Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
Korunk Lesz-e mesterséges szív? A Brüsszeli Világkiállításon a sok kiállított tárgy közt bemutattak egy szintetikus hártyát, az ún. „mesterséges izmot”, amelyet egy svéd professzor állított elő. Vlagyimir Engel hart akadémikus, az ismert szovjet biológus, már a háború előtt feltárta a mozgás vegyi jellegét, miután bemutatta a kísérleti „izmot”, az „élő” polimerekből készült, rövidülő fonalat. A svéd tudós azonban olyan szintetikus rendszert hozott létre, amelyik képes megrövidülni, és a vegyi összetétel megváltozásakor mechanikai munkát kifejteni. _ Csak savval kellett hatni az átlátszó hártyára, és megrövidült, a lúg viszont azonnal megnyúlásra késztette. Ez lényegében nem más, mint a kémiai energia mechanikai energiává való egyenes átalakulása. — Akkor Jutott eszembe — mondja Radomir Beljakov, a műszaki tudományok kandidátusa, — mi történne, ha egy ilyen átalakulásra képes hártyát önszabályozó rendszerben helyeznénk el? Ily módon egy automatikusan dolgozó lüktető polimer hajtómű keletkezne— — A laboratóriumban előállított első hártyák vékonyak és törékenyek voltak, s mindössze húsz-egynéhány grammos terhelést bírtak ki. Most viszont még néhány kilós terhet is képesek tartani. Ilyen, néhány centiméter szélességű hártyákat helyeztünk el függőleges helyzetben egy fölya-; dókkal teli edényben. Ahhoz, hogy a berendezést működésbe helyezzük, már csak ki kellett egyensúlyozni, az egyik szelepet kinyitni, és a lúgoldatot beereszteni. A lúg hatására a hártya megnyúlik, a súly kezd „átbillenni” és működésbe lép a szabályozó emelőkar. Elzárja a lúgot beengedő szelepet, miközben a savszelepet nyitja még. Amikor azonban a sav olyan mértékben húzza össze a hártyát, hogy az egyensúly ismét felbomlik, a hártya az emelőkaron keresztül ismét elzárja a savszelepet. A továbbiakban a generátor önmaga dolgozik, sajátos gyakoriságú lüktetéssel. Megtörtént tehát a visszacsatolás. — Hamarosan sikerült létrehoznunk a műizom egy ói, tökéletesebb változatát. Az ój modellben a folyadék már nem a nehézségi erő hatására áramlik, hanem magának az „izomnak” a munkája következtében. Most már önállóan szabályozta nemcsak az áramlást, de a sűrítést is. Minél több idő telt el, annál gyakrabban gondolunk a mesterséges szív létrehozására. Az, ami régen álomnak, fantáziának tűnt, most valóságos talajt nyert. Hiszen elvben a szív nem más, mint egy izomzsák, illetve pontosabban egy izomszivattyú. Amit sikerült megvalósítani egy különálló izomdarabon, most meg lehet pró-; bálni egy rendszeren? Egy burokba, amely szimbolikusan a szivet jelezte, két hajlékony szifonkamrába zárt „izmot” helyeztek, amelyek a burkot két részre osztották, a szív két kamrájának megfelelően. Az „izmokra” merőlegesen válaszfalat helyeztek el, úgy, hogy a kamra belseje most hat részre oszlott: két dolgozó „mesterséges izomra”, és négy, az oldatok befogadására szolgáló rekeszre. A szelepekkel ellátott hajlékony gumicsövek a kis- és nagyvérkör mintájára ölelték körül a burkot. A jobb kamrában lúgos, a bal kamrában pedig savas olAz állattartás egyik legfontosabb tényezője a takarmányozás. Szerte a világon foglalkoznak a kutatók és tenyésztők azzal a kérdéssel, hogy milyen takarmány fé tőségekkel a legcélszerűbb « szarvasmarhák etetése. A kukorica egyike alapvető takarmánynövényeinknek. Területegységre számítva a tejes- viaszérésben begyűjtött kuko. rica