Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
3$fcU I KYLTVRÄK NYOMÁRÁN Az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt budapesti marha- vágóhídján korszerű, higiénikus vágóvonalat helyeztek üzembe. Az új létesítmény óránként 50 marha feldolgozására alkalmas. A nehéz fizikai munka kiküszöbölésére gépeket állítottak munkába, az állatok darabolását fűrészekkel végzik, a kábítás ma lőfegyverrel történik, a légkondicionált helyiségben. Nagy gondot fordítanak a higiéniai előírások betartására, amelyet állatorvosok folyamatosan ellenőriznek. Az ő feladatuk a feldolgozott állatok rendszeres vizsgálata, ha kétség merül fel, laboratóriumi vizsgálatot rendelnek el, hogy biztosan megállapíthassák, egészséges volt-e, vagy sem. A tisztálkodás érdekében minden munkahelyen kézfertőtlenítőt helyeztek el, hideg-meleg víz és fertőtlenítő folyadék áll a dolgozók rendelkezésére. Képünkön: nagyüzem az új vágóvonalon. (MTI foto — Érczi K. Gyula felv.) A száraz levegő elősegíti a fertőzéseket Kövek és csillagok A számok és arányok elképesztők. Európa Nyugata az Orkney-szigetektő! Gibraltárig Svédországtól Máltáig tele van szórva velük. A car- nac-méneci Naptemplom (Bretagne) valaha 3000 sziklaoszlopból állt, ezek másfél kilométer hosszú utcákat alkottak, magasságuk átlag 10—12 méter a föld felett, 1200 még áll közülük, egy részük a tenger vize alá került; Francia- országban több mint 8000 menhirt olvastak össze. A kőkörök közül lehatalmasabb az aburyi, legismertebb a sto- nehengei Angliában, az előbbi 35 m magas mesterséges dombon áll, részben 4—500 mázsás kövekből; a stonehen- gei nagy vallási metropolis lehetett valaha, ameddig a szem ellát, sírmező terül el körülötte, három mérföldnyi sugárral vont körön belül 300 óriási sírhalmot találni. Líbiában a megalit-emlékek állítása az újkőkor óta máig szokásban van. Szíriában Ti- rusztól északra találtak kőkört. Arábiában a Kasim kerületben hármat, Moáb vidékén kősorokat és dolmeneket. Abesszíniában Axum, Sába királyné városa volt szent helye a megalit-műveltségnek. Madagaszkáron a hovák az európaiakhoz hasonló kőszálakat és kősírokat emelnek manap is, India ugyancsak tele van a megalit-építkezés emlékeivel. Ausztráliában az Elefánt ii hegyek lábánál elterülő síkon vannak megállt emlékek. Átmérőjük 10—100 láb, néha belső kör is akad, a kövek nagysága különböző, a közelükben levő halmokból emberi csontokat ástak ki; eredetükről a bennszülöttek nem tudnak semmit. Amerikában a megalitok száma tízezrekre rúg. Cél- Amerikában a Titicaca-fennsík rommezőinek kősírjai a dolmeneknek a világ többi táján is gyakori változatai, ún. láda- vagy kamrasírok; kőköröket a Titicaca egyik félszigetén, Sillustanban találtak. Ezek mindenben megegyeznek Anglia, É&zak-Furópa, valamint Ázsia napköreivel vagy druida-köreivel. A bolíviai Al- tiplanoról, Észak-Peruból és Columbiából szintén jeleztek „sacred corral”-okat (így nevezik őket a spanyol bikaviadalok körszínházairól). Bolíviában faragott kŐ6zékekre bukkantak hasonló körös elrendezésben. A menhirek száma Közép-Amerikában igen nagy, csupán Cuzco környékén 350-et olvastak meg, faragatlanok, a nép ma kővé vált inkáknak és harcosaiknak tartja őket vagy szántóföldőrzőknek. A partvidéki chimuk őseiket tisztelték hasonló kővévált Napfiakban. A Kanári szigeteken az őslakos guancsok effenek nevű szektája kőkörökben végezte rítusait. Ami a mai primitívnek nevezett természeti népeket