Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1970. évi díja. A hű végéig pótlékmente­sen fizethető. Befizetőlappal, felvi­lágosítással szívesen éli rendelkezésre áss Állami biztosító i (98) VÍZVEZETÉK- SZERELŐT KERESÜNK FELVÉTELRE. Fizetés megegyezés sze­rint'. Alsópéli Állami Gazdaság, Sárszentlőrinc. (97) A Paksi Állami Gazda­ság biritói kerülete fel­vesz 2rr3 éves gyakorlat­tal rendelkező AUTÓ­VILLAMOSSÁGI SZERE­LŐT. Fizetés megegyezés szerint. (85) Fiatal vagyok „Az érvényesülés feltétele a kitartás“ A fiatal igazgatóhelyettes életében az 1962-es év for­dulópont. Akkor végzett Bu­dapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és könyvtár szakán. Utána Szekszárdra került, s amint mondja, életét ma már másutt nehezen tudná elképzelni. El­ső munkahelye az SZMT-nél volt, mint könyvtárvezető. 1967. május 1-től igazgatóhe­lyettes a megyei könyvtárban. — Mit tesz azért, hogy fi­atal kora ellenére munkatár­sai elfogadják és tiszteljék, mint vezetőt? — Alapvető pedagógiai és lélektani tényezőket tartok szem előtt, melyeket sorolhat­nék. De néhány „szabály”: hogy a vezető és munkatársai között szükséges az a bizonyos három lépés távolság, azt,pern, „ írom alá, de a kölcsönös tisz­telet megfelel a három lépés­nek. Munkatársaimmal fel­adatainkat mindig baráti lég­körben, amolyan vélemény- csere alapján tárgyaljuk meg — azaz alkotó módon. En­A munkaidő már végére jár, de Pacsai László, a me­gyei könyvtár igazgatóhelyet­tesének kis irodája amolyan délelőtti hangulatot áraszt. Az asztalon tornyosuló könyvek, folyóiratok, jegyzetek pezsgő munkáról tanúskodnak. Pacsai László néhány könyv­be jelzést tesz, s az asztal szélére rakja — magasítva a könyvtomyot — s csak az­után szól. Jelenleg a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Intézet Igénykutató és Szociológiai Csoportja részére írok tanul­mányt az értelmiség és a könyvtár kapcsolatáról. Sokat foglalkozom elméleti munká­val. 1962 óta 14 tanulmányom jelent meg. nek hasznát érezzük is min­dig. A harsogó utasításokkal szemben mindenkiben ellen­érzés, éled. — Hogy viselkedik az idő­sebb és fiatalabb munkatár­saival szemben? (Akarattal használom én is a munkatárs szót a beosztott helyett, ugyan­is Pacsai László a beosztott szót nem ejti ki. Azt mondja, a munka nem az elfoglalt író­asztaiioi, vagy avankapacitői függ, hanem a képességekhez, mért eredményektől. „A mun­kában mindenki egyenrangú munkatárs.”) — Idősek és fiatalok között nem teszek különbséget, mint ahogy munkatársaim és ma­gam között sem. Például ugyanúgy inspekciózom, mint ők. Amit tőlük kérek, igyek­szem én is azt adni. — Mi a véleménye a tehet­séges fiatalok érvényesülésé­ről? — Őszintén, van egy olyan érzésem, hogy a mai fiatalok elkényeztetettek. Hogy miért? A felnőtt-társadalom nem kényszeríti őket önálló gon­dolkodásra, egyáltalán önálló­ságra. Vezetik a fiatalokat, ők pedig sajnos, gyakran hagy­ják magukat vezetni. Az ér­vényesülés feltétele a kitartás. A fiataloknak kitartóan kelle­ne azon igyekezniük, hogy munkájukban — legyen bár­milyen jellegű is — mindig többet, s ugyanakkor valami újat nyújtsanak. S ezt önálló­sággal lehet csak elérni. — Tehát nem kell vezetni a fiatalokat? — De igen, feltétlenül. De nem szorosan kézen fogva. A fiatalok érdeklődését és türel­metlenségét jó mederbe kell terelni, s ez már elég ahhoz, hogy a továbbiakban nagy lé­pésekkel, biztosan haladjanak céljaik felé. Pacsai László a MEDOSZ kultúrbizottságának vezetője. Azt mondja, hogy ennek a po­zíciójának nagyon örül, mert az ott végzett munkájával lá­tóköre szélesedik és „a négy falon kívül is’ láthatok,”-r