A félreértések elkerülése végett nem arról van szó, hogy egy, vagy két fokkal kevesebb hőt adott az ideálisnál, hanem egyáltalában nem melegített. Straublngerék napjai, hetei tehát fütetlen szobában teltek, legfeljebb az izgalom fűtötte őket, hogy mikor lesz végre meleg szobijuk. Lakásuk közben átjáróházzá vált: az egyik szerelő ment, a másik jött, egymásnak adták a kilincset a vizsgálódó vezetők is. Néha csak egy-két ember dolgozott, de előfordult az is, hogy megtelt a lakás a javításban érdekeltekkel. A lakás persze továbbra is fütetlen maradt, mert nem sikerült a hiba elhárítása. Közben Straubingerék már elunták számolni, hogy hányszor kellett a munkahelyükről hazaszaladni, mert ugye ismét jönnek szerelési ügyben... Szerencsés esetekben csak egykét órát, de gyakran egész napokat kellett eltöltendők otthon a javítás miatt. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy szerelési akció ut*n hiába takarították ki a lakást, másnap minden kezdődött elölről. Mivel ezek után ií jéghideg maradt a szoba, Straubingerék végül is kaptak egy elelctromos fűtőt. De annak g használata pedig c. villanyvezetékben okozott üzemzavarokat (újabb szerelési bonyodalmak — lakásf elf ordítással), és hideg napokon különben is csak némiképp melegítette a szobát. Itt tartanak jelenleg is. Naponta jönnek-mennek a. szerelők, meleg lakás még- sincs. Nem csoda, hogy már fogytán van Straubingerék türelme, s a minap végső elkeseredésükben már szerkesztőségünket is felkeresték. Panaszukra Tímár Györgytől, a Városgazdálkodási Vállalat főmérnökétől kértünk felvilágosítást. „A szóban forgó épület központifűtés-rendsze- rét — mondotta Tímár György —- feltűnően sok hiánypótlással vettük át a kivitelezőtől, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattól. Hozzáláttak a hiánypótláshoz, azóta is végzik, de számos hibát még mindig nem hárítottak el. Mivel kezdetben 23 lakásból jeleztek fűtési zavarokat, mi magunk is beavatkoztunk közvetlenül, bár ez nem a mi feladatunk, hanem a kivitelezőé, dekát a lakók érdekéből indultunk ki. Sok problémát sikerült áthidalni, de Straubingerék lakásában eddig nem vezetett sikerre a mi próbálkozásunk sem. Tudjuk nagyon jól, hogy milyen áldatlan körülmények közt töltik a telet, ezért mindent elkövetünk, hogy a legrövidebb időn belül megjavuljon az v fűtőberendezésük is.” Azt majd ezután keli kideríteni, hogy kinek a lelkén szárad ez a kellemetlen história. Mindenesetre megdöbbentő, hogy a drága pénzen épített lakás lakóinak ilyen körülmények közt kell tölteniük a telet. BODA A téli hidegben is... Télen sem szünetel a termelés a Paksi Körzeti Építőipari Kts* betonelőregyártó telepén. Nemcsak a fedett, zárt üzemekben dolgoznak, hanem a ■ »bociban i . J.i \ i -- tk adagolásával segítik elő, hogy a beton gyorsan megkössön, megszilárduljon, annak ellenére, hogy a hőmérséklet fagypont alatt van. Ezek az előregyártón vasbeton pillérlamei- lák a Labor Műszeripari Művek megrendelésére készülnek, a vállalat egyik építkezéséhez.
