Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

v Szek&z árr; iemi Könyvcf-:; . Leonarr:

^fOLHA wEGYEi j. ■•‘jjivftAa PÄötmiejfffiSfBüLTHHP >

mtPUJSAG

j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |

XIX. évfolyam, 287. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. december 11.

A jövő évi költségvetés az országgyűlés előtt

«

Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés ülésszaka.

Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseltek számos vezetője foglalt helyet.

Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyeietes aktussal kezdődött: Kállai Gyula megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Szirmai István, dr. Zsigmond László és dr. Harrer Ferenc képviselőkről. Mint hangsúlyozta. Szirmai István, az MS7MP

Politikai Bizottságának tagja, budapesti országgyűlési képviselő már kora ifjúságában a munkásmozgalom harcosa, a kommunista eszme következetes híve lett. A fasiszta uralom nehéz éveiben szervezte a haladó erők ellenállását, dr. Zsigmond László, a Vas megyei képviselőcsoport fáradhatatlan vezetőjeként példamutató állhatatossággal szolgálta a közösség, a haladás ügyét. Dr. Harrer Ferenc a polgári haladás híveként kapcsolódott be a közéletbe, s a néphatalom idején vált a munkásosztály őszinte szövetségesévé, a népfrontmozgalom harcosává.

Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselők emlékének, amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökített.

Az elnöklő Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő:

1. az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat;

2. a védjegyről szóló törvényjavaslat;

3. interpellációk.

dik ötéves terv periódusában. Az új lakásokból 108 000 állami, 212 000 pedig magánerőből épül.

Az életszínvonal javulása a lakosság szempontjából nézve jelentős, akár a tervezetthez, akár “gazdasági fejlődésünkhöz viszonyítjuk. A jövedelmek emelkedése mögött azonban természetesen eltérések mutatkoznak; azaz vannak rétegek és családok, amelyeknél az átlagnál nagyobb, és vannak, ahol az átlagnál kisebb a növekedés. A kialakult helyzethez hozzátartozik az is, hogy

1968-tól kezdve lehetőséget adtunk a fogyasztói árak korábbinál szabadabb mozgására, megteremtve a kereslet-kínálat, a termelési szükséglet változásának rugalmasabb áralakító hatását. Az árváltozások kétirányúak; egyes termékek ára emelkedik, másoké csökken, együttes hatásuk növelte a fogyasztói árszínvonalat. Noha a fogyasztói árszínvonal mozgása átlagosan a tervezett 1—2 százalékos kereteken belül maradt, kéCségtelen, hogy a lakosság egyes rétegeit az egyes árucikkeknél komolyan érezhető áremelkedés eléggé eltérően érintette. Azoknál a rétegeknél, amelyeknél a munkabérek is emelkedtek, a jövedelmek növekedése általában meghaladta az áremelkedéseket. s így. a reáljövedelem is emelkedett. Más a helyzet azoknál, ahol a jövedelmek változatlanok maradtak. Jogos néldául az egyedül élő nyugdíjasok panasza, mert nvugdíiuk reálértéke az árváltozások miatt lassan csökken. Ezen a gondon egyébként már a jövő évben enyhítünk.

Tisztelt oríszággyűlési —• folytatta a pénzügyminiszter.

A népgazdaság fejlődésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék valamivel részletesebben is szólni. A harmadik ötéves tervben elért eredmények közül igen nagy jelentőségű a

mezőgazdasági termelés számottevő bővülése. Ezt elősegítette az 1966 elején — a reform előkészítéseként — végrehajtott jelentős felvásárlásiár-emelés is. Sikerült tartósan megoldanunk a kenyérgabona- kérdést,

I

amely a korábbi években any- nyi gondot okozott számunkra. Ma már a termelés egészében fedezi a szükségleteket, sőt az indokolt tartalék képzésén kívül feleslegünk Ls van.

Minden fontosabb növényi termékből a megelőző évekénél lényegesen több áll rendelkezésre. Az állattenvész- tésben azonban még bőven van tennivalónk. Fő problémánk a húsellátás. Ezt jövőre még nem tudjuk megoldani. Ezért átmenetileg a húsimport fokozására vagyunk utalva, a hú.'helyzet perspektivikus javítására pedig kampier intézkedéseket teszünk.

