Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297. szám
Ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa Most, az esztendő végén nemcsak az eltelt 12 hónapról, hanem a reform két évéről is számvetés készítünk. A számvetéskor ellentétes értékítélettel, véleménnyel, ténnyel is találkozhatunk. Gyakran éppen a hivatalos — és tegyük hozzá, szakszerű — álláspont ütközik a közvélemény bizonyos tapasztalataival. A lakosság által érzékelhető felszíni jelenségek közt — főként az áruellátásban és az árszínvonalban — kedvezőtlen hatások is észlelhetők. A mélyreható gazdaságpolitikai elemzések viszont feltárják azokat- a reform nyomán kibontakozó kedvező, tartós folyamatokat, amelyek a népgazdaság harmonikus fejlődését, a hatékonyabb munkát szolgálják, de a köznapi életben ma még kevéssé érzékelhetők. Az MSZMP Központi Bizottság legutóbbi határozataiból, a parlament költségvetési vitájából, az 1970. évi nép- gazdasági tervből éppen ezért félreérthetetlenül kicsendül az az eltökélt szándék, hogy a tömegek számára is kézzelfoghatóvá kell tenni a reform eredményeit. A vezető testületek az 1970. évi feladatok közt megkülönböztetett figyelmet tanúsítanak a tömegek igényei iránt. Több mint 10 százalékkal több lakás épül jövőre, mint amennyi 1969-ben. Az építőanyag-import 30 százalékkal nő, a tőkés húsimport (főként sertéshúsból) egyik esztendőről a másikra megkétszereződik. Mérséklik a fogyasztási cikkek exportját, növelik a behozatalt. Kormányzati eszközökkel szorgalmazzák a kisjövedelmű rétegek által keresett olcsó cikkek gyártását. Központilag elhatározták egyes rétegek jövedelmének növelését is. Módosítják a belkereskedelmi vállalatok gazdálkodását szabályozó rendelkezések bizonyos részleteit, hogy növekedjék az árukínálat, bővüljön a választék. Ezek az erőfeszítések azonban csak akkor járnak teljes sikerrel, ha találkoznak a lakosság ellátásában közvetlenül vagy közvetve érdekelt termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok támogatásával, ésszerű gazdálkodásával. Az önállóság és felelősség érdemi növelésével olyan munkamegosztás alakult ki a vállalatok és a központi irányító szervezetek között, • amelyben sok fogyasztói interpellációra lent, ■ a helyszínen kell válaszolni. A válasz annál inkább a vállalatokra tartozik, minél konkrétabb a panasz, a kérdés. Egyre több az olyan széleslátókörű, koncepciózus gazdasági vezető, aki átérzi ,az új helyzetből adódó felelősséget, s a társadalmi szervezetekre, a dolgozókra támaszkodva sikeresen oldja meg a hatékony gazdálkodás feladatúit. Ezek a vezetők vélt vagy jogos' sér- relmek esetén általában nyíltan tájékoztatják dolgozóikat, éppen úgy, mint vevőkörüket. Azok a vezetők viszont, akik nem képesek megbirkózni növekvő feladataikkal, félnek nemet mondani, ■ fégyel- mezni, elhanyagolják a belső tartalékok hasznosítását (a munka jobb szervezését, a gyártástechnológia fejlesztését stb.), gyakrabban élnek a közérdeket sértő eszközökkel: áremeléssel, választékcsökkentéssel, elvtelen an vasi Ösztöh- zéssel, a kockázatvállalás mellőzésével. Tehetetlenségüket pedig a gazdasági sznbátvb- zókkal és más objektív körül-’ menyekkel magvarázzák. Ezzel azt az egyébként is be- idegzett, de idejétmúlt szemléletet erősítik, hogy a termékek ára. választéka, minősége, stb. minden