illeti, Néger-Afrika kőkö- reit többek közt Frobenius írta le, de persze akad menhir és dolmen is elegendő, kivált a Szahara körül. n. Körüljártuk a földgolyót, időben húszezer évet íveltünk át, — a kutatók nem ok nélkül beszélnek történetelőtti „megalit-birodalmak’-ról. E nagyszabású műveltség fénykora Európa partjain i. e. 4— 5. évezredre tehető, s ekkor már telluris, azaz kiterjed mind az öt világrészre. A történetelőtti időkből természetesen nem maradt fenn dokumentum e szenthelyek felállításáról és rendeltetéséről, az antik szerzők (Abderai, Hekataiosz, Eiodórosz, Stra- bón Plinius stb.), azonban egyértelműen írják, hogy ezek a különös kör alakú templomok és „obeliszkek” a Napistennek szenteltek (Solis nu- mini dicati, Plinius). Ugyanez volt az egyiptomi templomok rendeltetése is, és ismerjük alapításuk (tájolásuk) roppant régi időkből eredő szertartásait. Ezek közül legfontosabb a templom hossztengelyének kitűzése, „a kötél kifeszítése” volt A fáraó kiment az építendő templom helyére. Sze- satnak, az építészet istennőjének mitikus értelemben vett társaságában; mindketten egy- egy cöveket vittek, melyeket kötél kötött össze. Ezután a kötelet kifeszítették abba az irányba, ahol a Nap vagy valamely más csillag az év bizonyos napján felkelt; midőn a beigazítás pontosan megtörtént, a két cöveket fakalapács- csal (!) földbe verték, a kötél mentén pedig, a templom tengelyében a föld felszíne alatt falat raktak. (A fakalapács a rítus igen régi eredetére utal.) A Napistennek szentelt templomok közt Ámun Ré kamaki temploma volt a leghatalmasabb, legimpozánsabb, s olyan irányban épült, hogy a nyári napfordulókor a lenyugvó Nap fényét fogadta be: az évnek ezen a napján kezdődött a Nílus mindennél fontosabb áradása. Ez volt tehát a kamaki Naptemplom fő ünnepe, 5. a . templom-épületek alaprajzán tisztán kivehető, hogy a bevetődő fénysugárnak a termek és oszlopok hosszú során át szabad utat hagytak a leghátul álló szentélyig. VARKONYI N ANDOR (Folytatjuk.) Viszketés az orrban és a torok gyulladásba jön. Meghűlés! Sokféle ok játszik . össze, mielőtt a légutak megfertőződnek. Influenzás időben ajánlatos elkerülni az olyan helyeket, ahol sok ember van együtt. A légzőutak megbetegedésének oka gyakran a központi fűtéses helyiségek száraz levegője is lehet. Ez a száraz levegő korlátozza a nyálkahártyákon levő „csillószőrök” tevékenységét és a nyálkát kiszárítja. Mivel az öntisztító rendszer nem működik tovább, a bacillusoknak könnyű dolguk van. A fűtőtesten elhelyezett teletöltött párologtató- edény csökkenti a levegő szárazságának, a megbetegedésnek a veszélyét. 4 4 4 4 : : : ♦ i LANDRU, a kékszakáll 51 Egy rendőrnyomozó emlékiratai 51. Fernande Segret ezzel szemben hamarosan diadalmaskodott Landru szigorú pénzügyi elvein. Ö volt az egyetlen, aki elérte, hogy Landru habozás nélkül kinyitotta előtte a pénztárcáját. A kiadási jegyzetek bizonyságot tesznek arról, hogy Landru milyen jelentős összegeket juttatott F.