Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-29 / 300. szám
Yiehiv Szekszárd Könyvtár m 'A rln Vi. GYEI *r ■VIIAG PROLETÁRJAI EGTESÜLfETEKl PUISAG j AM AGY HR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £g A MEGYEI TAKÁCS LÁPJA |j XIX. évfolyam 300. szám. ÄRA; 90 FILLER Hétfő, IS69. december 29. Pé János Kijevben Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere szombaton, a déli órákban befejezte tbiliszi látogatását. Ezt megelőzően a magyar külügyminiszter és kísérete még megtekintette a tbiliszi szépművéMint ismeretes, a munkaügyi miniszter rendelete értelmében módosítani kell az 1969—70-re kötött kollektív szerződéseket, s a módosításokat legkésőbb 1970. március 31-ig ki kel! hirdetni. A módosításokhoz a Munkaügyi Minisztérium és a Szákszervezetek Országqs Tanácsa irán'yelveket bocsátott ki. Ezek' szerint a 'változtatásokat a részesedési alap felhasználásáról szóló rendelet végrehajtása, ezenkívül a kollektív Szerződések alkalmazásakoría- pasztalt hibák megszüntetése teszi szükségessé. Az irányelvek kimondják, hogy a vállalatoknál az éves termelési feladatokkal együtt a részesedési alap, a személyi jövedelmek várható alakulását is meg kell tervezni. A kollektív szerződésben azt is meg kell határozni, hogy miképpen módosítják a közvetlen anyagi szeti múzeumot, majd elbúcsúzott a vendégszerető grúz fővárostól. Kétórás kellemes repülés után a magyar külügyminiszter és a kíséretében lévő személyek megérkeztek szovjetösztönzésre prémium, jutalom, év végi részesedés, a meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatásokra (lakásépítő akció, tanulmányi ösztöndíj, segély, stb.) és nem pénzbeni részesedésre (kedvezményes üzemi étkeztetés, szociális, kulturális, sportcélok) fordított összegeket abban az esetben, ha a részesedési alap eltér a tervezettől, Ha a részesedési alap a tervezettnél nagyobb lesz, akkor elsősorban a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló részt, helyes növelni. A dolgozók részére általában biztosítani kell az eddigi szociális, kulturális juttatásokat, sőt ha a vállalat eredményei ezt lehetővé teszik, indokolt esetben azokat növelni is lehet. A közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló összegeket bizonyos feltételekkel fel lehet osztani a vállalatok nagyobb egyunióbeli útjuk újabb állomására: Kijevbe. Az ukrán főváros repülőterén Péter Jánost Dmitrij Be- lokolosz, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere üdvözölte. A fogadségel között, ilyenkor is helyes azonban, hogy központi keretet is képezzenek az esetleges, indokolatlan aránytalanságok feloldására, egyes fontos feladatok teljesítésének anyagi ösztönzésére. Kisebb vállalatoknál célszerűbb, ha a közvetlen anyagi ösztönzésre szolgáló keretet nem osztják fel gyáregységekre, hanem azt központilag kezelik. Az irányelvek további része tisztázza, hogy nyereségprémiumot elsőforb ?.n olyanok szá • márg helyes kitűzni, akiknek a munkája a vállalat eredményeit jelentősen befolyásolhatja. Ilyen esetekben a nyereség- prémium mértékét és feltételeit a magasabb vezető állá- súakéhoz hasonlóan helyes megállapítani. Olyankor is célravezető a nyereségprémium kitűzése, amikor egy-egy részfeladat teljesítése az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja a vállalati eredményeket. Nyereség- jutalmat abban az esetben helyes alkalmazni, ha a feladatot nem lehet előre meghatározni. Az év végi részesedés szabályozásakor az egész vállalatra azonos rendszert helyes megállapítani, s meghatározni, hogy a munkaviszonyban töltött évek milyen mértékben növelik az egyes dolgozók év végi részesedését. Helyes, ha az egészségre ártalmas munkakörben, nehéz fizikai mupkgn, vagy az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között dolgozóknál fokozottan figyelembe veszik a munka- viszonyban töltött időt. Az irányelvek felhívják a vállalatokat, hogy a kollektív szerződések a részesedési alap szétosztásakor részesítsék előnyben a munkahelyükhöz hű dolgozókat. a munkahelyüket gyakran változtatókkal szemben. Ily módon jutalmazzák a hosszabb munkaviszonyt, s éljenek a kizárás lehetőségével is. Az irányelvek egy másik része hangsúlyozza, hogy a megszakítás nélkül 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, illetve szülési szabadság időtartamát az év végi részesedés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó ez alatt az idő alatt is munkát végzett volna. Az irányelvek a továbbiakban a kollektív szerződések alkalmazásakor tapasztalt hibákra, illetve azok megszün(Folytatás a 2, oldalon,) tatáson ott volt Kocsis Vilmos kijevi magyar íőkonzul. Az ukrán házigazdák gazdag programot készítettek magyar vendégük számára. Ennek keretében Péter János külügyminiszter délelőtt látogatást tett Eimitrij Belokolosz ukrán külügyminiszternél. Ezután Péter János Dmitrij Belokolosz társaságában megtekintette az ukrán főváros történelmi nevezetességeit. A városnéző séta keretében Péter János és a kíséretében lévő személyek felkeresték azt a templomot, ahol Könyves Kálmán és II. Béla magyar király feleségének sírja található. Ezt követően Péter János magyar külügyminiszter megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, tisztelgett azoknak a hősöknek emléke előtt, akik életüket áldozták hazájuk és az emberiség szabadságáért. Munhúhnn a jegtorok A jugoszláv Duna-szakaszra átirányított magyar jégtörő hajók vasárnap megkezdték a munkát. Apatin közelében ugyanis tíz kilométer hosszú. 5—12 centiméter vastag jégmező alakult ki. A jégpáncélban nem keletkeztek nagyobb torlaszok, s így a magyar hajók gyorsan, még vasárnap feldarabolták és továbbúsztatták a jeget. A Duna medre a magyar—jugoszláv határ környékén zátonyosabb, kanyar- gósabb, mint más szakaszokon, a néhány nappal ezelőtt keletkezett, erős zajlás pedig vasárnapra ért ehhez a zóto- nyos szakaszhoz, amelyben megakadt a jég, s mintegy 20 kilométer hosszú álló jégmező alakult ki. A jégpáncélból több mint 20 kilométer hosszú jégmező nyúlik ki a magyar oldalra. Ezért a magyar szakasz télj támaszpontján állomásozó jégtörő hajók vasárnap nekivágtak a hosszú jégmezőnek, s egyelőre keskeny folyosót nyitnak yajta. Ezzel a folyosónyitással a közös határig törnek előre, s ott, egyesülve a jugoszláv szakaszon dolgozó magyar hajókkal, i összpontosított támadást indítanak a jégmező ellen. (MTI) Az utak nehezen járhatók... Az elmúlt másfél hét alatt, minden reggel szorongva vártuk a rádió reggeli hó-hadijelentéseit. Az ember másfél héten át harcban volt az elemekkel. A szokatlanul erős havazás, a viharos erejű szél szinte megbénította a megyét, néhány községet több napra eizárt a hóvihar a külvilágtól... S amíg szorongva vártuk a reggeli jelentéseket, amíg sorba álltunk a tejért, a péksüteményért, emberek százai fáradoztak, hogy mielőbb járhatók legyenek az ytak. Róluk kevés szó esett a hó-hadijelentésekben. Csak arról szóltak a híradások, hogy ez, meg ez az út járhatatlan. S közben a gépek, s emberek dolgoztak: itt, meg amott az autóbusz az árokba csúszott; a vonatot pályamunkások szabadították Mi több üzem munkásai nem tudtak hazamenni, szállodában laktak. Hggy kik voltak ezek az emberek, csak nehezen lehel ma már megkeresni. A bérjegyzékek, a jelenléti ívek a megmondhatói, hogy a Közúti Igazgatóság hány embere dolgozott több mint húszórás műszakot, hogy a szekszárdi pékek közül kik kényszerültek négy-öt napig távol lenni a családtól, hogy a szekszárdi kórházban több fűtő két műszakon át is kénytelen polt dolgozni, hogy a GELKA emberei közül kik aludtak szállodában, hogy az ünnepekre is megjavíthassák a hibás készülékek nagy részét... A munka, a hócsata névtelen hősei ők. Névtelenek azok a bátor gépkocsivezetők, akik a súlyos autóbuszokat vezették a tükör-síkos úttesten, nem tudjuk az irányító emberek nevét sem a Közyti Igazgatóságon, sem az AKÖV-nél, akik a szinte lehetetlent próbálták meg, hogy a megye vérkeringése egy percre se álljon meg. Talán a szükségesnél is többet foglalkoztunk ezekben a napokban mi is a közúti helyzettel —, de ez csak annak volt sok, aki a meleg szobában olvasta a híreket. Azok, akik órákat toporogtak a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, minden hírre „haraptak”. Érdekelte őket, hogygn, s merre lehet kerülő úton is hazaérni, hogy az ünnepeket a családi körben tölthessék... Nem lehet ilyen rendkívüli időben elegef beszélni az útviszony okról, az utazási .lehetőségekről. A napi híradások e helyzetről legtöbbször úgy végződtek: az utak többsége nehezen járható. Ma, az ünnepelt után változott a helyzet. Valamennyi út nehezen járható. De járható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eljut minden községbe az áru szállító géplcocsi, az autóbusz, a mentő, az olajat, a gázt szállító kocsi, hogy friss kenyér — nem három-négy napos, fagyott — jut a családok asztalára,. .,..^é.vtelen hősöket teremtett a másfél hetes rendkívül, időjárás. Mi tudomásul vesszük, hogy az ünnep után. ma reggel már nem kell tejért, kenyérért sorba állni. Tudomásul vesszük, hogy az olajkutaknál már csak tizen állnak előttünk, nem százan, mint az ünnep előtt. A közutakon áruval, személyekkel rakott gépkocsik közlekednek, A vasútállomásokon megélénkül a munka, vagonokat raknak ki, s be. A normális élet visszatér.-PJ----------------------------- ■ -------- 1 A kollektiv szerződések módosításának irányelvei
