Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

Összefogássaí o Megkezdőd fi 11 Népfront os tan folyama A Hazafias Népfront Tolna megyei Elnökségének határol- zata ■ értelmében idén is meg­tartják a népfrontszervek, ak­tivistáinak háromnapos tanfo­lyamát. A tmifpjLyam- tegnap reggel' kezdődött -a’ Haziü'ias Népfront^ imégyéi’íS^kKaza'ban. Tóina megye .községéiből ' szin­te,,’.' mindent megbízott eljött, hiaz a- •nepipoiij.ak.avisutk ; töiib év' - végén- ’ tapasztaíták' már, hogy a hagyományos tovább­képzés sok újat., a gyakorlat­ban hasznosítható, módszereket ad. Erről szólt .megnyitó be­szédében Hunyadj. Károly or­szággyűlési képviselő, a. Haza­fias Népfront megyei elnöke is. Emlékeztette Hunyadi Ká­roly hallgatóit, hogy az idén a népfrentkongressziis ajánlá­saiból eredő feladatokat Tolná megye községeiben sikeresen oldották meg. . Ä tanfolyam első napján C'sa jbck Kálmán megyei titkár tartott előadást „A helyi nép- lrontezervek gyakorlati tevé­kenysége” címmel. Csaj bók Kálmán néhány fontos poli­tikái " kérdéssel' kapcsolatban . részletesebben • szólott. így kü- . lönösen. . hangsúlyozta: „Szö7 vetkezünk , minden . olyan' emberrel, aki részt kíván-Ven. ni ’ á maga módján, a' maga területén a szocializmus építé. seben. Mozgalmunk a nép mozgalma, a„ becsületes, a né­pért tenni akaró emberek szé­les körű mozgalma. Azt akarjuk elérni, hogy a falvakban minden olyan ember részt vállaljon a helyi politika megvalósí­tásából, aki szereti falu­ját, hazáját, aki híve a szocializmus építésének. A kereskedelmi ellátás ja­vítására egyre többen szövet­keznek olyan szervek is, ame­lyek profilja nem kereskedel­mi jellegű. Nem is közvetlen vállalati érdekből teszik ezt, dolgozóink munkáját kíván­ják vele megkönnyíteni. Dombóváron egyre többen mondogatták, hogy az otthoni munka megkönnyítése érde­kében jó lenne a munkahely közelében egy üzlet, mert sok idő megy el a bevásárlással. Végül összefogtak az itt lé­vő üzemek az ímsz-szel, s kö­zös erőből boltot létesítettek az Engels utcában. A szük­séges anyagot, szakmunkát teljes egészében a Fatelítő Vállalat, a 2-es számú tégla­gyár, a Magtermeltető és El­látó Vállalat, a Gabonafelvá- sárló és Feldolgozó Vállalat, a Cementüzem és a községi ta­nács biztosította, az frtisz pe­dig berendezte, üzemelteti a boltot, mely mintegy 70 000 forintba került, s már meg is nyílt. Nagyon tetszik a kör­nyéken dolgozóknak, hogy reggel egy cédulán beadják megrendelésüket, s mire mű­szak után hazamennek, ké­szen várja őket a kimért, be­csomagolt áru. A bolt nép­szerűségére jellemző, hogy az első hónapban jóval 100 000 forint fölött volt a forgalom. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség főtitkára közel egy év­vel ezelőtt felhívást intézett a klubokhoz, hogy újításokkal, új típusú technikai- és se­gédeszközökkel segítség a ki­képzés magasabb színvonalra emelését. A felhívás nyomán különböző klubok és szemé­lyek által készített, több mint hetven műszaki berendezésből rendezett kiállítást az MHSZ országos központja. Külön bí­ráló bizottság értékelte a be­küldött berendezéseket, két fő csoportosításban: mint újí­tásokat, és mint a kiképzést, oktatást segítő berendezésé­ket. A sok új, érdekes műszaki megoldás között nagy sikert aratott a szekszárdi rádiós­klub — Kláb János és Gáb­Külön szólt azokról a lel­kes aktívákról akik a falu politikai életében, mint a Népfront aktivistái külö­nösen figyelemre méltó eredménnyel végezték munkájukat. riel József által készített — rádióiránymérő , (rókavadász automatája. A digitális elven működő készüléket időkap­csolóval egybekapcsolva épí­tették meg. Az időkapcsoló nagy pontossággal- • biztosítja, hogy öt adókészülék —ez a rókavadász versenyeken nem­zetközi követelmény — műkö­dése esetén egyperces adási idő' után az automata négy perc múlva kapcsol, be ismét, miközben mindegyik- -automa­ta egyperces időeltolódással dolgozik. Működés közben az automaták, az 1VTO—1, MO—2, MO—3, MÖ—4, MÖ—5 távíró­jeleket adják, vagyis a róka­adók nemzetközi jelzését. A vezérlő automata alkal­mas még több távírójelzésből álló irányadó vezérlésére, az Sok' a tennivaló megyénk fal­vaiban. De rendelkezünk olyan erővel, tehetséges társadalmi munkásokkal, akik mozgósít­ják az embereket a hétköz­napok feladatainak megoldá­sához.” Ezután a Népfront előre beprogramozott szüneti idővel. A szekszárdi rádióamatőrök munkáját dicséri az is, hogy ilyen készüléket a világon elsőnek építettek meg, és állí­tottak használatba. Az 1969- ben Magyarországon megren­dezett rádió-iránymérő verse­nyen a külföldi szakemberek előtt is nagy sikert és elisme­rést aratott. A készülék értékét növeli, hogy különböző segédeszközök alkalmazásával — bélyegző­óra, fotoautomata — megva­lósítható a kezelő nélküli ró- kaadó-telepítés, amely a ver­senyek során minden szubjek­tív elemet kiküszöböl. A szekszárdi rádiósklub te­hát rendkívül sikeres, nemzet­közi elismerést is arató évet zár ez év végén. más társadalompolitikai teen­dőiről'' szólott. Délután a köz­ségi bizottságok elnökei, tit­kárai megvitatták a helyi munkával kapcsolatos tapasz­talatokat, A tanfolyam további részé­ben több előadás hangzik majd el aktuális kérdésekről. Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára aktuális kül-, és belpolitikai kérdésekről tart tájékoztatót. Békés Ferenc, az Országos Bé- kétanács tagja a hetedik bé- kekpngresszus állásfoglalásai­ból'adódó feladatokról tart előadást. Ba'ogh István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa a felszabadulási ünnepségek eddigi tapasztala­tairól, az ezzel kapcsolatos te­endőkről, lehetőségekről tart előadást. Ezt egészíti ki Czank Józsefnek, az MSZBT megyei titkárának az előadása is. A népfrontvezetők ezenkívül csoportos beszélgetések során cserélik ki véleményüket. / A Hazafias Népfront tanfo­lyamán részt vevő aktivisták elhelyezése, ellátása a zord tél ellenére Is kifogástalan.- Pj ­A dunaújvárosi képzőművészeti pályázat eredménye A dunaújvárosi tanács nyil­vánosságra hozta a városala­pítás 20. és hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulójára kiírt kettős jubileumi képző- művészeti pályázat eredmé­nyét. Tizenegy művész 159 al­kotást nyújtott be. A festésze­ti első díjat — nyolcezer fo­rintot — Ravasz Erzsébet, a hat-hatezer forintos második díjat Páiíalvi János és ifj. Koffán Károly kapta. A szob­rászati első díjat rietn adták ki, a második díjat — nyolc­ezer-nyolcezer forint összeg­ben E. Tóth Ila és Miró Esz­ter nyerte el. (Valamennyien dunaújvárosi művészek.) A szekszárdi rádiósklub sikere egy fiú akart valamit egy lánytól — pedig már tizenöt éves korom előtt is akart — valamennyire megadta a mód­ját. Itt a második este már azt mondta egy szakácstanuló: — Cica! Ne játszid meg ma­gad! Egészen a villamosmegálló­ig futottam előle. Később már nem futottam. Mindég}' a neve, de persze fiú volt az illető és már felszaba­dult szakács. Máig a 'tegkoxio., lyabb férfi, akivel idáig talál­koztam. Múzeumokba vitt, ki-, állításokra, és