Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

lost, vagy egy év múlva? Akkor figyeltek fel a problémára, amikor a termelőszö­vetkezet néhány, nemrégiben nyugdíjba került tagjától át­menetileg megvonták a nyugdíj folyósítását. (Köztük van Búzás Jánosné, Kiss János utcai lakos, aki a szerkesztőség­ben is járt panaszával). Összeállt a küldöttség, és a szekszárdi Garay Tsz veze­tősége, s az ügyben érintett tagjai nevében kéréssel fordul­tak a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökéhez. Se­gítségét kérték, hogy a nagy átszervezés idején tsz-be lépett tagjaiknál számítsa be a nyugdíjintézet a belépés esztende­jét. Van ennek jelentősége, mert ez a feltétele annak, hogy a Garay Tsz mintegy harminc korosabb tagja, 1970. január­jában nyugdíjba kerülhessen. A parasztember járatlan a számára bonyolult jogszabá­lyok kiismerésében, a nyugdíjügyekben meg különösen nagy a tájékozatlanság. Valóban nem egyszerű a történetek lényegét, és sajátosságait megismerni, összegezni. Miként mgayarázzák a törvényt a Garay Tsz-ben, mit . tudunk meg a Társadalombiztosítási Igazgatóságon? „Be kéne számítani“ Geiszhauer Antal, a Garay termelőszövetkezet főkönyvelő­helyettese 1961-ben ott volt a fontos döntéseket hozó, új ne­vet választó termelőszövetke­zeti közgyűlésen. — A nyugdíjtörvény akkor azt diktálta, hogy a belépés évét beszámítják a nyugdíj­alapba, a tsz-szervezőlc ezzel is érveltek. Most aztán nem tudunk dűlőre jutni, elutasít a társadalombiztosítás, s mind­ez a névváltozás miatt törté­nik. Ismerem a mai jogszabá­lyokat, szerintem be kell szá­mítani a mi tagjainknak az 1960-as évet. A Béke Tsz va­gyona, tartozásai, tagjai átjöt­tek a Garay Tsz-be (a Nem­zeti Bank itteni fiókja is iga­zolni tudja) megvan a jog­utód. Csupán a név változott, elnöknek, főkönyvelőnek az akkori Béke Tsz vezetőit vá­lasztották meg az alakuló köz­gyűlésen. Lett volna Óbéke, vagy TJjbéke a neve? Most azt mondják az, öregek, ..Sok­ba kerül nekünk városunk köl­tőjének a neve.” Megkezdték a megyei ta­nács vb-elnökénél járt kül­döttség panaszának kivizsgá­lását. A tsz-ben, a helyszínen felvett jegyzőkönyvben ez ol­vasható: „Ügy döntött az 1961. januári alakuló közgyűlés, hogy a tagság beolvad a Béke Tsz-be, de nevet változtat, mert gazdálkodása miatt nem volt vonzó a meglévő szövet­kezet.” Igazuk bizonyításához még a közgyűlést levezető el­nök nevét és lakáscímét is számon tartják. Ha akkor a Békébe lépnek... Dr. Farkas Lászlót, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogászát bízták meg az érdemi dolgok kibogozásával. — Milyen stádiumban van az ügy? — kérdezzük tőle. — Nem sok biztatót tudok mondani. Jártam a Garay Tsz- ben, megnéztem a belépési nyi­latkozatokat. Egyértelműen ki­tűnik belőlük, hogy 1960 de­cemberében nem a meglévő Béke Ts'z-be léptek. Űj tsz, másik tsz, szekszárdi szövet­kezet, stb. — ezeket írták, egyiken sem olvasható a Béke neve. Ha akkor a Békébe lép­nek, más az elbírálás. — Mit ír elő a jogszabály? — A tsz-törvénv előírja, hogy abban az esetben számít be a nyugdíjba az első eszten­dő, ha az akkor meglévő tsz- be léptek. Sajnos, nem tudunk segíteni. 