biztosítja a legtöbb tápanyagot a legkisebb eszköz- és munkaerő-ráfordítással. dat volt. Csak a kezdő impulzust kellett megadni a válaszfalnak, és a rendszer mozgásba jött. A négy folyadékkal teli kamra nagysága változott, kettő megnagyobbodott, kettő pedig kisebb lett. A sav és a lúg automatikusan bepréselő- dött a „mesterséges izmok” kamráiba, a kisebbé váló kamrákból. Ezzel egyidejűleg a megnagyobbodó kamrákba új adag folyadék szívódott. A kamrákat úgy kapcsolták ösz- sze, hogy mindegyik mesterséges izmot hol lúg, hol sav áztatta. Az izmok antagoniszti- kusakká váltak és ez szabályozta a válaszfal helyzetét, a szelepek munkáját és ezzel az egész rendszer működését. „A világon elsőnek dolgozták ki egy mechanikai-vegyi rezgésen alapuló generátort, amelyben megvalósul a mechanikai-vegyi visszacsatolás. Ez a prototípusa a jövő polimer-motorjainak”. Ez volt a szakvéleménye Akszel Berg akadémikusnak, a kibernetika egyik legjelentősebb szakértőjének. — A létrehozott modell — mondja befejezésül Radomir Beljakov, — segít az orvosoknak néhány szívelégtelenség modelljének elkészítésében és tanulmányozásában, különösen szókéban, amelyeket .lehetetlen előidézni, mivel elkerülhetetlenül a kísérleti élőlény pusztulását okozzák. Érdekes kísérletet végeztek az egyik altáji szovjet intézet gazdaságában. A kísérletre kiválasztott állatoknál a nyári zöldtakarmányt és a szénát is kukorieaszilázzsai helyettesítették. Téli időszakban napi 50—60 kg kukoricaszilázst. valamint jelentős (40 százalék) pillangós széna lisztet tartalmazó abrakkeveréket kaptak 50 g ásványi anyag hozzáadásával. A nyári időszak fejési eredményei nem különböztek a rendes nyári takarmányozásra fogott kontrolltehenejc tejtermelésétől. De a kísérletek egyéb vonatkozásai is azt mutatták, hogy a két éven át ku- koricaszilázson tartott állatok napi tejhozama egyáltalán nem romlott, nem csökkent a takarmányértékesítő képességük és kiváló eredményeket értek el a tenyésztésben is. Ügyelnünk kell azonban az újszülött borjakra. Ezek még nem rendelkeznek a szükséges bél- és bendő-mikroflórá- val, tehát nem képesek az ilyen takarmányokat értékesíteni. Ezért lédús, aprított szilázzsal történő takarmáryo- zásuk a célszerű, amelyből nagy mennyiségű_ savat használ fel szervezetük. Ez előnyös az emésztőrendszerük normális működése szempontjából is. A kükoricaszilázs számos előnyös vonása mellett bizonyos hátrányokkal is rendelkezik. Ennek ellensúlyozása nélkülözhetetlen a takarmányozásban. így fehérjében és ásványi anyagban szegény. Ezt tehát minden esetben, a napi takarmányozásban is pótolni kell. , Reggel 1 óra sincs, amikor valaki erélyesen megnyomja a csengőt. Mire az ajtóhoz érek, hallom, hogy a szomszéd lakás csengőjét is ugyanaz a kéz ütögeti. Onnét nem jön ki senki — korán mennek dolgozni. t— Jó reggel aranyoskám. Már ne haragudjon, hogy ilyen korén zavarok! — Egy ősz hajú, sovány, fejkendős asszony áll előttem. Arcát kifújta a szél, mégis sápadt. Lába mellett egy kosár. Nem látom ml van benne, mert egy kockás rongy van ráterítve. •— Nem tudna valami kis ruhát adni? — Milyen ruhát, és miért? — Az mindegy, hogy milyen. Öt gyerekem van. Egyik kisebb, másik nagyobb. Valamelyikre majdcsak jó lesz. Meg cipő is keilen^. A földszinti lakóktól már kaptam két blúzt, meg egy kötényt, — s a kosárról lekerül a kockás, ruha. Sokfajta színes holmi lapul benne. Egészen csinos darabok. Már csorognak is az asz- szony könnyei. Hangja minduntalan megcsuklik, s következik az életrajza... Boldogtalan gyermekkor, rossz házasság, iszákos férj, — Úgy vert bennünket, mint a szód ás a lovát. Sokszor az utcán húztuk meg éjjelre magunkat A sok síró kölyökkel nem tudtam mit kezdeni. Ha bőgtek, én is rájuk vágtam. Én sem bírok el mindent Egész nap dolgoztam, mint egy állat. A férjem bezzeg nem. Bele is betegedtem. Most meg hiába akarok dolgozni. nem kellek sehová. Mit is kezdjenek egy ilyen beteg öregasszonnyal? Hallgatunk egy darabig. Látja, hogy nem mozdulok, hát folytatja: — Egy hónapja halt meg az apjuk. Nem volt munkaviszonya, így nem hogy özvegyi nyugdijat, még családi pótlékot sem kapok. Mindössze 340 forint szociális segélyből tengődöm hatodmagammaL Meghalni sok, élni kevés. — Jöjjön el egy bét múlva, addigra összeszedek var lamit — mondom. kém. Tudja, én nem hazu- dok magának. Ezt akárhol megkérdezheti. Itt lakom Szekszárdon, a Honvéd utcában — és bemutatkozik. Furcsa — gondolom. Ilyen eset ma. ebben a társadalomban, elképzelhetetlen... \ A városi tanács szociálpolitikai előadója fél délelőttiét áldozta kusza _ históriámra. Dossziék, kimutatások, telefonok. Az asz- szony nevét sehol sem találta. Mondanom sem kell, hogy a gyámügyön és a nőtanácson is sikertelenül próbálkoztam. De még egy apró kérvény sem volt, amire az „én” asszonyom neve lett volna írva. Megvártam a következő ked- döt Megismertem biztos csöngetéséről. Ajtót nyitottam, s már kezdtem is. — Miért mondta, bogy Szekszárdon lakik;? — Itt laktunk, nem rég költöztünk el egy községbe, — aztán már pontosan nem is emlékezett, hogy egy héttel ezelőtt mit mondott éL Kérdéseimre im- mel-ámmaj válaszolt. Beszéde nem volt olyan folyamatos, mint egy hete. , Kiderült, hogy már csak egy gyereke van otthon, s az élettársa pedig dolgozik.' ( Neki ószeres iparengedélye van. Persze megértem, kegy sokkal „egyszerűbb” összekoldulni a ruhákat és másegyebeket, aztán eladni. Nyílván így gazdaságosabb! De miért kell visszaélni az emberek jóhiszeműségével? — ez érthetetlen. Műkönnyekkel, tudatosan felépített hazugságokkal, rém- i történetekkel meghatni az embereket, olcsó — és számunkra talán nevetséges is. Biztos vagyok benne, ha nekem és széles körű paci- entúrájának őszintén el- •* mondja útjai célját, akkor sem kapott volna kevesebb holmit, s később is megértésre talált volna. A szükségtelen darabokért pedig sokan nem fogadtak volna el egy fülért sem. i— horváth — Billenőteknős betonszállító A csehszlovák Tátra gyár mérnökei újszerű -betonszállító tehergépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 típus alvázára illesztették rá az 5 köbméter űrtartalmú kúpos teknőt, melynek billcntését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a teknőbe beépített kavarómü 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével történik. A betonszállító kocsi sebessége rakottan 50 km/óra. Hófehér lepedővászon, különböző asztalterítők, szalvéták, a legkülönfélébb női és férfi ruhaanyagok sok színben és mintával — nehéz lenne a Szovjetunió leniparának minden termékét felsorolni. Jó minőségével, finom kidolgozásával nemzetközi elismerést vívtak ki maguknak. A Szovjetunió márkájával jelzett lenkészítményeket szívesen vásárolják Franciaországban, Kanadában, Svédországban, Finnországban és még nagyon sok országban. Szvetlána Vinokurova Szarvasmarha-takarmányozás — télen Miért élnek vissxa ? — Köszönöm aranyos-