esetben központi elhatározástól függ. A vállalati hibák, a termelés és az áruforgalom konkrét visszásságainak láttán a közvélemény haragig enélkül is ffvakran az irányító szervezetekre zúdul: „Miért tűri ezt feladatok a kormány? Miért nem intézkedik határozottan a minisztérium?” A bírálat annyiban jogos, amennyiben az állami irányító tevékenység hatékonyságának növelését sürgeti. Főként a gazdasági ágazatokat irányító minisztériumok nem találták meg még helyüket, feladataikat az irányítás új rendszerében, s nem figyelnek fel időben a káros tendenciákra, a kezdvezőtlen jelenségekre. Sokan azonban azt várnák a minisztériumoktól, hogy a legkisebb hiba láttán a régi operatív módszerekkel avatkozzanak be a vállalatok tevékenységébe. Ez azonban reformellenes igény, kárt okozna, mert csökkentené a vállalatok felelősségét. Az ágazati minisztériumok viszont bátrabban élhetnek a reform adta lehetőségekkel: az ellenőrzéssel, a fegyelmi felelősségre vonással, a vezetők jövedelmének csökkentésével, közérdeket sértő vállalati döntések esetén. Közgondolkodásunk formálásában, a „fogyasztói szemlélet” túlzásainak lefaragásában, a vállalati tevékenység befolyásolásában nagy feladat hárul a pártszervezetekre. Ezt a feladatot a felsőbb és az üzemi pártszervezetek csak akkor oldhatják meg sikeresen, ha nem avatkoznak az operatív gazdasági munka részleteibe, hanem ehelyett a part gazdaságpolitikájának megvalósítását irányítják és ellenőrzik a máguk területén. A Központi Bizottság legutóbbi ülése a politikai munka hatékonyságának emelésére hívta fel a figyelmet. A pártszervezetek valóban sokat tehetnek azért, hogy a vállalatok tevékenysége mindenütt összhangban álljon a reform szellemével, a gazdaságpolitikával, s azért, hogy a tömegek ismerjék és egységesen értelmezzék ezt a gazdaságpolitikát. Kovács József Rendelet a Kirendelik Hétfőn délelőtt ülésezett Szekszárd Város Tanácsa. A tanácstagok dr. Nedók Pál vb- elnökhelyettes beszámolója alapján, tájékozódták arról, mi valósult meg a jelölő gyűléseken és tanácsülésekén elhangzott közérdekű javaslatokból. Bőven volt miről beszámolni, a városi tanács egész évben figyelemmel kísérte és a lehetőségekhez mérten megvalósította azokat a javaslatokat, amelyek a város polgárainak érdekeit szolgálták. Pozitívan értékelte ezt a munkát Rúzsa János, a párt városi bizottságának “első titkára is, aki felszólalt A tanácsülésen. Sokat mond az • is, hogy a 174 közérdekű bejelentésből mindössze 22 húzódik át a negyedik ötéves ferv időszakára, túlnyomó- részt a nagyobb anyagi befektetést igénylő kérdések. A hétfői tanácsülésen döntöttek egy új, nagyon időszerű rendeletről is, amely a házirendet szabályozza a város lakóépületeiben. A rendelet részletesen taglalja a bérbeadó és á bérlő jogait és kötelességeit, intézkedik a mosókonyha, pince, padlás és a' majdani felvonó használatáról, rögzíti a lakás tisztántartásával, bérleti szerződések megkötésével, . a lakbérfizetés rendjével kapcsolatos kérdéseket, szabályozza a házfelügyelő különleges kötelességeit, tartalmazza a szabálysértési rendelkezéseket. A városi tanács tagjai alaposan megtárgyalták a házirenddel kapcsolatos rendelkezés- tervezetet, néhány helyütt módosításokat javasoltak. Szekszárd Város Tanács» v a megyeszékhely házirend- rendeletét elfogadta, amely kihirdetése napján hatályba lép. Az interpellációk túlnyomó része a rendkívüli időjárással, s az ebből adódó rendkívüli helyzettel foglalkozott. Az egyik tanácstag elmondta, hogy a felsővárosi részen csak nagyon rendszertelenül — napokig egyáltalán nem — kapnak kenyeret, s nagy hiányosházirendről a szánokat Ságok vannak az áruellátásban is. A termelőszövetkezetektől hiába kértek segítséget, a tsz- ek elzárkóztak a kérés teljesítése előL Az interpellációra válaszolva dr. Nedók Pál elmondta: az áruellátásban, élelmiszer-ellátásban — különösen a város peremkerületein — mutatkozó nehézségek miatt a városi tanács is kérte a termelőszövetkezetek segítségét, a tsz-ek azonban, különböző nehézségekre hivatkozva nem adtak szánokat. A városi tanács vezetői úgy döntöttek, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a mai naptól — közerő kirendelésekéül, — biztosítják a város ellátásához szükséges szánokat a termelőszövetkezetektől. Dr. Nedók Pál elmondta: a költségvetési üzem munkásai éjjel-nappal dolgoznak az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében, és felhívással fordult a város polgáraihoz; tőlük telhetőén minden segítséget adjanak meg ahhoz, hogy minél előbb konszolidálódjon a székszárdi helyzet. Többen interpelláltak a tüzelőolaj-ellátással kapcsolatban. A tanácstagok plmond- ták, hogy a városközpontban gyakran nagy tételben is kiszolgálnak fűtőolajat, így nem egy esetben előfordult, hogy a várakozók egy részének nem jutott tüzelőanyag. A tanács vezetői felkeresik az ÁFOR-t, s intézkednek annak érdekében, hogy a városközpontban lévő kútnál csak gyalogos, vagyis kis tételben vásárolni szándékozó — vevőket szolgáljanak ki. A városi tanács tagjai végül a MÁV és a KPM jelentése alapján tájékozódtak a megye út- és vasúti viszonyairól, a megyeszékhely, illetve a főváros megközelítésének lehetőségeiről. {d. konya» Kétpólusos átázás Az egyik pólus a nemtörődömség, a másik $z emberség pólusa volt. Utazni nehéz-— ezt min- « : denki tudta, de hogy ennyire, nehéz, hogy ekkorákat döccen a vonat a nemtörődömség váltóján, azt senki sem gondolta. . ; , Budapest—Szekszárd 24 óra. És milyen, huszöri-. négy óra! Az állomásokon a hóban karácsony-' fák álltak, leszúrták az emberek, otthagyták) , ■ mert örültek, hogy ők utazhatnak. Sárbogárdira kiderült, hogy Szekszárdot csak Dombóvár-^ Bátaszéken keresztül lehet megközelíteni. ' Bata*-" széken pedig szertefoszlott minden remény, mert az érdeklődésre: azonnal'rámordult egy női hang ; a hangszóróból: ne zavarják a vasutasakat a munkában, legyenek türelemmel az utasok, majd tájékoztatják őket, ha vonat indul Szekszárdra. Az idegesség ekkor kezdődött és akkor folytatódott amikor kiderült: 23 óra után elindult egv vonat Szekszárdra, mely nem várta meg a Pestről 23 óra 35 perekor érkezőket. Röpködtek a rémhírek, a találgatások. A síneken vonatok járkáltak, szerelvényeket állítottak össze és éjfél után kettő körül kiderült az is, hogy a negyediken álló szerelvény lesz a szekszárdi. Mindenki beült, mindenki reménykedett. Vonatok indultak Baja és Dombóvár felé, csak a. szekszárdi állt. Előtte fűtőkocsi. A hó esett, a .szel fújt és amikor kerintfeni kezdett a hír. azér‘ nem indulnak, mert olyan mozdony nincs, ami lyent a Bátaszék—Szekszárd vonal elbírna, ir- mét kétségek lopakodtak