Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
„Röpülj páva.. Huszonöt éves Most már a közönségé a szó Vasárnap áz esti órákban került sor a televízióban a Röpülj páva . .. című népdalvetélkedő IX. elődöntőjére, amelynek során Báránya és Tolna megye versenyzői álltak a kamerák elé. A közvetítés — amelynek színhelye a pécsváradi művelődési ház volt — elhangzott, a zsűri szavazott, most már a közönségé a pontozás jója. Röviden néhány szót magáról az előadásról, illetve annak előzményeiről azok részére, akik televízión nem látták a közvetítést. Egy kicsit a műhelytitkokból: mielőtt a versenyzőle a kamerák elé álltak, az adás szerkesztői és rendezői által vezetett próbák sokaságán estek át. A bemutatott számokat zenekarra ültették —■ a Tolna megyei versenyzők számait Olsvai Imre hangszerelte — azután gyakorolt az énekes és a zenekar, s eztán következtek a kamerapróbák.. Fárasztó munka ez szerkesztőnek és rendezőnek, zenésznek és énekesnek ■ egyaránt. Azután' jött a smink, s következett a fodrász. Nemcsak a nő; énekeseket, de a férfisze- replpket is sminkelik. S amíg a nők megadóan tűrték sorsukat, teljes bizalommal adták át arcukat és hajúikat a sminkes és a fodrász kezeibe, addig a férfiak... Vass Lajosnak, a közkedvelt és igazán nagy népszerűségnek örvendő műsorközlőnek a zsebéből fotográfia került elő, s a képen látható frizurát kérte. Szóval, hiúság, asszony a neved? Hát ennyit, kissé tréfásan a*- előzményekről! - : . A műsort Kodály Zoltánná nyitotta me^: A' ijéhány' pSt-. ee,s beköszöntőben a népzene, A művelődésügyi miniszter utasítása alapján megkezdte működését az új magyar központi levéltár. A levéltár rendeltetésszerűen és kizárólagosan veszi át az országos hatáskörű ■ államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szerveknek, valamint az országos jelentőségű intézményeknek, testű ■ leteknek és egyesületeknek a felszabadulás után keletkezett, levéltári anyagát, az országos jelentőségű állami gazdasági szerveknek a felszabadulás, illetve államosításuk utáni levéltári anyagát, a felszabadulás után hozott törvények és törvényerejű rendéletek eredeti példányaa népdal- és a néptánchagyományok ápolását kérte, s szoros összetartozásukról beszélt. A Tolna megyei versenyzőket decsiek képviselték. Kamerák elé állt Czakó Sándprné — aki á zsűritől a. hazái csoportból ä legtöbb pontót. kapja; 126-ot — a decsi asszonykórus és Petróckki Ignácné — Í2Ö— 120 pontot ért eí —- valamint Söffőző -István —99 pontot kapott — az glődöntiő egyetlen férfi tagja., A zsűri — amiiit az. indoklásából kiderült — általában elégedett volt a versenyzők ’ felkészültségével. Külön dicséretet, azért kapott a megye, illetve a versenyző kollektíva, ho-gy a tájjellegnek megfelelő m űs or öss geállí tás t mutattak be.' .A decsiek. szereplése valóban jól sikerűit, — bár a kamerák előtt halványabbak voltak, mint az azt megelőző próbákon. Fellépésükről az elismerés hangján lehet szólni.' dé ebből áz elismerésből kell, hogy jusson Fertőszosi Béláhénak és Bogár' Istvánnak is; akik szívesen ’ foglalkoztak a verseny r zőkkeí. . Több millió embert érint az országos földügyi .és- térképészéti hivatal által, irányított munka: a rendelkezés értelmében... az egész országiad tasztrálte ’ .iholcfróí • ar 'hektár számításra--térnék át. . Az átállásra egyrészt azért van szükség, -jwesfcsittSr v ilágszerte' hektárra számítják a termés^ it, valamint az 1945. január 1-e utáni konzuli anyakönyvek másodpéldányait. Ez alól a rendelkezés alól csak az a levéltári anyag kivétel, amelyet a művelődésügyi, miniszter engedélye alapjáp' tanácsi, vagy szaklevéltárban őriznekA levéltár ezenkívül gyűjti a felszabadulás után, országos szerepet játszott családok és személyek levéltári anyagát, az ugyanebben az időben