Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
'E* történt a külpolitikában ráiság. a kölcsönös politikai bizalom és kifejezésre jutott az a közös akarat, hogy az élet minden területén, különösen ami a gazdaságot illeti, a legszorosabban működjünk 'együtt. — jelentette ki. A, csehszlovák küldöttség 'szoyjetunióbeli látogatása betetőzte a testvérpártokkal és a szocialista államokkal fenntartott nemzetközi kapcsolataink normalizálódási folyamatát is. Khartoum Szovjet kölcsön A Német Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttsége sajtóértekezleten találkozott r magyar és a külföldi újságírókkal. Képünkön: a delegáció vezetője. Kun Bachmann elnök tart tájékoztatót. Prága Husiik Gustav Huisák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, interjút adott a Kyety cfmű hetilapnak. Csehszlovákia felszabadulásának 1970 májusában . esedékes 25. évfordulójára utalva hangsúlyozta, hogy ebből az alkalomból le kell vonni » csehszlovákiai negyedszázados fejlődés tanulságait és a szükséges következtetéseket. Az ünneplés értelme abban van. ’rogy hangsúlyozzuk népünknek az antifasiszta , harc időszakában tanúsított qnfeláldo- zó magatartását és levonjuk a következtetéseket az 1945—48.- as időszak politikai osztály- harcából — jelentette ki. 1 Alá államunk létéről van szó — jelentette ki Husák. — Arról, hogy bel-, és külpoli,-. ti Icánk valamennyi döntő kérdésében következetesen a marxizmus—leninizmus szellemében cselekedjünk és a eg- erélyesebben oldjuk meg a problémákat. A csehszlovák párt- és állami küldöttség október végi szovjetunióbeli látogatásáról szólva Husák kijelentette, hogy ez alkalommal zárták le mindazokat a tárgyalásokat, amelyeket korábban a két ország párt- és állami képviselőinek különféle találkozóin In térj áj a elkezdtek. Mind a világközvélemény előtt, mind pedig az úgynevezett zárt tárgyalásokon tettesen helyreállt a baDzsafar El-Numeiri vezérőr nagy. a szudáni forradalmi tanács elnöke sajtóértekezletet tartott. Bejelentette, hogy a Szovjetunió négymillió font kölcsönt nyújt Szudánnak, és jelentős műszaki segítséget ad az ország fejlesztési terveinek végrehajtásához. A szovjet műszaki segítség mindenekelőtt egy nagyszabású öntözőrendszer kiépítésében fog szerepet játszani. Szudán arra számít, hogy a Khartoum- tól délkeletre fekvő gyapot- termelő körzetben a termelés kétszeresére, sőt háromszorosára is nőhet. Folytatódnak a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai, tárgyalások Helsinkiben. Képünkön Szemjonov. a szovjet delegáció vezető.je megérkezik a tárgyalások színhelyére. (Képtávírónkon érkezetik Jugoszlávia ünnepén A mai nap kettős ünnep Jugoszlávia népeinek életében. Még több százezer partizán karcolt a náci-Németország hadosztályai ellen, amikor 1943 november 29-én megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács, hogy megjelölje az ország felemelkedésének útját. Két esztendővel később — ugyanezen a napon — a partizánhadsereg és a Szovjetunió Vörös Hadserege győzelmei után, — kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot. Azóta ez a történelmi nevezetességű nap Jugoszlávia nemzeti ünnepe. Mind az antifasiszta felszabadító háborúban, mind pedig az új szövetségi állam létrehozásában Jugoszlávia népeit a kommunisták vezették, ök teremtették meg a népi-nemzeti Összefogást, ők mozgósították harcra, majd alkotásra a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, Mindez eleve meghatározza a felszabadulás utáni fejlődés útját, valamint Jugoszlávia helyét és szerepét a nemzetközi életben. Az ilyen nagy évfordulók a visszatekintés napjai. E mostani számvetés alkalmával a jugoszláv dolgozók méltán állapíthatják meg, hogy a gazdaság, a. tudomány, a technika és a kultúra fejlesztésében, a nép és az‘ország egyetemes érdekeit szolgáló nagy előrehaladást értek el Amikor szívélyes barátsággal köszöntjük nemzeti ünnepükön Jugoszlávia népeit, hadd állapítsuk meg, hogy hazánkat széles körű kapcsolatok fűzik déli szomszédunkhoz. Mi továbbra is arcra törekszünk, hogy ezek a szálak erősödjenek és a kapcsolatok tovább bővüljenek. A szomszédos Jugoszláviával kialakult együttműködésünket a marxizmus—leninizmus elvei alapján ápoljuk. A kommunista világmozgalom, a szocialista országok egységes törekvéseivel összhangban tekintünk azokra a problémákra, amelyekben a nézeteink különböznek egymástól. Mindig szem előtt tartjuk, ho^-v mindkét ország — szocialista ország Az a fontosabb, ami ösc^p- köt bennünket s. nem az ami elválaszt. Fbben a szellemben kívánunk további sikereket déli szomszédunknak szocialista építőmunkájukhoz. (KS), * Jugoszlávia nemzet! ünnepe alkalmából Kádár János, az iVL^TlMP Központi Bizottságának első titkára, Tosnoczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban köszöntötte Toszio Broz Ti tót, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a. JKSZ elnökét, és Mit ja Bibire ereset* a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnökét A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az albán nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökségét. Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte Nesli Nase albán külügyminisztert. * Varsóban aláírták Lengyel- ország és a Német Demokratikus Köztársaság 1970-re szóló külkereskedelmi árucsere- forgalmi egyezményének jegyzőkönyvét. Az egyezmény az ideihez képest jövőre 12 százalékos forgalomnövekedést irányoz elő. ♦ Varsóban pénteken folytatódtak a lengyel—csehszlovák párt- és kormányküldöttség tárgyalásai a két ország gazdasági együttműködésének el* mélyítéséről. * Az Európai Gazdasági Közösség — a 18 afrikai társult ország nyomására — elutasította Malaysia társulás iránti kérelmét — jelentették ki pénteken a malaysiai kör-' mányhoz közel álló körökben. Kuala Lumpurban azonban még nem adták fel a reményt! megkísérlik kiharcolni a közös piaccal való együttműködés más formáját. * ílr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és M. ,1. Rakovszkij, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese pénteken este aláírta a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési állandó bizottság 12. ü 1 ésszaká na k jegyzőkönyv ét. Segédeszköz a propagandisták részére Megyénk társadalmi struktúrájának alakulása a felszabadulástól napjainkig A társadalom struktúrájának alakulása a szocializmus alapjai lerakásának időszakában nr. Pártunk VIII. kongresszusa a proletárdiktatúra időszakának eredményeit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, beléptünk a szocializmus teljes felépítésének korszakába. Amikor a proletárdiktatúra e korszakának eredményét a társadalmi struktúra szempontjából vizsgáljuk, mindenekelőtt a munkásosztálynál bekövetkezett változásokat kell szem- ügyre venni, mert ezek a változások kihatottak társadalmi életünk minden területére. Az egyik legszembetűnőbb változás a munkásság létszámának emelkedése volt. Megyén!: munkássága együtt erősödött a magyar munkásosztállyal és töltötte be hivatását. A munkásosztályhoz sorolható keresők száma 1960-ra Tolna megyében 46 520-ra emelkedett. Az idevonatkozó statisztikai adatok szerint megyénk munkásságának létszáma néhány ágazatban a következőképpen alakult: 1949. 1960 Iparban 12 959 19 780 Építőiparban 2091 7296 Közlekedésben 3395 6578 Kereskedelemben 3532 5576 A számok ismeretében megállapíthatjuk, hogy megyénk társadalmi struktúrájának legjelentősebb változásai a szocializmus alapjai lerakásáért vívott harc időszakában következték be. Megnőtt a bérből, fizetésből élők száma, viszont jelentősen csökkent az eltartottak száma és aránya. A szocializmus alapjai lerakása időszakának másik döntő változása a parasztság életében következett be. Pártunk számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a földosztás a parasztság felemelkedésének csak egyik ■*— bár nagyon fontos — lépését jelentette, de a felemelkedés egyetlen igazi útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Kezdetét vette a termelőszövetkezeti mozgalom, s ezzel megkezdődött a proletárdiktatúra legnehezebb feladatának megoldása, a munkásosztály természetes szövetségesének átvezetése a, kisparcellás termelésből a szocializmus útjára. Megyénkben 1948-ban kezdődött meg a termelőszövetkezetek szervezése, de erőteljesebb mértékben csak 1949— 1950-ben bontakozott ki. A fejlődés ekkor már oly gyors volt, hogy 1951. márciusában több mint 160 termelőszövetkezet és terrpelőszövetkezeti csoport volt már a megyében. Több mint 5800 parasztcsalád tömörült a szocialista nagyüzemekbe és a tagok száma is meghaladta a 8800-at. Az 1948—1950. evekben főleg földnélküliek és kisparasztok alakították a termelőszövetkezeteket, akiknek nem, vagy csak alig volt mezőgzadasági termelési tapasztalatuk, de talán még ennél is kevesebb volt a termelőeszközük. Igen sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Mindezek ellenére a szocialista átszervezés évről évre újabb sikereket ért el. Két alkalommal is súlyosan megzavarta ezt a fejlődést a kialakult belpolitikai helyzet. 1953-ban a Nagy Imre-féle koncepció okozta az első megpróbáltatást, amelynek hatására közel 1400 család fordított hátat a közös gazdálkodásnak a megyében. A másik megpróbáltatás az 1956-os ellen- forradalom volt. Az ellenforradalom hatására a megye termelőszövetkezeteinek minteav 60 százalékát osztották fel. Az ellenforradalom úgy számított. hogy a falun megsemmisítheti a szocializmus vívmányait, és visszaállíthatja a korábbi birtokviszonyokat, pontosabban szólva a nagybirtokrendszert. Erre félreérthetetlen célzást tett Mindszenty a him hedt rádiónyilatkozatában. A magyar parasztság azon-> ban — és megyénk- parasztság ga is — kitartott a szocializmus mellett, hűséges szövetségese maradt a munkásosztálynak. Az ellenforradalom kísérlete tehát kudarcot vallott. Már 1957-ben új belépőkkel gyarapodott az áj utat járó parasztok száma. A párt felülvizsgálta korábbi agrárpolitikáját, kijavította a hibákat. Ez a politika — számos konkrét intézkedés együttes hatásaként — meghozta a maga eredményeit, s 1958—59 fordulóján megkezdődött a parasztok tömeges beáramlása a termelőszövetkezetekbe. Ez a nagy beáramlás csak akkor szűnt meg, amikor á parasztság túlnyomó többsége már a termelőszövetkezetek tagja lett. Az alábbi táblázat számokba rögzíti megyénk parasztságának történelmi jelentőségű úHát a kisparcellás termelésről a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé:
