Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

Negyedszázaddal ezelőtt... 8. A tüzérhadtest parancsnoka a két ellentámadás megállítá­sára összpontosította tűzerejét.x Segítségül hívjuk a légierőt. Később tudtuk csak meg, hogy a fasiszták harcba vetették a 23. páncélos hadosztályukat és a gyalogságot. Az előnyomulás üteme csök­kent. A csata — hol itt, hol ott — elhúzódik. Ezen a na­pon, az ellenség védelmi vo­nalának áttörése után, csak 6—7 kilométer mélységbe tud­tunk behatolni. Amikor mindezt jelentettem Zaharov tábornoknak, elége­detlen volt. Megkérdezte, mit szándékozom tenni? Jelentettem, hogy a további előnyomulás kulcsa Székes- fehérvár keleti elővárosának elfoglalása. Magaslaton fek­szik, ha kezünkbe kerül, a helyzet urai leszünk. Reggel folytattuk az elő­nyomulást. Délután erős ellen- támadások érték egységeinket. Az ellenfél bevetette harcá­szati tartalékát, a 3. páncélos­hadosztályt, közvetlenül a 31. és a mi hadtestünk ellen. Zaharov tábornok viszont előrevonta a 7. gépesített had­testet, — tőlünk kissé jobbra, — azzal, hogy dandárjai ne ra­gadjanak le a városban. Ezzel nagy segítséget nyújtott ne­künk. A parancsnoki állásból jól láttuk, hogy az 5. hadosz­tály ezredei délről megközelí­tették Székesfehérvár külváro­sát. Itt a légvédelmi tüzérség és több gyorstüzelő gépágyú erős tüzébe kerültek. A harc­rend bizonyos mértékig fel­bomlott. Az előnyomulás le-v fulladhatott. A kritikus hely­zetből csak egyetlen kiút mu­tatkozott — a roham. Elhatá­roztam, hogy odamegyek hoz­zájuk és a helyszínen intézke­dem. Előbb még parancsot ad­tam a tüzérségnek, hogy lője a magaslaton beásott légvédel­mi tüzérséget. Ami később következett, szinte percek alatt játszódott le. A gárdisták rohamra Indul­tak, áttörtek a közvetlen irányzókkal tüzelő légvédelmi lövegek poklán és megfutamí­tották az ellenséget. Elfoglal­tuk a magaslatot. Ezt kihasz­nálva a 80. hadosztály sikeres támadásba lendült. Estére elfoglaltuk a külvá­rost. Onnan, — mintha csak a tenyerünkön feküdne —, át­tekinthettük az egész várost. Erről a helyről könnyen meg­szervezhettük a város elfogla­lását. A hadosztály-parancsno­kok azonnal megkapták a fel­adatot, azt egyeztették a tü­zérparancsnokokkal, én pedig visszatértem harcálláspontom­ra. A hadseregparancsnok kere­sett telefonon: — Hol voltál? Már régen nem tudok veled beszélni... •— Előre kellett mennem Jelentettem a külváros be­vételét és a másnapi roham előkészületeit. Engedélyt kér­tem, hogy előbbre helyezhes­sem a megfigyelőállásomat. — Rendben van. Holnap, 4 óra 00 perckor a 7. gépesített hadtest megkerüli az objektu­mot (így neveztük Székes- fehérvárt), ezt használjátok ki. — Melyik irányba indulnak? — Pákozd felé. Te mit szán­dékozol tenni? — Dricskin 7. hadosztályát a balszámy mögül támadásra küldöm. Feladatuk teljes egé­szében elfoglalni a déli kül­várost. Csizsov, a 80. hadosz­tállyal keletről támad. Zaharov tábornok ismertet­te a hadsereg helyzetét Jobb­ról a 7. gépesített és a 31. lö­vészhadtest megkerüli a vá­rost Közvetlenül a város el­len a mi, 20. gárdista lövész­hadtestünk indul. Balról, — egészen a Balatonig — a 135. lövész és a 21. gárdista had­test tevékenykedik. A kon­centrált támadásnak nem ma­radhat el az eredménye. Az ellenség nem tudott el­lenállni a három irányból jö­vő támadásnak. Elsőként a 8. gárdista rohamlöveg-hadosz- tály tört be a városba. Ezek­ben a harcokban vesztette éle­tét a bátor Iremasvili őr­nagy. A háborúban — természete­sen — senki sincs biztosítva a puskagolyó, vagy az aknák el­len, de nagyon fájó, hogy a tűzkeresztségen százszor is át­esett harcos a buta véletlen miatt veszítse életét. Az utcai harcokban nagyon nehéz meghatározni az első vonalat. Iremasvili értesülése szerint a 21. ezred lövész­zászlóalja már valahol átlépte a város határát és a kertek alatt járt. Hogy kellő Időben észlelje a gyalogosokat, az első roham- lövegen, az ágyú mellett he­lyezkedett el. Kissé távolabb, az utcában — leeresztett lö- veggel — egy Tigris állt El­hagyott, halott Tigrisnek lát­szott. Amikor a közelébe értek, hirtelen megélénkült és mint­egy kétszáz lépésről az élen haladó rohamlövegbe lőtt. Mindez olyan hirtelen történt, hogy semmit sem tehettek el­lene. Hatalmas robbanás hal­latszott, sűrű, fekete füst szállt az ég felé. Az oszlopot erős tüzérségi és aknavetőtűz árasz­totta eL Az utánuk siető Vasziljev azonnal megértette, hogy mi történt, átvette a parancs­nokságot és a rohamlövegeket a kertekbe irányította az út­ról. ö maga — néhány har­cossal — a parancsnoki ro- hamlöveghez sietett. Az utol­só 5—6 méter szinte leküzdhe- tetlennek látszott, minden sa­rok mögül, a tetőkről lőtték őket. A Tigris lövedéke a roham- iövegben robbant, a vezető­nyílás ugyanis teljesen nyitva volt. Felrobbant a lőszer is, a páncéllemezek szerte repül­tek. Ennek ellenére csak ket­ten — a vezető és Iremasvili — haltak meg, a parancsnok súlyosan sérült, a többiek könnyebb sérülésekkel és lég­nyomással megúszták. (Folytatjuk.) Méhész-világkongresszusok és Tolna megye Az Apimondia nevű méhész-világszövetség két­évenként tart nemzetközi kongresszust. Két éve Buka­restben, az idén Münchenben volt, a legközelebbit pe­dig Moszkvában tartják a nyilvánosságra hozott ha­tározat szerint. A különböző országok, nagyvárosok valósággal vetélkednek e kongresszusok vendéglátói szerepéért Ez önmagában is mutatja, hogy a méhé­szetnek világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak Az idei kongresszuson például 41 országból vett reszt hivatalos delegáció. Az életforma változásával, kulturálódásával nem csökken, inkább növekszik a méhészet jelentősége. A méz világszerte keresett élelmiszercikk, s már rég­óta ismert a gyógyászati hatása. A Kárpát-medencé­ből származó méz különösen előkelő helyet foglal el a ranglistán, mert kedvezőbb arányban található ben­ne több hasznos alkotóelem, mint némelyik más táj­ról származó mézben. Ezért is tudunk sok mézet ex­portálni. Magyarország évente több mint 500 vagon­nal exportál. Régóta ismert a méhek mezőgazdálkodási szerepe is. Segítik a növények beporzását. Több növény ho­zama éppen a méhek jóvoltából lesz magasabb. Ezért világszerte különböző rendelkezéseket léptettek életbe a méhek védelmében, s megannyi módon támogatják a méhészeket. Erre nagy szükség is volt, mert a mo­dernizálódás következtében sok új veszély fenyegeti a méheket Az egyébként nélkülözhetetlen vegyszere- zes például tömegesen pusztíthatja őket. Nálunk szigorú rendeletek írják elő, hogy virágzásban lévő növényt csak különösen indokolt esetben, s akkor is külön en­gedély alapján és csak méhkimélő vegyszerekkel lehet permetezni. Rendelet van, de azt sajnos nem minde­nütt tartják be. Tolna megyében például még jelen­leg is folyik az a per, amelyet a nyáron a méhészek indítottak több közös gazdaság ellen, mert a vegysze­rezéssel sok méh elpusztult. Tolna megyében, az ország egyik igen jelentős méztermelő vidékén, majd minden évben megismétlő­dik a méh-mérgezés. Viszont nagyon figyelemre mél­tó, hogy egyes gazdaságok területén sosem fordul elő ilyen, mert ott betartják a szabályokat. Ez egyértel­műen bizonyítja, hogy megfelelő óvintézkedésekkel megvédhető a méhállomány. Mintegy 20—25 000 méh­család található a megyében, és tudomásul kellene venni, hogy ez nemcsak a tulajdonos számára érték, hanem közvetlen valutaforrás, ezenkívül a mezőgaz­dasági hozamok növelésében is szerepe van. A pin­cehelyi tsz például rendszeresen felkéri a méhésze­ket, hogy vigyék a méHkaptárakat a napraforgó-táb­lák mellé. Újabban mind több helyen kutatják, elemeik a méz és a másik fontos méh termék, a méhpempő egész­ségügyi szerepét. December első felében Pécsen mé­zesnapokat rendeztek. Ennek keretében is sok szó esett róla. Érdemes megemlíteni, hogy Tamásiban az egyik körzeti orvos, dr. Varadi János már régebb óta ku­tatja a méhpempő hatását. Rendkívül gyorsan fejlődik világszerte a mé­hészkedés technikája. Tolna megyéből is részt vettek néhányan az idei méhész-világkongresszuson, s a ki­állítások megtekintése után egyöntetűen az volt a megállapításuk, hogy sok az új eszköz, ám azok jelen­tős része nálunk még nincs forgalomban, pedig szük­ség lenne rájuk. Boda 'TTTTTX ^▼▼▼▼▼▼YTTTrrVTTTTV'rVTTVTVTTTV*'rTV*TV??VTVVT¥??TV rTTVWYTVTTYm'VTTTYTTWTYTTTTTTTTTTVTTTYTTYTYTTYTTTTTTVTTTY ► ► ► ► LANDRU, a kékszakáll Egy rendőrnyomozó emlékiratai 37. Landru nyilván megtudta a kis epizódot, és attól tartva, hogy a Goujon-nővérek éppen ezért majd érdeklődnek barátnőjük után, elhatározta, hogy ő maga rendezi Collombné-nak ezt a kis adósságát. Az ügy elintézésére egész haditervet dolgo­zott ki. Január 19-én egy fiatal katona lépett Goujo- nék italkereskedésébe. A pultra tett két üres likőrös üveget, s a következőket adta elő: — Collombné megbízásából jövök. Egy Valen- ce-i vendéglőben találkoztam vele. Átadott 20 frankot, s megkért, hogy jöjjek ide és fizessem ki a két üveg likőrt, amelynek árával adós ma­radt. A katona, hogy kielégítse az asszonyok kí­váncsiságát, még hozzátette: — Collombné egy fekete, szakállas úr társa­ságában volt. Úgy láttam, kitűnően érezte ma­gát. Azt is észrevettem, hogy a vendéglő előtt autójuk várt rájuk. A hírnök ezzel elvonult, de közben még fel­sóhajtott: — Mégiscsak jó gazdagnak lenni..,! A meglepő történet hallatára azonnal kutatni kezdtem, hogy ki lehetett ez az igazi, vagy ál­katona. Nem volt nehéz kideríteni. Maurice Landru, a gyilkos egyik fia történe­tesen éppen ebben az időben katonai szolgálatot teljesített. Beidéztem magamhoz. A fiatalember először azzal próbált kitérni a kérdés elől, hogy nem emlékszik ilyen esetre. De miután a Gou­jon-nővérek határozottan felismerték, végre is bevallotta, hogy ő volt az a katona, aki Collomb­né tartozását kifizette. — Apám oktatott ki — dadogta —, hogy mit csináljak, mit mondjak, s ő adta át a húsz fran­kot is. A borkereskedés közelében megvárt, az­után kikérdezett, hogy előadásom milyen hatást váltott ki. Landru egyébként, amikor értesült fia be­ismerő vallomásáról, mindenben megerősítette fia szavait, de az egész felelősséget magára vál­lalta, mert nem akarta, hogy a dolog miatt fia ellen is vádat emeljenek. VIRÁGCSOKOR De a körmaniSaiH tomeggyiikoenak nem ez volt az egyetlen mesterkedése, hogy elhitesse: Collombné még mindig életben van. Február elején a Boulevard Voltaire 115. számú ház házmesterének egy csomagot kézbe­sítettek tó, amely a ráragasztott címkével pos­taküldeménynek látszott. A csomag Collombné nővérének volt címezve. Virág volt benne, s a virágokhoz Collombné névjegye volt mellékelve. A virágcsomagot meglehetősen későn este hoz­ta egy fiatal küldönc. A lefoglalt feljegyzések bizonyítékot nyúj­tottak arra vonatkozóan, hogy a virágcsomagot is Landru küldte, s a küldönc szerepét ezúttal a Charles nevű fia játszotta éL Beidéztem Charles-t. Beismerte, hogy apja minden magyarázat nélkül ráparancsolt, kézbe­sítse ki a csomagot. Elmondta még, hogy apja ragasztotta a csomagra a hamis postai címkét. Idézhetném még Landru egyéb ravaszko­dását is, amelyekkel azt a hitet akarta kelteni, hogy Collombné él és Dél-Franciaországban tartózkodik. Mindez teljesen fölösleges lett vol­na, ha Landru csak házasságszédelgést követett volna el, és ha Collombné csakugyan még élefc ben lett volna. Különben is Landru garázsában még a le­tartóztatás napján megtalálták az „eltűnt” asz- szony fehérnemű-készletének nagy részét, há­rom blúzát, egy szoknyáját, fülbevalóit, gyű­rűit Megtalálták Collomibné összes fényképeit, imakönyvét, családi okmányait, bizalmas le­veleit... Ezek a bizonyítékok is csak rövid válaszra tudták rábírni Landrut a vizsgálóbíró előtt. Vagy azt mondta, hogy nem emlékszik, vagy pedig kijelentette, hogy titoktartási fogadalmát nem hajlandó megszegni. De amikor Collombné meggyilkolása ügyé­ben a vizsgálóbíró utoljára teljesen feltárta előtte a bizonyítékokat, már egy szót sem szólt. Lehajtott fejjel hallgatta a vizsgálóbíró meg­semmisítő érvelését és állandóan ápolatlan sza- kállát simogatta. Amikor a vizsgálóbíró hosszú monológja véget ért, Landru felállt, feltette új sapkáját, s a rendületlen udvariasággal a fogházőrnek nyújtotta csuklóját, hogy megbilincselje. Azután elhagyta a vizsgálóbíró hivatalát, félig szánako­zó, félig bosszús kifejezéssel, mint a jól nevelt ember, akit ok nélkül háborgattak. (Folytatjuk.) tAAAAAAAAAAAl .AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJu '»TTmmTY»TmTTmY»mTm ffYTYTTTfTTtTTYTTTTTTI

Next

/
Thumbnails
Contents