Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

Régészeti emlékek és az állatok A régészeti kutatások során gyakran előfordul, hogy az ásatások színhelyén a régész olyan leletre bukkan, amely az a szóban forgó kultúrterü- leten eddig ismeretlen volt és ame’y földrajzilag távol eső ci­vilizációt dokumentál az utó­kor számára. A régész ilyen esetekben a leletek elvándorlá­sát rendszerint a néptörzsek tengeri és szárazföldi mozgá­sával igyekszik bizonyítani. A különböző kultúrák tárgyi bi­zonyítékainak geográfiai hely­zetváltozását Robert Heizen, a kaliforniai egyetem antro­pológusa legutóbbi tanulmá­nyában nem az ember, ha­nem nagyon sok esetben az állatok aktivitásának tulajdo­nítja. Régóta ismeretes, hogy egyes TENGERI VÁNDORMADARAK magvakat, algákat milyen nagy távolságra képesek el­hurcolni magukkal. Heizer rá­mutat arra is, hogy a vándor­madarak nemcsak terménye­ket, hanem régészeti és kul­túrtörténeti szempontból ér­dekes leleteket is sok ezer ki­lométeres távolságokba visz­nek él magukkal, természete­sen akaratukon kívül. Igen gyakran fordul elő, hogy nyíl­hegyek, nyílvesszők kontinens­ről kontinensre vándorolnak. Ezeket megsebzett, de sebesü­lésüket túlélő madarak viszik el más égtájak felé. Már a 17. és 18. századokban gyakran találtak európai utazók bál­nák testében szigonyokat, amelyek végül is pusztulásu­kat okozták. Ezeknek a szi gonyoknak a vizsgálatával nyomon lehet követni a bál­nák vándorlási útvonalait, melynek fő iránya a sarki vi­zeken északról keletre volt megfigyelhető. Még a múlt században, 1894- ben történt, hogy Finnor­szágban egy ölyvöt ejtettek ei. Meglepve tapasztalták, hogy a madár szárnyában nyílvesz- szőt hordott. Gondos tanul­mányozás után megállapítot­ták, hogy ilyen fajta fegy­vert Kamerun délnyugati ré­szén élő pangwe törzs hasz­nál. Ugyanez az eset 1900-ban megismétlődött szintén Finn­országban. Évszázadunkban az Egyesült Államok délnyugati és közép­ső területein számos elhullott vadkacsa és gólya testében csontból készült nyílhegyeket találtak, olyan fajtákat, ame­lyeket kizárólag az eszkimók használnak. E kulturális do­kumentumok meglepő föld­rajzi elvándorlásánál sem kell az ember mozgására gondol­nunk. Bizonyos vándorló leletek eredete a PREH1SZTORIKUS KOR időszakára vezethető vissza. Stellmor-ban (Németország) rénszarvasok csontvázában nyílhegyeket találtak: ezek korát a beható analízisek a magdaléni korra származtat­ják. Prehisztorikus korból származó szigonyszerű hegyet találtak finnországi megkö­vült fóka csontvázában is. Évekkel ezelőtt az Egyesült Államokban mammutcsont- vázakban találtak hegyes fegy­vermaradványokat, amelyeket a régészet tudomása szerint más kontinenseken használ­tak. A történészek ebből azt a következtetést vonták le, hogy az ember már a törté­nelem előtti korban is nagy utakra vándorolt el részben kíváncsiságból, részben bizo­nyos anyagi szükségleteinek kielégítése céljából. A lelet alapján az a vélemény ala­kult ki, hogy ez a konklúzió nem egészen helytálló, mert nagyobb annak a valószínűsé­ge, hogy egy mammut élete folyamán több ezer kilométe­res utakat tett meg és szá­mos népcsoport tartózkodási helyén vándorolt át. Végtelen útjai során túlélte az ember számos támadását, míg azután egy helyen összeesett és nem kelt fel többé. Csontváza a benne megakadt eszközökkel együtt sok ezer év után az ős­lénytan os és a régész szeme elé tárul. Megkezdődik a kü­lönböző elméletek felállítása, amelynek során a régész könnyen tévútra kerülhet E. L í ís alatti állomás Uj víz alatti laboratóriumot készítettek a leningrádi Hidro- meteorológiai Intézet és a Szovjet Tudományos Akadé­mia Akusztikai Intézetének munkatársai. A Szadko—2 ne­vű laboratórium két összekap­csolt acélgömbből áll. A fel­sőben helyezték el a fedélkö­zi és irányító fülkét, az alsó „bejárati” gömbben pedig a kutatók felvehetik a búvár- felszerelést A laboratóriumot hajó vagy parti állomás szol­gálja ki. A szükséges, megfe­lelő nyomású levegőkeveréket hajlékony csővezetéken át biz­tosítják (hajóról vagy a part­ról). A felszíni megfigyelők­kel a kutatók telefonkapcso­latban állnak. A Szadko—2 könnyedén úszik a vízen. Ennek ellensú­lyozására alul nehezéket, több tonnás vasbeton-rudat szereltek, amely az állomást a mélyben tartja. A horgony­nyal drótkötél köti össze a laboratóriumot. Ha azt meg­eresztik, akkor a Szadko—2 a felszínre emelkedik, ha meg­húzzák a csigát, a Szadko—2 lemerül. A laboratóriumot a Szuhu- mi-öböl mélyén próbálták ki, 25 méter mélységben, de a tu­dósok mélyebbre is hatolhat­nak vele. A leningrádi kuta­tók azonban ezúttal nem akar­tak mélymerülési rekordot ja­vítani. A Szadko—2 lakóinak az volt a feladata, hogy ellen­őrizzék a leningrádi Hidro- meteorológiai Intézet víz alatti kísérleti laboratóriumában ki­dolgozott különleges levegő­összetételt és a dekompressziós táblázatot. Emellett különbö­ző mélységekben tanulmá­nyozták a mélyáramlatok se­bességét, a víz hőfokát, a víz alatti növény- és állatvi­lágot. Két kutató, egy mér­nök és egy óceánológus éjjel­nappal folytatta megfigyeléseit. Időszakonként magukra öltöt­ték a búvárfelszerelést és 40 —50 méter mélységig hatol­tak a tenger felszíne alá. Nyu­godtan aludtak és még azt sem vették észre, amikor egyik éjszaka erős vihar tá­madt a Szuhumi-öbölben. A parttal is megszakadt a kap­csolatuk, de i amikor a tenger egy kicsit megnyugodott, is­mét helyreállították azt. A kutatók összesen tíz napot töl­töttek víz alatti házukban. VILÁGATLASZ A bélyegek szinte minden tudományág fejlődéséről be­számolnak, de a legtöbb is­meretet földrajzból nyújtják. Az érdeklődő Föld körüli uta­zást tehet albumában, de gyafkran meg is akad, niazen Afars és íesas, Alwar, An­nám (és ez csak néhány pél­da az A kezdőbetűsek közül) neve ismeretlenül cseng és gondot okoz fekvésük megál­lapítása. A Kartográfiai Vál­lalat most világviszonylatban egyedülálló atlasz elkészíté­sén dolgozik, amely iránt nem­csak a hazai, hanem számos külföldi fiiateiista szervezet is érdeklődik. Az új atlasz 4—6 színben nyomtatott tér­képeken mutatja be a je­lenlegi balyegkibocsátó orszá­gokat és az illető területen működött valamennyi bélyeg- történeti elődöt. A több mint 200 térképet magában fogla­ló, a világritkaságok ábrájá­EVI YERVES Olaszország a jövő eszien • dő eseményei közül a bélyeg­napot és az alpesi sívilág- bajnokságot köszönti bélyeg­gel. Megemlékeznek számos évfordulóról, amelyek közül Raffaelo Santi, viághírfi festő halálának 450. évfordulójára sorozat kiadását tervezik. Env- lékbélyeg jelenik meg Maria Montessori orvosnő, a modern gyermeknevelés egyik aposto­la születésének centenári­umán, és a nagy zsoldosvszér, Gattemalata születésének 60Ü, évfordulójára, akinek alakjáé Donatello szobra őrizte meg az utókor számára. Írországot a filatel isták kö­rében az ottani kiadások rit­kasága tette népszerűvé. A hagyományok tovább élnek« jövőre csak öt alkalomra ter­veznek bélyeget. Az európait MONGOLIA -MOMfOfl Ui»AA* val gazdagított és egyes te­rületek bédyegtörfcénetét rész­letesen ismeret» atlasz nem­csak a filatelistáfk hasznos út­mutatója lesz, hanem haszon­nal forgathatja majd minden­ki, akit az 1840 óta eltelt időszak földrajzi, történelmi kérdései érdekelnek. 130 esztendős lesz jövőre a világ első bélyege, a követ­kező évben az önálló magyar bélyeg megszületésének cente­náriumát ünnepeljük. E két évforduló jegyében egy év múlva kerül az európai ol­vasó elé (magyaron kívül né­met, angol és francia szövegű változatban is megjelenik) az új világatlasz, amelyet a bu­dapesti Bélyegmúzeum anya­gának felhasználásával kiváló térképészeti és fiiateiista szak­emberek készítenek. ELSŐ A VILÁGON Mongólia hét értekből álló sorozaton és négy tugrik név­értékű blokkon mutatja be az űrkutatás fejlődését, a Hold eléréséért folytatott küzdel­met. Az első érték 1958 má­jus 15-re emlékeztet, amikor a Szputnyík 3 indult égi kí­sérőnk: felé. A sorozat többi címíletén a Voszhod 1 és 2, a Mercury 7, az Apollo—8, valamint a Szojuz—5 utjának jellegzetes mozzanatát látjuk. A blokkon az Apollo--12 in­duláskori hatalmas teste szá­guld, álul a fellövés időpont­ját olvashatjuk. A sorozat zá­róértéke azt a pillanatot örö­kíti meg, amikor a hold­komp visszaindul az anya- űrhajóhoz, ez a bélyeg a föl­det érés idejét rögzíti. Mongó­lia új sorozata és blokkja az első a világon, amely máso­dik holdutazásnak filatéliai emléket állít. természetvédelmi év tisztek . téré, a jachtsport 250 éves ju­bileumára, Terence McSwinoy és Kevin Barry halálának fél- • évszázados fordulójára, vala­mint művészeti alkotásokról ad ki bélyeget az ír posta. Bulgária Lenin-emlékbé- lyeggeil kezdi az évet. A vi~ rágkedvelők szívének márci­usban kaktuszok, nyolc érték­ből álló rózsasor nyáron sze­rez örömet. A sportrajongók labdarúgó-, majd röplaíbda- világbajnokisági sorozatban gyönyörködhetnek. A műol- kotásckat áprilisban tráciai aranykín esek, augusztusban ókori pénzek, szepte-nherbon festmények képviselik. Bélve­get kap az osakai világkiállí­tás, az ENSZ 25 éves jubile­uma, Beethoven születésének, évfordulója is. SZAKÁCSKÖNYV Az értékcikkek eladását Vi­lágszerte igyekeznek egysze­rűsíteni, hogy a postahivata- lok forgalmát csökkentsék. Füzeteket készítenek, ame­lyekben a leggyakrabban használt címletekből több da­rabhoz jut a vásárló és így leveleit postaládák útján ad­hatja fel. A Magyar Posts több korábbi kísérlet után a Balaton és a Dunakanyar so­rozatok füzetben! kiadásával a nyaralókat kívánta jobban ki- szolgálni. Az ilyen (űzetek védőlapjain feltüntetik az ér­vényes postadíjszabást, hirde­téseket helyeznek el. Külön­leges ötlettel lepi meg vásár­lóit az angol posta december 1-től kezdve, amikor is a bé- lyegfüzetek borítólapjára há­ziasszonyok részére 12 recep­tet nyomat. Lehet, hogy az angol férfiak kérték ezt ® postától?

Next

/
Thumbnails
Contents