keletkezett országos történeti vonatkozású egyes levéltári iratokat, továbbá mindazt áz anyagot,' amelyét a művelődésügyi miniszter külön jogszabályban, vagy esetenként, gyűjtőkörébe utal. (MTI) szeretnénk, hogy most már a „közönségé a pontozás, illetve a szavazás joga. Igaz, 'hogy ezzel, az eljárással a Röpülj páva... zsűrijével teljes azonosságot vállalva, mi sem értünk egyet. Mégis szavazásra buzdítjuk a lakosságot. Saj- .nos az előző nyolc- elődöntő során ilyen gyakorlat alakult ki. Ma már kétségtelen tény, hogy az első harminc versenyző közé — ők jutnak a középdöntőbe az eredeti meghirdetés szerint — csak azok kerülhetnek, akilk több ezer közönségszavazatot kapnak. Szavazni lehet az erre a célra készített szavazócédulákon, amelyek a művelődési házakban kaphatók, a megyei újság vasárnap; számában megjelent szavazólapokon (teljes terjedelmében vágjuk ki, s úgy adjuiv . bélyeggel ellátva postára) és. ezenkívül levelezőlapokon is. A szavazatokat legkésőbb csütörtök délig kell postára adni, a Tolna megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya címére, Szekszárdra. eredményeket, az áll^tsűrűsé- get a műtrágya-felhasználást, stb. Másrészt azonban a gyakorlati életben is könnyebb lesz a méterrendszeren alapúdé hektáros terület nyilván tartással dolgozni! (Egy hektár tOOxlflO- métér, 'vagyis 10 000 négyzetméter.) Az áttérés lényegében technikai jellegű. A járási és á megyei földhivatalok a kataszteri holdban nyilvántar; tott adatokat a Mezőgazda-sági és Élelmezésügyi. Miniszter riumba küldik be, ahol a területi adatokat elektronikus számítógépekkel hektárra, illetve négyzetméterre számítják át. Az adatokról az érintett körzetekben a lakosság plakátok ' útján szerez tudomást. A magántúlajdonosok adatait a községekben 15 napra közszemlére teszik. Az új nyilvántartásokban ezentúl csak méterrendszerű területi adatok szerepelnek maid. Az átszámításokért senkinek sem kell díjat fizetni. Az átállás országosan 1972 év végéig fejeződik be. 3yőr és Békés megyében, valamint Pest megye négy járásában már az elmúlt évben elvégezték' az átszámításokat. Idén hat — Vas. Komárom, Fejér, Csongrád, - Szolnok és Hajdú — megyében térnek át a hektárrendszerre. Megkezdte működését az új magyar központi levéltár Szekszárdon a Városi Tanács Költségvetési Üzeme irányítása mellett az egész város területén folynak hóeltakarítási munkák. For- górakodós dömperrel feszítik fel a Garay tér útburkolatát takaró meg jegesed ett, kőkemény hó- kérget, majd rakják billenő- autóra, hogy elszállítsák a városon kívülre. Foto; Tóth Iván. y ■ fo ''' ' Még eevszér' hangsúlyozni MÉRY ÉVA Hat megyében térnek át az idén a hektárszámításra a szovjet—magyar fegyverszüneti egyezmény ]yr a 25 éve, 1945. január 1 20.-án a szovjet kor$ mány és a debreceni ideiglenes magyar kormány képviselői aláírták a Szovjetunió és Magyarország közti hadi- állapotot megszüntető fegyverszüneti egyezményt Ez az aktus v.éget vetett annak a szégyenteljes helyzetnek, amelybe a Horthy-rendszer országvesztő urai sodorták a magyar nemzetet: oly sok vérveszteség után végre kiléptünk a szovjetellenes háborúból, amelybe a Hitler kényét-kedvét kereső magyar úri osztály sodorta hazánkat a világ első munkás-paraszt állama ellen. A történelmi hitelesség és teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem ez volt az első szovjet—magyar fegyverszüneti okmány. Három hónappal korábban; 1944. október 11-én Horthy személyes megbízottai Moszkvában aláírtak már egy ilyen tartalmú megállapodást, amelyet azonban magyar részről soha nem hajtottak végre, így az érvényét vesztette. Talán sok minden másként történt volna, ha ennek az első szerződésnek az aláírása után a magyar hadvezetés teljesítette volna a fegyverszüneti feltételeket. Hazánk