ő beszélt rá' ar­ra, hogy tanuljak tovább. Mert, hogy majdnem kitűnő volt az általános iskolai bizo­nyítványom, és talán azért is, mert elmeséltem az igazgató nénj egykori terveit. Felszolgálóvizsgát tettem, az­tán elvégeztem a féléves ká­véfőzői tanfolyamot. így lettem presszósnő. Jó állás. Legalábbis ezt be­szélik. A mosogatásnál valóban jobb. AU az ember a gép mö­gött, jólöltözött is kell, hogy legyen, meg kedves. A tiszta kötényt, fejtkötőt a főnök kí­vánja elsősorban, aki a rak­tárban legszívesebben a ruhát is levenné az emberről. :V ked­ves mosolyt a vendégek, .akik vagy sietnek, vagy udvarolnak, vagy, esetlég mind a kettőt.'Az a híres .-kemény-blotkk”, ame­lyért közfelfogás szerint kü­lönb kávé dukál, elegáns presszókban hízonyái'a van, de a százak kiszolgálására rendelt gyorsbüfékben . aligha. Itt' az van, hogy élőbb zsibbad, az­tán sajog, később pedig már mindenhol fáj a láb és a csuk­ló; amíg az a nyolc óra lepe­reg ég megfől nyolc-kilencszáz- dupla. Az udvarlás! ßn Igazán nem vagyok álszent és bálámkor szívesen elismerem,- hogy. jól­esik a szép szó,, a figyelmes­ség „és az, ha valaki érezteti, hogy: jól ,éfzd .magát a társa­ságomban. Csókolózni .se rossz, sőt egyetlen rítei lány. sem gondolja, azt, mintha ez lemre a dolgok , vége. De miért hiszi a férfiak többsége, az első, hi­vatalból. kijáró mosoly után, hogy azonnal bárhová elviheti az' embert? Az én esetem ta­lán túlságosan különleges volt., de sokszor úgy képzelem, hogy egyáltalán nem az. Későn végeztünk -az egyik este. Ein ■ akkor . már nem a nagynénémnél. laktam, hanem messze kinn Óbudán, szinte a budakalászi határban egy ara­nyos, öreg nyugdíjas házaspár­nál. Felvett egy teherautó, a két vezető sejthette, hogy nem jókedvemben várakozók a buszállomásnál. Ketten voltak, az egyik majdnem ötvenéves, mint később kiderült, négy- családos apa. A másik fiata­labb. Ostoba voltam, hogy ve­lük mentem, de ezt talán sen­ki nem hiszi nekem. Eleinte kedvesek voltak, aztán olyan váratlanul tértek egy dűlőútra, hogy mire magamhoz tértem, már követelték rajtam — így mondták — „a viteldíjat”. Nem kötelező elhinni, hogy vé­gül mégis csak megmeneked- tem tőlük, de így történt. Té­pett ruhában és csúnyán meg­verve.. A sorompó melletti há­zak . egyikében egy rendőr törzsőrmester lakott, az lett figyelmes a sikoltozásomra. Idegösszeroppanással vittek kórházba. Az a fiú, a szakács, ottha­gyott. Férfj volt, miért hitt volna nekem? Ezután a szüleim rájöttek, hogy távol levő lányt is lehet félteni. Hazahoztak. Most naponta, kétnaponta járok a falumból ide, Q mai munkahelyemre. Nagy válla­lat, tele kedves, intelligens, jól képzett, emberekkel.. Épp olya­nok, mint a töbhi, esetleg csak hízelgőbb, anyagilag hízelgő ajánlatokkal. Fogadjam el? Úgy is ez lenne a vége, és az a sok eserfes, aki most mind rajtam köszörüli otthon a nyelvét, legalább megtalálná a magja igazát, így' aztán előbb-utóbb férjhez megyek. Legvalószínűbb, hogy a főgé­pész helyetteséhez. Legyen vé­ge ennek a sok szóbeszédnek! Otthon maradok, és tudja, ná­lunk egy tyúkot ültető, kacsát, disznót nevelő főgépészné még akkor is rang, ha kies,alja az ura szemét. Senki nem mond­hatja rá, hogy: — Csak presszósnő!’’ A nagyközséget, ahol a fentieket feljegyeztük, a de­mográfusok és településtervezők „falusias jellegű te­lepülés” névvel illetik. A meghatározás nemcsak tele- püléstföldrajzi. Több is van mögötte. Egy látókör tűk röződése, melyet ma már csak a közfelfogást jdézv, nevezhetünk falusiasnak. Egészen más jelző lenne helyes. Az, hogy: — embertelen. ORDAS IVÁN magasabb áron A szekszárdi olajkályha-tulajdo-* nosok közül vasárnap reggel tök* ben panaszolták az olajellátód szombati fonákságait. A kará­csonyi ünnepek harmadnapján, zárva találták a Széchenyi utcai, benzinkutat és a másiknál is aka­dályok tolultak elébük. Nem » hóakadályokba botlottak, hanem másba. A teljes olajhiányba» szenvedő, nagyon elszánt embe­rek — ki gyalog, ki gépkocsival — kimentek az északi részen, ak újvárosi temető melleit nagy költséggel épült, modern benzin® kúthoz. Mindannyian csalódtak«, báar jó néhányan teli kannával jöt­tek vissza. Ugyanis, nem kis meglepetéssel, bosszankodva érte­sültek arról, hogy van ugyan olaj, de drágább. A literenként egy forint 50 filléres fűtőolaj ki­fogyott, ellenbe^ két forint 2D filléres literenkénti egységáron gázolajat vehetnek. Eszi, nem eszi, nem kap mást.. Akik nem akartak fagyoskodni, mit tehet® tek, vásároltak a drágábból« Ebben az ügyben — meglepő —• nem a szekszárdi, hanem a tolna" rnözsi kirendeltség az illetékes* (Az Aí OK szekszárdi kirendelt­ségének vezetője hozzájuk irányí­tott.. mert a megyeszékhely fűtő® olaj-tartályainak feltöltése nem az ő feladatuk, hanem a tolna.- mözsi kirendeltségé, mivel őfe rendelkeznek tankkocsi kai.) Juhász József elvtársat, az ÁFÖR tolna-mözsi kirendeltségé­nek vezetőjét kerestük meg kér­déseinkkel, hogy választ kapjunk és adjunk, mi történt Szekszár-* dón az olajellátással« — Mi az oka, hogy szombaton Szekszárdion nem Volt háztartási fűtőolaj a kutaknál? — érdek® löd tünk. — Közismert tény, hogy huza­mos időn át problémák adódtak a vasúti olajszállítással. Nekünk Kölesd—Sárbogárd között rekedt 320 tonna olajunk. Pécsről kellett hozatni, az ünnep másnapján AáO tonnányi megérkezett, s ezt áru® sítottuk. — válaszolja. — Nono.o. Mit árusítottak éri milyen áron? Az olcsóbb fűtő­olaj helyett a drágább gázolajai kellett megvenni azoknak, akik nem tudtak várni. Olcsóbban nincs, drágábban van? — Tulajdonképpen az történt* hogy az -a bizonyos pécsi szállít­mány nem tartalmazott fűtőola­jat. Már úton voltak a kocsik» aráikor értesített bennünket a vállalat, hogy a háromból kettő gázolajat hoz Szekszárdra. fin azonnal telefonáltam és rekla­máltam náluk, mondván, fűtő­olaj kell Szekszárdim, Erre a zfc az utasítást kaptam, hogy at> szekszárdi benzinkútnál ne a gáz­olajtartályba, hanem a fűtőolaj- tartályba rakassam le* a szállít­mányt. Sajnos, mire odaértem^ már megtörtént a rakodás. Ak­kor mi már nem tudtunk sem* mit tenni, a gázolajas tartályból, így már a 2,20-as áron kellett kimérni. — válaszolja. A lakosság megnyugtatásához el­mondja még Juhász József ki­rendeltség-vezető, hogy vasárnap megkezdték mind a két szekszár­di kút feltöltését, és ha nem romlik az Időjárás, ezentúl folya­matosan biztosítani tudják Szek­szárdi város lakosságának tüzelő­olajjal történő ellátását. Szerin­te nem volt „számítás” az ün­nep harmadnapján történt drá­gább olajárusításban. Bárkit terhel az ÁFOR-ná! a felelősség, változatlanul kifogá- solaii lehet és kell az olcsó tüze­lőolaj szombati eltűnését. Ilyes­minek nem szabadna előfordulni egy megyeszékhelyen, különösen, nem ünnep idején. A joggal el­várható, jövőbeni körültekintő in® tézkedés mellett talán az is in­dokolt lenne, hogy Szekszárd vá­ros lakossága olajfűtési igénye­inek kielégítését ne másutt, ha­nem a szekszárdi kirendeltségen intézzék... Népújság 3 1969. december 29,

Next

/
Thumbnails
Contents