Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
(Folytatás az 'i oldalról') Dozü keüvci.uv.-.'iyc;• ;* és áii£u.;i dotációi: még indokolatlanul létezik. Ez az oka annak, hogy a munka hatékonyságának alakulásával még ltodéi sem lehetünk elégedettek^ Tisztelt országgyűlés! Az 1970. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzatait jobb feltételekig építve tudtuk összeállítani, mint egy évvel korábban az 1969’. évit. Terveinkben célul tűzzük ki az ipari termeiéi növekedési ii. sínének gyorsulását. a gazdálkodás színvonalának hatékonyságának javítását, a fogyasztói piacon a kínálat növelését. ; A társadalmi termék 1970- ben 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6 százalékkal, emelkedik. Ez a társadalmi termelés javuló, hatékonyságát fejezi ki. Az ipari termelés növekedése, várhatóan' meghaladja a 9 százalékot. A mezőgazdaság termelése — az 1909. évi. rekorderedmények után — kisebb mértékben nő. .Az építőipari termelés 7 százalékos növelését tervezzük. A költségvetés kiadásai meghaladják a 170 milliárd forintot. A felhalmozás finanszírozására 38 milliárd forint szolgál. ez 7 százalékkal magasabb az 1909. évinél. Mindenekelőtt élő kívánjuk mozdítani az élőmunka hatékonyabb felhasználását, mert a termelékenység alakulása várakozásainktól elmarad. Bár az egy ledolgozott munkaórára jutó termelés a korábbi évek átlagos ütemének megfelelően 1968. óta mintegy 5 százalékkal nő, de az. egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés kedvezőtlen. A rövidített munkaidőre való áttérést a dolgozók életszínvonalának javulásaként értékeljük, különösen azért, mert egyidejűleg a reálbér számottevően emelkedett. Az áttérés előkészítése azonban nem járt mindenhol együtt a munkaidő-kihasznlás kellő fokozásával. A termelékenység javítását úgy kívánjuk ösztönözni, hogy a létszámnövelés és az átlagbéremelés vállalati terheit közelítjük egymáshoz. A jövő évtől a bérszínvonal-növekedés kisebb részét kell a részesedési alapból fedezni, ugyanakkor a létszámnövelés terhei nagyobbak lesznek, A vállalan nyerssépképző-. Idősre meg in-rang jelentős a támogatások befolyása. Ezi úgy valósítjuk .meg, hogy — az árpolitikai es .szociális célokat szolgáló támogatás okai f ami tanya — o.ükkei!tjük a termelési’és külkereskedelmi támogatásokat. A gazdálkodó egységek egy része türelmi időt kapott ahhoz, hogy kedvezőtlen termeutöbb meg fogjuk szüntetni. A mezőgazdasági termelés egészében kedvező fejlődésén belül azonban aránytalanságok jelentkeztek ■ a növénytermelés és az állattenyésztés fejlődési üteme között. A belföldi ellátási, valamin! ez exportérdekek az állattenyésztés fokozol! f? ''osztásét és a mezőgaz- das’ r két fő ágazatának feáod.ési üteme közötti arénvtnlansőg r<5l«zám«1á- sát teszik szükségessé. Ezért a kormány a múlt beten az állattenyésztés, ezen belül is elsősorban a szarvas- marha-tenyésztés fejlesztését célzó intézkedéseket hozott. Az intéskedések az eddiginél erőteljesebb ösztönzőkkel segítik elő a szarvasmarha-állomány növelését. A felvásárlási árak emelése révén fokozódik a szärvasmarha-tenyesz- tes jövedelmezősége. Az új állatférőhelyek létesítését továbbra is beruházási ártámogatás és kedvezményes bankhitel szolgálja. A fejlesztés döntő részét ,a nagyüzemekben kell megvalósítani, de ösztönözni kell a háztáji gazdaságok állattartó tevékenységének bővítését is. A feladatok megoldásában a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok aktív tevékenységére együttműködésére számítunk. Ezt egyik- leglényegesebb gazdaságpolitikai feladatunknak tekintjük. Az 1969. évben tovább nőtt a hitel szerepe a vállalatok gazdálkodásának befolyásolásában. A kormány hitelpolitikai irányelvei. — amelyek szigorú, de szelektív hitelezési tevékenységet írnak elő és ezzel helyes álló- és forgóeszköz-gazdálkodásra ösztönöznek — továbbra is érvényben maradnak. Ugyanakkor nagyobb figyelmet fbtJií majd a bankozer- vezet a szolgáltatások és a belkereskedelem megfelelő pénzellátására és fenntartja azokat a hitelkedvezményeket is. amelyek a gyorsabb rripszaki fejlődést, exportképes gyártmányok fejlesztését szolgálják. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdasági terv az 1970. évben több mint. 79 milliárd forint beruházássá, számol. jelentős beruházások fejeződnek be. Megkezdj tér ma! ér-ét a Borsodi Veyv'Hcomb'.nét. új PVC-üzeme. a Dunai Kőolajipari Váltéint k n’-’l'ó -ónra kapacitásai' kőola ( feldolgozó üzeme.” A városi közlekedés le* jelentősebb fejle ■/.'éie a Metro első szate-szá-ak, a Deák térig terjedő száteszrvk ütembe helvczé.s? Az élelmiszeriparban és a - m-zérrq,H 1- ságban az 1970. év'jen több korizervsvá- befejezésére. üzembe helvezA»4re. +ejkidolgozók. szőlőiéiből «özek üzemi hűtőtárolók létesítésébe. a .sütőipar fei)e*TM>ére s .«’e-ntős számú állatférőhely építésére kerül sor. . Ui nagyberuházásokat csaik körültekintő mérlegelés ulán indítunk. így terül c«r a . Barátság 2." kőolai-távvezeték éoítésére a textilipar szintetikus „műszál importiát csökkentő évi 4600 torma, kapacitású poliakrilnbrilt-üzem kivitelezés-ének megkezdésére, a mezőgazdaság növekvő rrű- tr ágyai gén vével összhan gban új naevkaoacit.ású műtrágya- gyár létesítésére. Az 1970. évbe-n 69 900 lakás épül, közel 11 százalékkal több az 1969. évinél. A lakásépítésből az állami ás szövetkezeti lakások száma 26 600. a családi, társásház és vállalati lakásoké *3300. A növekedés az állami' lakásépítés-ben jelentős. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a jövő évben i$ tovább fejlődnek. A szocialista országokba irányuló icivitel 7—8 százalékkal emelkedik. Az átlagosnak megfelelő ütepi- ben nő a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar exportja, a könnyűipari kivitel \ iszont csak 4 százalékkal emelkedik. Az import ugyanezen orszá- gokbód az 1969. évivel nagyjából megegyező ütemben. 6— 7 százalékkal nő. Külgazdasági kapcsolatainkban támaszkodni kívánunk a szocialista gazdasági együttműködésből származó előnyökre, szélesebb (körűvé kívánjuk tenni a nemzetközi kooperációban való részvételünket, közös fejlesztések és a vállalatok közötti közvetlenebb kapcsolatok erősítése útján is. Fokozzuk a műszaki-tudományos együttműködést és tovább munkálkodunk a KGST-or- szágok valuta- és hitelrendszerének korszerűbbé, rugalmasabbá tételén. Megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a Szovjetunióval fennálló gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. T isztelt Orszá ggyű lés! Jövő éVre — az ez évihez hasonlóan — a lakossági fogyasztás 6 százalékos bővülését tervezzük. Elősegítjük a belkereskedelem árukín ál a tárnak további javítását. A kiskereskedelmi áruforgalom az előirányzat szerint 9 .százalékkal emelkedik, s emellett sor kerül az árukészletek növelésére is. Nem tervezünk a jövő évben hatóság; ármódosításokat. A fogyasztói árszínvonalnál mérsékelt; 1—1,5 százalékos emelkedés várható. A bérből és fizetésből élők lési struktúráját a piaci igényekhez igazítsa. A támogatásoknak ezt a fajtáját- élőbbA gépiparban g közúti járműgyártás fejlesztésit szolgáló jövedelmeiben az új gazdaság irányítási rrpdíz: . jzei. követően jelentői tényező' iáit ®a é» tégi nyereségrészesedés. A .személyi érdekeltség rend szereméi!: iovábhfejíesztásé'oan most megszüntettük a részesedési kategóriák központi előírását, és növeltük a részesedés feloszlásában a vállalatok ör - állóságát. A nyugdíjasok helyzetének javítása érdelében 1P70. már- rius 1-vel évi 900 millió ro- rlnttal kiegészítjük az 1600 forint alatti nyugdíjakat. Ez az intézkedés miniegy 1,3 millió nyugdíjas és járadékos számára biztosít kiegészítést. Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb feladatunk most az hogv a reform alap- elveit megőrizve, az irányítási módszereken ott válto/.tas- sunk, ahol világosan látjuk, hogv a szabályozás nem volt kielégítő. A gazdaság fejlődése azonban nem kizárólag a gazda- sá«Poli.+ikai elgondolások ki- öo'gozí sáp. valamint azok vneevn1 ár (fását szolgáló központi előírásokon múlik. Jelentős feladat hárul az irányítás minden szintjére. Tovább kel] növelni a helyi szeriek önállóságát. Igen sokrg-cű feinde.-; faár* 11 :.z úsarnl \áV? arti . rzieiuj.'i:, határozott® b. célra tör óbb, fegyelmet tanú .vai-' lalali vezetésre van szükségünk mindenütt, Meg kell javítani a vállalati Vnunk® szei- veze&tségét ebben első -.-.»rban képzett szakmunkás ifjúság és értelmiség alkotóerejét. Ezt szolgálja az Ország TelszaHá- dulá.sánsk huszonötödig évfordulója tiszteletére íib m'aközött munka verseny, a mag'-'ar dolgozók nagyszerű hazafias teljesítménye. Mindezek alapján lehetőségünk van ai-a. hogv hazánk 1970-ben a ! o- ! íbbialmál is nagyobb lér-st tegyen a szocialista fejlődés útján. Ilyen törekvések legyében te "i esz lem a ti'zfc't országgyűlés elé az 107.0. ' vj állami költségvetést és é* kofj mány nev'ében kérem arna'k elfogadását. Valter Imre tsz-elnö-k, So- níogy mo'V'l. Reszegi Ferenc. Fajdú-Bihar megyei képviselő hozzászólása után szünet' következett. A szünet után Be7 resztócZv Mikié; elnökleiével folytatódott a tanácskozás. Szviridov Ivánr.é. tsz-elnök. Szabol cs-Szatmár megyei -ép - viselő után Molnár .János, Tolna megyei képviselő' felszólalása következett. Molnár János felszólalása Molnár János, a Tolna megyei 8-as számú válasz tó!', er illet képv isefője, a madocsai Igazság Tsz elnökhelyettese elégedetten állapította meg, hogy növekednek a mezőgazdasági beruházások és ezek lehetővé teszik a tervezett fejlődést. Üdvözölte azokat a ko. rábbi rendelkezésekét, amelyek érdekeltté teszik a mező- gazdasági lakosságot az állat- tenyésztés növelésében. — Óvakodni kell azonban attól — mondotta, hogy kis súlyú állatok nevelésére ösztönözzék az állattartókat, mert ez nehézségeket okozhat a sertésállomány .számszerű utánpótlásában. s fennakadásokat idézhet elő a zsír- és sza Ionná *er- melésben. A képviselő ezután indírvá- nyozta. hogy szüntessék meg a termelőszövetkezetek vétőmagellátásának zavarait. £s szélt a tsz-eknek arró] a lehetőségéről. hogy az új mechanizmusban már közvetlenül is értékesíthetik termékeiket. Ehhez azonban nem rendelkeznek megfelelő bolthálózattal. A beruházások nagy erőfeszítéseket követelnek, mert e célra ártámogatást nem kaphatnak. Szükségesnek tartaná, hogy a tsz-ek mielőbb részesülhessenek ilven ártámogatás-, ban. A képviselő a költségvetési törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta Javult a megye közlekedése Tegnap este, lapzárta előtt a következő tájékoztatást kaptuk Meisinger Jánostól, a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóságának ügyeletesétől: — A fő közlekedési utakon csak a 61-esen, Nagykónyi— Kocsola közt van még egy hódugó, amelyet néhány órán belül elhárítunk. A 6-os fő úton már újra fekete a burkolat, annyira letakarítottuk a havat, ebből a munkából jelen pillanatban csak Csámpa környékén maradt hátra egy kevés. Az alsóbb rendű utak közül még járhatatlan: a Paks —nagydorogi Földespusztáig, a Paks—kölesdi. Földespusztán egy nyomvonalon a hóturbina megnyitotta; a Péter hómaró most vonul Kölesdre, s odamegy majd a hóturbina is, hogy azt az utat is mielőbb felszabadítsa. Jelenleg járhatatlan a Szekszárd—simontor- nyai út harci—kölesdi szakaszán, s a Hőgyész—gyönki út egy szakasza, továbbá Ozora —Fürgéd és Uijreg—Iregszem- cse közt, valamint a miszlai bekötőút is. Délen a bátaszéki —mórágvi út csak nagyon ne-' hezen járható; a fadd-dombori nyaralótelephez vezető út járhatatlan, az utóbbi azonban — érthetően — nem olyan jelentős. mint a többi. — Hány gép dolgozik? — Egy hóturbina, egy „Péter’’ hómaró, továbbá 16 hóekés erőgép. 30 fa- és vas hóeke, valamint 8 sószóró. Ha nem jön közbe havazás, vagy újabb hófúvás, az utak túlnyomó részét az éjjel szabaddá tesszük. Síkosságra azonban lehet számolni. Az esti órákban erősen olvadt a hó, s várható volt, hogy, az éjszaka fagyot hoz. A járművezetőknek mindenképpen fokozott elővigyázatosság ajánlatos.