az ember-kbe. Az »<’•' sok éhesek voltak, volt aki már e-v mm a nem evett, de még reménykedtek. Fogadtak, hogy ekkor meg ekkor indul, többször nyertek, -többször ; veszítettek. Hajnali négy után elindult a vonat. , Volt,' aki azt javasolta: énekkel búcsúzzanak : Bét-aszéktől, de mire énekelni kezdtek volna, az , eláő, váltónál elakadt a vonat. Ismét kétségek, ismét találgatások. Leszaladtak az ablakok és beszűrődött egy vasutas hangja: „Se előre, se hátra.” Valahonnan lapátos emberek rohantak, szidták a havat, de dolgoztak, öt után kinyitott ;‘ázjutasellátó büféje, de az elsők hozták a hírt: semmit sem lehet kapni. Csak bor van, fekete van, ennivaló semmi. A felnőttek éhgyomorra. ,; 'forralt bort ittak és nyolc óra felé bejelentették: v mindenki üljön át az első két kocsiba, mert. két mozdonnyal megkísérlik az áttörést. Hurcolkodás, zsúfoltság. Reményteli percek, de egy óra múlva ■ léteztek az emberek — csak nyugtató manőver • Á-olúaz egész. A vonat nem indult, még kísérlet 1 söm történt.. Többen azt javasolták:: aki tud,: menjen segítsen havat lapátolni. Nóhányan el- , indultak, de kiderült, lapátot is kellett volna vinniük. Négyszáz ember nevében küldöttségek mentek az állomásfőnökhöz, de hasztalan. Hatá-, rozott válasz nincs, ennivaló nincs, hazatérésre, kilátás nincs. Azaz van. Egy hajósnak azt mondja az állomásfőnök: induljon el Tolnára gyalog, mire a hajós összetöri az állomásfőnök szemüvegét. A megértés lassan elviselhetetlen feszültséggé válik, Többen elindulnak gyalog — ■ Szekszárdra, gondolják, így legalább estére' hazaérnek. De mi legyen a gyerekekkel, a7 idősebbekkel? Az utasok egymással törődnek, mert az utasokkal aeúji vgm törődik. Javaslatokat tesznek az utasok: intézkedjen az állomási önök, hogy., legalább ennivaló legyen, tea legyen, egy cukorbajos asszony, aki már második .napja nem evett, az állomásfőnöki irodában sír — adjanak nekti enni. Az utasok között van az ismert képviselő felesége, aki vasárnap déltájban, amikor már 12 órája vagyunk az állomáson, telefonál a férjének. így tudja meg Szekszárd, mi van Bátaszéken. Az utasok közül bizottság alakul, telefonok csengenek Szekszárdon és jönnek a hírek; a megyei . munkásőrparancsnok vezetésével elindult egy teherautó, megkísérli az áttörést, a mentésbe bekapcsolódtak a magyar és szovjet katonák, a megyei pártbizottság első titkára is tud már a dologról, az AKÖV igazgatóját kórházba vitték, de a helyettese a disznóvágást hagyta ott, hogy intézkedjen ... Az utasokból alakult bizottság kéri, irányítsák át a vonatot Hidas-Bonyhádra, mert oda jönnek az AKÖV autóbuszai. Minden rendben levőnek látszik. Az ügy elintéződött. Az állomásfőnök kitessékeli a bizottság tagjait a szobájából, mert azok zavarják a vasút munkáját. Két óra kétség, két. óra reménykedés. Végre megérkezik a munkásőrség kocsija, a megyei parancsnok nyugtatja az embereket: íi° rvugta- lankodjék senki, jönnek a felmentők. És hamarosan bemondják a hangosbeszélőbe: a Szekszárdi» utazók szálljanak át a Dombóvár felé induló vonatra, Hidas-Bonyhádon buszok várják őket. A buszok ott álltak. Az utasok, akik 24, 36. 46 órája úton voltak — mosolywffcak és elindultak, éhesen, szom jasan n nemtörődömség bírod "imából az emberség pólusán hozi véere haza, E kétpókisos utazásra sokain majd. SZAVAI JÁNOS