1— Hozzá kell venni, hogy nem tartozik tanácsi ha­táskörbe a nyugdíjügyek elbí­rálása, vagy felülvizsgálata. Említi dr. Farkas László, hogy a sióagárdi tsz-ben ha­sonló a helyzet, ott is úgy ala­kultak meg, hogy az ottani Bé­ke Tsz beolvadt a Siógyöngye Tsz-be. Mit mondott ki a közgyűlés? Az SZTK-ban, Szekszárdon Bakos Ferencné igazgatótól ér­deklődünk a nekik is fejtörést okozó ügy kilátásairól. Köz­ben bejön hozzá a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság­tól ellenőrző körúton éppen náluk lévő szakember is. Elő­keresteti az igazgató Búzás Jánosné dossziéját, és a terme­lőszövetkezettel folytatott le­velezés iratait. „Búzás János- nénál ott követtük el a hibát, hogy a mi új munkatársunk, a tsz-tag kartonjára feljegyzett 1960. december 27-i belépési dátumot vette figyelembe a nyugdíj megállapításához és nem az 1961 január 13-i meg­alakulás idejét. Korrigálnunk kellett.” Az első félórában kiderül, nem kell itt külön képviselni az idős tsz-tagság érdekeit, hi­szen ha mód van rá, törvény szerint megadják járandósá­gukat. A dolog másik, nem elhanyagolható oldala, hogy lelkiismeretbeli és fegyelmi fe­lelősséggel tartoznak, miként' sáfárkodnak az állam pénzé­vel. A konfliktust okozó, adott eseten túlnő, hogy a megye eltér az országostól, mivel Tol­na sok községében december­ben fejezték be az átszerve­zést, és januárban tartották az alakuló közgyűléseket. Ezen belül, sok helyen .új tsz-t hoz­tak létre, túl erős előítéletek miatt nem kapcsolódtak a meglévőhöz. Volt ugyan elő­ítélet Szekszárdon is áz új új­városi tagoknál, de együtt in­dultak mégis az útra a régiek és az újak. — Formálisnak tűnik az el­utasítás. Nem gondolja? Egyé­nileg dolgoztak ugyan az alá­írás évében, viszont a belépés után közösen gazdálkodtak. — A törvény lényegét te­kintve nem formális. Most az a kérdés, kimondta-e a köz­gyűlés, hogy az újak a Béké­be lépnek be. Más elbírálás alá esik, ha a meglévőbe. lépnek, és ha egyesülnek. Megírtuk, mondtam is az elnöknek, hogy küldjék el a jegyzőkönyvi , ki­vonatot — mondja Bakos Fe­rencné igazgató. Jegyzőkönyvvel pedig nem tud szolgálni a szövetkezet, mert nincs birtokukban. — Akkor senki sem gondolt ennek perdöntő jelentőségére. Mit lehet tenni? — Ha a közgyűlés kimondta volna, hogy a meglévő tsz-be lépnek be, s úgy változtatnak nevet, kedvező az elbírálás. Sokszorosan bebizonyítottuk, nem érdekünk az elutasítás. Nekik most azt kéne igazolni, hogy az új tagság tényleg be­olvadt a Béke Tsz-be, ahogy jelenleg ők mondják. A belé­pési nyilatkozatok mást mon­danak, jegyzőkönyv nélkül egy lépést sem tehetünk. Ez világos beszéd, s bizony fájdalmas okulásul is szolgál­nak a hiányoK. És ha nem si­kerülne, nem a város költőjé­nek neve kerül sokba, — mint a tsz-ben valaki mond­ta — hanem az akkori mu­lasztások. Ha akkor tudták volna. Többségük ma azt mondja, hogy ez esetben a Béke Tsz-be lép. Akad viszont, aki ma is azzal fellebbez az elutasítás ellen, hogy oda az istennek nem bent volna. Ezzel maga alatt vágja a fát, rosszul érvel beadványában, mivel éppen a meglévő tsz-be belépetteknek jár a kedvezmény. Határeset az övék, a szekszárdi Garay Tsz indu­lását így is el lehet bírálni. Noha nem az akkor működő tsz-be léptek be, valójában mégis bekerültek a termelő­szövetkezeti mozgalomba, és az újak a régiekkel együtt kezd­tek új életet, a megváltoztatott név, az új cégér alatt. Komp­likálja, zavarja egyértelmű el­bírálásukat, hogy éppen akkor fordult az év, egyénileg de­cemberben döntöttek, a köz­gyűlés pedig januárban hatá­rozott. De hogyan? Az alapok­mány, a határozatot kimondó közgyűlés jegyzőkönyve hiány­zik. Hallomásból, emlékezet­ből nem lehet hitelesíteni. A másik fontos momentum, hogy az akkori idegenkedés most üt vissza, a meglévő tsz-től va­ló húzódozás, most okozza a nagy problémát. Mire számíthatnak ? Tartozunk az igazságnak, elő­re kell bocsájtani, hogy köve­telni valójuk nincs, Miért? Fa­kad a' törvényből, az előbbi­ekből. Valójában az újak 1960- ban nem dolgoztak a közös gazdaságban, mindenki egyé­nileg, saját hasznára takarí­totta be termékeit. Gesztust vállalt az állam a belépés évének elismerésével, ehhez előírta a feltételeket. Az akkor belépő újvárosi tsz- tagok helyzete viszont nagyon hasonlít a kedvezményben ré­szesülők helyzetéhez. Egyedi elbírálást igényelve, méltányossági, mérlegelési ala­pon kérhetik a Társadalom- biztosítási Főigazgatóságtól az 1960-as évnek kezdési évként történő igazolását, mivel lé­nyegesen különböznek azoktól, akik akkor új szövetkezetei alakítottak. Ehhez azonban mielőbb elő kell keríteni az 1961. január l$-i alapokmányt, hogy bizonyítsák, mit is mon­dott ki az a bizonyos közgyű­lés. (Több példányban szok­ták azokat készíteni, lehetet­len, hogy szőrén-szálán vala­mennyi eltűnt volna.) Ha ez nem sikerülne, kellő önvizsgálattal bele kell nyu- godniok, hogy még egy esz­tendőt kell várni. Somi Benjáminná GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ AGRÁRMÉRNÖKÖT keresünk felvételre. 424 férőhelyes szarvasmarhatelep vezetésére. Fizetés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk és lakást biztosítunk. Jelentkezés levélben, vagy személyesen. Alsópéli Állami Gazdaság, oárszenílőrine. Telefon. Udvari fi. Bedugult csatornák? edden a kora esti órák­ban nagy érdeklődéssel hallgattam a rádió gaz­daságpolitikai roi>atának ri­port műsorát, amely címígérete szerint üzletről üzletre járva vizsgálta meg, mi újság a boltjainkban most, a nagy ka­rácsonyi vásárlások küszöbén. Riporterkollégáim Budapest, Békéscsaba és Salgótarján ci­pő-. divatáru- és villamossági boltjait járták végig, megszó­laltatva a kereskedelem hi­ánycikkek miatt reklamáló képviselőit, valamint az ipar illetékeseit. A kapcsolásos pár­beszédből kiderült, hogy új gazdasági mechanizmus ide, új gazdasági mechanizmus oda, számos, ebben az idő­szakban keresett áruból ki­sebb a választék, mint tavaly ilyenkor volt. A kereskedelem Szemére - hányta az iparnak, hogy exportkötelezettségeit sorrendi előnyben részesíti, a hazai piacra csak e dolga el- végeztén gondol. Az ipar kép­viselői viszont azt „dörgölték” a kereskedelem orra alá, hogy rosszul szervezi az áruteritést, az árubeszerzés csatornáit egyre-másra dúgaszolja el az a régifajta kényelmesség, amely inkább vár az árura, mint utánamenne az árunak... Lévén, hogy nemrég Buda­pesten jártam, volt alkalmam tapasztalni személyesen is mindazokat a problémákat, amelyeket ez a rádióriport fá­radhatatlanul és ismételten publikált. Láttam csizmáért nekidühödten már-már eser­nyőre kapó bevásárlókat, lát­tam cipöboltbói cipőboltba za­rándoklók lehorgadt fejű tö­megét. Csizma ugyanis nincs. Nemcsak Budapesten nincs, holott fővárosunk áruellátása mindig jobb volt, mint a vi­déké és valószínű még jobb marad egy ideig. Addig fel­tétlenül, amíg az ipar és ke­reskedelem közös nevezőre nem jut, éppen az új gazda­sági mechanizmus szellemé­ben. Csizma, olcsó csizma ná­lunk sincs. Szóval, ebből a keresett árucikkből nem volt és nincs elegendő. Illetve, akad 700. 800, 900 forintos árban. Az olcsó, 200—300 forintos csiz- mácskákból, viszonyítva a drágák tömegéhez, igen kevés került forgalomba. Behozatal­ra szorulunk, méghozzá vem olcsó behozatalra. De mi az egy érző kebelnek? Ha egy négytagú családban anyának és lányának kell téli lábbeli­ről gondoskodnia az igazán „csak” 1400 forint. Ha van még egy kamaszodó fiú. szá­mára is kapható látszatra tar­tós téli cipő 200—300 forinto­kért. Melyik család tud cny- nyit kiadni tél jöttén csak lábbelire? Cipőboltjaink csa­taterek képét idézik, egymás kezéből kapkodják ki a vevők az árut. Furcsa dolog, ügy néz ki, hogy ismét nem ké­szültünk. Sem az ipar, sem a kereskedelem „nem számí­tott” arra, hogy télen esik a hó. hideg van. meleg lábbelit keres a vevő. Rossznyelvek szerint a tél végi kiárusításon vásárolhatunk majd bőven is... Sorolhatnám még, hogy di­vatüzleteink telítve vannak áruval, roskadnak a polcok, de sem minőségi, sem pedig színválaszték nem áll a vevők rendelkezésére. Ismételhet­ném, hogy televíziógyártásunk újból nem, számolt a vázái igényekkel, mert nemhogy vá­laszték nincs, de igen kevés számú készülék jut a szak­boltokba. Hazat piacon még nem kapható a kazettás mag­netofon, amit olyan nagy újon- gással harangoztunk be, ugyan­akkor 16 ezer már elment kül­földre ... Karácsonyra kap a hazai piac is 3000 darabot... Ehhez már a kommentár is fölösleges. Nincs olcsó asztali rádiónk, olcsó alatt ezerfo­rintos árat nem meghaladót ért a vásárló. Viszont az nap­nál is világosabb, hogy vala­mi baj van. A különböző fó­rumokon, amelyeken gyakorta az egész ország szót kap, nem egyszer elhangzott már ez . a megállapítás. Lassan az lenne időszerűbb, hogy a „dugulá­sokat” megszüntessük, hogy mind az ipar, mind a keres­kedelem figyeljen kissé job­ban oda a Piac. a vásárlói igények alakulására. Úgy vé­lem, ezt meg lehet tenni fó­rumok nélkül is. mielőtt még belefáradnánk az ipar és ke­reskedelem meddő szópárba­jaiba,-óa­Közéletünk Tegnap tartotta ülését a Bonyhádi Járási Tanács VB. Az ülés napirendjén két be­számoló szerepelt. Az elsőt Tóth István, a járási Honvé­delmi Szövetség vezetője tar­totta a szövetség 1969. év; te­vékenységéről. Ezután Fátrai Jakab, a JTST elnöke tett je­lentést a járási TST és a járási tanács vb. együttműködési tervének végrehajtásáról. A Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy szövetkezesünk, a „Tolnai Fémipari és Szerelő KISZ" cégszövege 1970. január 1-től az alábbira változik: „Gép- és Műszer­ipari Szövetkezet Tolna,, (122'; végrehajtó bizottság megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a beszámolókat. Tegnapi ülésén a Tamási Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága meghallgatta Szabó Lászlónak, a járási statisztikai felügyelőség vezetőjének tá­jékoztatóját a népszámlálási munka előkészületeiről. Dr. Szaiff István terjesztette elő a végrehajtó bizottság jövő esz­tendei első félévi munkater­vét. Az e hó 19-én esedékes járási tanácsülés előkészíté­seként a vb. megvitatta Szup- rics János vb-elnökhelyettes tájékoztatását arról, miként érvényesültek az új gazdaság- irányítás gazdaságpolitikai esz­közeinek hatása) -a járás tsz- eíben. Végül a vb. megadta az engedélyt ahhoz, hogy a Tp- mási és Vidéke ÁFÉSZ a jö­vőben zselét gyárthasson. 5ESE3S2S3! Népújság 3 / 1969. december 12.

Next

/
Thumbnails
Contents