Mivel tölti a szabad ide­jét? — Egy részét munkával. Sokat olvasok, moziba járok és nézem a tv-t. A tévénézés már a pihenést jelenti. Per­sze időnként „pihentetőek” is a műsorok., (horvátit) Műgyűjtő MEGJELENT A műkereskedelmi: ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI FOLYÓIRAT ELSŐ SZAMA — Hazánkban, sok a mag^ gyűjtő. Ismereteink szerint a. műgyűjtőknek két tábora vén. a tudatos és az ösztönös gyűj­tők, — írja beköszöntőjében r j ». Műgyűjtő. — A tudatos észté#- kai felfogás szerint gyűjtők, égy•» egy művész festményeit, grafi­káit, vagy több azonos irányba- zatot és stílust képviselő mű­vész műveit, vagy éppen több Irányzat művészeti alkotásait gyűjtik. Igen sok olyan magán­gyűjtő van, aki ösztönösét) minden esztétikai átgondolás né? kill, csupán a szép festmény vagy grafika impressziójára vá­sárol és gyűjt műalkotásokat. A Képcsarnok, mint műkereskedel­mi vállalat a Műgyűjtő folyó­irattal szervezni kívánja a mű- barátokat, megfelelő kül- és bel­földi tájékoztatást, és nem utol­só sorban szaktanács okát kíván adni. A fenti idézetből kitűnik a, cél, amelyet a következőkben, negyedévenként megjelenő folyó irat alkotói és kiadói tű2tek maguk elé. S most nézzük található az első számban? * A Műgyűjtő első száma ké bemutatóteremmel a budapesti Csók István Galériával és a sze­gedi bemutatóteremmel ismerteti meg az olvasót. Ezután az „Em­berek, művek, gyűjtemények . című rovatban több magán- gyűjteményt mutat be a folyó­irat. A „Nemzetközi képmaga.- zin,!,-ban olvashat az érdeklődő a magyar művészet külföldi bí - kereiről. S e rovat keretében is­merkedhet meg az olvasó Qy* Szabó Béla portréjával, aki há­rom évvel ezelőtt életművét . — S83 fametszetét — a Mag»m- Nemzeti Galériának adományoz-* ta. Több készülő kiállításról elő­zetest közöl a lap. A , »Művé­szet és otthon’'’ című rovat káskultúrával foglalkozik. Ezután terjedelmes helyet szentel a íyóirat képzőművészeti alkotások és könyvek ismertetésének, bí­rálatának, elemzésének. A 06 ol­dalas folyóiratot sok művéfrrú fotó díszíti, s Boskovite Miklóer. Toszkán kora reneszánsz tábla­képek című könyvéből vett szí­nes illusztráció, valamint négy magyar festőművész négy alko­tásának diaképe egészíti ki. A Műgyűjtő nagy érdeklődésre számíthat a képzőművészet, sár jongói körében, Űj kincsek a szekszárdi múzeumban Különös értékű ritkaság — Kiállítás a múzeumbarátok ajándékaiból PAKSI ANZIKSZ Téli napok a paksi járási mííuelíkMm, központban Tegnap délelőtt újabb érté-> kekkel gazdagodott — ebben az évben először — a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Mú­zeum. Téglásy Imre, a duna- földvári Magyar László Gim­názium érettségi előtt álló di­ákja jelentkezett az intéz­ménynek szánt ajándékával. A leletre az állami gazdaság Vilmos pusztai részén, a mű­it és a Duna között bukkant.. A magyar-latin szakos tanár­nak készülő fiatalember fél év­tizede foglalkozik régészettel, — így a hozzáértő örömével rakosgathatta Mészáros Gyula igazgató asztalára, az agyag kézior só-karikákat, a korai bronzkorból származó négy agyagbögre töredékét s a töb­bi archeológiái érdekességet. — Ez a félarasznyi bronz tőr különösen értékes, — így Mészáros Gyula igazgató. — Nagy ritkaság, hogy fémtárgy évezredeken ét viszonylag ennyire épségben megmarad­jon! Akad a leletben olyan tárgy is, amelynek rendeltetéséről még vitáznak a tudósok. Olyas alakú, mint a csupor, de fül és fenék nélkül; oldalán vi­szont — egymástól nyolc-tíz milliméter távolságra — ren­geteg, úgy három milliméter átmérőjű furat. Lehetséges, hogy túró készítésére használ­ták hajdan, de az sem kizárt, hogy mécses imbolygó lángját óvták vele a széltől. Pattintott nyílhegy. kova fűrészpenge, igen kemény kö­böl készült fejsze töredéke so­rakozik egymás mellett. Van itt kicsiny kézi fenűkő is, — nagy szerencséje a tudomány­nak, hogy Téglásy Imre, a hozzáértő keze ügyébe akadt; régészettel nem foglalkozó ember le sem hajolt volna ér­te... Úgyszintén aligha emel. te volna fel azt a kissé, csor­bult, égetett agyagból formált gúlát, amely valószínűleg a, hajdani halászok hálónehezéke veit. Tetszetős arányúi a kéz­zel formált, magas fülű me­rítő csésze, — kora négyezer év. A megyénkre jellemző mészbetétes díszítésű kerámia- maradványokban sem szegény a múzeumba tegnap érkezeti lelet. Darabjai közül említésre érdemes az a cserépdarabka is, amelyet — valószínűleg — fújtató fúvókájának, „gégéjé­nek” használtak. Mészáros Gyula a múzeum kiadványainak sorozatával ör­vendeztette men Téglásy Im­rét. Nem fizetség ez. hiszen a leletek forintértékét vajmi ne­héz megmondani; inkább a társadalom hálájának, köszö­netének kifejezése. — A múzeum a felszabadu­lást követően számos értékkel gyarapodott megyénk népének áldozatkészségéből, a tudo­mány iránt érzett szereteté- ből, — szól látogatásunk vé­gén Mészáros Gyula igazgató. — Ezekből az ajándékokból ősszel, a múzeumi hónap ide­A pisai ferde toronynak „konkurrenciája” van Indiá­ban: a 80 méter magas Ku- tub-minar. A Kutub-minar is elferdült. Igaz, hogy a torony teteje még csak 60 centimé­terrel hajolt el a tengelytől, s a szakemberek szerint egy­előre nem fenyegeti közvet­len veszély az építményt. A Kutub-minart a régi ko­rok egyik legtökéletesebb építészeti emlékének tartják s különböző verziók szerint va­lamikor a XI—XIII. század­ban épült. Tavaly márciusban hírt ad­tunk arról, hogy a járási mű­velődési központban társas­tánc-tanfolyamot indítunk di­ákok részére. Az elmúlt' év­ben mintegy 150 tanuló vé­gezte ezt el. Az volt a célunk, hogy a fiatalok sajátítsák el a kultúrált viselkedés szabá­lyait, tanuljanak ízlésesen tán­colni modern táncokat. A fiatalokkal a kapcsolat azóta sem szakadt meg. Ezzel elértük, hogy a művelődési központ magához szoktatott fiatalokat, akik intézményünk­A Kutub-minar falain arab nyelvű feliratok állnak. A legtöbbjük idézet a Koránból. Az igazhitű muzulmánok azt állítják, hogy az 1803. évi pusztító földrengés idején ezek a feliratok védték meg a tornyot az összeomlástól. A torony mellett a Kuwat- ul-iszlam mecset romjai he­vernek. Ez az első mecset, amelyet a muzulmán hódí­tók India területén építettek. A mecsetet a XII. században emelték egy hindu templom helyén. ben jól érezték magukat. bán más rendezvényekre it5' szívesen bejönnek, Részükre január 18-án tánc«» délutánt rendezünk. Ameny- nyiben eltérő ez a szokványa.-; táncrendezvényektől, hogy tombolával kapcsoljuk össze. S mi sem természetesebb & kultúra helyi központjában, a tombolán értékes könyveket nyerhetnek a szerencsések. Január 25-én megrendezzük a felszabadulási szavalóver­senyt. A versek kedvelőinek szép, és gazdag élménybe», lesz részük. A zsűri elnöki tisztét Pákolitz István költő, Paks szülötte vállalta. Végül egy már megrendezett eseményről: 1970 január 11-én a járási művelődési központ stúdiószínpada felolvasó estei, rendezett Moldova György no velláiból. Igen szép számmal vettek részt az érdeklődők. Mintegy 90 fiatal hallgatta Moldova novelláit. Ezt a mű­sort már a stúdiószínpad ja­nuár 9-én bemutatta a duns földvári ifjúsági klubban 5k szintén sikerrel. Varga Lássdóné művészeti előad» jén önálló kiállítást rendezünk. — fez. — Még egy ferde torony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents