Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

1

A közhit néha igazságtalanul kérlelhetetlen. A látszat majdnem mindig csalóka, s a közvélemény hajlamos arra hogy egy-egy falut csupán a látszat alapján ítéljen meg. S ha egyszer már elterjedt, valamelyik községről valami, azt nemigen lehet egyhamar lemosni Mint mondani szokták, könnyen rászárad a szenny. Bölcske immár egy évtizede szenvedője az ilyen felszínes ítélkezésnek. Olyannyira, hogy némelyik böícskei máJs vidéken inkább elhallgatja származási mivolt,ját, Esetében nem élcelődésről van sz'ó, mert abból senki sem csinálna különösebb ügyet, legfeljebb vis.z- sza-vágna egy hasonlóval, s jót kacagnának rajta. Egyáltalában nem derűt keltő, ami e falura rászárndt.

Ilyeneket mondanak róla:

— Az a bűnös falu. . .

— Kísérő nélkül nem tanácsos átlépni a határát.

— Kétféle ember található benne; akit már meggyilkoltak, s akit még nem Az előbbi már a temető lakója.

Ezekben nem nehéz észrevenni minden különösebb helyi ismeret nélkül sem az erős túlzást. Ha pedig valaki vesz magának annyi fáradtságot, hogy behatóbban megismerje e falut, egészen megváltozik róla a véleménye.

Valóban több kirívó dolog történt, ami közvetlenül kiváltotta a közvélemény negatív hangját. Igaz. mindegyik' régebbi keletű, de az elítélő visszhang ma is tapasztalható. Csider Miklós meggyilkolta, az édesanyját. Sallai Eajosnét holtan találták a kútban. Felmerült a gyilkosság gyanúja, de tettes nem került elő. Sok bölcskei úgy véli, hogy egy óvatlan pillanatban majd előkerül. Eltették a láb alól Szí Jánosnét, Szántó Ferencet, a zuglói nyilas-per egyik véres- kezű fii vád (ottja pedig egy időben tanácselnöki tisztségei viselt Bölcskén.

Jó vadászterület Bölcske

Ifjú Udvari Gáborné, általános iskolai tanár:

— Sokat tűnődtem már azon. hogy mi lehet az oka ezeknek a borzalmas eseteknek. Nem tehet letagadni, a mi falunkban valóban sok ilyen történt, s miatta megbélyegezték Bölcskét. De alaptalanul. Mert a bölcskei ember — aki valóban bölcskei —. nem ilyen. Ne felejtsük el, hogy ezek a tettesek egy kivételtől — Csider Miklós — eltekintve, nem bölcskeíek. hanem máshonnan verődtek ide. A mi falunk adottságai, lehetőségei sok tekintetben kedvezőek, s a különböző kóbor emberek éppen ezért vadászterületnek tekintik.. Ebből következik, hogy nagyon felhígultunk, állandóan ■szállingóznak ide az olyan emberek, akiknek egy része nem

Mindezt egy

i

Katz István gépészmérnök, tanácselnök:

— Csider Miklóstól eltekint- • ve nem bölcskeíek a tettesek. Az egyik innen keveredett a faluba, a másik onnan. Némelyik még csak nem is a faluban lakott, hanem kültelken, s nagyon sok bölcskei nem is ismerte őket, csak akkor hallotta nevüket, amikor már a rendőrség letartóztatta őket.

szeret dolgozni, nem ás akar, de mégis szeretné megszedni magát. Ezek körében meglehetősen lazák az erkölcsi normák, s nem egy egészen gátlástalan. s miattuk lett rossz hírneve a falunak

— A Csider?

— Igen, ő bölcskei, de egv magában még nem feketítette volna be a falut, mert hiszen másutt is történnek hasonló esetek, bár ez nem vigasztaló. Salak minden néprétegben van. Az, őslakosokban is. De, hogy a falu mennyire nem azonosítja magát az ilyen tettekkel, éppen az ő példája mutatja. Csider a hosszú börtönélet után végül is kiszabadult, de jobbnak látta elköltözni innen. Ha a falu befogadja, akár hallgatólagosan Is sorsközösséget érez vele, nyilván továbbra is jól érezte volna magát benne.

ének tették

De egyébként is... Nem szabad elfelejteni, hogy mindezt egyének tették, nem a falu. Bölcskének körülbelül 4000 lakosa van, s ez a sok ember semmit sem tehet ezekről az esetekről, következésképpen miért bűnhődne miattuk, akár meg úgy is, hogy ezek miatt a valóban gonosztevők miatt negatívan emlegetik a falu nevét. A sok tisztességes ember

közt mindenütt található tisztességtelen. Nálunk , ií, de semmivel sem több. mint másutt.

Megbolrónliostunli

Kardos Éva, vb-titkár:

— Mi, bölcskeíek mindnyájan megbotránlcoztunk ezeken az eseteken, s végeredményben nem tehetünk róluk. Arról pedig szó sincs, hogy itt valami bölcskei jellegzetesség lappan- gana, hiszen többségük úgy vándorolt be a faluba. Németh Lajost pedig egyszerűen idehozták tanácselnöknek.. . Nagyon jól emlékszem rá, bár régen fortén t. még az ellenforradalom előtt. Nem is sokáig volt itt, mert egy járási, értekezleten ellopta valakinek a pénztárcáját, s ezen lebukott. Senki sem akarta a faluban elhinni, hogy ilyenre képes, ráadásul kiderült, hogy részese volt a zuglói vérengzéseknek is. Kérdem én. hibásak vagyunk mi ezért? Meg a többiért? Mindenütt tapasztalható visszaélés. Nálunk is. De közel sem annyi, hogy az valami helyi jellegzetességet jelentene. Hogy egyebet ne mondjak, nagyon spk cigány lakik a faluban. de ilyen tekintetben közülük is csak az úgynevezett vándorcigányokkal van bajunk.

Egy szög sem

Bánrévi Ernő, a művelődési otthon igazgatója:

— Túlságosan felületes vélemény, ha e valóban megtörtént esetek mögött valaki bölcskei jellegzetességet keres. Nekem sok emberrel van közvetlen dolgom. Főként fiata-'' lókkal, s azt szokták mondani, hogy leginkább rajtuk mérhető le. hogy milyenek az erkölcsök. Nem egyszer előfordul, hogy itt az otthonban hosszabb időre, is magukra hagyom a fiatalokat. Kérem, sosem tűnt el még egy szög sem. Előfordult már, hogy valaki labdázás közben kitört egy ablakot. Utána bejött hozzám, maga jelentette, s kérte a számlát. Ha pedig valaki megtéved, az nem általában a bölcskei ember, hanem az egyén.

*

Bölcske valóban nem Sodorna.

A falu könyvtára. Az épület másik, — képünkön nem látható — része a művelődési otthon és ifjúsági klub. Mellette egy külön épületben van a nagy színház- és moziterem.

a presszóval. Mindezt a falu lakossága közös összefogással teremtette.

„Szívesen emlékszem vissza a bölcskei éveimre“

— Hogyan tátja Bölcskét a nem bölcskei, ele aki mégis nit élt, dolgozott hosszú időn keresztül, tehát mindenképpen jót ismeri? — tettük fel a kérdést dr. Fülöp Lajosnak, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályvezetőjének.

Dr. Fülöp Lajos dolgozott Bölcskén mint tanácstitkár, majd pedig mint elnök. Mivel más, magasabb beosztásba került, már régebben elköltözött a faluból, mint mindám szokták, elszakadt tőle. Részrehajlással semmiképpen sem vádolható, még azon okoknál fogiui sem, amién a helybéliekéi vádolni szokták.

— Valóban hosszú időt töltöttem Bölcskén — mondotta dr, Fülöp Lajos. — 1950.

szeptemberétől IS GO. végéig laktam és dolgoztam ebben a faluban. Azóta már eltelt jó pár év, de még mindig nagyon szívesen emlékszem, visz- sza a bölcskei éveimre. Szerettem ott dolgozni, mert nagyon rendes, kedves emberek lakták, illetve lakják. Tiszteletre méltónak, becsületesnek ismertem meg e falu népét, s hát ilyen környezetben jól érzi magái az ember. Ebben az évtizedben sok mindenen keresztül ment e község is. A legemlítésre méltóbb természetesen az az ötvenhat utáni időszak, amikor fejlődésnek indult, s t’gy-pgy feladat megoldása kapcsán, valósággal lázba jött mindenei. Mondhatom. Bölcske or egyik úttörője volt Tolna megyében a községfejlesztési mozgalom, kibontakoztatásának. A Szigetben vannak a legtermékenyebb földelő, de ennek a határrésznek a megközelítése örök problémát jelentett. A falu lalcossága végül összefogott, s olyan kövesutat építettünk a Szigethez, hogy az idősebbek azt mondták; „Sosem hittük volna., hogy erre képes lesz a falu. Tolna megyében ugyanilyen társadalmi összefogással mi építettük meg az első nagyobb méretű művelődési otthont. -Ma mozi és presszó van benne. Több községben még nem is fizettek községfejlesztési hozzájárulást, mi akkor már a maximumnál tartottunk Éppen a művelői dési otthon érdekében megtörtént, hogu egy érben kétszer is meg kellett emelni a hozzájárulás mértékét. Készségesen megszavazta a tanács- tagság és fizetett a lakosság, de azon kívül is sok mindent segített. Sosem felejtem'el as öreg Zsíros bácsit. Amikor megszavaztuk az összefogást, meg elkészült az otthon, s messze vidékekről is valósággal csodájára jártak. Zsíros bácsi egyszer felkeresett, y ■azt mondta: ..Most olyat tettünk, amivel túlnőttünk önmagunkon. Ennyit tesz or akarás."

— Ebben az időben bontakozott ki a tanulási láz is. A felnőttek körében olyan, nagy rolt a tanulási vágy, hogy a felnőtt-oktatásból tanácsi ügyet kelleti csinálni, SolMn jártak általános iskolába felnőtt fejjel, parasztember létükre. Az egyik, Bob- esifc Pál, aki most mellesleg megyei tanácstag, még a mezőgazdaság; technikumot is elvégezte. , .

— Nemrégiben felszabadulási emlékünnepet rendeztek Bölcskén: felavátták a fel- szabadulási emlékművet, kiállításon mutatták be a falu fejlődését, stb. Erre az alkalomra összehívták mindazokat, akik a faluból elkerültek. Engem is meghívtak, természetesen el is mentem, jól esett részt venni azon a megemlékezésen, amelyen egyben a közös munkasikereket is ünnepelték.

BODA FERENC

Népújság (}

i

1969. december 21,