Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
np® * * a innen — Dunán túl Sión innen — Sión túl Bonyhád—Paks 63—61 Párttitkárok továbbképzése A Tiszán innen — Dunán túl rádiósvetélkedő keretében ■ megrendezett Tolna megyei járási vetélkedők sorában a bonyhádi és a paksi járás csapatai mérték össze szellemi felkészültségükét és játékos kedvüket vasárnap délelőtt. A paksi járás versenycsapata a ■járási könyvtár épületében, a bonyhádi járásé pedig a művelődési központban gyülekezett. Pakson dr. Kiss Frigyes, a járási tanács elnöke, Bonyhá- don Soczó Lajos, a járási ta- . nács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevő játékosokat. Pakson Kaiser István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Bonyhádon pedig Szabadi Mihály, a' megyei Népművelési Tanácsadó vezetője volt a játékvezető. A versenyláznak — a viharos, havas időjárás nem tudott'ártani. Mindkét csapat tagjai izgatottan és feszülten .yárták a kérdéseket. Először most is a kollektív feladatok hangzottak el, amelyek a játék mindkét színterén azonosak voltak; — a járás három különböző községéből kellett egy-egy, a kommunista párt helyi szerkezetének megalakításában közreműködő veteránt a vetélkedő helyszínére elhívni, s közreműködésükkel egy műsort összeállítani. — a járás legidősebb tsz-el- nökét kellett a versenyzőknek a helyszínre hívniuk, s vele egy interjút" készíteniük; — a járási székhely ipari termékeiből kellett kiállítást rendezniük a versenyzőknek, s „tárlatvezetés” keretében bemutatniuk járásuk iparát. A negyedik kollektív feladatot — a hóesésben járhatatlanná vált mellékutak miatt nem. tudták kiadni. Ez magyarázza meg, hogy a pontozással.- már a hatvanhármas számnál meg kellett állni. Ez a negyedik feladat lett volna ugyanis az, amelyikkel soksok pontot szerezhettek volna a csapatok. Az országos mező- gazdasági kiállításokon nyert díjakat kellett volna összeszedni a járás területéről. A kollektív, játékos, s ügyességet és gyorsaságot igénylő feladatok mellett, húsz villámkérdés hangzott még el. • A vetélkedő, amint azt az elért pontszámok is bizonyítják, mindvégig kiegyensúlyozott volt. A feladat, amelyet a paksiak nem tudtak teljesíteni, s amellyel tulajdonképpen a játék a bonyhádiak javára billent, a következő volt: játsszák el a madocsai szöA Hajdú-Bihar megyében indult nagyszerű kezdeményezésre — amelynek pat- rónusa lett az Iskolatelevízió is — imponáló gyorsasággal reagált az ország közvéleménye. A „televíziót az iskoláknak” mozgalom hasznosságáról azt hiszem felesleges beszélni, mint ahogy arról is, mennyit jelent egy világtól, várostól, nagyobb településtől elzárt kis iskolában a tévékészülék. Soha nem látott csodákat hoz szemközeibe, gyárakat, városokat, távoli földrészeket; ' mutat, olyanokat, amilyenek a tankönyvben vannak, s mégsem olyanokat, hiszen sokszor torzít a gyermeki képzelet, nem tudja valóságélményhez kötni a tanultakat. A televízió segít ezen. Pedagógusok mondják: a legtöbb gyerek vizuális típus. Nem véletlen, hogy az oktatásban egyre nagyobb szeregény és a selyöm csárdást. A vetélkedő színhelyén jelenlévő zenekar nem ismerte a madocsaiaknak ezt a táncát. A párhuzamos feladatot a bonyhádi csapat — énekeljenek el egy völgységi sváb és egy bukovinai székely népdalt — kitűnően megoldotta. A vasárnapi vetélkedőből tehát két pont. előnnyel a bonyhádi járás csapata került ki győztesen. A jövő vasárnap kerül sor a megyei vetélkedő ütolsó fordulójára, amikor a dombóvári járás Szekszárd város csapatával versenyez majd. pet kap a szemléltetés. A televízió olyan szemléltető eszköz, amely szinte korlátlan lehetőségekkel rendelkezik, olyan segédanyagokkal, amilyennel egyik iskola sem versenyezhet. Beszélgettem gyerekekkel az első Iskolatelevízió adása után. Lehetetlen leírni azt az élményt, lehetetlen számot adni arról az ismeretanyagról, amelyet a kép útján szereztek a gyerekek negyvenöt perc alatt... Vitathatatlan, hogy a képi élmények jobban, mélyebben rögződnek, élménydú- sabb;— tehát maradandóbb — ismeretet nyújtanak. A „televíziót minden iskolának” mozgalom Tolna megyének „nagyon jól jött”'. Sok még a kültelki iskola, a pusztai iskola, ahol mindeddig nélkülözni' kellett ezt a népszerű és hasznos tanító, segédeszközt. Egyedül a dombóvári járásból jelentették -f- az akció kezdetekor —, hogy egyetlen kéAz MSZMP Tolna megyei Bizottságának szervezésében hétfőn délelőtt Balatonaligán kéthetes tanfolyam kezdődött, a Tolna megye iparában, mezőgazdasági üzemeiben, közlekedési, kereskedelmi vállalatainál és hivatalaiban tevékenykedő pártszervezetek titkárai számára. K. Balog János tanfolyamvezetőtől telefonon kértünk felvilágosítást az első napról. A tanfolyam vezetője elmondotta, hogy a tervezett időpontban kétharmados létszámmal, százötven hallgatóval nyitották meg a továbbképzést. Adódtak zökkenők a hallgatók mintegy harmadának pontos megjelenésével, mivel a zimankós időjárás okozta közlekedési akadályok hátráltatták a megérkezést, sokan úton voltak Balaton- aligára még hétfőn is. A titkári tanfolyamon részt vevő alapszervezeti párttitkáSIKERE szülékre sincs szükségük, minden iskola ellátott. Később aztán kiderült, hogy egy-kettő még náluk is elkel... A mikor számba vették az igényeket, magasra rúgott azoknak az iskoláknak a száma, ahal hiányát érezték a tévékészüléknek. Pontosan 62 ilyen iskolát írtak össze, s talán még a bizakodók sem hitték, hogy rövid idő alatt mindegyikre sor kerül'. Pedig így volt. Egymás után érkeztek a felajánlások, szerkesztőségünkbe, az érdekelt iskolákhoz, egyre gyakrabban invitáltak bennünket televízió-" átadó ünnepségre. Az ünnepségek a legtöbb helyen szerény keretek között zajlottak le: nem iK az önünneplés volt a oél. Azt viszont mindenki, aki részt vett egy-egy ilyen aktuson, érezhette, hogy a gyerekek önfeledt öröme, őszinte köszöneté mindennél többet ért: Es talán ebben keresendő az akció nagy sikere... rok a két hét alatt előadásokat hallanak a legfontosabb bel-, kül- és pártpolitikai kérdésekről, különös figyelemmel a gazdaságpolitikai, a világnézeti fejlődést, a pártmunka színvonalának emelését szolgáló, időszerű tájékoztatásra. Az előadók a megye párt- és állami vezetői, az MSZMP Központi Bizottságának és Politikai Főiskolájának munkatársai közül kerülnek ki. A konzultációkkal összekapcsolt elvi-gyakorlati jellegű tájékoztatókat osztályfoglalkozások követik, melyek közül egyet — az MSZMP helye, szerepe a proletárdiktatúra viszonyai között című témából — a járási első titkárok vezetnek. Hétfőn a megnyitást követően, délután sor került az első előadásra, melyet Gyovai Gyula, a Külügyminisztérium munkatársa tartott a moszkvai tanácskozásról és a nemzetközi helyzetről. Tolna megyében rövid idő alatt 86 tv-készülék jutott el kis tulajdonosaihoz. Ezért nemcsak a megye üzemeinek, vállalatainak, termelőszövetkezeteinek kell köszönetét mondani: sok olyan televízió — számszerűit 37 — került Tolnába, amely messziről, elsősorban Budapestről érkezett. Most ott tartunk, hogy a megye minden iskolájának van tévékészüléke, mindenütt megteremtődött a szemléltetés alapvető feltétele. Sok helyütt kétszeresen is, néhány községben a termelőszövetkezet, a községben működő ktsz, vagy üzem ragaszkodott ahhoz, hogy a helyi iskola kapja a készüléket. Jól jött ott is... Végül talán azzal zárhat- ' nánk az év legsikeresebb akcióját, hogy még nern fújjuk meg a fanfárokat: sok olyan község van még, ahol több iskolában tanítanak, s ott is jói jönne egy készülék. Az ajándékot mindenütt szívesen fogadják... D. KÓNYA JÓZSEF Méry Éva EGY MOZGALOM Szülői munkaközösségi hét Bölcsődés korú gyermekek lélektana A szülői munkaközösségi hét — melyet a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Tolna megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága és pedagógiai bizottsága szervezett — eseménysorozatának első programja tegnap délelőtt Volt Szekszárdon, az MHSZ székházában. Az ötnapos program előadásai a különböző korú gyerekek lélektanával és nevelésével foglalkoznak — előtérbe helyezve a gyermekközösségek dolgozóinak és szülői munkaközösségeinek szerepét, feladatát. A tegnapi előadáson bölcsődei dolgozók, szülői munkaközösségi tagok és bölcsődés korú gyermekek szülei vettek részt. Dr. Sümegi Andrásné megyei védőnő bevezetőjében elmondta, hogy a bölcsődei