Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
Bóna. Arpádné, népművész • hímzések tervezője A népművészet újjászületése A nép művészetét eredendő- leg önmaga esztétikai önömére gyakorolta. Aztán kiment a divatból. Efölött lehet nosztalgikus könnyeket ejteni, hiszen egy színekben pompázó rokolya alighanem valóban szebb, mint egy miniszoknya; — bár a vélemények megoszolhatnak. Az viszont tagadhatatlan, hogy népművészetünk számtalan pompás alkotása kikerült a közhasználatból, hogy a mú- teumok tárlóiba vonulva immár ne a mindennapokat, hanem a közművelődést szolgálja. Sokan keseregtek mér efelett, mások viszont tettek ellene. Ezeknek a „másoknak” gyűjtőfogalma alá tartozik a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet is, melynek ismeretes módon Decsen van a székhelye. ősi motívumok feSiaszaálS- sávai készülnek itt szőttesek, hímzések, melyekről nagyot» hamar kiderítették a divattes» vezők. hogy kiválóan alkalmazhatók modern ruhák elejtéséire. vagy akár a legmodernebb lakások díszéiül. Nemcsak határaink között, liánom azokon messze túl is, hiszen a szövetkezet termékei az öt világrész húsz-egynéhány országába jutnak el A termékek alkotói közül hatan vise- 1% a népművészet -mestere, harminchármán pedig a népművész címet. Képriportunkban természetesen valameny- nyiük bemutatására kevés a helyünk. Csák érzékeltetni szeretnénk a környezetet, a művek egyik-másikát, és három asszonyt bemutatni olvasóinknak azok közül, akik kezük munkájával járultak hozzá ahhoz, hogy a Sárköz fővárosának híre-neve oiy sok SS- Városba eljutott, ,, HSrmagfarűzőnk írfa Ettől több lesz a hűtött ital? firaői ébre v&szatérő probléma, hogy az éttermekben kocsmákban csak nagy ritkán lehet kellemesen hűtött italt kapni. Hal & jég fogy el, hol a gép romlik el, vagy egyszerűen nem kapcsolják be a hűtőberendezést. Most novemberben megjelent a 14/l$G3-es rendelet a természetes Jég kitermeléséről, forgalomba hozataláról és felhasználásáról. A rendeletet együttesen adta ki a mezőgazdasági és élelmezésügyi, az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter. A rendelet kimondja: „A jégnyerő helyet a községi (városi, kerületi) szakigazgatási szerv javaslatára — a területileg illetékes állami közegészségügyi- járványügyi felügyelőség véleménye alapján — a Járási (megyei jogú városi), illetőleg a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve évenként jelöli ki. Jégnyerő helyet csak a helyszíni szemle alapján a rendelkezésre álló legtisztább területen szabad kijelölni’'. Ezután a rendelet felsorolja, hogy hol, milyen körülmények közt nem szabad jeget termelni hűtés céljaira. Kern kétséges, a rendelet a tokozott egészségügyi biztonságot célozza, amit csak helyeselni tehet. Van azonban a rendeletnek egy olyan pontja, amellyel szemben egyelőre tanácstalanok a szakemberek. Latolgatják a végrehajtás következményeit, s égy vélik, hogy rendkívül nagy zavarokat okoz a hüköttital- ellátásban. Ez pedig a S. paragrafus 2. pontja. így szól: ,, Eleim i- sneat vagy italt nem szabad abban a burkolatban forgalomba» hozni, amely a természetes jéggel közvetlenül érintkezett.»* Eö nyilvánvalóan értendő a pala«-* kos sörre, borra s üdítő Halra Is^ mert hiszen azt abban a palackban — burkolatban — hozzá® forgalomba, teszik a vendég elé* amely közvetlenül éritkezett as természetes jéggel. Legalábbis az» esetek jelentős részében. A ven«? déglátó technika ugyanis egyelőre még nagyon vegyes, s at fejlesztési kilátások egyáltaláhaei nem olyanok, hogy belátható^ időn belül meg tudnák teremték ni e rendelet végrehajtásának/ feltételeit. A minap számos ve«' zető kereskedelmi és vendégfcátór:* szakemberrel beszéltem, s egy*- öntetűen az volt a véleményük* hogy nem tudnak mit kezdeni! ezzel az előírással. Rendkíviül sok