-nek, mert jegyzeteiben eleinte ezzel a betűvel szimbolizálta a leányt. Egyetlen egy napon száz frankot költött rá. Később Landru az F. betűt a 7-es számmal helyettesítette. Ez is azt jelezte, hogy ettől kezdve mintegy családtagnak tekintette a leányt. Fernande Segret, a 7-es szám volt, az egyetlen nő, akit Landru anyagilag támogatott Csak 1918-ban 2084 frankot adott neki ellátásra, azonkívül vásárolt részére kesztyűt, cipőt, ruhát... Hetenként egyszer elvitte az Opera Co- mique előadására is. 2084 frank! Még Landruné sem kapott ennyi pénzt a férjétől egy év alatt. A szerelem egészen megzavarta a gondos férj és családapa elméjét. Pedig Landru és Fernande Segret csak 1919. januárja óta éltek együtt, egy fedél alatt. Landru persze vele szemben is megjátszotta a makrancos vőlegény szerepét, s kipróbált hazugsái gokkal egyre halogatta a házasságkötést. Csakhogy most kivételesen a hazudozásban is gyengéd maradt. Egyik levelében például ezt írta a leánynak; Édesem! Ma reggel nyolc órakor átadtam a házmester - nének egy levelet, anyád részére. Ebben közöltem, hogy elutazom Párizsból és kértem, bocsássa meg, hogy ilyenformán keddig programunkat, az esküvőt nem valósíthatjuk meg. Röviden kifejtettem már, hogy a mai viszonyok nem nagyon alkalmasak a mulatozásra, még családi ünnepségekre sem, és ami engem illet, én olyan kínos helyzetben vagyok, hogy nem szívesen megyek bele egy ilyen erőltetett örvendezésbe. Sokkal többre becsüllek, drágám, semhogy egy pillanatra is attól tartanék, hogy arra a következtetésre jutsz majd, hogy érzelmeim megváltoztak irányodban. De azt hiszem, célszerű lesz, ha en- gedelmeddel néhány rövid magyarázattal szolgálok. Erre a kis ünnepre szeretném az egész rokonságot összeterelni. De két fivéred távol van, s nagybácsid és nagynénid között meglehetősen feszült a viszony. Magamról nem is beszélek, bár ebben a tekintetben is lesz még mondanivalóm. De ha csak anyád mai állapotát veszed figyelembe, akkor is kérdem, valóban úgy véled, hogy a pillanat szerencsésen van megválasztva? Most elutazom, de nem a villába, mint ahogy gondolhatnád, hanem Marne megyébe, ahol szeretném nyélbeütni az amerikaiakkal kapcsolatos tervemet. Ha semmi sem jön közbe, csütörtökön már Párizsban leszek. Tehát négy hosszú nap, anélkül, hogy láthatnálak. Mennyi ideje már, hogy nem váltunk el ilyen hosszú időre egymástól. De vajon lehet-e ezt elválásnak nevezni, amikor minden gondolatom veled van, amikor mindig magam előtt látlak? Anyádat tisztelettel üdvözli, téged pedig sokszor csókol a te Luciened. A stílus egészen újszerű. Furcsán keveredik benne a hazugság és az őszinteség. AZ UTOLSÓ REGÉNY Landru és Fernande Segret 1917. májusában találkoztak először. Villamoson — egy áruházba mentem bevásárolni — mesélte a lány. — Landru velem szemben ült. Egész úton nem vette le rólam a szemét. Amikor leszálltam, éreztem, hogy a nyomomba szegődött. Azután megszólított és néhány elcsépelt szót intézett hozzám. Végül meghívott uzsonnázni. Egy csésze tea mellett egész délután gyakorolta előttem társalgóművészetét. Amikor elváltunk, találkozást beszéltünk meg másnapra az Etoile metróállomásra. Fernande Segret akkor menyasszony volt, mégis belement a játékba. — Tisztában vagyok azzal, hogy nagy köny- nyelműséget követtem el, amikor belementem ebbe a kalandba — ismerte el a leány, Landru letartóztatása után. De mentegetőzésképpen hozzátette: — Olyan kifogástalanul viselkedett, olyan figyelmes volt, hogy tisztán udvariasságból elmentem a találkozóra. — Mi történt az első találkozón? — Sétáltunk a Boulogne-i erdőben, a tó partján. Csak ott mutatkozott be. Azt mondta Lu- cien Guillet a neve, foglalkozása gyáriparos. Ezután szerelmi vallomás következett... Fernande Segret megadta udvarlójának a címét: Custine utca 7. Azt is közölte vele, hogy a Nil utca 9. szám alatt egy kereskedelmi vállalatnál dolgozik, sőt azt is bevallotta, hogy menyasszony. (Folytatjuk)