akkor a háború további pusztításaitól megmenekült volna. A magyar uralkodó osztály azonban sokkal jobban félt a háború után várható demokratikus fejlődés kilátásaitól, semhogy ténylegesen szakított volna korábbi politikájával. Horthy négy nappal az első fegyverszüneti egyezmény aláírása után hitszegő módon átjátszotta a hatalmat Szálasinak és nyílaskeres'ztes hordáinak, s Magyarország további sorsát ennek a fasiszta bűnözőnek a kezébe tetté le. A nyilasuralom további Vért és pusztulást zúdított az országra, és Magyarország lett Hitler utolsó csatlósa.. Történelmünk legsötétebb, legkilátástalanabb időszaka volt ez, és országunk a teljes pusztulás elé nézett. A szovjet hadsereg 1944 év végi és 1945 év eleji katonai sikerei következtében Magyarország jelentős része felszabadult. Debrecenben a felszabadult nép igazi képviselőiből megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és a kormány, amely december végén kezdeményezte a szovjet hadsereg magyarországi képviseleténél a hadiállapot megszüntetését. A szovjet kormány lehetővé tette, hogy a magyar fegyverszüneti bizottság — Gyöngyösi akkori külügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter és dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár — Moszkvába utazhassák. A fegyverszüneti egyez- mény mindenekelőtt a katonai ellenségeskedések megszüntetését tartalmazta, de rendelkeznie kellett egész sor más kérdésről,. így a többi között a magyar hadsereg által Ukrajnában okozott károk megtérítéséről. Ezt. az összeget — hasonlóan a Romániára és Finnországra kivetett jóvátételhez — 3G9 millió dollárban állapították meg. A szovjet államvezetés jóindulata Magyarország iránt már ekkor kézzelfoghatóan fejeződött ki: ugyanis jóvá-' tételi követelést terjesztett elő Magyarország ellen Csehszlovákia és Jugoszlávia is, A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 309 milli5 dolláros jóvátételben benne foglaltassék a csehszlovák és jugoszláv igény is; 100 millió dollárt átengedett ez utóbbi két országnak a szovjet kon- tigens terhére. A segeítő- készség további jele volt, hogy később a még ki nem fizetett jóvátételi összeg felét ellenérték nélkül elengedte a szovjet kormány. A szovjet—magyar fegyver; szünet! egyezmény a megúj- hodó Magyarország első jelentős nemzetközi aktusa volt, amely nemcsak a badiálla- potnak vetett véget, hanem annak elismerését is jelentette, hogy a szövetséges ha- . talmak az ideiglenes nemzetgyűlést és kormányt te- • kintik Magyarország kizáró- lagos képviselőjének. Az egyezmény értelmében Magyarország határai a bécsi döntések előtti helyzetnek megfelelően álltak helyre, vállaltuk, hogy katonailag hozzájárulunk a hitlerista hadsereg keveréséhez hazánk- > ból, feloszlatjuk a fasiszta szervezeteket és intézményeket felelősségre vonjuk a há-ré borús bűnösöket és eltöröljük a fasiszta törvényeket Nem egészen három hónappal a fegyverszünet? egyezmény aláírása után a szovjet hadsereg Magyarország egész területét felszabadította. A hitleristák ki- takarodása után rom, pusztulás és éhínség jellemezte az ország helyzetét A magyar nép — mindenekelőtt a főváros népe — soha nem felejti el, hogy azokban a rendkívül nehéz időkben a szovjet kormány sietett a lakosság segítségére: élelmiszert küldött az éhező Budapestnek, nyersanyagot az ipar megindításához, vetőmagot, igaerőt a parasztságnak. A legnehezebb időszakban mutatkozott meg, hogy a szovjet nép a magyar nép igazi barátja. ^ fegyverszünetei egyezmény aláírásával megalapozott magyar—szovjet barátság az azóta eltelt 25 esztendő alatt kiteljesedett, bőséges gyümölcsöt hozott. Azóta Vállvetve őrizzük azt a kincset, az emberiség egyetemes kincsét, amelyet nekünk 1945 hozott meg: a szabadságot, a békét • (KS) Népújság 3 1970. január 20.
