Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-06 / 258. szám
/ Szorosabb együttműködés a konzervipar és a tsz-ek között Konzervgyárak és tsz-szövetségek tanácskozása Szekszárdon Cégtársak beszélgetésének jellemezte Kovács László, a Konzervipari Tröszt vezér- igazgatója a tanácskpzásí1, amit a Tolna, Baranya Somogy és Fejér megye tsz-szövetségei- nek szakemberei, valamint a három dunántúli — a paksi, á szigetvári és a nagyatádi —: konzervgyár vezetői tartottak kedden Szekszárdon. Első íz- ■ ben jöttek össze a ma még fiatal termelőszövetkezeti szövetségek képviselői a konzervgyáriakkal, hogy megvitassák a konzervzöldség és gyümölcs termelésének, értékesítésének, feldolgozásának problémáit. A vezérigazgató megfogalmazása nagyon is találó volt, hiszen mindenki egyetértett abban, hogy a kapcsolatnak jóval túl kell mennie a kereskedelmi partneri viszonyon. A konzervalápanyag termelése és feldolgozása lényégében egy termelési vertikumnál^, külön-- böző lépcsőfokai és ha ,a fel^k,. csak kereskednek, ez ’mindset , félre csak hátrányos lehet. ’Ä’ tartalékokat megfelelően kiaknázni lehetetlen a szoros együttműködés nélkül. Pár évvel ezelőtt ugyanis még az a felfogás domipált, hogy az ipar „ne zaklassa” a tsz-eket,. az ipar szakemberé ne. akarja átvenni a főagronó- mus szerepét (efre egyébként nem is törekedett), még csak ne' is termeltessen, ne termelési, hanem kereskedelmi, áruértékesítési szerződéseket kössön. A tanácskozáson felmerült különféle problémák pedig éppen abból adódtak, hogy a kapcsolat még ma sem eléggé intenzív.Biztos partner a konzervipar Évek óta országos méretű gond a zöldség- és gyümölcs- termelés. Az életszínvonal alakulását is nagymértékben befolyásolja a zöldségtermelés alakulása , hiszen az ellátás, árak a terméstől függnek. A .zöldség- és gyümölcstermelés jelentősége tehát • túlnő a konzervipar alapanyagellátásán, gyors fejlesztése nép- gazdasági érdek. Egyébként is olyan ága a mezőgazdaságnak, amelynek „kifutási lehetősége” szinte beláthatatlan. A környező országok közül egynek sincsenek olyan adottságai a zöldség- és gyümölcstermelés növelésére, minőségének javítására, mint hazánknak. Éppen ezért — akár friss áruként, akár konzervként — értékesítési lehetőségei is igen nagyok itthon és külföldön egyaránt. Ésszerű gazdálkodással, a fejlett agrotechnika alkalmazásával februártól novemberig biztosíthatja a tsz- tagok jelentős részének foglalkoztatását. A konzervipar biztos partner a gyümölcs és zöldség értékesítésére. A három gyár rekontsrukciója megtörtént, illetve befejezéshez közeledik. Egyenként 4500—5500 vagon zöldség és gyümölcs feldolgozására képesek. Természetesen, ahogy az alapanyag-termelés fejlődik, napirendre kerülhet a gyárak kapacitásának további növelése is. • Az árakat nem lehet emelni Számos kérdés merült fel a tanácskozáson. Szóba kerültek az árak. Nem általánosságban, hiszen a konzervzöldségek többségének jó ára van, termelése kifizetődik. A vezér- igazgató álláspontja: az árakhoz hozzányúlni nem lehet, természetesen kivételes esetben, helyileg és átmenetileg, egyes terményeknél igen. De. a konzervnyersanyag globális árszintjének emelése nem járható út. Az ipar jelenleg 18— 22 százalékos állami dotációval térmel. Az exportnál — a., devizaszorzóval kiszámított árhoz — rubelenként, illetve dolláronként 19—20 'forintos állami visszatérítést kap. Ha az alapanyagárakat emelnék, ez drágítaná a készterrrt^ket is. Márpedig, ha azt akarjuk, hogy a belföldi konzervfogyasztás nőjön, nem emelni, hanem csökkenteni kellene az • árakat. Az -ipar, a technológia korszerűsítésével néhány év alatt képes lesz az. állami do- , táció iránti igényét akár a felére csökkenteni, ' .számítania kell az export-visszatérítés fokozatos „lefaragására” is. Ebbe nem fér bélé • ,az ; alap- anyagárajc emelése”? Sókkal járhatóba-,út,a mezőgazdaságban hoz^niqpyeléssejj.a -fejlett, termelesr.éíjárásó^ bevézetesé- ' 'vei, .a mi£5fiÓ6r>?