Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
/ 25. évfordulójára írta: Dr. Peter Szigfrid, a városi pártbizottság titkára ITuszonöt évvel ezelőtt szabadult fel Szekszárd városa a német fasizmus és az azt kiszolgáló Horthy—Szálasi rezsim zsarnoksága alól. A felszabadulást jelentette az ország minden települése és Szekszárd város lakossága számára is a Vörös Hadsereg katonáinak dicsőséges harca, megjelenése. A város becsüle- • tes dolgozói számára — a Horthy-rendszer propagandája ellenére is — megnyugvást, biztonságot és szabadságot jelentett az első szovjet katona látása, a vele való beszélgetés. Sokak és köztük is elsőként az eddig illegálisan dolgozó kommunisták üdvözölték először a Bátaszék felől érkező szovjet harcosokat. E történelmi mérföldkőnél tisztelgünk a hősök előtt.. A, megemlékezés első gondolata azoké a harcosoké, akik a legdrágábbat; életüket áldozták szabdságunkért. A hősök áldozata nem volt hiábavaló. Megvalósult, amiért szabadság- harcos elődeink küzdöttek; nemzeti függetlenségünk. Városunk lakossága szívében örökké él a hála, emlékezik azokra a harcosokra, akiknek a sors a magyar földet juttatta örök nyugvóhelyül. Rohanó világunkban történelmi mércével mérve 25 év már olyan idő, amelynek számvetése alkalmas arra, hogy a változások legmélyebb lényegére — társadalmi-politikai rendszerünk fölényére — utaló következtetésekre jussunk. Az új világ teremtésének minden mozzanata elválaszthatatlan a Szovjetunió barátságától, segítségétől. Városunk la» kossága számára 1944. november 30-án nemcsak a háború ért véget, hanem ezzel a nappal új korszak is kezdődött történelmében: a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Megvalósult az, amiért annyi kommunista hazafi ontotta vérét, áldozta életét 1919-ben. Az elsőt, az 1919- es nagy történelmi kísérletet ennyi idő múltán követte a győztes második. A Magyar Tanácsköztársaság hős harcosai, kommunistái voltak az elsők városunkban is, akik az első perctől kezdve az élen haladtak, harcoltak, küzdöttek a város életének normalizálásáért, demokratikus átalakításáért,' a nép uralmának megteremtésé- ' ért. A Vörös Hadsereg Szekszárd Városi Parancsnokságának — élén Davidov kapitány — segítségével a kommunisták és más balol- ; dali- erők megszervezték a közigazgatást, megteremtették a rendet és a közbiztonságot a városban. 1944. decemberében már dolgoztak valamennyi városi üzemben. 1944. decemberében megalakult a városban is a Magyar Kommunista Párt. helyi szervezeté. E maroknyi ember most már legálisán is dolgozhatott. ők a város életének fő szervezői, tervezői, ők azok, akik bátrán és nyíltan az .eddig elnyomott, kizsákmányolt dolgozók érdekében feliénnek, szólnak, azokat képviselik :és céljaikért harcolnak. Tekintélyük. tevékenységük egyre nő a város lakosságában. Csodát művelni a kommunisták sem képesek, nem lehetett a város elhanyagolt gazdasági életét egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztam, fejletté tenni. De elkéozeléseik, terveik reálisak voltak, s a későbbi években valósággá lettek. A város felszabadulása előtt egyoldalú gazdasággal rendelkező, kimondottan mezőgazdasági település volt. A népesség 42 százaléka mezőgazdaságból élt, említésre méltó ipar nem volt, az ipar a város lakosságának 17—18 százalékát foglalkoztatta. Elmaradottság jellemezte a közlekedést is. A város akkori kereskedelme elaprózott, szatócsjellegű volt. A felszabadulás a gyökeres átalakulás lehetőségeit teremtette meg. A Magyar Kommunista Párt útmutatásai alapján, az osztályellenséggel folytatott kíméletlen harc közepette kezdődött meg az előttünk álló feladatok végrehajtása. Megalakult városunkban is a földosztó bizottság, a földreform során 594 agrárorole- .tár és kisparaszt kapott földet. A kommunisták voltak az élharcosai a stabilizáció megteremtésének, az üzemek államosításának is. Ekkor került államosításra a Szekszárdi Nyomda, a két téglagyár, a malmok, szeszfőzdék, a pékségek egy része. Létrejön az állami és a szövetkezeti kereskedelem, majd megalakulnak a tanácsok. Ezekkel az intézkedésekkel a társadalmi és a gazdasági élet egységes, tervszerű irányítás alá került, meggyorsult a célkitűzések megvalósítása. Az ötvenes évek eleién megindult a városi, ipar fejlesztése, bár üteme niég’ igen'* lassú. Új üzemek alakulnak: gépjavító, vasipari, építőipari vállalatok stb. Mindezek létrehozása és a már meglévők fejlesztése , következményeként az iparban foglalkoztatottak száma 1960-if! mintegy 1300 fővel nőtt. A város ipari fejlesztése az 1960-as években meggyorsult és 1968-ig több mint ötezerrel bővült az ipari, építőipari és közlekedési munkások száma. További új üzemek létesültek, köztük olyanok, mint a bőrdíszmű, műszergyár, óra-ékszer gyáregységek. ITuszonöt év alatt lénye- ges átalakulás következett be a város mezőgazdaságában is. A város dolgozó parasztsága 1950-ben kezdett a szövetkezetekbe tömörülni. Ebben az évben alakult meg Béke néven az első termelőszövetkezet. Alapvető változás a termelőszövetkezeti mozgalomban 1959—60-ban következett be, amikoris a város dolgozó parasztsága. — magáévá téve a párt politikáját — tömegesen lépett a szövetkezés útjára. A termelőszövetkezetek megalakulásuk óta mind politikailag, mind gazdaságilag megerősödtek, s bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Jelentős a kereskedelem és vendéglátás fejlődése is. Fejlődött a város idegenforgalma. Javult a városi közlekedés. A felszabadulást megelőzően csak néhány nagyobb települést kötött össze autóbuszforgalom a várossal, a megye községeinek döntő többsége kiesett a megyeszékhely vérkeringéséből. 1969-ben naponta 179 távolsági autóbusziárat érkezik Szek- szárdra, 1957-ben indult meg a városban ..a helyi közlekedés. . Szekszárd város felszabadulás előtti lakásviszonyait az elmaradottság jellemezte. A lakóházak mintegy 30 százalékában nem volt villany, pedig a várost 1902-ben bekapcsolták a villanyszolgáltatásba. Vízvezeték nem volt a lakások 80 százalékában, fürdőszoba nélküli volt a lakások 90 százaléka. A felszabadulás után e tarthatatlan helyzetből kilépve kezdetben lassú, majd 1957- től gyorsabb ütemű — változás következett be. A lakás- állomány 1968-ban 72 százalékkal haladta meg az 1949. Év: Tsz, Tszcs száma Család Tagok száma .összterület 1952. 225 7 776 1953. 232 8 128 1954. 227 7 117 1955. 231 7 175 1956. 219 10 004 1956. 96 3 470 1957. 170 4 809 1953. 165 5 176 1959. 161 17 286 1960. 158 ‘ 30 021 1961. 159 41 C97 1962. 146 40 496 Az 1956. évi első statisztikai adatsor az ellenforradalmat közvetlen megelőző állapotokat mutatja, míg az ugyan-, ebből az évből származó második adatsor az év végi adatokat rögzíti. A fenti adatokból jól látható. hogy a tömeges átszervezés időszakában fokozatosan csökken a termelőszövetkezetek száma. Ez azzal magyarázható, hogy az átszervezés időszakában több helyen . a termelőszövetkezetek egyesültek, valamint fokozatosan megszűntek a termelőszövetkezeti csoportok. Az átszervezés egyik jellemzője volt, hogy a legtöbb községben csak egy termelőszövetkezet alakult ettől csak esetenként tért el a gyakorlat. A mezőgazdaság szocialista 10 413 75 051 10 563 87 131 9 070 74 472 9 011 74 351 13 425 98 251 1 183 40 335 6 014 51 194 « 395 58 157 19 940 108 235' 33 341 268 271 45 623 335 155 44 450 342 519 átszervezésének befejeztével fontos történelmi szakasz zárult le a parasztság életében: megszűnt a parasztság rétege- ződése. Megszűnt mint társadalmi réteg az agrárproletár, a törpebirtokos. a kisbirtokos, a középbirtokos és a kulákság. A paraszti osztálynak egységes gazdaság; alapja született meg a termelőszövetkezetekkel. Ez az egységes gazdasági alap biztosítja, hogy fokozatosan az emberek fejében is — hosszan tartó folyamatról van szó — megváltozik a régi gondolkodásmód, mindinkább erősödik a közösségi érzés, a közösség érdekében történő cselekvés. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a népgazdaság mindkét fő ágában a szocialista' termelési viszonyok lettek az uralkodók. A munkásosztály és- a parasztság szövetsége megszűnt különleges osztályszövetség .lenni, hiszen társadalmunk mindkét alapvető osztálya a szocializmus talaján áll. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével. a szocializmus alapjai lerakásával kapcsolatban mondotta ki pártunk VIII. köngresszusa: A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyszer s mindenkorra megszűnt annak lehetősége, hogy az egyik ember a másikat kizsákmányolja. Megszűnt a-ka- pitalizmus visszaállításának társadalmi és gazdasági lehetősége. Ha a Magyar Népköz- társaság a Szovjetunióval, a szocialista tábor országaival vállvetve halad, akkor népünk szocialista vívmányai véglegesek.’’ A szocializmus alapjai lerakásáért vívott harc idején számban és öntudatban fokozatosan nőtt. erősödött az értelmiség. Évről évre nőtt megyénkben is az orvosok, a pedagógusok, az agronómusok, és a technikusok száma. Az értelmiség számának gyors növekedésének bizonyítására álljon itt az orvosok és ,a pedagógusok számának alakulása. 1939-ben Tolna megye egész területén 158 orvos tevékenykedett. míg 1962-ben a szocializmus alapjainak lerakásakor 279 volt a számuk. 1937'38-as oktatási évben Tolna megye elemi iskoláiban mindössze 550 pedagógus tanított, egy- egy tanítóra több mint 50 tanuló jutott. 1961/62. évben 1604 pedagógus oktatott a Tolna megyei általános isko- lákban, egy pedagógusra mindössze 24 tanuló jutott. A példákat lehetne hosszan sorolni. Az értelmiség fokozatosan magáévá tette a munkásosztály politikáját. Soraiba egyre több olyan munkás és paraszti szülőiktől származó fiatal került, akik már a fel- szabadulás után kezdték meg tanulmányaikat. A „régi” és az „új” értelmiség megjelölés fokozatosan elveszítette jelentőségét. Ez az értelmiség kész vállalni azokat a megnövekedett feladatokat, amelyen a szocializmus teljes felépítésévé; kapcsolatosak. 4. K. BALOG JÁNOS (Folytatjuk.) évit. Uj városrészek alakultak ki, korszerű lakásokkal. A Horthy-rendszer kultúrpolitikájának lényege, fő törekvése az volt, hogy a kizsákmányoló osztályok művelődési monopóliumát biztosítsa, a dolgozókat kiszorítsa a művelődésből. Városunkban 1941- ben a hat évesnél idősebb lakosság 6,4 százaléka írástudatlan volt és az elemi iskolába járók 41 százaléka csak négy osztály elvégzéséig jutott el. 1948-ban az iskolák és kulturális intézmények az állam kezébe kerültek, a kultúra a dolgozók közkincsévé válhatott. Azóta nőtt az óvodák és a bölcsődék száma, férőhelye. Jelentős intézkedés volt a munkás- és parasztgyermekek számára az iskolai napközi otthonok felállítása. Az 1968— 69-es tanévben a napközit igénybe vevő tanulók száma 1145. A város valamennyi általános iskolájában szakrend-' szerű oktatás folyik. A középfokú oktatás helyzetében is lényeges változások következtek be. Működik a közgazda- sági technikum, felépült az új szakközépiskola és új, korszerű otthonuk van az ipari tanulóknak is. A felnőtt dolgozók iskolájába járók száma is számottevő. A múzeum kincsei is hozzáférhetővé váltak a dolgozók számára. A televízió-előfizetők száma 1968. végén meghaladta a 4700-at. A város egészségügyi ellátottsága is elmaradott volt a felszabadulás előtt. A megye egyetlen kórháza Szekszárdon volt, amely 1938-ban 680 ágy- gyal rendelkezett. Jelenleg pedig 1351-el. Fokozatosan megvalósult, hogy nálunk legfőbb érték az ember, a társadalom- biztosítás általánossá vált. Jelentősen javult a város orvosi ellátottsága is. Az orvosok; száma jelenleg megközelíti a 200-at. 1961 óta új rendelőintézetben folyik a betegek kezelése, vizsgálata. A párt és a kormány megkülönböztetett gondot és anyagi áldozatot fordít az anya- és csecsemő- védelemre. 4 z 1944 óta eltelt., idő- szakban városunk arculata, gazdasági szerkezete is átalakult, soha nem látott mértékben fejlődött lakosságunk élet- és munkakörülménye. Az elmúlt huszonöt év eredményei bebizonyították, hogy or- száigunk, és benne a mi kis városunk a párt által megjelölt, helyes úton halad a szocializmus építésében. A párt maga mellé állította a munkásosztályt és a termelőszövetkezeti parasztságot. Politikai, ideológiai és gazdasági téren folytatott harcának eredményeképpen megerősödött hazánkban is a proletariátus diktatúrája, megvalósult a dolgozó nép hatalma. Huszonöt év telt el azóta, hogy városunk felszabadult, valóban: mintha tegnap történt volna. Mégis egy hatalmas út újabb mérföldkövénél állunk, ahonnan — hisszük — gyorsabban és egyenesebben jutunk tovább szocialista építőmunkánk eredményeit gyarapítva.
