Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
Társadalmi igények és iskolapolitikánk Korszerűbb oktatással a tanulók megterhelésének r csökkentéséért C ofc ezó esik. manapság —° sajnos joggal — a tanulók túlterheléséről. Az oktató» reform nem csökkentette kellően a tanulók megterhelésének mértékét. A reformtananyag önmagában nem is tehet sokat ezen a téren. Nyilvánvaló, hogy a tudományos ismeretek, különösen a természettudományos tárgyaknál, rohamosan bővülnek, ami a tanulók számára a megtanulandó anyag mennyiségének állandó növekedését jelenti, még akkor is, ha ez nem mindig nyilvánul meg a tankönyvek oldalszámának emelkedésében. Mindez tendenciaszerűen érvényesül, bármilyen egészséges szelekció esetén is. Véleményem szerint nem is a tananyag kisebb vagy nagyobb mérvű minőségi vagy, meny- nyiségi bővülése vezet elsősorban a tanulók túlzott megterheléséhez, sokkal inkább az oktatás módszereinek nem megfelelő intenzitású fejlődése. A korszerű anyag korszerű módszereket igényel. Nagy kár, hogy még napjainkban is ez inkább csak elv, mint élő gyakoriak Nem tagadjuk, hogy sokat léptünk előre, de az sem Vitatható, hogy nem a szükségleteknek megfelelő mértékben. Ennek sok oka van, itt csak a legfontosabbakat említem. Még az iskolák zömében nem biztosítottak a hatékonyabb oktató-nevelő munka tárgyi feltételei. Kevés iskolánk rendelkezik korszerű épülettel, berendezésekkel, előadótermekkel, jól felszerelt szertárakkal, modern audió- vizuális és egyéb szemléltetőeszközökkel. Még az olyan iskolákban is, ahol ezek az eszközök jobbára megtalálhatók, számlik annyira minimális, hogy átütő hatásukkal lehetetlen számolni. Sok kívánnivalót hagy maga után a megfelelő személyi feltételek biztosítása is. Nem főképpen a pedagógusok felkészültségbeli hiányosságai a számottevőek, bár elsősorban módszertani vonatkozásban ezzel is találkozunk (nem szólva itt a még főleg általános iskolákban visszahúzó erőként jelentkező szaktanárhiányról!), hanem sokkal inkább olyan objektív körülmények, mint a pedagógusok túlterhelése, vagy az anyagi és erkölcsi megbecsülésük területén mutatkozó problémák. \ természettudományos " tantárgyak különösen megkívánják — a korszerű tananyag, de modem életünk szükségszerű követelménye is ez —> hogy a tanulók bizonyos ismeretekhez, életkori sajátosságaiknak megfelelő módon, önálló megfigyelő, kísérletező, illetve „kutató” munka eredményeként jussanak el. Erre iskoláink zömében még nem sok lehetőségük van. Ezt a követelményt az, előadótermek, a kellőd felszerelés hiánya, a magas létszámú tanulócsoportok alig teszik lehetővé. Ugyancsak ilyen okok miatt nehezen tudunk előre látni a tanulók egyéni képességeinek nagyobb mérvű kibontakoztatása terén is. A tanulók túlterhelését (amelynek kialakulását természetesen az említetteken kívül még számos összetevő eredményezi, ezekre én nem kívánok kitérni) nagymértékben csökkentené olyan oktatási módszerek szélesebb körű elterjesztése, amelyek segítségével az átlagos képességű tapvlók magukon a tanítási órákon megbízhatóan elsajátíthatnák a tananyagot. Megyénk iskoláiban is történnek eredményes kísérletek a legmodernebb módszerek alkalmazására. így például az úgynevezett csoportos oktatási formában történő ismeretszerzés biztosítására, többen alkalmaznak feladatlapokat valamennyi didaktikai feladat megvalósításában. A jelenlegi adottságokhoz mérten ezekkel nagyban csökkentik tanítványaik túlterhelését. (Más kérdés, hogy önmaguk megterhelésének mértéke hatványozottan megnövekszik.) Mindezen módszerek alkalmazásával jelen sorok írója is mesz- saemenően éL Vannak’ megyénkben pedagógusok, akik az ismeretek programozott formában történő elsajátításával próbálkoznak. Magam is negyedik éve tanítok egyes anyagrészeket (a gimnáziumi, biológia tantárgy keretében) programozott formában. Végigjártam a programozás „rögös útjait”, a programok elkészítésétől egészen alkalmazásuk fázisáig. Éppen ezért a programozásról, tapasztalataim alapján a következőkben kissé részletesebben kívánok szólni A programozott oktatás ** ma a legkorszerűbb oktatási formák egyike. Nem célom ismertetni a módszer minden jellemzőjét, csak a legfontosabbakat szeretném leírni. A programozott oktatás lényege az, hogy a tanulók az ismereteket úgynevezett programok segítségével a lehető legteljesebb önállósággal sajátítják eL A program utasítások formájában tartalmazza mindazt, amit a tanulónak az órán el kell végeznie, a megtanulandó ismeretekkel együtt. A programozott órákon a tanulók a program segítségével, a program információinak, utasításainak megfelelően, bizonyos tevékenységi formák (megfigyelés, kísérletezés, szakirodalmi feldolgozás, stb.) elvégzésével, legnagyobbrészt viszonylag önállóan jutnak újabb és újabb ismeretekhez. Élvezhetik a „felfedezés” örömét, aktivitásuk maximálisan kibontakozhat, ami az ismeretek mélyebb bevésőt eredményezi. Tapasztalataim szerint még a leggyengébb tanulók is olyan sikerélményhez jutnak, aminek eredményeként hamarosan ők is könnyen fel tudnak zárkózni a jobbak közé. Természetesen a programozott oktatási forma oem változtat azon az alapvető tényen, hogy az oktatási folyamat a tanár és tanuló közösen végzett munkája. A programozott rendszerű oktatásnál a tanár minőségileg új szerephez jut. Ez a módszer sem teszi feleslegessé a tanárt (mint ahogy az elhamarkodott ítéletek ezt tartják). hiszen továbbra is ráhárul az ismeretszerzés zavartalanságának megteremtése; a vizsgálati, kísérleti és szamléltetőanyag biztosítása, az órán az önálló munka lehetőségeinek kialakítása, valamint egyes tanulók segítése. az ellenőrzés és így tovább. Jelenleg, amikor alig vannak központilag készített programok, jobbára a módszert alkalmazó tanárt terheli a programok elkészítésének munkája is. Ez egyik komoly akadálya a módszer széles körű elterjedésének. Maguknak a programoknak az elkészítése sem könnyű, magas szintű szaktárgyi, pedagóiai, módi szertani és pszichológiai ismereteket igényel, a programok kellő számban való sokszorítása pedig napjainkban gyakorlatilag, technikailag szinte teljesen mego’ d hatatlan. Ezért nem vállalhatják a programok elkészítéséi — főképpen a mostani megterhelésük mellett nem — gyakorló tanárok, de nem is lenne célravezető rájuk bízni Ez nem jelenti azt. hogy gyakorló pedagógusokat ne hízhatnánk meg egy-egy témakör programozásával, ellenkezőleg: olyan programozó munkaközösségek létrehozása lenne célravezető, amelyekben azok a tanárok, akik már kellő tapasztalattal rendelkeznek e téren, megfelelő anyagi és erkölcsi támogatással. kísérletezési lehetőséggel dolgozhatnának. (Más hasonló módszertani munkaközösségek létrehozása is eredményes lehetne!) Mindezzel bázist teremthetnénk köz pontiiag elfogadható programok kidolgozásához, amelyeknek alkalmazását akár országosan meg lehetne követelni A programozott oktatási forma külföldön széles körben elterjedt. Hazai adaptációja — az említett okok miatt — egyelőre még szórványos. Pedig vannak tárgyak, amelyeknek anyaga kifejezetten alkalmas programozásra (matematika, fizika,- nyelvtan, stb.), de szinte mi» den egyes tantárgy anyagában (elsősorban a természet tudományos tantárgyakra gon • dolok) vannak anyagrészek, amelyeket programozott formában a jelenleginél eredményesebben taníthatnánk Ennek lehetőségével alig élünk, pedig saját tapasztalataim is megerősítenek abban. hogy a programozással lényegesen jobb eredmények érhetők el mint a hagyományosabb módszerekkel szűkre szabott here* tek nem engedik meg, hogy részletesebben szóljak a ( programozás előnyeiről és a gyakran elhangzó, de köny- nyen eloszlatható aggodalmakról. Az eddigi külföldi és hazai tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a programozásnak van létjogosultsága oktatásunkban, ez is egyik eszközünk lehet oktató-nevelő munkánk eredményesebbé tételében. Én úgy ' látom, hogy napjainkban sok vonatkozásban egyik legeredményesebb eszközünk lehetne. Ez nem kázáróla gossá got jelent e módszer javára, hanem az egyéb, mind korszerűbbé váló módszerek mellett kellene számára a megillető helyet biztosítani. Meggyőződésem, hogy ennek a módszernek a szélesebb körű elterjesztése is hatékonyan hozzájárulna ahhoz, hogy tanulóifjúságunk tudása alkalmazására. funkcionálására alkalmasabbá váljék, és nem utolsó sorban túlterhelésűit csökkentésének is egyik módja lehetne. ENDRÉD! LAJOS Dunaföldvár gimnáziumi igazgatóhelyettes E Népújság 19C9. december 2» Képek a tolnai PamuttextHmBveMfil f A feldolgozás előtti fonal szálkeir.ényítését, szaknyelven irezését, Schalter szaktárs végzi. Célja a szál karakterének biztosítása. A szövődében sokszínű fanaíbáS készülnek as Ízléses at ázat ú törlők, szalvétáik, abrosazk éa ágynemű anyagok. Részbon a belkereskedelem hozza forgatómba, a Hun garotex-on ,r -tül termeivényeik a nyugati államok keresett cikké.ő váltak. mfé Xüb lste. A tamuitextilinűvek tolnai gyáregységében a szövőgépeket lyukkártyás automaták vezérlik. E szövésmiuta- lyukkáriyák készítését Székely József végzi.