A reform keretében létrejött

gazdasági eredmények közül igen jelentő® külkereskedelmi helyzetünk és nemzetközi fizetési pozíciónk alakulása. Megfelelő érdekeltséget tudtunk biztosítani arra, hogy» a vállalatok az export fokozásában kihasználják bővítési lehetőségeiket, a kedvező kon- jüktúrát és áralakulást, így külkereskedelmi mérlegünk mindkét fő relációban aktív. Ez feljogosít minket arra, hogy az exporttal szemben nagyobb hatékonyságú követelményeket támasszunk. Különösen nagy eredménynek tekintjük a tőkés relációk mérlegének javulását, ahol a korábbi években akut problémákkal küzdöttünk. Az áruforgalmi aktívum kedvező hatással volt a nemzetközi fizetési mérleg és a devizahelyzet alakulására is.

A beruházásoknál erőinket arra összpontosítottuk, hogy a folyamatban lévő beruházásokat mielőbb befejezzük. Ezért kevesebb új nagy beruházást indítottunk. A beruházásokban átrendeződési folyamat megy végbe.

Némileg javult a nagy beruházások előkészítése és a kivitelezés szervezettsége. A vállalati beruházásoknál a hatékonyabb befektetések kerülnek előtérbe.

A beruházási piacon azonban mindmáig egyensúlyi problémákkal küzdünk. Ebben az évben váltak először fel- használhatóvá a nyereségből képzett vállalati alapok és ez újabb keresletnövelő tényező belépését jelentette. A jövő évtől a beruházási piac feszültsége fokozatosan csökken, mert a beruházási kínálat a kereslettel párhuzamosan, vagy annál inémileg nagyobb mértékben emelkedik. Ezt a központi döntésű új beruházások korlátozott számban való indításával is segíteni kívánjuk.

A fogyasztói piac helyzete általában nyugodt volt, a választék tovább nőtt, az

áruellátással azonban még nem lehetünk elégedettek.

I

Az év első felében a kedvezőtlen időjárás miatt problémák voltak a zöldség- és gyümölcsellátásban. Hiány volt sertéshúsban és húskészítményekben.

A miniszter így folytatta;

Az a tény, hogy 1968-ban és

1969-ben az ipari termelés egészén belül eléggé eltérő az egyes ágazatok fejlődési üteme, a gyártmányszerkezetben máris figyelemre méltó az új termékek előrenyomulása, a választék bővülése. A kedvező változások érzékelhetők már a vállalatok pénzügyi eredményeiben is; több az átlagon felüli nyereséget elérő vállalat, de sajnos nőtt a veszteséges vállalatok száma is. Ezt a folyamatot azonban a kiilön(Folytatás a 2. oldalon.)

A „leszerelési évtized” felé

Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága kedden több határozatot fogadott el a lesze- relésrőL A határozatok jóváhagyás végett a közgyűléseié kerülnek.

Az első határozat felhívja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy „sürgős előzetes intézkedésként” rendeljenek el egyidejű moratóriumot a stratégiai nukleáris fegyver- rendszerek további kísérletezésére és elhelyezésére, amíg a helsinki tárgyalások folynak. A bizottság ellenszavazat nélkül, 40 tartózkodással fogadta el a felhívást. Mindkét nukleáris nagyhatalom tartózkodott, arra hivatkozva, hogy a helsinki tárgyalások kényes szakaszba léptek és jelenleg bármiféle ENSZ-nyilatkozat csupán megnehezítené őket.

A két nagyhatalom, továbbá Nagy-Britannia a szavazást megelőzően módosítási indítványt nyújtott be, amely enyhíteni akarta a felhívás megfogalmazását és annak a reménynek a kifejezésére szorítkozott, hogy a Helsinkiben folyó tárgyalások jelentős egyezményekhez vezetnek majd a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról és későbbi csökkentéséről. A bizottság azonban elvetette a módosítást.

A bizottság további négy határozatot is ellenszavazat nélkül fogadott el. Ezek közül kettő a sugárfegyverek, illetve a lézertechnikát felhasználó fegyverek kifejlesztésének veszélyére hívja fel a genfi konferencia figyelmét.

Egy másik határozat felhívja a genfi leszerelési konferenciát, hogy „fokozza erőfeszítéseit a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény mielőbbi létrehozása érdekében”.

A politikai bizottság ugyancsak határozatot hozott arról, hogy a jövő évvel kezdődő hetvenes évek „leszerelési évtized” legyen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a leszerelés következtében felszabaduló erőforrások jelentős részét a fejlődő országok gazdasági segélyezésére kell fordítani.

A Szovjetunió és az Egyesült Államok kedden elhatározták, hogy közös felhívást intéznek a genfi leszerelési konferenciához, tárgyalja meg sürgős jelleggel a vegyi és bakteriológiai fgyverek mielőbbi felszámolására vonatkozó szerződés- tervezeteket. A két nagyhatalom közös álláspontja új fejlemény, mivel eddig az Egyesült Államok azt az angol javaslatot támogatta, amely szerint a bizottság külön-külön vitassa meg a bakteriológiai és a vegyi fegyverek korlátozását.

Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése kedden a gyarmati rendszer felszámolására vonatkozó, 1960-ban hozott ENSZ-nyilatkozat végrehajtását vitatta meg. Iszraeljan szovjet delegátus felszólalásában hangoztatta; a nemzetközi imperializmus bűne, hogy a világon mindmáig fennmaradtak a gyarmati rendszer nyomai. A dél-afrikai fajvédő-fasiszta tömb, amely Dél-Afrikából, Rhodesiából, és Portugáliából áll és súlyosan fenyegeti Afrika déli részének nemzeti felszabadító mozgalmait.

Iszraeljan kijelentette, hogy az ENSZ-nek határozottan végre kell hajtania az ebben a térségben lévő kisebb területek sorsáról hozott határozatokat.

A gyámsági bizottság egy határozatában, felszólította Spanyolországot, hogy az ENSZ ellenőrzése alatt tartson népszavazást Spanyol-Szahará- ban a gyarmat önrendelkezésének biztosítása végett.

Válvi Péter pénzügyminiszter beszámolója

Tisztelt országgyűlés!

Az 1970. év a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje. A költségvetési törvényjavaslat előterjesztése alkalom arra, hogy visszapillantsunk a megtett néhány éves útra, a népgazdaság fejlődésére és ebbe ágyazva vizsgáljuk a jövő évi feladatainkat.

A1 népgazdaság fejlődése a harmadik ötéves terv megvalósítása során az előirányzottnál gyorsabb. A nemzeti jövedelem létrehozásában és fel- használásában az 1970-re várt színvonalat már 1969-re elértük. Számítások szerint öt év alatt a társadalmi termék 33 —34 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 40—42 százalékkal emelkedik.

A gazdaság növekedése csaknem minden területen gyorsabb, mint a második ötéves tervben volt. Az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének üteme különösen gyors vojt a harmadik ötéves terv első két évében. A a gazdasági egyensúly fokozatos javulása viszont csak a reform tényleges bevezetése után következett be. Az 1968. évtől kezdődően a termelés, a forgalom és a felhasználás egymásra ható átalakulása következtében valamelyest mérséklődött az ipari és az építőipari termelés növekedése. A mezőgazdaság viszont képes volt arra, hogy tovább fokozza a kedvező terméseredményeket. A nemzeti jövedelem felhasználósában élénkült a fogyasztás, és mérséklődött a felhalmozás bővülése. Dinamikusab- bá vált az exportforgalom, ugyanakkor némileg lassult az

import emelkedése: az ötéves időszakban az export 48—50 százalékkal, az import pedig 42—44 százalékkal növekszik.

örvendetes, hogy ezek a gazdasági eredmények együttjárnak az ország népe életkörülményeinek a terveket meghaladó'-javulásával. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezett 14 —16 százalék helyett 30—32 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig a számított

9—10 százalékkal szemben 15 —16 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatottság a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül számítva — 8 százalék helyett közel 12 százalékkal nő.

Az életkörülmények alakulásához szorosan hozzátartozik, hogy ebben az időszakban összesen 320 000 lakás épül, 38 000-rel több, mint ä máso