Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
AI ii a rend prédikál „A mai társadalomban . erkölcstelenül nőnek fel a fiatalok. Aki nem hisz istenben, az nem ember,' hanem állat. A mái világban a fiatalság el- állatiasodott, mivel nem félik az istent. A mai rendszer nem istenfélőkét, hanem barmokat nevel a fiatalokból!” — afen- ti idézet egy esküvői prédikációból való. Elhangzott egy esküvőn Kocsolán, Kiss Gyula dalmandi plébános előadásában. . Kiss Gyula. — a rend ellen lazított. A PLÉBÁNOS VÉDÖBESZÉDE — Hogy én bármi olyant mondtam volna abban a pré-. dikációban, ami a rend ellen lázit— tűnődik Kiss Gyula. Közben cigarettára gyújt, kifújja a füstöt, s csodálkozik. — Kérem, elmondom én, hogy mit prédikáltam azon az. eske- tésen .., —. Készséges, s mivel megnyugtatóm, hogy cseppet sem untat, rózsatövekről, rózsákról, meg gyermeki szerétéiről és hitvesi hűségről beszél. Közben elfüstölög még egy cigarettája, s visszatér a hitetlenkedésre: — Hogy ilyesmi egyáltalán szóba kerül rólam? Van ott a községben nekem ellenségem. Talán ő mondhatta. A nevét? Nem. A nevét nem akarom megmondani. Nincs rá szükség, de bizonyára ő volt. Nem akarok én hazudni, vállalnám, habármi kijelentést tettem volna. — S.ezek után részletesen kifejti, hogy miért nem tenne ő ilyent: — Nem mondhattam ilyent, mért azt vallom, hogy nálunk vallásszabadság van. A társadalom részéről semmi olyant nem tapasztalok, hogy erőszakkal gátolnák munkámat. Az embereket pedig felekezeti és világnézeti pártállástól függetlenül becsülöm, mert becsülöm emberi mivoltukat. A KOCSOLAIAK VÉLEMÉNYE — Én nem voltam ott, hál' ( isten, így nem mondhatok semmit... — Elmentem az esküvőre, de a templom előtt megálltam beszélgetni, a szertartáson nem vettem részt. .. — Sajnos, én hátul álltam. Nagyon nagy volt a tömeg, s tudja, a népek beszélgetnek a templomban is, így nem hallhattam, mit prédikál a pap . . — Hogy mondjak egy nevet, aki részt vett az esküvőn?.,. Óh, sokan voltak ott. . . Rengetegen ... De hát ki jegyezte azt meg akkora tömegben, hogy ki volt ott egyáltalán . . . ? — Nem, sajnos nem emlékszem, hogy mit mondott a plébános úr .. . Azt láttam, hogy nagyon gesztikulált. . meg talán a hangját is felemelte . . . De nem tudom, mit mondott. . . Azt hiszem ez az én esetemben érthető is .... Rajtam volt mindenki szeme, én: voltam a szertartás egyik főszereplője ...... s nagy izgal omban voltam ... Ez azt hiszem érthető . . . Ugye ... ? — Én ugye nem voltam ott. nem mondhatok magának semmi biztosat. Hallottam, hogy lett volna ott valami probléma, dehát.. . Tudja, a magunk fajta azon az esküvőn nem volt hivatalos... A felső utcaiak voltak ott jobbára. A módosabbak, no, vagy hogy is mondjam .. . Szóval ilyen magamfajta nem ... — Miért engem kérdez? Ott voltak a vezetők is, mért nem mondják azok? . .. Illetve ... Nem is tudom... Nem figyeltem én. hogy ott voltak-e . . De ott szoktak lenni... — Ne itt kérdezgesse . . . Voltak ott más falubeliek is . los ... Érdeklődjön tőlük ... Ök majd megmondják ... MILYEN HÍR JÁRJA DALMANDON? — Hogy milyen ember a ple^ bánosunk__? Hát a jobbik f ajtából való, annyi bizonyos . ., Nem veti meg a’ bort,. . ., , ez azonban még nem volna tragédia, csakhogy akkor aztán megered a nyelve^ olyanokat beszél, amit nem kellene....................... — ■ Hittanbeíratások idején nem sajnálta a fáradságot, agitált, • szervezett, buzgólko- dott, összes' híveivel' együtt. .. — Csinált ő már Olyant máskor is, amit nem ; lett volna szabad ,. Misét celebrált magánlakáson .. . No. ugye az azért már túlzás . . . Persze nem lett-belőle semmi baja; A lakástulajdonost kapták elegy kis ..beszélgetésre.... No. hát megérdemelte ö is . „ . — Adott, már , pénzt -is —■, jelentősebb összeget.— kölcsön olyan embernek; akivel jól megértették egymást: együtt szidták a környező világot, meg valamiféle szerelmi ellenszolgáltatásokról is beszél a fáma . ., — Hogy Kocsolán mi történt és mi hangzott el, azt én nem tudhatom, mert nem Voltam ott. De hogy Kiss Gyula a társadalmi rendünk ellen lázító sZavakat mondott volna, azt az általam ismert viselkedéséből feltételezem. AKIK MEGMONDJÁK . .. — Néhány héttel ezelőtt KISZ-esküvő, társadalmi esküvő volt Kocsolán. A menyasszony Dalmandon dolgozott akkor még. Nem , mentek el a paphoz, nem az oltár előtt fogadtak hűséget egymásnak. Ez az eset ingerelhette fel Kiss Gyulát... Az eset felett érzet felháborodását úgy láttam mesterségesen fokozta: az esketésre már kissé borosán érkezett. .. — A prédikációját valahogy úgy kezdte: ..Minek jöttetek ti ide? Nektek nem jó a KISZesküvő? ..." Feldúlt volt és ideges . .. Hangos és gyűlölködő ... Aztán a folytatás a következő volt: „A mai társadalomban erkölcstelenül nőnek fel a fiatalok. Aki nem hisz istenben, az nem ember, hanem állat. A mai világban a fiatalság elállatiasodott, mivel nem félik az istent. A mai rendszer nem istenfélőket, hanem barmokat nevel a fiatalokból”. — Én fezt tudom mondani. A templom zsúfolva volt. Mindenkinek kellett hallania. Ilyenről hogy lehet hallgatni. Én — illetve mi néhányan. felháborodtunk ezen. MIÉRT HALLGAT A FALU? Akik megmondják, hogy mi történt Kocsolán azon a bizonyos esküvőn, azok azért beszéltek, mert felháborodtak a hallottakon. Kikérik az ilyen kifejezéseket és az ilyen hangnemet a rrjagyar ifjúság nevében, és a kocsolai ifjúság helyett és nevében is. És miért nincs felháborodva a község?! Miért hallgat a falu? Mi az az erő, amely hallgatást kényszerít az ajkakra? Miből fakad az a félelem, amelyik cinkosságot vállal azzal, aki az emberi méltóságban, az önérzetben sért meg? Mi táplálja a papság mindenekfölöttiségének hitét ' egyes községekben, s így Kocsolán is? A megkérdezettek és a válaszolók sokaságának feleletében elhangzott volna bizonyára csak egyetlen határozott vélemény, a dalmandi plébános mellett, ha védelmére lehetett völna kelni. Rövid a vétesz. A rosszul értelmezett . vallásszabadság. Aminek kétségbeesett fenntartásáért semmi fáradságot sem kímél' és a meglévőnél több hatalmat — tettet és szót — engedélyez magának például a dalmandi plébános, Kiss Gyula, aki szemforgatóan nemes elveket ad elő és ugyanakkor ahol teheti, a rend ellen prédikál. MÉRY ÉVA emléktáblák A Közelmúltban néhány fényképen bemutattuk a me- gyesaéikhély főbb történelmi és képzőművészeti emlékeit megörökítő táblákat. Most kettőt mutatunk be, melyek ritkán — majdnem sosem — kerülnek a közönség szieme elé. A szekszárdi újvárosi templom kórusán féldambonmű hirdeti Liszt Ferenc gyakori ittjártá- nak emlékét. A másik képen látható Hans Petschnig a bécsi Műszaki Főiskola tanára volt, a templom tervezője és a kivitelezés irányítója. Mellékes — de ugyancsak kevéssé ismert — érdekesség, hogy terveit a budai várpalota Krisztina felőli szárnyának építője, a magyar Ybl Miklós vizsgálta felül. Foto: Tóth Iván, Irodalom a mozivásznon — Egymillió forintos beruházás a Garay Filmszínházban Éjszakai előadások Szekszárd — elsősorban a téli hónapokban — a lakosság szórakozási lehetőségét az igényekhez mérten nem tudja kielégíteni. 1970. április 4-én adják át a Babits Mihály művelődési házat, melynek korszerű klub-, színház- és játéktermei részben megoldják ezeket a problémákat. De addig még négy hór nap van hátra! Czank József, a Tolna megyei Mo:- ziüzemi Vállalat igazgatója arról tájékoztatott, hogy a vállalat a napokban , filmklub szervezését kezdi meg. — A szórakozási lehetőségek közül az emberek legnagyobb százalékát a mozi vonzza. Természetesen a filmek megtekintését illetően változóak az igények, de a mózilátogátók többségét feltétlen érdeklik az irodalmi művek filmváltozatai. Ezért filmklubunk — melynek első előadása 1970. január 21-én lesz — ..Irodalom a mozivásznon" című" sorozattal indul. — Milyen filmek kerülnek bemutatásra? 1 ’ — A sorozat nyolc filmből áll. Híres regényeket, drámákat mutatunk be. Többek között műsorra tűzzük B. Shaw Pygmalionját, A vágy villamosa című amerikai filmet, T. Williams-tól, a szovjet rendezésű Csehov-darab filmváltozatát. A kutyás hölgy-et, Moraviának az Egy aszony és -a lánya c. regényének filmváltozatát. — Milyen időközönként lesznek a filmklub előadásai? — Mint említettem, az első előadás január 21-én, a második január 28-án lesz. A továbbiak minden második hét szerdáján. Egy-egy . film kétszer kerül bemutatásra, délután a diákoknak, este pedig a felnőtteknek rendezzük az előadást. A filmklub tagsági díja a felnőtteknek havonta 10 forint — azaz a nyolc előadás 40 forint —. diákoknak havonta 6 forint — összesen 24 forint. , i — .Kérem Czank elvtársat, hogy a vállalat ; további terveiről szóljon, a filmklubbal kapcsolatban. — Az új művelődési otthonban a legkorszerűbb műszaki berendezésekkel felszerelt, 70 milliméteres, úgynevezett panoráma-mozi is helyet kapott. így a Garay Filmszínház ..felszabadul”, illettbe a továbbiakban ott csak a klubelőadásokat rendezzük meg, művész—közönség találkozókat szervezünk, s lesznek éjszakai előadások, művészfilm-ve- títések. — Gondolom, ilyen komoly tervek mellett szükséges a már elavult Garay Filmszínház felújítása is. — Természetesen. Tavasszal megkezdik a mozi átalakítását, tervei már elkészültek. A beruházás közel egymillió forintba kerüí. A felújított filmszínházat 1970. végén adják át. A filmművészet iránt érdeklődőknek az emeleten klubhelyiséget és egy filmtörténeti könyvtárat alakítunk ki. A földszinti mozitermet újra burkoljuk, új széksorokat helyezünk el, a vászon elé pedig egy kjs színpad kerül. Mindezek az átalakítások az akusztikai és esztétikai szempontok előtérbe helyezésével történnek. — Sunyit Szekszárdró). S a megye nagyközségeinek mozilátogatói is hall hatnak valami jó hírt? — í970-től a járási székhelyeken és a nagyobb községekben is szervezünk filmklubokat. Anyagi lehetőségeink figyelembe vételével azt szeretnénk elérni, hogy a megye filmkedvelői korszerű mozikban nézhessék a legjobb filmeket; (horváth)
