Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

Társadalmi igények és iskolapolitikánk Az iskolai nyelvoktatás A nyolc év^ bevezetett új iskolapolitika kontúrozza az oktató-nevelő munka jellegét, megszabja a ránk váró felada­tokat. E feladatok között fon­tos helyet foglal el a hazafi- ságra és internacionalizmusra nevelés. Mi, nyelvtanárok úgy érez­zük, munkánknak nagy szere­pe a van a nevelésnek e két, egymással szojrosan összefüggő. területén, ezért különös gond­dal igyekszünk növelni a taní­tás hatékonyságát. A világ né­peit szorosabb kötelékek fűzik. össze, szinte mozogni sem le­het valamely nyelv ismerete nélkül. A jövő embere számá­ra még fontosabb lesz a nyelv­tudás, annak az eszköznek a birtoklása, mely lehetővé te­szi a rajtunk kívül történő dől- • gok megértését, magunk ma­sokkal való megértetését. A társadalmi igények függ­vényeként megváltoztak, az is- . kólái nyelvtanítás feltételei: anyanyelvi bemondókkal ké­szített hangszalagok, Illusztrált, szituatív grammatikára . epulo tankönyvek, diafilmek állnak rendelkezésünkre. Persze ezek segítségével is nagy erőfeszíté­seket követel a nyelvtanulás, s félrevezetnénk a tanulókat, de önmagunkat is, ha nem tuda­tosítanánk, hogy mindez csak segítség abban az erő- es fi­gyelemösszpontosításban, mely nélkül nem lehet hatékonyan nyelvet tanulni. Az audiovi­zuális szemléltetés arra kész­teti a tanárt, hogy az óra struktúrás felépítésének meg­változtatásával olyan feszült­séget hozzon létre a tanuló­ban mely alkalmas intenzív bevésésére. Feszültség van a tanulóban órán, a tanarban az órára való felkészülés során. A magnetofon lehetove teszi, hogy magunk is készítsünk hangfelvételeket, az egyes ta­nulócsoportok tudásszintűének megfelelően programozzunk. Nagyobb az érdeklődés, ha a gyerek tudja, hogy tanítója munkája is benne van az anyagban, esetleg ő is reszese e munkának. De megéri-e a fáradság, hiszen főleg nyolca­dikosoktól hallani: ,,úgysem veszem hasznát az orosznak . A továbbtanulók nagy több­sége a müveit ember igényé­vel vágna neki az életnek, de nyelvtudás nélkül be lenne re- keszive egy kis nép nyelvte­rületére. Márpedig a szakmai tudás növelése, a külföldre utazás, a tájékozódás szem- pontjából elengedhetetlen kö­vetelmény a környező nepek nyelveinek vagy valamely vi­lágnyelvnek az ismerete. Hasznát veszi a nyelvi órák­nak a „tovább nem tanuló’' is. A nvelvi órákon megjelenik a nép,' melynek nyelvét tanítjuk. Életközeibe kerül egy kultú­ra, melynek ismerete gazda- gaobá teszi az embert. Nem élünk a lehetőséggel, ha foly­tonos fordítgatással szétosz­latjuk az idegen nyelv atmosz­féráját. Itt említenem meg, hogy bár valóban külön mun­kát jelent, véleményem sze­rint mégis jó dolog, hogyegyes szülők angol-, vagy német órákra is járatják gyermekü­ket. Igazán túlterhelés akkor van ha a szülő helytelenül gazdálkodik gyermeke erejé­vé, és idejével: nevezetesen La a nyelvek iránt kevésbé érdeklődő gyermeket kénysze­ríti különórákra, vagy ha Népújság 5 19ő9. december annyi iskolán kívüli elfoglalt­ságot kényszerít gyermekére, hogy megbomlik a tanulás-pi­henés-szórakozás egyénsúlya. A maximális egyriyelvüség veszélyes : is lehet. Szükséges, hogy időnként visszakapcsol­junk az anyanyelv biztonságos légkörébe. Az általános iskolá­ban elég sok'olyan tanuló van, , akinek nehezen megy .a nyelv- tanulás, főleg a beszéddel vias­kodik. A megnemértés követ­kezménye. az elkedvetlenedés, innen pedig egyefies az ut a nyelv, a nép iránti vonza­lom eltorzulásához. Valamely nép érzelem- és gondolatvilá­gának megismeréséhez . nagy segítséget nyújtanak a népda­lok. A szövegek egyszerűsége, a dallam szépsége meghódítja még a nyelv iránt közömbös tanulókat is. A népdal egyesí­ti a nemzetit, hasonlóságával a nemzetközit:' az internacio­nalizmusnak tehát egyik leg­fontosabb eszköze. S még egy fontos eszköz a levelezes. A levelezés a külföldiekkel való érintkezés egyik formája. Érintkezés nélkül, közvetlen élmény, hatás nélkül az in- ternacionalizmüs nem lene valódi. Ez teszi szükségessé a tanulók alkalomszerű levél­váltásának összefogását, irá­nyítását. Iskolánkban Levele­zési Klub nyílt, melynek ez évi programjában a brjanszki testvériskolával való szoros együttműködés kiépítését va­lamint iskolai muzeum létre- hozását vettük be. Kapcsola­tunkat zászlócsere bizonyítja, de hamarosan sor kerül az is­kolák életét dokumentáló fény­kének cseréiére is. Távlatban nagy jelentőséget tulajdonítok e tevékenységi formának, ugyanis megfelelő dokumen- - ciós anyag birtokában me, pmrvobb alkalom nyílik, hogy történelmi és földrajzi vonat­kozásban is párhuzamot, kap­csolatot mutassunk ki a Két nép életében. Számottevő lehet az idegen nyelv tanítása a nemzeti ön­becsülésben is. Elsősorban a fordításra gondolok. Bár a ta­nítás rendszerében harmad­rendű a magyarra való törd - tás, bizonyos esetekben nélkü­lözhetetlen. Nyelvi feladatok magvar megfelelő jenek meg adásával alkalom nyílik sti­lisztikai aprómunka végzésé­re. Ily módon harcolhatunk a r cVvon is elharapódzott ma­gyartalan kifejezések haszná­lata ellen. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a nyelv az ember jussa: ,.az anyanyelv — nemzeti örökség”, a tanult r velv munkával birtokba vett ajándék. Ugv gondolom, a nyelvi ver­senyek nemcsak a lexikai tu­dás demonstrációját szolgál­ják nevelő hatásuk is mara­dandó. A részfeladatok megol­dása lehetővé teszi, hogy ér­zelmi telítettséggel párosuljon a'tartalom. Tanár és tanuló Gazdagodott, ha buszke tud lenni arra, amit neoe élete o munkájának eredményéről mond. Mit kíván a tanártól az igényeknek megfelelő nyelvta­nítás? Sajnos, elég sokszor éreztem, hogy nagyobb nyelv­tudással hatékonyabban tud­nék tanítani. A feladat adott tehát: önművelés, szakmai és módszertani téren egyaránt. Módszertani téren azért, mert a tanítási egység struk­túrájának megváltoztatása, az új technikai eszközök haszná­latának módszere ezernyi prob­lémát vet fel. Nem alkalmazr ható minden órán egyforma hatásfokkal egy esetleg jónak gondolt módszer. A tanulót fel kell készíteni az önműve­lésre, arra, hogy képes legyen felhasználni más környezetben is az iskolai órán szerzett is­mereteket. A tanulócsoportok heterogén összetétele miatt differenciált osztálymunkát kell végeztetni, hogy ne ká­rosodjon a jó képességű, hogy képességei szerint tudósa leg­javát adja a hátrányos hely­zetű, de a gyenge képességű tanuló is lehetőleg megfelel­jen a követelményeknek. Minden bizonnyal könnyebb volna a tanár helyzete, ha már az alsó tagozatban megismer­hetnék a tanulók a legegysze­rűbb nyelvi törvényeket, vagy ha csökkentett létszámú osz­tályokban taníthatnánk. De megvalósítható volna a kabi­netrendszer. Ne a tanár jár­jon más-más osztályba, ha­nem a tanulócsoportok. Az is­kolák szemléltetőeszközökkel való ellátottsága egyre jobb lesz. Ezek egyik óráról a má­sikra való hordozása a szü­retek rövidsége miatt körül­ményes, nem beszélve a ron­gálódás lehetőségeiről. A magnetofon, lemezjátszó, diavetítő, tv használata és kezelése műszaki ismereteket követel a tanártól. Metodiká­juk elsajátítása, a kísérletezés minden gyakorló nevelőt a szaklapok olvasgatására kény­szerít. Igen nehéz lépést tar­tani a növekvő igényekkel, ezért olyan eltérőek a véle­mények az új módszerek al­kalmazását illetően. A szak­mai önképzés is társadalmi igény. Közvetlenül a tanulóif­júság inspirálja a tanítót a nagyobb tudásra: egyrészről a lelkiismeretfurdalás — embe­ri kötelesség kielégíteni azok igényét, akik elé odaállunk ta­nítani —, másrészről az a jó érzés, hogy sok iskolás való­ban nagy tárgyi tudásra tesz szert, gazdagodik erkölcsi vo­natkozásban. Ránk is vonatkozik: „idegen nyelvet tanulni és a nyelvta­nulás ember- és társadalom- formáló erejét felhasználni társadalmi kötelesség.” Betlehemi Antal Paks Szolgáltatás A viiág gazdasági szakembereit sokat foglalkoztatja a szolgálta­tás, s a legfantasztikusabb szolgáltatási formák ala­kulnak ki. Az olasz temp­lomokhoz például autómo­sókat alkalmaznak, hogy amíg az utasok ájtatoskod- nak, megtisztítsák a gép­kocsikat. Nvugat-Németor- szágban éppúgy, mint aho- / gyan megvannak az ügyvé­di irodák a peres ügyek le­bonyolítására, vállalkozók akadtak az építési ügyletek lebonyolítására. Mi is megannyi úton, módon keressük a szolgál­tatási igények kielégítését. Nálunk is létrejött például az építkezések megszerve­zését végző, tehát nem ki­vitelező szerv, s ezenkívül megannyi más vállalkozás. Meglehetősen bővelkedünk ötletekben is. Az ma már nagyon természetes, hogy a máriagyüdi templom, a nagyhírű búcsújáróhely, mellé étkező és italozó le­hetőséget teremtett a ter­melőszövetkezet. Szolgálta­tás az is, hogy az OTP el­intézi a villanyszámlánkat, meg az egyéb fizetniva­lónkat. Korábban megvoltak a kijelölt hivatalos szervei a szolgáltatásnak: az ipari jellegű szolgáltatásokra például a ktsz-ek alakul­tak meg. Az igények azon­ban olyan gyorsan nőttek és nőnek, hogy a szolgálta­tási kötöttségeket fel kel­lett oldani. Sőt, bizonyos tekintetben még anyagiak­kal is ösztönzi az állam azokat, akik vállalnak va­lamilyen szolgáltatást. Pár év óta másodállású ipar- engedélyt vállalhatnak sok szakmában az egyébként vállalatoknál dolgozó szak­emberek. Sok szerv kezd olyan szolgáltatást, ami egyelőre még furcsán hat de ha az Igé­nyekből indulunk ki, na­gyon is üdvös. A dombó­vári fmsz például autószer­vizt létesített, s mivel be­vált a kezdeményezés, már­is megkezdte a nagyobb kapacitású autórészleg ki­alakítását. Engedélyt kér­tek és kaptak szobafestés­re, mázolásra, mérlegjaví­tásra, üvegvágásra, képke­retezésre. Most szervezik a ruhatisztító részleget. Pe­dig az fmsz eredeti és alapprofilja nem ez. Olyan behatóan foglalkoznak a szolgáltatással, hogy példá­ul külföldre, Ausztriába is elmennek a közeljövőben tapasztalatgyűjtésre. Az IBUSZ és az Idegen- forgalmi Iroda mellé új utazási irodák jöttek létre (Coopturist stb.), de köz­ben olyan szervek is kez­denek szervezetten foglal­kozni utazási '".''vekkel, amelyek profiljához eddig ugyancsak nem tudtuk azt hozzáképzelni, mint például a Pécsi Pannónia Szálloda Vállalat. \7 oltaképpen üzleti ér- ” zék kérdése az egész; de nem egyszerűen az. Annyira közüggyé vált a szolgáltatás, hogy sok esetben a gazdaságossági tényezőktől függetlenül is kell vele foglalkozni, mert mindinkább előtérbe kerül a létszükséglet jellege. Ma­napság a legkülönbözőbb fórumokon gyakran szere­pel napirend. Ez év októ­berében pedig az egész té­makört átfogó kormányha­tározat jelent meg ezzel kapcsolatban, mely kiter­jed az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgálta­tásra. A kormány utasítot­ta az illetékes minisztere­ket, hogy hatáskörükben dolgozzanak ki megfelelő részintézkedéseket. Ez most folyik. Nem kevesebbről van szó, minthogy ezt a te­vékenységet ma már nem lehet periférikus kérdés­ként kezelni, nem lehet a spontanításra bízni. BODA FERENC Kellemetlenkedők „Kellemetlenkedők” — ez volt a címe Noel- Noel egyik nagysikerű filmjének, melyben az éle- unk apró-cseprő megkeserítőit igyekezett kifigu­rázni. Az alábbiak adalékul k«vánnak szolgálni arra az esetre, ha netán Szekszárdról is készülne egy hasonló című és szándékú film. nem lenne nagy © Színhely az Otthon Aruház. A vevő: — Kompótos kanalat szeretnék vásá­rolni. Az eladó: — Parancsoljon! A vevő: — Ez nem kompótos, hanem kávéul Az eladó: — Valóban. De csak ilyennel tudok szolgálni. A vevő: (sóhajt) — Kérek negyven darabot. Közületi blokkra. Az eladó: — Sajnos csak nyolc darab (!) van raktáron. Ka negyvenre van szüksége a kedves vevőnek, fáradjon ki a nagykereskedelmi vállalat telepére. A vevő kifárad. Kétszer. Első esetben ugyanis a nagykereskedelmi vállalatnál ebédszünet van. Megtesz a negyven kiskanál beszerzése érdeké­ben nyolc kilométert. Kellemetlen. nincs teteje, ami nyáron még baj, de fűtési idényben kínos. Eladó: — Tetővel a nagykereskedelmi vállalat telepén készséggel szolgálnak! f Nem szolgálnak. Ámbár pótlólag rendeltek ; tetőtlen kályhákhoz tetőt, és a szállítmány Salgó tarjánból meg is érkezett. Csak éppen más mére­tű tetők érkeztek. A kívántnál kisebbek. (Logikus a feltételezés, hogy az ország valamelyik másik áruházába kisebb méretű kályhákhoz viszont na­gyobb tetők. Kellemetlen. @ © Színhely a szekszárdi Patyolat. Az ügyfél megérkezik, a saját zakóját kivál­tandó. A Patyolat dolgozói fonalat válogatnak, ami az eddigi elképzelések szerint nem tartozik a vál­lalat fő profiljához. Az ügyfél pontosan harminckét percig vár, aztán némi panaszos árnyalattal a hangjában, ér­deklődni kezd. Válasz: — Kérem, Önnek tagadhatatlanul iga­za van. Azonban ezt is meg kell csinálni valaki­nek. Egy kis várakozás... Kellemetlen. Színhely az előbbi. A vevő kályhát venne. Van. £pp a kívánt méretű, minőségű és árú. A kályhának azonban (E. E. tűzoltó hadnagy és paszlalalaiból feljegyezte: mások ta­(Ordas)

Next

/
Thumbnails
Contents