Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291. szám

Ellenőrzést, de A tsz-ellenőrző' bizottságok munkájáról, pontosabban munka fogyatékosságairól gyakran lobban vita mostaná­ban. . Érthető ez,. hiszen a „felülről” irányított, tervle- bontásos gazdálkodás helyébe, az önálló tevékenység lépett, amelyben fokozottan előtérbe kerülnek' olyan követelmé­nyek, mint a vezetők egysze­mélyi felelősségének növelése,' amelynek együtt kell járnia a szocialista demokratizmus erő­södésével. ' Egy időben viták voltak ar­ról: kié a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság, a tagságé-e vágy pedig a vezetőségé? He­lyenként nem kis éllel, úgy tették fel a kérdést: azért vá­lasztjuk-e az ellenőrző bizottr ságot, hogy az elnöknek ga- zsuláljon, vagy pedig, hogy a közgyűlés által rábízott tenni­valót hiánytalanul elvégezze?' Ha figyelembe vesszük az egyes Jsz-ekben tapasztalt ki- sebb-nagyobb visszaéléseket, láthatjuk: az illetékes állami szervek ellenőrei komolyan szóvá teszik minden ilyen esetben, hol volt az ellenőrző bizottság? Ma már a gyakorlatban is eldőlt, hogy az ellenőrző bi­zottság a tagságnak tartozik felelősséggel, tevékenységéről a "közgyűlésnek felel,'; vezetők­nek* és tisztség nélkülieknek egyaránt. Ahhoz tehát, hogy az ellenőrzés javuljon, na­gyobb határozottság és ügy­szeretet szükséges az ellenőr­zést-végzők részéről. ■' 1 S megfelelő hozzáértés. " "• '■ Itt' meg kell állnunk egy pillanatra. Mert ez az a kö­vetelmény, amelynek hiányá­ban soha nem állhatmának hivatásuk magaslatán azok, akik a nagyüzem gazdálkodá­sát,.. szerteágazó bonyolult pénzügyeit felülvizsgálják. Es hiába vesszük .be tez alapsza­bályba az ellenőrzés fontossá­gát, . hiába hangsúlyozzuk megúnásig, a hivatástudatra, a közösségi felelősségérzetre apellálva, ha olyanok végzik, akik nem tudják hóvá kell nyúlni, ha nincs meg a ké­pességük az eligazodásra, egyebek között a kettős köny­velés elég bonyolult labirintu­sában. Hozzáértés híján az ellenőrző munka csak külső­ségekre korlátozódhat. S ezek a külsőségek esetenként bár­milyen lazaságra vessenek is fényt, legtöbbször nem fedik fel a lényeget, s adósok ma­radnak a tételes, bizonyítással. örvendetes, hogy a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa beható vita után kidol­gozta álláspontját és javasla­tait az ellenőrzés megjavításá­val kapcsolatban. Megtudhat­juk ebből, hogy a tsz-ek gaz­dálkodásának kívülről jövő és belső ellenőrzése egymást szervesen kiegészítő tevé­kenység. A külső ellenőrzés arra irányul, hogy miként tartja be a közös gazdaság a vállalatokkal és intézmények­kel kötött különböző megálla­podásokat, s azt, hogy mi­ként biztosítják a tsz-vezetők a törvényes előírások, szabá­lyok betartását A belső ellen­őrzéssel kapcsolatban a TÖT irányelvei hangsúlyozzák, hogy annak ki, kell terjednie a gazdálkodás valamennyi te­rületére, ágazatára, ugyanak­kor folyamatosnak kell len­nie. Döntő fontosságú az' az állásfoglalás, mely szerint az ellenőrző bizottság független a tsz-elnöktől, s valamennyi más vezetőtől a közös gazda­ságban. , Az irányelvek nagy segítséget adnak a termelő- szövetkezeteknek^, amikor ki­hogyan ? mondják továbbá, hogy a „területi tsz-szövetség -k kül­dött-közgyűlésének — amelyen részt vesz valamennyi terme­lőszövetkezet elnöke is — módjában van és jogában áll demokratikus úton olyan ha­tározatot hozni amellyel az igénybe vevő szövetkezetek részére — külső szakmai szak­értők segítségével — rendsze­ressé teszi a termelőszövetke­zetek működésének és gaz­dálkodásának számviteli ada­tok alapján történő ellenőrzé­sét”. Még nem telt el sok idő, mindössze pár hónap a TOT irányelveinek megjelenése óta, de megfigyelhető, hogy egyes tsz-ek máris élnek a megnö­vekedett lehetőségekkel, közü­lük számosán kérik külső szakember segítségét, egy-egy átfogó belső ellenőrzés lefoly­tatásához Lépéseket tettek az ellenőrző bizottságok elnökei­nek szervezett továbbképzé­sére. Nem kevésbé fontos, új fejlemény, hogy a közgyűlé­seken, sőt itt-ott a brigádgyű­léseken Is jobban megjön a tsz-tagok hangja az ellenőrzés tennivalóival kapcsolatban. Látják, hogy van értelme szólni, visszásságokat fölvetni, s erősödik gazdatudatuk, tu­lajdonosi beállítottságuk. Kor­rupciótól, visszaélésektől men­tes légkörben pedig — ahol ez már megvalósult, ott min­denki látja, érzékeli' — a ve­zetők munkája is könnyebb, s hatékonyabb. Meggyorsul a gazdaság' fejlődése, mert min­den visszaélésnek útját álló demokratikus közszellem lég­körében kölcsönös bizalom jel­lemzi a közösség tagjainak mindennapi életét Kovács Imre Ösztönzés kategóriák nélkül A kormány — ahogy erről a közvélemény már értesülhe­tett — megszüntette a része­sedési alap felosztásának ed­dig központilag előirt katego- rizálási rendszerét. Miután a vállalatok 1969. január 1-t, visszamenőleges hatállyal sa­ját hatáskörükben dönthetnek a részesedési alap felosztásá­ról .és felhasználásának mód­járól, így most már — bizo-. nyos előírások keretei között — helyileg öttállóan és teljes felelősséggel alakíthatják a dolgozók különböző rétegeinek csoportjainak kereseti, jöve­delmi arányait. Természetesen ezután is az illetékes közpon­ti, irányító hatóságnál (mi­nisztériumban) döntenek — ® végzett ynunkájuk sokoldalú mérlegelésével — a váUalai legfelső vezetőinek anyagi el­ismeréséről: alapfizetéséről, nyereségprémiumáról, esetle­ges jutalmazásáról és év végi. nyereségrészesedéséről. Nyereségprémiumot, jutal­mat egyébként valamennyi dolgozó munkás és vezető egyaránt kaphat év közben többnyire a részesedési alap terhére. Nyereségprémium per­sze csak azokat a dolgozókat illeti meg, akik kiemelkedő módon járulnak hozzá a vál­lalati nyereség gyarapításához. Veszteséges gazdálkodás esetén viszont változatlanul csökken­tik azoknak a vezetőknek az alapfizetését, akik rendszere­sen nyereségprémiumban ré­szesülnek. Az év végi nyere­ségrészesedés felosztásánál már 1970 tavaszán valamennyi dolgozó — tehát minden mun­kás és vezető — évi összkarc- setét veszik figyelembe. A Minisztertanács a szak­mai szakszervezetek központi vezetőségeiben lefolytatott vi­ták alapján a dolgozók kíván­ságainak .megfelelően egysze­rűsítette, áttekinthetőbbé tet­te az anyagi ösztönzés rend­szerét, hatályon kívül helyez­ve a részesedési alap felosz­tásánál kötelezően előírt ka­tegorizálást. Ez a döntés a re­form elveivel összhangban to­vább szűkíti a központi kö­töttségek' körét és növeli a vállalatok hatáskörét, önálló­ságát és felelősségét. De a kormányrendelet önmagában — ezt, határozottan szükséges leszögezni — nem változtat a vezetők, vagy a munkások jö­vedelmének eddig kialakult nagyságán, egymás közötti, arányán. Vagyis a kategorizá­lás eltörlésével automatikusan nem növekszik és nem is csökken sénkinek a keresete, jövedelme. Ha viszont a vál­lalatoknál élnek az új lehető­ségekkel, s bátran kezdemé­nyeznek, újragondolják és kor­szerűsítik az anyagi ösztönzés belső mechanizmusát, megte­remthetik a vállalati nyere­ség és a személyi jövedelmek gyorsabb növelésének feltéte­leit. Megváltozott ugyan a része­sedési alap felosztási módja, ám ezután is. — sőt, még fo­kozottabban, mint eddig — a végzett munka mennyiségével és minőségével, a szákképzett­séggel és a vállalt felelősség­gel arányos jövedelmi különb­ségek növelésén át vezet az út az egész kollektíva anyagi f^emelkedéséhez. A kategori- ,'lás mechanikus, bürokrati­kus végrehajtása sok válla­latnál nem segítette, hanem nehezítette a jövedelem-diffe­renciálás ösztönző megvalósí­tását. Mert az is egyenlösdi a javából, ha a jó és rossz mű­vezetőt, üzemvezetőt egyfor­mán kategorizálják és lénye­gében azonos mértékben ju­talmazzák, ha a végzett mun­ka helyett pusztán a beosztás válik a többletjövedelem for­rásává. A jövedelmek igaz­ságos, munka szerinti elosz­tása azt jelenti, hogy nemcsak a vezetők és a beosztottak keresete között növekszik a végzett munkával és o viselt felelőssénnel arányosan a kü­lönbség, hanem az azonos be­osztású dolgozók között is. így a kiválóan dolgozó beosztott esetleg annyit, vagy többet kereshet, mint a közepesen vagy gyengén dolgozó vezetők. Ha a munkások azt tapasz­talják, hogy érdemes jól dol­gozni, mert az anyagi elis­merés érzékelhető módon tük­röződik az alapkeresetben, a prémiumban, a jutalomban és az év végi nyereségrészese­désben, akkor növekszik majd a jövedelem-differenciálás mellett síkraszállók száma, és szűkül az egyenlösdi híveinek köre. A munka szerinti el­osztás szocialista elvének kö­vetkezetesebb érvényesítése, a jövedelmi különbségek telje­sítményekhez igazodó növelése gyorsíthatja a reform kibon­takozását, az életszínvonal emelkedésének ütemét, a vál­lalatok közötti nyereség és személyi jövedelmi különbsé­gek igazságos, tevékenységük eredményétől függő növelését. (KS) Á KISZ Tolna megyei Bizottságának ülése Hétfőn délelőtt Szekszárdon, a párt Tolna megyei Bizott­ságának nagytermében ülést tartott a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülés első napirendi pont­jaként Horváth József, a párt megyei bizottságának titkára, az MSZMP Központi Bizottsá­ga legutóbbi üléséről tájékoz­tatta az ifjúkommunistákat, vázolta a fiatalokra váró leg­fontosabb feladatokat. Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első tit­kára a megye ifjúkommunis­táinak „zárszámadásáról” tar­tott beszámolót, ismertette az 1969. évi akcióprogram végre­hajtásának megyei tapasztala­tait, a fiatalok által elért ered­ményeket, szólt a következő évi akcióprogram főbb irány­elveiről. A KISZ-megyebizottság ez­után személyi ügyeket tárgyalt. Dombóvár—Szekszárdi 76:64 Vasárnap került sor a „Ti­szán innen — Dunán túl” ve­télkedősorozat megyei előcsa- tározásainak utolsó összecsa­pására, Résztvevői; a dombó­vári járás ég Szekszárd város. Ezek a megyei szintű vetél­kedők, a januári „nagy cssze- csapás”-ra, Sonjogy és Tolna megyék közötti rádiós erőpró­bára készítik fel a versenyző­ket. Itt tűnik ki: kik azok, akikre leginkább lehet számí­tani januárban, s a szerzett versenyrutin js hasznos lehet. Néhány fontos észrevételt szeretnénk tenni, az utolsó for­dulóval kapcsolatban, amely a dombóváriak győzelmével végződött. Amellett, hogy el­sőnek gratuláltunk a győztes csapatnak, azt is szeretnénk leszögezni, hogy győzelmük aránya túlzott, s hogy ilyen eredmény jöhetett létre, a pontrendszer aránytalanságá­ból faikadt. Azt a feladatot kaptáik a csapatok, hogy gyűjt­senek össze minél több olyan általános iskolai, végbizonyít­ványt, amelyet a dolgozók esti iskoláján szereztek tulajdono­saik. Egy ilyen bizonyítvány egy pontot ért, tehát ilyen­formán aíkár nyolcvan pontot is lehetett szerezni e feladat végrehajtásával. A dombóvá­riak pontosan 12-vel több bi­zonyítványt szereztek, szerve­zésben, lelkesedésben tehát ennyivel múlták felül a me­gyeszékhely csapatát. S ez így is volt rendjén. Akadt azon­ban olyan feladat is, melyben egy-egy ajánló cikkiistát kel­lett összeállítani ipar; ég me­zőgazdasági termékekből. A szekszárdiak listája lényege­sen bővebb, szakszerűbb, pre­cízebb volt, de a pontrendszer nem nyújtott lehetőséget ar­ra, hogy ezt a különbséget ki­fejezésre juttassák. Megkoc­káztatjuk az egyszerűsítést: a lokálpatrióta lelkesedés mel­lett, a szakszerűséget, s a na- gyohb hozzáértést is honorálni kellett volna. Ez természete­sen nem csorbítja a dombó­vári járás győzelmének érté­két Ismerjük és mindig is is­mertük azt a tiszteletre méltó elkötelezettséget, amit leendő városuk iránt éreznek a dom­bóváriak. Véget ért tehát az „elődön­tő”, vagy ahogy tréfásan ne­vezték; a „Sión innen, Sión túl” sorozata. A vetélkedők által megosztott járásokat, most már ismét egységbe fűzi a nagy feladat: januárban megküzdeni Somogy, köztudo­másúan erős, döntőt járt csa­patával Miért dőlt le az istálló? Hó és szél -— A Biztosító igazolást vár Budapestről Korábban már hírt adtunk arról, hogy ; december 9-én éjjel, lerogyott egy lstállótető a bony- hádvarasdi tsz majorjában. Az esetet nagy számú bizottság vizsgálta meg a helyszínen: a budapesti AGROTERV, a TOTÉV, a Tsz-szövetség, a megyei ta­nács beruházási főelőadója. a Tolna megyei Beruházási Válla­lat képviselője, a tsz-vezető:c együttesen nézték meg a hely­zetet. Keresztes András, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának beru­házási főelőadója tájékoztatást adott a bizottság munkájáról, megállapításairól. A jegyzőkönyv­be is felvett tényanyag szerint a 96 férőhelyes tehénistállót a budapesti AGROTERV I.—1—3á/35 számú típusterve alapján építet­ték és 1966 májusában adták át. Az elvileg erős, magtárpadlás os épület tehát három és fél évig bírta csupán az időjárás viszon­tagságait. Meglepően kevés idő. A Jegyzőkönyvben arról írnak, hogy a dombtetőn lévő istállóra sok hó esett és ehhez járult még, a helybeli lakosok elmon­dása szerint, az erős szél nyo­mása. a jegyzőkönyvben szó szerint ez olvasható: „A helybe­liek közlése szerint az összedő- lés időpontjában a szél iránya a hóval túlterhelt tetősík felöli volt és maga a szél viharos volt»». Egyelőre bizonytalan, kap-e támogatást, illetve kárté­rítést a szövetkezet. Ilyen eset­ben az. Állami Biztositó igazolást kér a Meteorológiai Intézettől: az adott időben volt-e 15 méte­resnél erősebb szél az ország­ban, vagy sem. Nagy Árpád, az Állami Biztosító megyei igazga­tóságának megbízott igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy amennyiben a tizenöt méter má­sodpercenkénti szélerősség iga­zolt, a Biztosító kötelezetts Sge kétségtelenül fennáll. Feltéve, hogy szakszerűtlen építés nem játszik közre a kár keletkezésé­ben. a Meteorológiai Intézethez a kérést hétfőn el is küldték az igazolás kiadásához. Az a legnagyobb baj, hogy egyelőre nem tudni, lesz-e arány­lag rövid időn beiül terv a helyreállításhoz.. A budapesti. AGROTERV nem vállalja a mun­kát, illetve csak a jövő év vé­gére készítené el a helyreállí­táshoz szükséges tervet. Ez túl­ságosan kései időpont, hiszen akkor két telet kellene kibírnia a tető nélküli istállónak és jó, ha egyet kibír. (A padláson lé­vő 32 vagon búzát nagy erőfe­szítéssel lerakják és elszállítják majd, utána pedig ponyvával letakarják a padlásteret. Sajnos ehhez nem tud segítséget adni a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, bár az ő búzájáról van szó, mert teherkocsival nem kö­zelíthető meg az istálló.) Ami a legbiztatóbb: a MEZÖ- BER vállalja a helyreállítás irá­nyítását, lebonyolítását, és min­dent megtesz, hogy az mielőbb megtörténjék. Balogh József, a MEZŐ BEK gazdasági vezetője aít mondja, hogy bár az AG RO­TER V-től nem várható segítség és a megyei tervező vállalatnak is nagyon sok a munkája, azért ők feltétlenül keresnek tervezőt. A gazdasági vezető így beszél: „ez a feladatuk.” Határozott és gyors intézkedés szükséges, hiszen ha elázik a padláson lévő rengeteg búza, az is a szövetkezet kára lesz. Elad­ta ugyan már a gabonafelvásár­lónak, de a tárolási kötelezett­ségek közé tartozik a minőség megóvása: (gemenci) A MEZÖGAZDASÄGI TECHNIKUM PERFEKT GÉPÍRÓT keres. Fizetés megegyezés szerint. Cím: Szekszárd-Palánk. _____________________(160)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents