Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Szemelvények külföldi újságokból Albánia nemzeti ünnepe Az albán nép felszabadító harcára óriási hatást gyakorolt az Októberi Forradalom, amely új korsza­kot nyitott az emberiség történelmében. Az albán köz­vélemény nagy elismeréssel fogadta azt a tényt, hogy a fiatal szovjet állam, élén V. I. Leninnel, hatályta­lanította a cári Oroszország titkos szerződéseit, köz­tük az 1915-ben Albánia területének felosztásáról alá­írt londoni szerződést is. A Politika című lap abban az időben így írt: „...államunk alapjait Lenin fek­tette le.” A szovjet hadseregnek a Nagy Honvédő Háború frontjain aratott győzelmei, a német fasiszta hordák szétzúzása a Balkán-félszigeten — mindez kedvező feltételt teremtett Albánia felszabadulásához. Albánia Antifasiszta Nemzeti Felszabadító Tanácsa hangsú­lyozta, hogy „a Vörös Hadsereg hősi harca mentette meg a katasztrófától az albán népet.” Az albán nem­zeti felszabadító hadsereg egységei 1944 november 29- én befejezték a fasiszta megszállók kiűzését országuk területéről. Az albán nép, a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségére támaszkodva, rövid idő alatt át­alakította országa , arculatát. Lényegében ezután hozták létre az energetikát, az .olajipart, a bánya- ipart. a fafeldolgozó, a textil-, az élelmiszeripart’ és más iparágakat. Nagyarányú fejlődésnek Indult a me­zőgazdaság, . a tudomány, a kultúra, emelkedett a dol­gozók életszínvonala. Albánia, a kézműves műhelyek és a faeke országából fejlődő iparral és szövetkezetek­be tömörült mezőgazdasággal rendelkező agráripari állammá vált. Az albán dolgozók még nagyobb sikereket érhet­tek volna el az új élet építésében, ha az ország fejlő­dése a szocialista államok közötti barátság és együtt­működés megszilárdításának, a kommunista világ­mozgalom és a munkásmozgalom egységének és tö­mörülésének útján halad tovább. Sajnos, az albán ve­zetőség által választott irányvonal az önelszigeteiés helyzetébe sodorta az. Albán Népköztársaságot, kárt okozva a szocializmus albániai ügyének, a népek im- nerialistaellenes, közös harcának. (PRAVDA) Albánja megszünteti a jövedelemadót A kétmilliós lakosságú Albániában teljesen meg­szűnik az egyéni Jövedelemadó, elengedik a mezőgaz­dasági adósságot, leszállítják a legfontosabb közszük­ségleti cikkek és felszerelések árát, hogy emelkedjék az ország lakosságának életszínvonala. Az albán gaz- . daság a hlyek, .szerint fellendülőben van. E kis balkáni ország az első olyan európai kommu­nista ország, ahol megszüntetik a lakosok közvetlen adózását. Albánia egyike lesz a világ néhány országá­nak, ahol . nincs Jövedelem adó.. Az albán adórendszer megszüntetésére és az ár- csökkentésekre vonatkozó határozatot az Albán Mun­kapárt Központi Bizottsága és a minisztertanács hozta. A határozat hangsúlyozta Albánia Iparának és teljes mértékben liollektivizált mezőgazdaságának fej­lődését, s rámutatott, hogy e fejlődés teszi Indokolttá ,,azokat g fontos Intézkedéseket amelyeket a nép Jó­létének további növelése céljából hoztak." A határozatban azt olvashatjuk, hogy míg Albánia lakossága 1951-től 1969-lg" 1,7-szeresére növekedett, az egy főre eső fogyasztás két és félszeresen nőtt. A gyári munkások reálbérének emelkedése 1,7-szeres, és a parasztság Jövedelme megkétszereződött. A határozat szerint az új Intézkedés évente 4,9 millió dollár megtakarítást jelent majd az albánok szá­mára. Albánia évi társadalmi össztermékének értéke körülbelül 550 millió dollár. A hegyvidéki mezőgazdasági szövetkezetek adózá­sának teljes megszüntetése