áVltásávgí~6l- . érni$ja' nagy-plfo' jbpYételtUjEh- hez :«z iparü'mindén segítséget megaö—és . áJSST'fflSn ffi'sz "belépni küíönf&fe^tl&rsülasókba. A vetőmagellátás A vita is ezekről a problémákról, lehetőségekről folyt. Többen elmondták, hogy nincs megnyugtatóan rendezve; a vetőmagellátás. A szekszárdi szövetség munkatársa, Szakái László megemlítette, hogy az egyik tsz másfajta borsót, aratott, mint amilyen vetőmagot kapott: A Paksi Konzervgyár igazgatója szerint gyakori a fajtakeveredés a vetőmagnál. Késői borsó közé • kerül néhány szem korai, ennek következménye, hogy a zsenge zöldbor- sókonzervben lesz néhány öreg, kemény szem. Az Ilyen hiba egy egész szállítmányt tönkretehet. A tamási szövetség képviselője, Reisinger József javasolta, hogy alakítsanak ki a megyében vetőmagtermelő bázisgazdaságokat. Ha társulást hoznak létre a vetőmagellátásra, tagként hajlandók vagyunk belépni — jelentette ki Kovács László vezérigazgató. — A vetőmágtérmelés tekintetében semmiféle monőpolköte- lezettség nincs. Szigorúak az előírások és sók utánjárás kellene ahhoz, hogy „kifelé” termeljen egy-egy gazdaság vetőmagot. De a mi zárt rendszerünkön belül, ahol a vetőmag felhasználói a konzervipar számára termelő tsz-ek, nincs semmiféle kötöttség. Megállapodhatunk az illetékes kutatóintézetekkel, vagy hozhatunk be külföldről elit vetőmagot. Ezt egyébként a nagy világcégek is így csinálják.. A három gyár részéré termelő gazdaságok Vetőmag- szükséglete évi tízmillió forint, nyilván jó üzlet lenne ez az e célra megfelelő adottságokkal rendelkező gazdaságok^ nak is. A növényvédelem Min<imáig megoldatlan a zöldségfélék növényvédelme, ez a probléma égy re égetőbb. Az idén például a phytoptorá nyolc-tízezer vagon paradicsom mot „vitt el”. Ez a terméskiesés nyolcvan-százimilliÓ forint kárt okozott. Eminek tizedré- szét kellett volna maximálisan a fertőzés mégelőzésére fordítani és akkor nem következik be a baj. Mint a tsz- szövetségek szakemberei el- mondtáik, jelenleg az intézményes növényvédelem — főként a gazdaságok felkészültsége — a búza, kukorica, burgonya megóvására terjed ki. Jó lenne, ha az ipar alkalmazna a zöldségfélék növényvédelméhez értő speciális szakembereket és szaktanácsokkal segítené a tsz-eket A Paksi Konzervgyár igazgatója már beszámolt arról, hogy az idén — együttműködve a növényvédő állomással — tett néhány intézkedést a figyelőszolgálat megszervezésére,' fénycsapdák elhelyezésére, ez azonban kevés. A védekezés személyi és technikai feltételeit a tsz-ekben kellene biztosítani. — Az ipar a konzerv-zöld- ségféleségek' termeléséhez nem tud „beszállni” közös beruházásokkal. Azonban a „műszaki fejlesztéshez” minden segítséget, beleértve az anyagi támogatást is, megad — jelentette ki a vezérigazgató. A ' szakma jövőjét csak így lehet megalapozni: - Most. például eredményes, kísérletek folynak - a magról, tehát nem dugvá- : nyozás&al termesztett hagymával. Kísérleteznék a babszedés gépesítésével. A paradi- csomszedés gépesítése már előrehaladott stádiumban van, a nyáron már működött Alakom egy komoly gép. Az ipar, teljes súlyával segíthet a tekintetben, preferált hogy hitelt kaphassanak a , fejlesztésre a tsz-ek. Természetesen, szakemberek alkalmazásával segít a növényvédelemnél is. Az iparnak is nagy szerepe • van abban, hogy a korábbi, hatvan-nyolcvan mázsa helyett ma már százhatvan-kétszáz 'mázsa holdankénti paradi- •. csőm termést is betakarítanak. Egyébként a phytoptora-fertő- ' zés is azért egyre veszélyesebb. mert a nagy hozamú fajták érzékenyebbek erre a betegségre és ha egy nagy. több száz holdas táblát ér, a kár mérhetetlenül nagyobb mint ha a több száz kis parcel !a közül néhánynál jelentkezik. Kikapcsolják a közvetítő kereskedelmet Többen javasolták a közvetítő kereskedelem kikapcsolását. A Baranya megyeiek elmondták, hogy még a háztáji termények felvásárlását is a tsz-ekre szerelnék bízni. Hogy nincs szükség a termelők és a gyárak közé ékelődő közvetítő kereskedelemre, ebben teljes volt az egyetértés. Az iparnak is érdeke, "hogy friss árut kapjon, közvetlenül legyen kapcsolatban a termelőkkel, a ve- tőmagellátás, a szakmai segít-, ségnyújtás, a betakarítás ütemezése így sokkal jobb. Már évekkel ezelőtt megkezdődött a közvetítő kiiktatása. jövőre ez a folyamat befejeződik. Az ipar biztatja arra is a termelőket, hogy az eddiginél kissé merészebben kössék a szerződéseket, ez esetben ritkábban fordul elő, hogy nehéz elhelyezni a szerződött mennyiségen felüli termést. Egyébként számos példa volt az elmúlt években is arra, hogy ha az egyik gyár nem tudta átvenni a felesleget, intézkedett, hogy az esetleg nyersanyaghiánnyal küzdő testvérgyár átvegye és feldolgozza. A tanácskozás eredményes volt Néhány kérdésben megállapodás született, ezek hatása már a közeljövőben jelentkezik. Eredmény, hogy közelebb kerültek egymáshoz a konzervnyersanyagok termelői és feldolgozói. JANTNER JÁNOS Gondok és ötletek A kukorica betakarítása ennek az esztendőnek az őszén azzal jár, hogy a termelőszövetkezetekben a vezetők és a tagok egyik szeme sír, a másik nevet. A bőven termő hibrid kukoricák elterjedése óta Tolna megyében 1964-től kezdve, a termésátlagok megduplázódtak, némelyik mezőgazdasági üzemben megháromszorozódtak. Nyilvánvaló, hogy a helyes fajtamegválasztás mellett a megfelelő műtrágyázásnak, a komplex agrotechnikai eljárások összességének is köszönhető a termésátlagok növekedése. Most ősszel, a termelőszövetkezetek döntő többségében már nem a betakarítás, a tárolás, a minőség megóvása okozza a legnagyobb gondot. Az időjárás kedvez. Ez a szép, hosszú, napfényes ősz megkönnyíti a kukoricatörést. Szinte fáradtság nélkül folyik a termés hazaszállítása is a földekről, de olykor a főagronómus azon töpreng, hogy hova helyezze el a kukoricát. Nagy gond ez. Néhány évvel ezelőtt Pakson felháborodva tárgyalták a dolgozók, hogy a szabad ég alatt telel át a kukorica. Ilyenkor a veszteség nagyon nagy, a károsodás óriási, arról nem is beszélve, hogy a romlott kukorica gyakran okoz bélgyulladást, más állatbetegséget. Ha valaha, akkor most újból és igazán szükség van a találékonyságra, az ötletekre, sőt a szövetkezeti gazdák hatékony közreműködésére. Több termelőszövetkezetben a tárolás gondjait olyképpen enyhítették, hogy a közös gazdaság igénybe vette, raktározás céljára a szövetkezeti gazdák padlásait. Másutt a háztáji gazdaságok kihasználatlan, üresen álló góréit adják kölcsön a„ts*-tagolc az üzemeknek. A szükség törvényt bont, a tárolásnak-ez a módja pem nevezhető ugyan a legideálisabbnak, de még -mindig jobb, mint a szabad ég-alatt hagyni, és romlásnak kitenni az értékes szemes takarmányt. Figyelmet érdemel, az az eljárásos amit helyenként az állami gazdaságok alkalmaznak. A Fomádi Állami Gazdaságban a szemes kukoricát prizmákban „teleltetik” át. Fólia és földtakaró alatt. Ugyanúgy, mint a réoát, vagy a krumplit. Természetesen kellő szakmai ellenőrzéssel, ügyelvén arra, hogy e szemes kukorica nedvességtartalma ezt a tárolási eljárást elbírja. A kukorica betakarítása még tart. S éppen azoknak a mennyiségeknek a tárolása okoz legtöbb gondot, amelyeket ezekben a napokban törnek. Most csakugyan érdemes a szomszédos termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is körülnézni, a jó ötleteket kölcsönvenni, s azokat alkalmazni. Megnyílt a tamási bútor- és lakberendezési áruház Sok vendég és még több vásárló jelenlétében megnyílt szerdán délelőtt a tamási fmsz bútor- és lakberendezési áruháza. A megjelenteket Klein István elnök köszöntötte. Az áruházat mintegy kétmillió forintos költséggel létesítette az fmsz. A fővárosi vendégeknek egyöntetűen az volt a véleményük, hogy bizony Budapesten is elkelne néhány ilyen... A pécsiek is ezt mondták: ,,Kár, hogy nem nálunk épült.” A tamási fmsz évek óta az ország legjobbjai közé tartozik. A tavalyi eredményei alapján az ország 600 fmsz-e közül ez bizonyult a legjobbnak, s megkapta a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A kiemelkedően jó gazdálkodása tette lehetővé, hogy falun nagyvárosi nívójú áruházat építsen. A vevők valósággal ellepték az áruházat. Az első garnitúrát — bármilyen különösen is hangzik — nem helybéli, nem is kömyékbéli vásárolta meg, hanem az ország túlsó sarkából, Miskolcról érkezett vevő fizette ki, s szállíttatja haza. Az ÜVÉRT pécsi kirendeltségével közösen üvegrészleg is nyílt. Itt különösen az importáruk kelteitek nagy feltűnést. például az Olaszországból származó, törhetetlen üvegpohár. Dr. Borbély Károly igazgató közölte, a kirendeltségnek ez az első közös elárusítóhelye. A megnyitón a MESZÖV-öt Horváth János elnökhelyettes képviselte.