szülői munkaközösségek célja elsősorban az, hogy az egészségügyi és pedagógiai egységet megvalósítsa, hogy a közös nevelő tevékenységet azonos nézetek hassák át. Feladata, hogy a gyermekek érdekében összehangolja a bölcsőde és a szülői ház gondozó és nevelő tevékenységét. Dr. Papp István, a gyermek-ideggondozó megyei főorvosa a bölcsődés korú gyermekek jellemző lelki tulajdonságairól tartott igen értékes 'előadást, melyből csak néhány gondolatot, s a gyermeknevelésre vonatkozó hasznos tanácsot emelünk ki. A fejlődésben levő csecsemőknél a szülők gyakran esnek abba a hibába, hogy csupán a gyerek testi fejlődésének tulajdonítanak jelentőséget, a lelki változást, szellemi fejlődést figyelmen kívül hagyják. Pedig a gyermek nevelésében a „bizonyos lelki gazdagság kifejlesztése — nemcsak felismerése — bizonyos célok érdekében a legfontosabb feladat.” A gyermekpszichiáter elmondta, hogy a csecsemőnek a külvilág félé vannak ösztönei, s életének első hónapjaiban a külvilágot az édesanyja jelenti. Ha az any'a nem rendelkezik a „jó anya” tulajdonságaival — védelmező, mindig jóindulatú, nem sürgető, nem agresszív, de konzekvens —, akkor a gyerek pozitív irányú reflexei befelé hajlanak, s visszamarad a szellemi fejlődésben. A két-három éves gyermekeknél gyakran kialakul az úgynevezett dackorszak. Ekkor a gyermek rrtár nem kiszolgáltatottja környezetének, mert már önálló helyváltoztatásra képes, akarata van. (önállósága ekkor kezd éledni, s ezt semmiképp nem lehat letörni, akaratát tiszteletben kell tartani. A kétéveseknél a dacreakció élettani sajátosság de ha eltúlzott, kóros, vagy elhúzódó, a gyermeket szakorvoshoz kell vinni. (Természetesen nem a kezelés, hanem a megelőzés ä lényeges, a kiegyensúlyozott, nyugodt környezetben; a természetesség határain ■ belül marad.) Dr. Papp István előadásának befejező részében a bölcsődei környezet helyes kialakításáról és a gondozónők jól megszervezett, lelkiismeretes munkájáról beszélt. — h — Cél és Egyik bölcsődénkben a közelmúltban disentéria-fertőzés fordult elő. Gyermekközösségekbe 1 «— sajnos — könnyen, még a legideálisabb körülmények Között is megeshet az ilyesmi. Elég- egy nem. egészséges gyermek, egyetlen nem éppen lelkiismeretes mama, aki nem tu la {donit fontosságot csemetéje állapotának és már kész is a betegség behur- colásának, terjedésének lehetősége. Kész kivált akkor, ha — mint jelen esetben is — olyanok a gyermekintézmény működtetésének tárgyi feltételei, amilyenek nem mindenben felelnek n\eg a rendtartásnak. Ezt a. bölcsődét kis híján bezárták. Mi történik, ha csakugyan bekövetkezik ez? Semmi különösebb, „csak” az, hogy a szülők egyik-másika, kimarad a munkából. A tárgyi adottságokon, az adott körülményeken ez azonban nem változtatott volna. A Kadarka utcai bölcsődéről van szó, ami egy átalakított épületben működik. Amikog létrejött, anyagi lehetőségeink szűkre' szabottak voltak, ennek megfelelően készült el az épület átalakításának terve. Mindebben még nincs kivetnivaló. Nincs, hiert valós igényeknek feleltünk meg: a bölcsődére szükség volt és szükség van. A zavaró közeszköz játékok „startköve’» rendszerint az ilyen átalakítással nyert gyermekintézmény megnyitása. Ugyanis... amikor már üzemel az intézmény, benne azoknak a szerveknek a képviselői látják el az ellenőrzés feladatát, amely szervek korábban engedélyezték működtetését. És mi történik? Az ellenőrzések alkalmával lényegében mindannak számonkérésére sor kerül, amiről eleve tudtuk, hogy nincs. Az így kialakuló helyzet, enyhén szólva is tragikomikus, mert a vizsgálati ellenőrzési jegyzőkönyvekbe többnyire olyan megállapítások kerülnek, amelyek köztudottak. Például: nincs elég mosdó, WC, nincs ez, nincs az, kicsik a helyiségek stb. Adott esetekben a cél érdekében kell és szabad is engedményeket tenni. Ez, vitathatatlan. De, nem szabadna állandósítani az adott engedményeket, hanem fokozatosan, anyagi lehetőségeink határain belül meg kellene szüntetni ezeket. Ha nem ezt tesszük, nem javulnak a tárgyi adottságok s némely bölcsődénk, vagy óvodánk úgyszólván állandó „szereplője * lehet az ellenőrzés jegyzőkönyveinek ! Népújság 7 1969. december 9,
