Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

FÓKUSZ .iiimiimimiiimiii Szemelvények külföldi újságokból Egészség-kódex Országos vitára bocsátották a Szovjetunió és a szö­vetséges köztársaságok egészségügyi törvényeinek ter­vezetét. Az APN hírügynökség kérésére Borisz Pet- rovszkij akadémikus, a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztere ismertette, milyen jelentőségük lesz ezeknek a törvényeknek a szovjet egészségügyre nézve. A Szovjetunióban eddig nem volt érvényben egy­séges jogszabálygyűjtemény, amely pontosan meg­határozta volna az egészségvédelem szervezetének alapjait és az e téren kialakult társadalmi viszonyokat. A ma érvényben levő egyes jogszabályok sok tekin­tetben nincsenek összhangban a szovjet népnek a szocialista társadalom keretei között kialakult élet­viszonyaival, nem tükrözik az elért eredményeket, sem a XXm. pártkongresszusnak és az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak és kormányának legutóbbi határozatai által ki­tűzött új feladatokat. Éppen ezért szükségessé vált, hogy összeállítsuk az egészségügyi törvények alapjait, amelyeknek tervezetét most országos vitára bocsá­tottuk. A tervezet pontosan megfogalmazza a szovjet egész­ségvédelem szervezetének alapjait, az állami, a társa­dalmi szervezetek és a tisztségviselő személyek egész­ségügyi vonatkozású kötelezettségeit, s az állampolgá­rok ilyen irányú jogait. A terv szerint nemcsak az állampolgárok azon jogát kell törvényben megszabni, hogy ingyenes, szakképzett orvosi segítségben része­sülhetnek, hanem azon kötelezettségüket is, hogy vi­gyázniuk kell egészségükre és többi embertársuk egészségére is. Nagyon fontos volt, hogy a törvénytervezet pontosan elhatárolja a Szovjetunió és a szövetséges köztársasá­gok hatáskörét az egészségügy területén. A tervezet összeállítói itt figyelembe vették, hogy növelni kell a szövetséges köztársaságok szerepét, amelyek saját területükön irányítják az egészségvédelmet. (APN) rxizmus konkrétan Az egyik kubai újságírónő kérdésére ..Hogyan alkal­mazzák a vietnami népi felszabadító harcban a marxiz­mus—leninizmus elméletét?”, Vo Nguyen Giap tábor­nok, a Dien Bien Phu-i győztes így válaszolt: Valamennyien meg, vagyunk győződve, hogy a mar­xizmus—leniifizihus --315 egyetemes igazság, az iránytű, amely mindnyájunknak megmutatja, hogyan kell a forradalmat csinálni és a világot- megváltoztatni. Mindnyájan meg vagyunk róla győződve, hogy bé kell hatolnunk a marxizmus—leninizmus egyetemes igazsá­gaiba. Ámde a marxizmus—leninizmus elveinek alapos ismeretét nem szabad azoktól a sajátos feltételektől elválasztani, amelyek között a forradalom ebben az országban konkretizálódik. Minden országnak megvannak a jellegzetes sajátos­ságai. Például Vietnamban évezredek alatt kifejlődött a külföldi agresszió eLléni hősi harc hagyománya. Általában a behatolók Vietnamhoz képest mindig sok­kal erősebbek voltak. így például a XIII. században azokat a mongol csapatokat, amelyek akkor kelettől nyugatig uralkodtak, fővárosunk, Thang Long kapui előtt megvertük. Az utóbbi évtizedek során három imperialista hatalommal voltak konfliktusaink. A francia imperializmussal, a japán fasizmussal, és most az amerikai imperializmussal — a jelenkor legerősebb imperializmusával.. A vietnami nép mindig értett hozzá, hogyan álljon ellent a nálánál sokszorosan erősebb ellenségnek, és mindig diadalmaskodott. A vietnami nép szenvedélyesen szereti a békét. A független és szabad békét. „Semmi sem drágább, mint a függetlenség- és a szabadság”, mondta Ho Si Minh. így gondolkodik a vietnami nép is. Ez a nép a végsőkig fog harcolni ellenségeivel szemben, függet­lenül attól, hogy kik ezek az ellenségek. Ez a nép azonban, amely a maga szabadságát és függetlenségét szereti, sohasem fogja megsérteni más országok füg­getlenségét és szabadságát'. Harcunk, igazságos háború. A haza védelmének há­borúja, a nemzeti felszabadítás háborúja. Ez az egyik sajátosság. Vietnam nemzetközi helyzete a másik sajátosság. Például a XIII. században, amikor a mongolok ellen harcoltunk, egyedül voltunk, minden külföldi segít­ség nélkül. Ma, a'XX. században más a helyzet. Van szocialista rendszerünk, van nemzeti felszabadító ptoz- galmunk, amely állandóan fejlődik. Van Szovjet­uniónk, van Kínán k és az Egyesült Államokhoz egészen közel a szocialista Kuba. A nemzetközi hely­zet megváltozott és - a korszak is megváltozott. (Volksstimme) A Tut-Anch-Amón-ügy A gyermekkorában a fáraók trónjára ültetett Tut- Anch-Amon 20 éves korában, i. e. 1340 körül várat­lanul meghalt. Ronald Harrison professzor, a liver­pooli egyetem tanára 33 évszázaddal később vizsgá­latot indított: lehet, hogy a fáraót meggyilkolták. Howard Carter egyiptológust meglepte valami, ami­kor a sírt 1922-ben feltárta: míg a korábban felfedett fáraómúmiák mind megőrizték hajzatukat, az ifjú fá- i%aó koponyáját teljesen leborotválták és finom len­szövetből készült főkötőt húztak rá. Carter professzor gondosan megjegyezte, hogy -a bal fül mögött seb­helyet talált. Annak idején senki nem szentelt ennek különös figyelmet. Jobbnak látták leltárt készíteni a sírkamra kincseiről, vagy a sírrablókat elért átokról elmélkedni. Harrison professzor azonban nem hagyta annyiban a kérdést: röntgenkészülékkel felszerelve vállalta a tör­vényszéki orvos-, szerepét. ' Az Egyiptomból magával hozott képek, tanúsága sze­rint bizonyos, hogy a fáraó halálának oka nem agy- ' tumor,- -'Vagy • ütőérdaganat volt. „Világos. — mondja Harrison professzor —, hogy a fiatal Tut-Ajich-Amón ütésből származó belső hematóma következtében halt meg ... A röntgen felvétel a koponya hátsó részén, a nyakszírt összeszűkülésére’ utal. Ráadásul a Carter professzor által megfigyelt var, mélyebb sebet takar. Nem kétséges, hogy a herceget ütés érte a fején. Tudták, hogy váratlanul halt meg. április hónapban. A sír elnagyolt építkezése és díszítése azt bizonyítja, hogy siettek a temetési szertartással. A néhány évvel később bekövetkezett p.alotaforradalom véget vetett különben a XVIII. dinasztiának. Az akkor hatalomra jutott tábornok legsürgősebb feladatának tekintette, hogy kezére kerítse Tut-Anch-Amon templomait és szobrait, s nevét letörölje az összes emlékművekről. • Vajon kifejezett bűntettről lehetett szó? Harrison professzor - így vélekedik. A halottak azonban nem beszélnek. Lehet, hogy a „gyilkosság” csak véletlen következménye volt, vagy az ifjú herceg koponyáját orvosok borotválták le, akik akkoriban már ismerték a trepanáció technikáját. Nagyon valószínű, hogy tanúk híján az ifjú herceg, — akinek arany szarko­fágja 600 000 párizsit vonzott legutóbb a Petit-Palais termeibe, ahol kiállították, — mindvégig megőrzi titkát. (L* Express) 2300 éves hajóroncs Észak-Ciprustól, Kyreniától mintegy háromnegyed mérföldre, 90 láb mélységben egy homokkal csaknem teljesen beborított hajóroncsot találtak. A Pennsylva­niai egyetem viz alatti régészeti kutatócsoportja két' nyáron át dolgozott — hajnaltól estig, egy közeli parti hajóról kiindulva — a maradványok kiemelésén, a lehető legkisebb nyilvánosság mellett, mert féltek az amatőr kincskeresőktől. A lelet Nagy Sándor idejéből való, tehát körülbelül i. e. 300-ban süllyedt el. Kis kereskedelmi hajó volt, amaly diót, olajat és bort szállított. A tárolásra 40 amfóra — agyagedény — szolgált. "~y * s .■ ... . , A történészek véleménye szerint a hajót az Egei- tengeren, Samosnál rakták meg, az északi Dodekane- zoszban néhány malomkövet, majd Rhodosnál jelentős szállítmányt' vett fel. Egy másik ciprusi kikötőben valamit kirakodott, majd Kyrenia felé fordult. A ka­pitány és a legénység talán itt vette volna fel a fizetést, amikor partot ért. Nem lehet tudni, hogy a személyzettel mi történt, csontvázat nem találtak. A hajón talált mandulák héja megmaradt, belsejük szétmállott. A tengerészek mindennapi életére emlé­keztető tárgyak is megmaradtak a hajón: serpenyő­fedelek, fakanalak a hajókonyháról, kis lámpások, né­hány mázás tál és kehely, s egy szitának a töredékei a régészek számára felbecsülhetetlen értéket jelente­nek. Remélik, hogy az egész hajótestet még az év vége előtt ki tudják emelni. A hajó előre elkészített testtel épült, bronzszegekkel rögzített bordái a külső burko­laton kívül fekszenek. Az egész külső felület bőr- borítású, bronzszegecsekkel szegezve. A hajót valószí­nűleg sok vihar érte. Fadugókkal és a hajótest belső oldalához szegezett szögletes bőrdarabokkal javítot­ták. Két kabinja volt, elöl és hátul, fedélzetén 12 megmunkálatlan fát szállított, amit valószínűleg egy másik ciprusi kikötőben vett fel. \ (General Gemini News Service) Kincsgyár a pénzverőben Azt hinné az ember, az Ál­lami Pénzverőben pénzt ver­nek. Természetesen gyártanak pénzt is — forintot, fillért, de sokkal inkább nemesfém- munkákat, arany és ezüst ék­szereket, csillogó ékköves dísz­tárgyakat. -- - - ­Zenélő órák, díszdobozok, kelyhek, lovas kocsik, ékszer­dobozok, kosarak, hajók, kan­csók — ezüstből, aranyozva, drágakövekkel kirakva. Hasz­nálati tárgyak — cigarettátar- tók, teljes sakk-késálet, zomán­cozott láppal, figurákkal. Egy sereg, különböző vallási szer­tartásokhoz szükséges edény, kegyszer, karkötők, gyűrűk, láncok, nyakékek, melltűk, — különlegesen cizellálva, díszít­ve. Szép a zománcozott ár­vácska bross és :érdekes a kesztyűgyűrű, amely egy moz­dulattal karkötővé alakítható. Sokat exportálnak belőle, Nyugat-Európába, a skandináv államokba, az NSZK-ba. Ku­waiti megrendelésre díszes markolatú arany kardot, egy holland gyárnak 3300 ezüst ko­sárkát. — A pénz egy része is ex­portcikk — vesz elő egy do­bozt Gazdig Tibor, export­osztályvezető. — Pénz exportra? — Igen. Különleges ezüst, arany forgalmi pénzeket ex­portálunk külföldi numizmati- kusok részére. De ugyanilyen keresett cik­ke a pénzverőnek a sokféle művészi plakett, jelvény, érme. Itt csinálják a sport- és moz­galmi jelvényeket, az érdem érmeket, törzsgárdgjelvénye- ket. Már készülnek a fel- szabadulás évfordulójára, — bizonyára sok jelvényre lesz szükség. Az aranyművesek hosszú asztalnál ülnek. A gyűrű, a karkötő nem csillogó, nem is szép, amíg formázzák, lemez­ből hajlítják, forrasztják. Csak a művelet végén kapja visz- sza fényét. Azelőtt mindent kézzel csináltak, most mű­anyagból formázzák, gumi­ágyba öntik, például a gyűrű kőfoglalatát, a fülbevaló-alkat­részeket. Gyorsabb, egyszerűbb így. Azért maradt bőven kézi munka is. A drágakövekkel díszített lovas kocsinak csak a rajzát kapják meg az aranyművesek. (Alig merem így írni, inkább kívánkoznék ide a művész megjelölés). A kő formájához szabadon formálják a kompo­zíciót Csak nagyjából hasonlí­tanak egymáshoz. Mindegyik egyéni, mindegyikhez ad vala­mit önmagából készítője is. Egyéni kompozíciók, az anyag szabta formák, a drága­kövek adottságát felhasználó alkotások. Az Állami Pénzverőnek ön­álló iparművész tervezőgárdá­ja van. Egy-egy külföldi part­ner nem is a kész kollekcióból rendel, hanem többé-kevésbé közli elképzeléseit, körülírja, milyenformára gondolt —, a részleteket, a megoldást a ter­vezőkre, kivitelezőkre bízza. Modern és hagyományos ék­szerben egyaránt világszín­vonalon állót produkálnak. S mióta a pénzverő ezüst ötvös­termékeivel elnyerte a brüsz- szeli világkiállítás aranyérmét, azóta hírük is kelt a magyar nemesfém termékeknek a vilá­gon. 1950 óta a pénzverőben cent- ralizálódott Magyarországon a nemesfém-szak. Itt képezik az arany-, ezüstműves és ö'tvös- tanuíókat. A vállalat területén korszerű és igen jól felszerelt tanműhelyt létesítettek. A vál­lalat szakemberei, mint szak­oktatók vesznek részt a ta­nulóképzésben. Az ezüstművesek és ötvösök közt sok a fiatal fiú és lány. Itt tanultak, itt nevelkedtek. Egyikük, fiatal lány — egy­éves szakmai gyakorlattal — éppen kelyhet díszít. A mintát ugyan rárajzolták az oldalára­dé teljesen szab-ő ''■őzzel n'n kítja. dombon',.' a is,. Fiatalember sík lapból kala­pálja az ötvösség történetét ábrázoló lapokat. Négy kép — vagy 200 órai munka. Egészen kicsi bizsuműhely. Pedig itt tömegcikkek készül­nek — olcsó karkötők, gyűrűk, kézelőgombok, cipőcsatok, dísz­gombok. Káprázom a sok nemesfém­től, drágakőtől, finoman ci­zellált ékszertől. Jó, hogy nem leéli választanom közülük. Ez lenne a legnehezebb. KÁDÁR MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents