Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
*:^teä£iSÜ^Ä&£'’ rA:jäo » Fejlődés és átrendeződés A januári pártnapok előadói 1970. január 14-én, este 7 órakor, pincehelyi tsz: Rév András, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem igazgatója. 21- én, délután 5 órakor, Simóntornyai Bőrgyár: Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. 22- én, délután 4 órakor, „Földvár” Gumiipari Ktsz: Fóliák Andor, a megyei pártbizottság munkatársa. 23- án, este 7 órakor, Zomba: Kaszás Imre országgyűlési képviselő. 23-án, este 6 órakor, Nagymányok: Misetics Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A reform premierje, az löuci-as eszlenuo — az előzó eve-itnez Hasonlóan — rendid- vuii eseményeit nélkül telt el. A második evben, 13üa-oen hatarozottaoban érvényesültek az uj módszerek előnyei és hátrányai is. Úgy tűnik.- hogy az eredmények ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyorsult • például a mezőgazdasági termelés s vele egyutt..a nemzeti jövedelem növekedése. Több mint másfél évtized után egyensúlyba került az ország külkereskedelmi, fizetési mérlege.) Viszont gyakrabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő beszédtéma, hogy mérséklődött az ipari termelés és termelékenység növekedési üteme. Széles rétegeket közvetlenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent az árukínálát, szűkült a választék, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Zavarok támadtak a lakosság tüzelő- és a kohászati kokszellátásában. Kar volna tagadni: az események meneteben időnként váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gyarapodását, a tervszerűség gyengülését látják, a reformban. Valójában szó sincs erről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés párosítása a piaci mehanizmussal növeli a tervszerű irányítás hatékonyságát. De a jelenlegi átmeneti időszakban óhatatlanul adódhatnak váratlan helyzetek, Időbe telik, amíg a vállalatok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan kialakul az új irányítási rendszerben. A vállalatok például megtanulják az önálló tervezést és Tolna megye vadászai vasárnap SzeKszárdon kuidótt- közgyuiésti tartottak. A tanácskozáson részt vett Bucsi Blek, a megyei pártbizottság munkatársa is. Tolnai b erenc, á megyei, pártbizottság titkára, a MAVOsSZ Tolna megyei Intézőbizottságának elnöke köszöntötte á tanácskozás résztvevőit, majd Farkas Venes, az intézoöizottság titkára beszámolt a műit évj munkáról. Vajaa István az ellenőrző, dr. Gosonczy György pedig a fegyelmi bizottság munkájáról adott száméit. Megtárgyalták a megye távlati vadgazdálkodási tervét is. A tanácskozás rendkívül sok hasznos tanulsággal járt. A múlt év kedvezett az apróvad — főként a fácán — szaporodásának, ugyanakkor sikerült .jelentősen csökkenteni a kártevők számait. Most azonban kritikus helyzet következett be: a nagy tél miatt megyeszerte veszélyben van a szépen fejlődő vadállomány. Minden vadásztársaság megszervezte ugyan az etetést, de ennek ellenére máris vadpusztulás tapasztalható. A kóbor kutyák nagy mértékben nyugtalanítják, pusztítják a vadat, de elterjedt a rabsickodás is. A közgyűlés állásfoglalása szerint fokozni kell a vadetetést, a kóbor kutyák pusztítását, a rabsicok ellen pedig szervezett intézkedéseket kell tenni, együttműködve az illetékes a piackutatást, tisztázhatják fejlesztési irányaikat, jövőbeni profiljukat, megszilárdíthatják egymás közötti termelési és kooperációs kapcsolataikat ebben az átalakulási időszakban. Mindennek élen- gedhetetlen feltétele az új, közvetett irányítási módszerek hatásának érvényesülése, a gazdasági szabályozó rendszer főbb elemeinek a szükséges finomításokkal - történő véglegesítése. Hogy az átállás és a velejáró bizonytalansági tényezők .pontosan mennyi időt igényelnek, ezt nehéz megmondani. Ez rajtunk,- igényességünktől, ..az- -általunk diktált ütemtől is függ. A reform módszereinek viszonylagos begyakorlása azonban a népgazdaság belső átrendeződésének, intenzív fejlesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiindulópontját jelenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulására számítunk, amelyben meggyorsul a műszaki fejlődés, s bizonyos termékek 3—i év alatt teljesen kicserélődnek A termelés struktúraváltozása már elkezdődött. Mindenekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé keresett cikkek gyártása csökkent. Alapjában > véve ezért- mérséklődött az ipari 'terme-< lés növekedése is. DeVa - korszerű, gazdaságos; és keresett cikkek . gyártásának . növelése gyakori. esetben már hosszabb; időt: műszáki' fejlesztést.' ka-' pacitásbővítést igényel.. A reform kapcsán minduntalan szóba kerülnek az iménti hatékonysági feladatok, szerkezeti változások. Tulajdonképpen mit is' értünk ezen? Népgazdasági méretekben a terjnelás-, - vállalati, szinten pedig a gyártmányösszetétel változásairól beszélhetünk. Ami a népgazdasági színtű folyamatokat illeti, a várható változások egy része többé-kevésbé már tisztázódott. Közéjük tartozik például a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) felhasználási arányának növekedése a szén rovására. Vagy például a vegyipar gyors fejlődése: a műanyagok térhódítása, a nitrogén műtrágyázás növelése. Azt tj ismerjük, hogy a hazai bauxitvagyon jobb hasznosítása végett gyorsan fejlesztjük — egyebek közt szovjet kooperáció segítségével — a hazai alumíniumipart. A változások valamennyi irányát — különösen a vállalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menően nem ismerhetj ük előre. A műszaki fejlődés gyártmányonként különböző iránya, a kereslet változása s ezzel együtt a számtalan komponensből ösz- szetevődő hazai adottságaink, a vállalatok felkészültségének alakulása a központi tervezés számára gyakran megválaszt- hatatlan kérdések maradnak. Egyebek közt ezért is szükséges tervgazdaságunkba a piaci módszereket kellő érzékkel és következetességgel alkalmazni. A piac és a terv kapcsolatában azonban ez utóbbi játssza a meghatározó szerepet. Csak így lehetett a piac egyes negatív .ielens^eít elhárítanunk, . a. , termelés naí gvő.bb zavaroktól' mentes for lvamatossá^át fenntartanunk Azok a sonn tán és váratlan elemek, amelvek mégis jelentkeztek vagy esetleg még ezután jelentkezhetnek az átmeneti. időszak sajátosságaiból, a gyakorlat hiányából és nem a reform lényegéből következnek. Kovács József 26- an, este 7 órakor, Báta: Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke. 27- én, délután 4 órakor. Dombóvár MÁV Fűtőház: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. 28- án, délután 4 órakor, Paksi Állami Gazdaság: Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. 29- én, este 7 órakor, Kőicsd: Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A vadászok megyei küldöttközgyűlése haitóságokkal. Elhatározta a közgyűlés, hogy megyeszerte azonnal megszüntetik a nyúl- vadászatot. Ez a határozat január 11-tői érvényes, s nemcsak a nyálban szegény vadásztársaságokra vonatkozik, hanem valamennyire, mert mindenütt szükségessé vált a nyúlállomány megkülönböztetett kímélése, védelme. A tanácskozáson külön felhívták a figyelmet, hogy ahol nem tesznek rendkívüli • vadvédelmi intézkedéseket a helyi adottságok szerint, ott a legjobb állomány is teljesen kipusztulhat. A Tolna megyei vadásztársaságok egyikében- sem fordult elő már régebb óta fegyverrel kapcsolatos baleset, sem visszaélés. Elhatározták a gyűlésen, hogy a Fácánkerti Növényvédő Állomás mellett kísérleti telepet létesítenek, ahol megfigyelik, hogyan reagál a vad a különféle növényvédő szerekre. Ugyanitt létesítenek egy fá- cánszapörító telepen is a -megye vadásztársaságai részére. Többen felvetették, hogy némelyik mezőőr visszaél a vadászfegyver-használati jogával. Sok szó esett a vadkárokról, s az azokkal kapcsolatos bonyodalmakról. A társaságok készek megfizetni a reális kál rókát, de gyakori az irreális követelés. Olyan is előfordult, hogy a gazdaság 115 (!) százalékos kárt jelentett be, másutt pedig akniora a kárigény, hogy az egész vadállomány Kilövésével és értékesítésével sem lehetne fedezni. A reális kár persze megközelítően sem ekkora, . de némelyik helyen mintha a vadkár-térítésből szeretnének megélni. Többen hangsúlyozták, hogy rég elavultak a vadkárra vonatkozó jogszabályok, ezért megbízták a megyei intézőbizottságot, hogy írásban kérje a felsőbb szervektől a jogszabályok korszerűsítését. Javasolták többen a mező- gazdasági üzemek é$ vadász- társaságok együttműködését. A tengelieiek kezdeményezése követendő példaként szerepelt a tanácskozáson. Mint negatívumot állapították meg, hogy Tolna megye vadászai alig foglalkoznak vadászkutya-tenyésztéssel, neveléssel. A közgyűlés elfogadta az előterjesztett beszámolókat és a távlati vadgazdálkodási tervet. A tervből a többi közt kitűnik, hogy megyeszerte növelni kívánják az apróvadállományt, ugyanakkor a nagyvad visszaszorítását, számszerű csökkentését is tervbe vették. A vadállományt a mezőgazdasággal összhangban fejlesztik, illetve csökkentik a nagyvadas területeken. Nagyszabású nyúl programot való-' sítanak meg Tolna megyében (vérfelfrissítés stb.). B. F. Ne maradjon tüske A gyulaji termelőszövetkezetben évzáráskor, évkez- ' 77 (léskor, tehát napjainkban a gazdaság nő- dolgözóivál külön is megvitatják az üzem vezetői a termeléssel, a munkafegyelemmel, a. közérzettel kapcsolatos gondokat, tapasztalatokat, tanulságokat. Az ilyen értekezletek arra is alkalmasak, hogy az ásszo- . nyok megbeszéljék a termelőszövetkezet vezetőivel a sajátságos problémáikat. Ezen túlmenően rendszerint az is szóba kerül, ami tüskeként maradt meg a termelőszövetkezet egyik, vagy másik tagjában. A munka sodrában tavasztól őszig óhatatlanul előfordul, hogy egyik-másik brigádtag, avagy vezető akaratlanul is megsérti társa, vagy beosztottja önérzetét. Szokás mondani, hogy még a legharmonikusabb családi körben is előadódnak viták, nézeteltérések. A termelőszövetkezeti közösségekben is előfordulnak. Olykor akár a sokasodó gondok, vagy más ok miatt az elnök is „rosszul szólhat” némelyik taghoz, de elképzelhető ennek a fordítottja is, amikor a szövetkezet valamelyik gazdája válaszol nyersen, ha szabad t ezt a kifejezést használni, emberhez nem illő hangnemben, a vezető jó szándékú felvetésére. A pálfai termelőszövetkezet elnöke régóta azt a módszert alkalmazza, hogy a zárszámadó közgyűlésen, vagy az azt megelőző brigádértekezleteken kér elnézést mindazoktól, akiket esetleg tudtán és akaratán kívül megsértett. Azt mondja: ennyivel tartozunk egymásnak. /Csakugyan. A termelőszövetkezeti közösségekben dolgozó gazdák az előző esztendő tanulságait összegezvén, azzal is tartoznak egymásnak, hogy nyíltan beszéljenek a súrlódásokról és ne hagyjanak egymásban tüskét. A gazdasági helyzet értékelése során lehet és kell is őszintén, kertelés nélkül beszélni a személyes emberi kapcsolatok alakulásáról. Nemcsak Pálfán, vág}7 Gyulajon, más termelőszövetkezetben is' hagyományai vannak az emberi kapcsolatok rendezésének is. T egtöbbször már azzal feloldódik egy-egy ember- ben a feszültség, hogy az elnök, a főagronómus, vagy az irodai dolgozók bármelyike keresetlen szavakkal elnézést kér mindazoktól, akikkel türelmetlenül, ingerülten, ahogy mondani szokás, magas lóról beszélt. Ilyen szempontból sem árt tehát a termelőszövetkezetekben tiszta lappal kezdeni az esztendőt. Mind kevesebb ugyan a eivódás, a nézeteltérés, de azért van, előfordul, de ezek nem gyógyíthatatlan sebek. S3. P. Hány éves az „elvtárs“ kifejezés? Napok alatt egy évet öregedett egyik leggyakrabban használt szavunk, az „elvtárs” kifejezés. Születésnapját ugyanis a nyelvészek egészen a legutóbbi időkig 1843-ra tették, „keresztapaként” pedig Vahot Imrét, az ismert újságírót, írót, Kossuth Pesti Hírlapjának egykori rovatvezetőjét tartották számon. Az újabb kutatások során azonban egy esztendővel korábbról datált szövegrészre bukkantak, amelyben már előfordult az „elvtárs” kitétel. A Magyar Tudós Társaság 1842. évi 11. nyilvános közgyűlésén Széchenyi Istxmn mondott megnyitót — bevezető szavait azonban a Pesti Hírlap névtelen cikkírója meglehetősen éles észrevételekkel kommentálta. A sajtó- riposzt nem sokat váratott magára: Kállay Ferenc, a Vi- lág hasábjain visszautasította a szerinte támadó hangú tudósítást: „az érdemeket méltánylani tudó... egész más szempontokból szólott volna a tudós társaság üléséről, s a második elnök megnyitó beszédéről, ha már csakugyan kellett valamit szólani azelőtt, míg nyomtatásban olvashatjuk az itt előre kíméletlenül megbírált beszédet, melly bírálatban éppen a nyomósság hiányzik, mire pedig főleg számolt a névtelen, hogy maga, s elvtársai bosszúját némileg az által elpalástolhassa.’’ Széchenyi is reflektált a „critica ostorának csapdosásá- ra” és válaszában ő is használta az elvtárs szót. Az újabban fellelt és a már eddig is számon tartott idézetek egyéb- ként azt a véleményt támasztják alá, hogy az „elvtárs” aposztrofálás kizárólag azokat illette a múlt század 40-es éveiben, akik reformkori, ellenzéki haladó politikusokként elvi azonosságot ■vallottak és tartottak.