a parasztok számára 540 ezer dolláros évi megtakarítást tesz lehetővé, ntondja ki a határozat. A többi szövetkezet továbbra is adót fizet, de a hegyvidéki gazdaságoknak nem kell visszafizetniük az I960 óta kapott bankkölcsönöket. (INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE) Egy vezér életrajza kormány megdöntését készítette - elő. Csak rövid ideig maradt börtönben, ezután- Tiranában egy dohánybol­tot nyitptt. amely az -albán kommunisíáK titkos talál­kozóhelye lett. * <.y Ettől kezdve Albánia szélsőbaloldalán semmi sem történt Hodzsá nélkül. 1941-beii a' kommunista párt ideiglenes központi bizottság tagja, .'■alamint a Zeri -i Popuilit című illegális lap főszerkesztője, s már 3943- ban a. kommunista párt főtitkára. ■<DIE WELTWOCHE) Hogyan él ma Albánia? A vámvizsgálat nem volt túlzottan aprólékos. Az . egyik határőr megkérdezte tőlem,'hogy mi van az ak­tatáskámban, és amikor kivettem egy atlétikai köny­vet, odaszólt 'társának: „Csak sportirodalom.” Egy al­bán tolmács;beszállt a kocsiba, és németül — jól tud­ta a nyélvet — -elmagyarázta a láiváiiyosságok meg­tekintésének etike tt.'.ét. A 'fényképezés— - nem tilos, mondta, de . az emberek megsértődnek, ha valaki a Hodzsa apja textilkereskedő volt, Dél-Albániában. Több mint jómódú Volt, és több mint hithű muzulmán. Egy dervis-testvéri közösség világi tagjaként gyako­rolta az szkézist és az eksztázist. Fiának ugyanolyan áhitatosnak kellett volna lennie,. de természetesen ta- nultabbnak. Az 1908-ban született Enver először a francia gim­náziumot látogatta, később Tiránban az amerikai tech­nikumot. Végül, 1930-ban, egészen „aranyifjú” stílus­ban, a királyi albán kormány ösztöndíjával, a dél­franciaországi Montpellier egyetemére küldték. Szak­tárgya : a természettudomány. Ebből az időből ered perfekt francia tudása, aminek — szükség esetén — folyékony bájjal veszi hasznát. Két szemeszter után valami félresikerült. Az ösz­töndíjat nem újították meg. A tiranai állampénztár ürességén múlott? Vagy Hodzsa mérsékelt tanulmányi eredményén? Az ifjú mindenesetre elég okot talált az Ahmed Zogu király elleni felháborodásra. Súlyosan megbántva, a franciaországi kommunista párthoz fordult, ahol szorosan felzárkózott Paul Courturier, a Humanité című pártlap akkori kiadója mellé. Ez azon­ban nem akadályozta őt abban, hogy Brüsszelben az albán konzulátuson jól fizetett állást vállaljon. Kettős életének csak akkor lett vége, amikor 1933- ban kiderült, hogy a reményteljes diplomatautánpótlás „Loüu' Malessori” álnéven állandóan írt a L’ Humanité- ba, és ott az albán monarchákat előszeretettel „vér­szopó kapitalista kizsákmányolóknak” titulálta. Ahmed Zogu kevés megértést mutatott e tréfa iránt. Hodzsa elvesztette állását. Megszeppenten visszatért Albániába, hogy szerény francia tanárként tanítson a korcei öreg gimnáziumban. A harmincas években sem hivatalosan, sem fél­hivatalosan nem volt álbán kommunista párt. A val­lásosan nevelt polgárgyerekre hárult hogy hazájá­nak első kommunista sejtjét megszervezze. Főként olyan értelmiségiek gyülekezete volt, akik Rómában, Párizsban és Bécsben tanultak. A munkások nem ját­szottak benne semmi szerepet. Amikor 1939-ben az olaszok elfoglalták Albániát, Enver Hodzsa megtagadta, hogy belépjen a fasiszta pártba. Inkább lefogatta magát. Azzal vádolták, hogy a kevésbé e^z^é,tikvis látványokat örökíti me^.. A.tolmács véleménye az volt,* hogy - mindkét fél számáVa* az a méltányos, ha- olyasmit fényképezünk, ami nekik tetszik. Utunkat a tó délkeleti partja mentén folytattuk Tirana felé. Az albán főváros meglepően vonzó és bé­kés. A város központjában van a Szkander bég tér, a XV. századi hős lovasszobrával. A tér, amelyet az ola­szok terveztek, tágas Körös-körül ízléses, nagy épü­letek. Itt van az opera, a kulturház, az Albán Bank és egy jó állapotban lévő XVII. századi mecset. A térbe két körút torkollik, az egyik a Sztálin körút, a másik az Uj Albánia körút, amely az egyetemhez és a par­lamenthez vezet. Az Uj Albánia körút körülbelül 100 dáb széles, de egyetlen gépkocsit sem látni rajta: Albániában nincse­nek magánautók. A Sztálin körúton először Lenint és Sztálint- pillantjuk meg, amint elgondolkodva néznek egymásra. Balra van a kitűnő Grand Hotel a turisták, a magas állású személyiségek éa a kínai tanácsadók számára. A szálló előtt boltíves kolonnád, s mögötte emelkedik a szépséges Dajtit hegység. ' Jobbra sízép fekvésű nark. míWrtte Zogu királv réei palotála, ahol a külföldi hírességeket szokták elszállásoJni, de ma­napság a külföldi híresség ritka madár. Eztán követ­keznek elszórtan a nagykövetségek, majd a parlament, s a kollégiumi, és egyetemi épületek. Napnyugta után élénk, csevegő emberek özörüik el a körutakat, a magas épületek tetején kigyúlnak a vörös transzparensek, s a rajtuk olvasható jelszavak Enver Hodzsát. az Albán Kommunista Párt első titká­rát és a .-szocialista Albánia 25 éves évfordulóját éltetik. Az emberek tiszták és jólöltözöttek. Leginkább férfiakat .látni, s a nők általában gyerekekkel sétál­nak. Noha a vallást hivatalosan megszüntették, a mo­hamedán hagyományok szemmel láthatóan megmarad­tak. Sok a fiatal. A lakosság 25 év alatt megkétszerező­dött. Egyenruhát ritkán látni, s nehéz elhinni, hogy ebben az országban van a világ legszigorúbb diktatú­rája. A többi város kisebb és primitívebb. Dürres (Du- razzo) elég elvadult kikötő, de új épületek sorakoznak a part mentén, egészen az üdülőnegyedig, ahol nya­ralók vannak a dolgozók számára. Az egész Adrián itt van a legjobb homokos tengerpart. A házak két-, vagy háromemeletes, hosszú beton épülettömbök, és szep­temberben, amikor ott-voltam, zsúfolásig tele voltak nyaraló családokkal. -. (THE JERUSALEM POSH) A négykerekű Furcsa bálvány ez. Kiuta­lásra adják, várakozni kell rá, s fizetni érte. Valamennyi négy keréken gurul, döcög, suhan, száguld. Ahogy éppen motor­ja, típusának évjárata, tulaj­donosának vezetési készsége, vágj- felelőtlensége engedi, s hajtja. Valamennyi négy keré­ken fut, de mégsem egyfor­mák. Fürge kicsik, méltóság- teljes nagyok, s a kettő közötti átmenetek követik, előzik egy­mást az ország betonból, vagy csupán zúzott kőből formált érhálózatán. A huszadik szá­zadban gépkocsira ült, illetve ül a világ. Majd’ nyolc év­tizede, 1892-ben nyolcezer gép­kocsi pöfögött a világon, gya­logost, fiákerest rémisztve, lo­vat vadítva, 1907-ben „már” 125 ezer géperejű jármű fu­tott a kontinenseken, 1921-ben 12,6 millió. A gyors térhódí­tást még inkább igazolják a további adatok, 1939-ben 48, 1950-ben 63,2, 1960-ban 117,7 millió gépkocsi gurult, vágta­tott, tülekedett a világon. Szá­muk 1968-ban meghaladta a 220 milliót... TÜLKÖLNI KŐTELEZŐ Hazánkban 1900-ban jelent meg az első, a géperejű jár­művek közlekedését szabályo­zó rendelet, amely kimondta: a jármű vezetőjének menet közben állandóan tülkölnie kell, hogy idejében figyelmez­tessen mindenkit a közeledő veszélyre. A következő eszten­dőben, 1901-ben már 38 kocsi­nak adtak ki rendszámtáblát, s még ennél is többen, negy­venkilencen szereztek hajtási bizonylatot, azaz jogosítványt. 1914-ben ezer magánautót „vo­nultattak be”, — a fővárosi Vérmezőn volt a gyülekező- hely —, a hadseregbe... 1969. januárja és szeptembere között 18 729 személygépkocsit hoztak be az országba... Múlt és jelen. Múlt: moso- lyogtató, ködbe vesző emlék. Jelen: igények, lehetőségek, adottságok csatája. 1950-ben összesen annyi személygép­kocsi volt az országban, ameny- nyit tizenöt esztendő múlva, 1965-ben, egyetlen év alatt im­portáltak. Mégis: kevés a ko­csi. Ezért annyira áhított, már-már önálló „személyiség­gé” avatott holmi. Bálvány. 1950-ben összesen 13 054 sze­mélygépkocsi volt hazánkban. Közülük csupán néhány tucat —■ művészek, csodacsatárok, professzorok — magánszemé­lyek kezében. 1960-ban 31 268- ra gyarapodott a személygép­kocsik száma, s közülük már 18 499 viselt C, azaz „maszek” bálvány rendszámot. A növekvő be­hozatal eredményeként 1968- ban 163 636 személygépkocsi futott az országban, s míg a közületi gépkocsik száma alig, a magánosok tulajdonában lé­vőké egyre gyorsabban nőtt, s 140 974-re gyarapodott. VEZET A VIDÉK Az utakat megtöltő, benzin­kutak előtt türelmetlenkedő, s sajnos, nem egyszer egymás­nak rontó kocsiáradatból a vidék mondhat magáénak töb­bet: 106,5 ezer személygép­kocsit, ebből 95,4 ezret C-vel kezdődő rendszámmal. A fő­városban 56 ezerből 45,5 ezer a magángépkocsi. Nem vigasz azoknak, akik csak 1970-ben, vagy 1971-ben várhatják áhí­tott Trabantjukra a kiutalást, de ebből a típusból fut a leg­több: 34 ezer. Az országutak kissé lenézett, de közkedvelt íme a világ első gépjármüveinek egyike, amellyel 200 évvel ezelőtt Nik. Joseph Cugnot, a jármű gazdája és alkotója 4 km, óra rekordsebességgel utazott. vándorát a legelterjedtebb ko­csitípusok sorrendjében a Moszkvics követi, 28 ezer van belőlük, őket a Skoda, majd a Wartburg, de található néhány tucat ritkaság is a kocsi­folyamban, negyven esztendős, fakarosszériás Mercedes, — a műszaki vizsgán is simán át­ment —, háború előtti Austin, s a legújabb japán Toyota... Ha egyik oldalról nézzük: tí­pusok, köbcentik, pénztárcák vetélkedője. A másik oldalról: hasznosan szolgáló eszköz so­kak munkájában, utazást, ha­zát és világot megismerni könnyítő négy kerék. Bálvány? Nem az, csak vannak, akik az­zá avatják. Ma már eltűnőben a legújabb típusú, külföldi rendszámú „csatahajók” csodá­iéinak csoportja, s mind több mosolyt arat a kocsiját szent áhítattal emlegető, azaz mind­untalan büszkélkedő ember is. Mert ahogy egyre több lesz a négykerekű vándorból, — már­pedig egyre több lesz, hiszen éppen a közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a negye­dik ötéves tervben 340 ezer ko­csit importálnak —, úgy oszlik el a ritkaságával kiérdemelt misztikusságának köde is, AMI UTÁNA JÖN \ A gépkocsipiac 1972—73-ra várható, viszonylagos telített­sége leemeli majd a négy­kerekű bálványt végképp ta­lapzatáról. Leteszi a — földre. Pontosabban: az utakra. S ez az, ami már a több gépkocsi után következik. Az utak ál­lapota, kiépítettsége, a töltő­állomások, szervizek hálózata, a javítás, alkatrész-utánpótlás megszervezése, a parkolási, ga- razsirozási lehetőségekről már nem is beszélve. Nehéz, mert bonyolult, s nagy anyagi áldo­zatokat követelő gondok ezek. A Minisztertanács közelmúlt­ban hozott — a szolgáltatások egészére vonatkozó — határo­zata kezdete lehet egy átfogó, s megnyugtató rendezésnek, a gyorsan gyarapodó gépkocsi- állomány célszerű, zökkenő- mentes üzemeltetésének. MÉSZÁROS OTTO Ez pedig a japán autóipar cg., ik. lálü-re tci, ....onsága, amelynek utazósebessége, alkalmas útviszonyok között el­érheti az óránkénti 180 km-t is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents