Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

*

Technikai felszereltség, technológia, üzemszervezés

és irányítás

Párttaggyűlés a Szekszárdi Nyomdában

„A párt feladatai az új gazdasági mechanizmus kapcsán megnövekednek és egyben módosulnak is. Az új helyzetben tovább kell fejleszteni a pártmunka ma is helyesnek bizonyuló jó módszereit, módosítani kell azokat, amelyek eddigi formájukban már nem hoznak kielégítő eredményt, és el kell hagyni mindazt, amit a fejlődés már túlhaladott'*.

(A Központi Bizottság 1866. május 25—21-i ülésének határozatából.)

A téma is, a módszer is szokatlan volt, amivel — és ahogyan — a Szekszárdi Nyomda kommunistáinak legutóbbi taggyűlése foglalkozott. Korábban is napirendre tűzte a termelési problémákat a pártszervezet, rendszerint a tervteljesítés helyzetét vitatták meg. Most azonban kiragadták a termelés, a gazdálkodás legidőszerűbb kérdéseit, hogy alapos elemzéssel segítsenek a gazdasági vezetésnek, mozgósíthassák a dolgozókat, — elsősorban a párttagságot — a munka megjavítására.

A módszer: hetekkel korábban a vezetőség megbízta az alapszervezet öt tagját, hogy mérje fel a nyomda technikai felszereltségét, a technológia és üzemszervezés helyzetét, vizsgálja meg az irányítás színvonalát és a fejlődés lehetőségeit. Az öttagú bizottság jó előre elkészítette jelentését, ezt kinyomtatták és a kis füzetet szétosztották a párttagok között. Az utolsó oldalon nemcsak a taggyűlés időpontja és napirendje szerepel, hanem a felhívás is arra, hogy , Kérdéseit a mellékelt felmérési anyaggal kapcsolatban, — a válaszadásra való jobb felkészülés érdekében —, már a taggyűlést megelőzően is eljuttathatja a felmérést végző brigád, vagy a pártvezetőség bármelyik tagjához”.

A téma napirendre tűzésének nyilvánvalóan volt olyan célja is, hogy „kifelé” — vagy inkább „felfelé” jelezzék a vállalat nehézségeit, problémáit, azokat a körülményeket, amelyek jellemzik a nyomdaipar jelenlegi helyzetét. Ez az iparág ugyanis kizárólag saját erőből nem képes lépést tartani a rohamosan növekvő igényekkel. Százmilliókra volna szüksége fejlesztésre, főképp a jelenlegi elmaradottság felszámolására. A felmérés és a taggyűlés vitája azonban mélyen önkritikus is volt, amikor rámutatott a még

kihasználatlan belső tartalékokra.

A gépi berendezés nagy része elavult. A Népújságot például egy 1926-ban készült rotációs géppel nyomják. Ez egyike az országban napilapot nyomó legöregebb gépeknek. A gyorssajtók teljesítménye 1100— 1600 ív óránként. Ugyanakkor a világszínvonalat a 3500— 6000-res teljesítményű gépek jellemzik. A kötészet technikai felszereltsége még elmaradottabb.

A most folyó rekonstrukció keretében több modern, új gép beszerzését irányozták elő, főképp nyomdai vonalon. A kötészetnél azonban lényeges változásra nincs kilátás. Sok millió forintra volna szükség ahhoz, hogy mind a nyomdában, mind a kötészetben valamennyi elavult gépet kicseréljék korszerűre. Ezek a — külföldi — gépek igen drágák és a rekonstrukcióra előirányzott, saját fejlesztési alap, a megyei tanács által biztosított iparfejlesztési alap, valamint a bankhitel az építési költségeken felül csak néhány legszükségesebb gépre nyújt fedezetet. Gyenge vigasz, hogy az ország jó néhány nyomdájánál még súlyosabb a helyzet.

IX ibár ma az anyagi le- hetőségek szűkösek, ki kell jelölni a fejlődés irányát, legyen kész program arra az esetre, ha akár saját erőből, akár más forrásból mód nyílik nagyobb befektetésre, — így foglaltak állást a nyomda kommunistái. A nyomda hosz- szú távú fejesztési tervének készítésénél figyelembe kell venni, hogy az offset-technoló- giával érhető el a legmagasabb termelékenység és egyben a legjobb minőség is. A teljes beruházáshoz tízmillió forintra lenne szükség. A berendezéssel éjszaka a Népújságot lehetne nyomni — a jelenleginél sokkal szebb kivitelben —, nappal pedig még ötven százalékos felfútás mellett is produkálná a teljes naptárnyomást.

Figyelő

Együttműködés a balesetek megelőzésére

Az utóbbi időben a szokottnál is gyakrabban számol, tunk be olvasóinknak azokról az intézkedésekről, amelyeket a különböző szervek a balesetek megelőzése érdekében tesznek. Emberektől van szó. Családokról és gyermekekről. A téma fontosságát csak aláhúzza, hogy nemrég a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya osztályérle- kczleten foglalkozott a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban oly gyakori, nem ritkán halálos végű balesetekkel. Az osztáiyértekczleten is bebizonyosodott, hogy a rendeletcknek és az előírásoknak megfelelően a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az Állami Gazdaságok Baranya—Tolna megyei Főosztálya, a két Tolna megyei Területi Tsz Szövetség és a MEDOSZ külön-külön sokat tlesz a dolgozók testi épsége megvédése, a felelősség felkeltése érdekében.

Felvetődött azonban az a gondolat, hogy még szervezettebbé kellene és lehetne tenni a felvilágosító munkát, a balesetvédelmi oktatást, összességében a megelőzést. Ho- gvan? Olyképpen, hogy a fentebb felsorolt szervek ezen a területen ne csak külön-külön tevékenykedjenek, hanem teremtsék meg az együttműködés feltételeit. Somorjai Sándor, a megyei tanács osztályvezetője és Horváth Géza, a MEDOSZ titkára megállapodtak abban, hogy a két területi tsz-szüvetseg, továbbá az állami gazdaságok főosztálya közreműködésével a közel jövőben kidolgozzák a jobb, tervszerűbb együttműködés feltételeit. lehetőségeit. Az SZMT-nek eddig is jogában állt gyakorlatilag minden területen ellenőrzést gyakorolni. Feltételezhetjük azonban, hogv az együttműködés, az érdekelt szervek egymást segítése javít azon a helyenként túlságosan elszomorító helyzeten, ami a munkásvédelmi előírások elhanyagolása területén tapasztalható.

Ha most nincs is erre a célra tízmillió forint, a kis- offszet eljárást azonban már a következő években be lehetne vezetni.

Kritikusan vizsgálták meg a vállalat kommunistái a gépi berendezések karbantartásának helyzetét. Ennek jelenleg sem a technikai, sem a személyi feltételei nincsenek biztosítva. A nyomdában és kötészetben alkalmazott technológia még a jelenlegi technikai feltételekhez mérten is elmaradott, nincsenek megfelelő technológiai utasítások. Az iparitanuló-képzés jó úton halad, ám a szakmai továbbképzés már hosszú ideje stagnál. A középirányítók közül mindössze egy fő végzett technikumot és az egész üzemben csak négy főnek van mestervizsgája. „Annak bizonyítására, hogy nem a tanulási kedv hiánya okozta e szomorú helyzetet, mi sem szolgál jobban, mint az, hogy a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemet négy fő végezte el” . — állapítja meg a jelentés.

A vitában különös élesség- gél vetődött fel a szakmai továbbképzés. A felszólalók példákat hoztak fel más üzemekből, ahol modern, nyugati gépek a hozzáértés hiánya miatt elromlottak és hónapokig álltak kihasználatlanul, mire a nyugati, gyártó cégtől jött szerelő megjavította őket. Nem elég tehát „sírni” a korszerű, nagyteljesítményű, 3— 3500-as fordulatú gépekért, hiszen a modern technikai esz« közök, hozzáértő szakemberek nélkül semmit sem érnek, sőt, igen nagy veszteséget okozhatnak a vállalatnak.

Néha tapasztalható az üzemben a hajbókolás a nyugati technika előtt és a szocialista importból származó gépek lebecsülése. Az egyik új, szovjet szedőgéppel kapcsolatban fordult elő ilyen hangulatkeltés. Kiderült, hogy a gép korszerű, jól lehet vele dolgozni, csak érteni kell a kezeléséhez. Egyébként is. Nyugatról gépet importálni igen drága mulatság, hasonlít teljesítményű és műszaki színvonalú gépet szocialista országból beszerezni harmad-negyedannyi- ba kerül. Elsősorban a párt- szervezet tagjainak feladata, hogy politikai felvilágosító munkával tudatosítsák ezt a helyzetet és mozgósítsanak a korszerű technikai eszközök kezelésének elsajátítására.

C :ükség lenne — az eddi- ginéi nagyobb mértékben — tapasztalatcserékre, ta- nulmányütakra, jobb propagandával kellene elérni, hogy érettségizett fiatalok is jöjjenek szakmunkástanulónak.

Meg kell javítani az üzem- szervezést is. A felmérés szerint a gépi berendezések nagy részének kihasználtsági foka igen alacsony, kirívó példája ennek a „FOMM” aranyozó automata, amelyet becslések szerint még egy százalékra sem használnak ki. Habár a gyorssajtók teljesítőképessége 1100— 1600 ív óránként, ugyanakkor az egy gépórára eső nyomásszám átlagosan mindössze 820. Ha a magasnyomó technológián belül megvalósítanák a formaelőkészítést, -előzárást, előrevíziót — ez a szám magasabb lehetne.

Igen fontos, aktuális kérdéseket tűzött napirendre a Szekszárdi Nyomda pártszervezete ezen a taggyűlésen és a vita mintegy igazolta a következő lépés fontosságát is. Decemberben ugyanis a vállalatnál folyó kádermunkát tárgyalják meg taggyűlésen.

JANTNER JÁNOS

Gyémántoklcvelet kapott Vörös István

„Méltóan teljesítette hivatását“

Emlékezetes aktus színhelye volt kedden délelőtt a szekszárdi városi tanács művelődésügyi osztálya.

Hatvan esztendővel ezelőtt száradt meg a tinta Vörös István tanító oklevelén. Neve az újvárosi nép ajkán a „Vörös tanító”, elnevezéssel vélt ismertté, utalva vele kommunista hűségére is. Van abban valami szimbólum is, hogy a múlt évi kitüntetés alapján a Munka Érdemrend aranyfokozatának 84 esztendős tulajdonosa néhány nao- pal a november 7-i ünnepségek után vette át a díszes kivitelű gyémántoklevelet.

A díszoklevélben a következők olvashatók: „VörösIstván tanítónak, aki az Esztergomi Érseki Róm. Kath. Ta- nítókéozőben 1909-ben, hatvan éve szerzett oklevele alapién közmegbecsülésre méltóan teljesítette hivatását, elismerésül ezt a GYÉMÁNTOKLEVELET adja ki a Kaposvári Tanítóképző Intézet.”

A néptanító, a nagy elismerésben részesült Vörös István ez alkalomból az alábbiakat mondotta munkatársunknak:

— Nagyon fog örülni a családom, nem mondtam meg, miért hívatnak. A nebulók oktatását-nevelését Bátán kezdtem, és Kis-Kajdacson tanítottam utoljára. Eközben — a Tanácsköztársaság idején vállalt tevékenységem miatt — tíz esztendei hivatalvesztésre ítéltek. Kegyvesztett lettem a régi rend előtt. ígérhettek bármit a behódolásért, nem lettem hűtlen a népeszméhez, a néptanító szép hivatásához.

Gratulálunk Vörös István tanító elvtársnak a Gyémántoklevélhez, aminek birtoklása keveseknek jutott. Jó egészséget kívánunk a Gyémántoklevél szekszárdi tulajdonosának.

H. E.

A szekszárdi Garay Tsz gondja országos gond

A szekszárdi Garay Termelőszövetkezetben a mezőgazdasági munkák legnehezebb időszaka következik, nem másért. csupán azért, mert nincs hol tárolni a megtermett kukoricát. A Garay Tsz gondja országos gond. hiszen* immár két-három éve a kenyérgabo- na-aratástoi kezdve a kukoricatörés befejezéséig, szinte szünet nélkül ismétlődtek a raktározási problémák. Egyszer a búzát, másszor a gyümölcsöt, s újabban már a kukoricát sincs hová tenni, biztonságosan, veszteség nélkül nem lehet tárolni. A Garay Tsz-ben úgy vélik, itt az ideje, hogy a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szerve, a TOT, átfogó, konkrét intézkedéseket javasoljon, vagy kezdeményezzen. a növekvő nehézségek leküzdésére.

A Garay Tsz-ben az elmúlt években örvendetesen nőttek mind kenyérgabonából, mind pedig takarmánygabonából a termésátlagok. Ezzel azonban megközelítően sem tartott lépést a raktár magtártér-bővítése, építése. Tavaly elkészült ugyan a közös gazdaságban négy 100 méter hosszú kuko- ricagóré, de ez is kevés. Jelenleg még ugyanis 60 vagon tavalyi kukoricája van a tsz- nek. S az idei kilátások kimondottan jók. Van olyan tábla. ahol 65 métermázsa csöves kukoricát törtek egy holdról. S ez nem ritkaság.

A közös gazdaság búzából a termelési tervét 109 százalékra. napraforgóból 139 százalékra, káposzta-repcéből 147 százalékra, szójababból 150 százalékra teljesítette. A vártnál nagyobb terméseredményeknek örülnek ugyan, de egyúttal az előbb említett okok miatt aggódnak is. A szüretet, a kenyérgabona-vetést befejezték. A kukoricatörés egy része azonban még vissza van. Sajnos a termés nagy részét a földön tárolják. Hogy kevesebb legyen a veszteség, a gazdák vágják a szárat, s azzal takarják be a prizmákat. A fóliar*onyvát nem merik használni, mert alatta félő, hogy a kukorica befülled.

Tizenölezernél több látogató

Nagy erkölcsi sikert hozott a múzeumi hóna p

Tolna megyében nagy erkölcsi sikerről tanúskodik a múzeumi hónap most összegezett mérlege. Megyénkben a szekszárdi szüreti napokat színesítve, szeptember 20-án kezdődtek meg és október 31-ig tartottak a múzeumi hónap rendezvényei. Ebben az időszakban 10 időszakos kiállítást, 11 előadást és 1 egyéb rendezvényt tizenötezemél többen látogattak. A tíz kiállításból nyolcat saját erőből és anyagból, egyet más szervekkel közösen rendezett a szekszárdi múzeum, az NDK életébe bepillantást nyújtó pedig á megyei Hazafias Népfront vándorkiállítása volt. Különösen sok nézőt vonzottak a szekszárdi múzeum időszaki kiállításai, köztük a MAVOSZ, a megyei tanács, a megyei könyvtár, erdészek, vadászok és preparálok által rendezett, „A Tolna megyei erdők élővilága” című. és a múzeumnak ehhez kapcsolódó: „A vadászat története az ős;

kortól napjainkig”, valamint „A szőlő és a bor a Tolna megyei festők művészetében” című, továbbá a szekszárdi múzeológusok tudományos munkásságát szemléltető kiállítás.

A múzeumi hónapban 11 ezernél többen keresték fel a szekszárdi múzeumot, csaknem kétszer annyian, mint a két évvel ezelőtti hasonló időszakban. Száz esetben tartot- tottak tárlatvezetést, s köztük Kállai Gyulának, az ország- gyűlés elnökének és Nguyen Dinh Can-nak, a VDK budapesti nagykövetsége titkárának, s a kíséretükben lévő vezető személyiségeknek is bemutathatta dr. Mészáros Gyula igazgató a szekszárdi múzeum híres gyűjteményét, érdekes kiállításait. Az idei október krónikájához tartozik, hogy Nagyvejke, Tamási, Ten- ffelic határában és Dunaköm- 'Mön rendkívüli leleteket is feltártak a régészek.

(—sú)