Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
Kézimunka Gemteíiyp- lörtétwletrr- • ................... C ASTAGNO CENTO CAVAIL0 Csipkeruha A cukrászdák és az utcai árusok e hónapokban kínálják jellegzetes csemegéjüket: a tejszínhabos gesztenyepürét és az ingerlő illatú sült gesztenyét. Sokan valamiféle külhoni szerzeménynek hiszik a szelid- gesztenyét (talán éppen azért, mert egyesek maróni néven is emlegetik), pedig" bebizonyított tény,-hogy fája . magyar földön is 'őshonos. (Maga a gesztenye elnevezés a latin „castanea” szóból származhat, mely szláv közvetítéssel jutott el hazánkba.) MATUZSÁLEMEK Minthogy a gesztenyefa gyümölcse már az ősembernek is különösebb fáradozás nélkül megszerezhető Ízletes táplálékot nyújtott, az enyhébb éghajlatú dombos vidékek jellegzetes fája lett. Gyümölcse miatt kímélték, ezért nem építkeztek és nem tüzeltek vele, holott faanyaga a legértékesebbek közé tartozik. Ennek az oltalomnak köszönhető a dél- és közép-európai természetes erdei gesztenyések kialakulása és fennmaradása. A gesztenyefák között nem egy „matuzsálemet” tártanak nyilván. Ezek közé tartozik- például a kőszegi Király-völgy büszkesége, amelynek terméséből akár Jurisics Miklós- és Szülej mán császár is ehetett volna. De hírneves á Pécsvá- rad melletti Zengő déli lej* tőjén található öreg fa is, mely Nagy Lajos király uralkodása óta —, mintegy 600 esztendeje Hétfő: Lencseleves, burgonyafőzelék. vagdalt hússal. Kedd: Rántott leves pirított kenyérkockákkal, hajdúkáposzta. Szerda: Zöldségleves, sajtos makaróni tejfellel, alma. Csütörtök: Szalon tüdő zsemlegombóccal. befőtt. Péntek: Köménymagleves, aranygaluska. Szombat: Zellerkrémleves, paradicsomos káposzta sült hússal, alma. Vasárnap: Ebéd: Csontleves daragaluskával, rakott burgonya, savanyúság, almáslepóny, bor. Vacsora: Sajt. vaj. keménytojás, tea. * Hajdúkáposzta: Egy kis fej vöröshagymát zsírban megpirítunk, megpaprikázzuk és beleteszünk fél kilogramm kicsavart savanyú káposztát és körülbelül félóra hosszat pároljuk. Ezalatt fél kilogramm füstölt húst. vagy kolbászt összedarabolva, vöröshagymán, zsíron, pörkölt módra elkészítünk, majd a káposztához keverjük és egy kis ideig tré-~ együtt pácoljuk. Tejfellel i • - locsolva tálaljuk. — ad gyümölcsöt, Az olaszországi Etna tűzhányó oldalában élő hírneves .gesztenyefának még neve is vanr Castagno cento cavallo. A név arra utal, hogy 100 lovas fér el az árnyékában (törzsének kerülete egyébként 64 méter!) VILÁGPIACI ÉRTÉKE csAb&tÖ'án j magas Ki hihrié, hogy d műit században',; Magyarország még a világszerte számon tartott gesz- tenyééxportőrök közé • tarto- zott?:iMa viszont' még■ jelentős importra is rászórd lünk, hogy a hazai szükségletet úgy-ahogv kielégítheásük. Gesztenyéseink faállományának megcsappanása azzal magyarázható, hogy az elmúlt 100 esztendőben .-nem fordítottak gondot a régi, 'gesztenyések,- felújítására;. és1-.újabbak telepítésére. Inkább a gyorsabban hasznot hajtó növényekkel foglalkoztak, a gesztenye ugyanis viszonylag ’ lassan fordul termőre, , Az olasz, francia, spanyol és*' jugoszláv gesztenyések területét ezalatt1 szüntelenül tnöveltjék, * így érthető, hogy messze lemaradtunk a versenyben. Pedig a gesztenye világpiaci értéke ma is éppoly csábítóan magas, mint korábban volt: kétszerese a narancsénak, közel azonos a téli almáéval (hozzávetőleges számítás szerint égy-egy fa átlagos termése több mint 100 dollárt érhet). Az ásványi anyagokban gazdag, vulkanikus eredetű, mély rétegű talajt kedveli legjobban a szelidgesztenye. Magról nevelik vagy a nagy szemű fajtákat, saját, apró szemű magcsemetéire oltják. Termése szúrós kupaccsal körülvett makktermés 2—3 maggal. Az elmúlt évtizedekben külföldön a szokásosnál jóval hamarabb termőre forduló, alacsony törzsű oltványokat alakítottak ki. Sőt, olyan nagytermésű japán törpefaj is ismeretes, mely már az első évben termést hoz, AZ EGYIK LEGDEMOKRATIKUSABB ÉTEL A gesztenye iránti nagy keresletre sok országban felfigyeltek. Az utóbbi években a Szovjetunióban Romániában. Bulgáriában és Görögországban megkezdték a nemesítést, a tömeges telepítést, de az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában is felismerték a termesztés hasznosságát. A szelídgesztenye fa termésének legfőbb felvevője a cukrászipar. A gyümölcs becsét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy régebben gyakran hamisították, mégpedig megfőzött és áttört babbal (ma már kisebb a hamisítás veszélye, hiszen a babnak és a gesztenyének csaknem azonos az ára). Az ízes húsú gyümölcsöt nyugodtan sorolhatjuk a „legdemokratikusabb” ételeink közé, hiszen királynak és szegénynek egyaránt csemegéje volt a történelem folyamán: az előbbi ínyenc ételeinek raf- finált ízesítésére használta, az utóbbi parázson sütötte még és úgy fogyasztotta a természet ajándékát. Közkedveltsége azóta sem csökkent. Növényápolás ^ Tavaszias hangulatot a télben A szobába .szorult cserepes növényeink, amelyek zöld- - jükkel, vagy éppen nyíló virágaikkal a havas télben is tavaszias hangulatot varázsolnak lakásunkba, 'csak akkor díszlenek szépen és telelnek át károsodás nélkül, ha igényeiknek megfelelően gondozzuk, ha biztosítjuk fény-, hő- és vízigényüket. A kaktuszok, az aszparágusz, a kukoricalevél, (aspidistra), a begóniafélék a virágzó ciklámen, a borostyán, a fatsia a hűvösebb, 8—12 C foknál nem melegebb világos helyiségben telelnek a legszebben. Ha más megoldás nincs, a fűtött szobában ezek kerüljenek a fűtőtesttől a legtávolabb, a szoba vifczónylag leghűvösebb részébe, az ablakpárkányra, vagy ablakmélyedésbe. Mérsékelten meleg, de egyenletes hőmérsékletet kívánnak a clo- rophitum (zöldike), a filodend- ronfélék, pálmák, páfrányok. Meleg szobában a levelei megsárgulnak, elszáradnak és le- hullának. A, nagy párologtatás révén a gyökei’ei nem tudnak annyi nedvességet biztosítani a levélzetnek, amennyire szüksége lenne. Melegebb, 18— 20 fokos,-egyenletesen fűtött' helyiségben telelnek jól: a fi- kusz. a diffenbachia, a bromé- liafélék, az aglaonema és a sanseveriák. r A növényeket lehetőleg hőigényüknek megfelelően helyezzük el a lakásban, I s ha már a kellő fényt és hőt biztosítottuk, az öntözésükre kell vigyáznunk. Arról' se feledkezzünk meg, hogy a nagyobb hőmérséklet-ingadozásra minden növény érzékeny. Éppen ezért a szellőztetéssel járó közvetlen légcseréről és a huzattól nagyon óvjuk növényeinket. Ne nyissunk rájuk közvetlenül ablakot, ha más mód nincs, amíg szellőztetünk, vigyük a lakás védett részéoe A közvetlen hideghatástól, huzattól a növény elpusztulhat, a fikusz, diffenbachia is lehullatja a levelét. A növények öntözésére pontos receptet nem adhatunk. A nagyobb levelű, nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet igényelnek, meleg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban öntözzük. Úgy öntözzük, hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vízipálmákat kivéve — ezeknek a cseréptartójában mindig* álijon víz — a cseréptartóban ne legyen víz. A túlöntözés éppúgy, mint a kevés víz a növény sárgulását, száradását és pusztulását okozhatja. Csak szobameleg vízzel szabad öntözni. Ha túlságosan száraz a szoba levegője, előfordul, hogy a cserép alján lévő föld kiszárad, s a felül eltömődött föld nem vezet elég nedvességet az alsó gyökerekhez. E zért a talaj felső rétegét ajánlatos időnként meglazítani, a cserepet pedig állítsuk vízzel telt edénybe, hogy a földje alulról is átnedvesedjék. Nagyon jót tesz a növényeknek a levelek vízzel való permetezése is, különösen száraz levegőjű szobában. A , legtöbb szebanövény télen nem fejlődik, csak vegetál. Tápanyagra azonban mindegviknek szüksége van. A levélvégek száradása gyakran a tápanyaghiányt is jelzi. Két hetenként különösen a feilodő növényeket táoos oldattal (Fonika virágtánsó oldatával) is aiánlatos megöntözni, hogy tápanyaghiánytól se szenvedjenek. H. ■=i •.-ÜN A ruha felső részét szabásminta szerint horgoljuk. 1. sor: Egyráhajtásos pálca. 2. sor: 4 láncszemmel fordulunk, 2 pálcát kihagyunk. A következő három pálcára 1—1 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 1 láncszem, 1 pálca kimarad. Ismétlés, és végül az utolsó pálcára is pálcát öltünk. 3. sor: 3 láncszemmel fordulunk, 2 egyráhajtásos pálcát öltünk, az első ívbe. 1 láncszem, 3 pálca kimarad, 3 egyráhajtásos pálca a következő ívbe, majd ismétlés.( A- 3. sor ismétlésével dolgozzunk végig, a kockákat váltogatva. Ha a felső rész darabjait összeállítottuk, akkor kezdjük horgolni körbe a szoknyát. Mégpedig a felső rész folytatásaként, olyképpen, hogy. a kezdő láncszemsornak most ezen az oldalán horgolunk pálcákat, de itt beleszaporítunk, minden hetedik pálcába kétszer öltünk egyráhajtásos pálcát. Ügy kel), szaporítani a pálcákat, hogy azok nyolccal oszthatók legyenek. A szoknya horgolását az egyik oldalvarrásnál kezdjük és körbe dolgozzunk. 2. sor: a kezdő pálcára 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca, 7 láncszem. A 8. pálcára ismételjük: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca ugyanoda. Végén a hetedik láncszemet zárjuk a kezdő első pálcához, amit minden sorban 3 láncszem képvisel. Kúszó láncszemekkel bemegyünk a következő 3 láncszemes ívbe és ott kezdjük a harmadik sort. 3. sor: 3 egyráhajtásos pálca. 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca a háromláncszemes ívbe, majd 5 láncszem és ismétlés. 4. sor: 2 .egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca az ívbe és 5 láncszem. 5. sor: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca az ívbe. Négy láncszem, rövid pálcával átfogjuk az előző három sor láncszemes ívét, 4 láncszem és ismétlés. 6. sor szoros .’em a háromláncszemes ívbe, 7 láncszem és ismétlés. Ha szaporítani akarunk, akkor azt ezen a soron eszközöljük. (Először megjelöljük jól látható fonallal a szoknya két oldalát, e jelzéseknél két-két hétláncszemes ív helyett két-két kilencláncszemes ívet horgolunk, erre 9 pálcái és a mintás sor kezdésénél (2. sor) az 5. pálcára is kezdünk mintát, mintha 8. pálca lenne. Általában minden második csíknál szaporítunk. Ha a ruha elkészült, körülhorgoljuk az ujjakat és a nyakkivágást: egy sor szorosszem után (a nyaknál a nyitott hátrész két oldalát is körülhorgoljuk és ehhez varrjuk, a cipp- zárat) 1 egyráhajtásos pálcasor következik. Az újjákat a szoknya egy mintasorával szegjük be. Szegedy Béláné