és egyre szaporodik az úgy-s nevezett kihelyezett rendezvény^. Persze főként nyári időszakban- s jogosan várják el a vendéglátó szervektől, hogy kellően hűtött italt hozzanak. forgalomba* ráadásul a fogyasztás nem egy esetben szinte hihetetlenül nagy.; Eddig néhány szapulót megpakoltak jéggel, közéje rakták a» italt, de még így is alig győzték a hűtést. Többen úgy vélekednek, hogV> sok helyen inkább nem hűtíK/ majd az italt, ha ezzel a hagyó« mányos módszerrel nem élhet« nek. Nem vállalják a rendeleti megszegését annak az esetleges-« következményei miatt, viszont ha. nem lesz hűtött kai, azért leg- fetiebb a vevő méltatlankodik ** Buda? A Tátrai vonósnégyes és Szabó Csilk a Filharmónia péntek esti hangversenyén Kernelt protekciókat hozott pai vonósnégyes ö&ifefc esti} eddig az idei hangversenyidény. A szeptemberi operaest (László Margit és Nagy Sándor részvételével) frenetikus sikere után hatalmas sikerrel szerepelt városunkban Oleg Krisza szovjet hegedű- művész is és a Liszt Ferenc kamarazenekar októberi bemutatkozása is nagy sikerrel zajlott le. Mindezek re a nagyszerű zenei eseményekre december teszi fel a koronát. E hét péntekjén, 12-én este a megyeháza nagytermében a Kossuth-díjas Tátrai vonósnégyes vendégszerepei és hangversenyükön Szabó Csilla, fiatal zongorám ű vész-nemzedékünk egyik legtehetségesebb tagja működik közre. Ezzel azonban még nem zárul le ae idei hangversenyidény 1988. évi edső fele, mert 21-én. vasárnap este pedig 7 órai kezdettel a háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie hangversenyén három mű szerepei az est műsorán. A műsor első résziében Haydn B- dúr és Mozart Esz-dúr vonósnégyese szólal meg. majd a műsor második felében Szabó Csilla közreműködésével; Brahms g-moli zongoranégye sét hallhatjuk. Mind a két hangverseny» iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. Ezekre áss eseményekre a vidék is megmozdult. A bonyhádi és tolnai rendszeres hangversenylátogatókan kívül Bátaszék is 20 érdeklődőt jelzett és különösen Fischer Annie hangversenyére más községekből is sok érdeklődő jelentkezett. A decemberi zenei esetné^ nyék jegyeit a zeneiskola (Széchenyi u. 5., telefon: 123—93) árusítja. Ezúton is felkéri at Filharmónia a JZeneharáti Kde tagjait, hogy a bérlet II. részletét még a 12-i hangverseny előtt rendezzék. keresi tel városunkat. A TátMÉH-jutalom az úttörőknek A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége és a MÉH Tröszt az 1968. február 1 — június 30-a közötti időszakra országos gyűjtési versenyt hirdettek az úttörőcsapatok között. A versenyfelhívás három kategóriában összesen kilenc díjat tűzött ki, a kétszáznál kisebb és az ötszáznál nagyobb létszámú úttörőcsapatok tehát reális, egyforma eséllyel vetélkedhettek. A MÉH-vállalatok által átvett hulladékanyagok meny- nyisége azt jelezte, hogy a versenyidőszakban a vártnál több úttörőcsapat ért el kiemelkedő eredményt és ezért a MÉH Tröszt vezérigazgatója az eredetileg kitűzött 95 ezer forintnyi összdíjat 116 •ezer forintra emelte fel. Az ötszáz főnél nagyobb létszámú iskolák kategóriájában a Komárom megyei, kisbéri általános iskola úttörői nyerték el a 25 ezer forintos első díjat. A következő kategóriában a Borsod megyei, felsőtelekesi általános iskola úttörőié lett a 15 ezer forintos első díj. A kétszáz főnél kisebb létszámú iskolák kategóriájában a Szolnok megyei kungyalualsói általános iskola úttörői nyerték el a 1 ezer forintos első díjat. További díjakat kaptak még 3 ezer forinttól 15 ezer forintig terjedő összegekkel 12 általános iskola, köztük a dalmandi és az alsóleperd- dalmandi általános iskolák úttörői. Az ünnepélyes díjkiosztás megkezdődött és december végéig valamennyi nyertes úttörőcsapatnak átad jált a jutalmakat az Úttörőelnökség és a MÉH képviselői.
