Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
írOLNA MEGYEI ATE PUJSAG j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XIX. évfolyam, 277. szám. ARA: 90 FILLER Szombat, 1969. november 29. Magyarország és Tolna megye felszabadulásának sajátosságai Helytörténeti konferenciát tartottak Szekszárdon Tegnap a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács VB. művelődésügyi osztálya, a Tolna megyei Levéltár és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében helytörténeti konferenciát tartottak Tolna megye felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében. A konferencia résztvevőit Csajbók Kálmán, a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság elnöke köszöntötte, üdvözölte István Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága osztály- vezetőjét, dr. Varga János kandidátust, a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának vezetőjét és dr. Balázs Péter főelőadót, dr. Vörös Károlyt, az Országos Helytörténeti Bizottság főtitkárát, dr. Bihari Ottót, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető professzorát és munkatársait, Babies Andrást, a történettudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatóját és munkatársait, dr. Andrásfalvi Bertalant, Ruzsás Lajos kandidátust és Szita László kandidátust, dr. Hajdú Lajos kandidátust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensét, Hunyadi Károly országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának elnökét, valamint a Tanulmányok Tolna megye történetéből című sorozat valamennyi jelenlevő munkatársát. Ezután dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács vb-elnök- helyettese, a Népművelési Tanács elnöke nyitotta meg a megye életében első ízben megrendezésre kerülő helytörténeti tudományos konferenciát. A konferencia előadója Molnáráé dr. Somlyai Magda kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa volt. A konferencia résztvevői ezután közös ebéden vettek részt, majd Gaál Attila muzeológus kíséretében megtekintették a Béri Balogh Ádám Múzeumnak a napokban elkészült állandó munkásmozgalmi kiállítását. Dr. Somlyai Magda kandidátus előadása nekülés zsúfoltágot okozottfea nyugati országrészben, s *>z a zsúfoltság kiábrándultsági érzést- váltott ki. Ugyanekkor a keleti országrészekben egy vákuum keletkezett, amelyik szabad utat nyitott a demokratikus átalakulás lehetőségeinek. A menekülők széles tábora mellett azonban már ekkor is jelentős volt azoknak a tábora, akik tudatosan vállalták a cselekvést, helyben maradtak, — közéjük tartoztak a megszökött katonák is —, és a rend helyreállítói között elsők voltak. A közigazgatás szétzilálódott, a szovjet hadseregen belül létrehozott katonai parancsnokságok voltak azok, amelyek az új közigazgatós megteremtésének lehetőségét biztosították, az adottságokhoz mérten a közbiztonságot megszervezték, bíztattak a rom- eltakarításra és a termelő- munka megkezdésére. A fentieken kívül az újjászerveződő pártok -ténykedése volt még a legbiztosabb jele annak, hogy megindult a demokratikus élet normalizálódása. Az akkoriban az ország területén működő öt párt közül — a kommunista párt. a szociáldemokrata párt, a kisgazda- párt, a nemzeti parasztpárt és a polgári demokrata párt — elsőnek a kommunista párt ismerte fel a helyzetet és látott hozzá az addig illegalitásba szorult párt szervezéséhez. Decemberben már ideiglenes szervezeti szabályzattal lépett (Folytatás az 5. oldalon.) Magyar—perui gazdasági megállapodás November 24 és 28 között perui gazdasági delegáció tartózkodott Budapesten. A szívélyes légkörben lezajló, a gazdasági kapcsolatok széles területét érintő tárgyalások eredményeként pénteken Vályi Péter pénzügyminiszter és Francisco Morales Bermudez perui gazdasági és pénzügyminiszter a gazdasági együttműködés fejlesztésére alapelveiről meg- álapodást írt alá. A gazdasági megállapodás előirányozza, hogy Magyarország bányaipari berendezéseket, kórházi felszereléseket, oktatási cikkeket és más árukat szállít Perunak. A magyar áruk ellenértékéért elsősorban hallisztet, .kávét, érceket és egyéb perui termékeket, köztük iparcikkeket vásárol a magyar külkereskedelem. A megállapodás célul tűzi ki műszaki-tudományos együttműködési egyezmény létrehozását. A tárgyalófelek elhatározták azt is, hogy magas szintű gazdasági vegyes bizottságot alakítanak a két ország gazdasági kapcsolatainak rendszeres fejlesztésére. A perui gazdasági és pénzügyminisztert magyarországi tartózkodása során fogadta dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Péter János külügyminiszter. Megbeszéléseket folytatott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel, dn Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszterrel és dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszterrel. A perui vendégek felkerestek több ipari és mezőgazdasági üzemet. A perui gazdasági és pénzügyminiszter, valamint kísérete pénteken utazott el Budapestről. Ez történt a külpolitikában Dr. Somlyai Magda kandidátus előadásában a témával kapcsolatos néhány legfontosabb problémát igyekezett tisztázni csupán. A felszabadulást követő első hét hónap krónikájának ismertetésére szorítkozott. 1944 őszén az ország keleti része hadműveleti terület lett. Ez az esemény váratlanul érte a lakosságot, de a hivatalos szerveket, az orzság vezetőit is. A Horthy-politika nyomán az emberekben a Szovjetunióról kialakított hamis értékítéletek hatására az érintett területek lakosságának egy része az ország nyugati felébe menekült. A nagyarányú meHelmut Allard, az NSZK moszkvai nagykövete, kormánya nevében aláírta az atomsorompó-szerződést. Az NSZK lépése moszkvai politikai körökben kedvező visszhangot keltett. Gustáv Husák nyilatkozata leszögezte: „Ma államunk létéről van szó. Arról, hogy a bel- és külpolitikánk valamennyi döntő kérdésében következetesen a marxizmus— leninizmus szellemében cselekedjünk.” Moszkva Az NSZK aláírta az atomsorompó-szerződést Havel József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: , Pénteken nagy Jelentőségű Magyar küldöttség utazott az európai biztonsági és együttműködési konferenciára Bécsben szombaton kezdi meg munkáját az európai biztonsági és együttműködési konferencia. A háromnapos nemzetközi találkozóra Budapestről elutazott magyar küldöttség tagjai: dr. Réczei László nagykövet, tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Béketanács elnökhelyettese, Pethő Tibor újságíró, a MUOSZ al- elnöke, országgyűlési képviselő, dr. Sütő Gyula jogász, Vas- Witteg Miklós, a SZOT alel- nöke, országgyűlési képviselő, Mátyás László nagykövet, az Országos Béketanács titkára, dr. Haraszti György egyetemi tanár. Bokomé dr. Szegő Hanna kandidátus, a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bi- zottság 1969. évi elnöke, , dr. Kovács Máté kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár, dr Zsebők Zoltán professzor, a radiológiai klinika igazgatója, és Kovács László közgazdász, az Országos Diákbizottság al- elnöke. Dr. Bartha Tibor református püspök, a keresztyén konferencia, dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára pedig a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége képviseletében vesz részt a konferencián. Dr. Réczei László profesz- szor — a magyar delegátusok nevében — elutazása előtt a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának : — Ausztria fővárosa ezekben a napokban parlamenti képviselők és szakszervezeti vezetők, professzorok és újságírók, papok és filozófusok találkozójának színhelye lesz. Jelentőségében, reprezentatív voltában e mostani fórum felülmúlja valamennyi korábbi megbeszélést, amely létrejött Kelet és Nyugat képviselői között Európa biztonságáról, az európai államok együttműködéséről. •— 1969 tavaszán Budapestről hangzott el a felhívás Európa államaihoz: egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítására, térjenek át a konkrét tettekre, szervezzék meg az európai értekezletet. A budapesti felhívás kedvező visszhangra talált a népek körében, és számos nyugat-európai kormány is elismerte a szocialista országok javaslatában foglaltak realitását. — A bécsi konferencián részvevő magyar küldöttek igyekszenek hozzájárulni a tanácskozás sikeréhez, elősegíteni a jobb európai megértést, a bizalom légkörének kialakítását és ezzel az európai biztonság hatékony rendszerének létrehozását — fejezte be nyilatkozatát dr. Réczei László professzor. (MTI). diplomáciai, esemény színhelye volt a szovjet külügyminisztérium Alektszej Tolsztoj utcai villája: Helmut AUardt, az NSZK moszkvai nagykövete kormánya nevében és megbízásából aláírta az atomsorompó-szerződést. Ezzel a lépéssel az NSZK kötelezettséget yállalt arra, hogy nem állít elő és nem szerez be nukleáris fegyvereket. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést a Szovjetunió kezdeményezte. Az etomsoramnó-szerződés meffkötésére a Szovjetunió, az Egyesült Államok, valamint Anglia között . tavaly júliusban került sor, s azóta töob mint kilencven ország csatlakozott hozzá;1 a három említett nagyhatalom és még 21 állam — köztük hazánk is — már becikkelyezte a szerződést, amelynek érvénybe lépéséhez 43 ország ratifikációja szükséges. Moszkvai politikai körökben kedvező visszhangot keltett, hogy az NSZK, ahol befolyásos militarista és revansista körök minden követ megmozgatnak az atomfegyver birtoklására. végül is csatlakozott a szerződéshez. Az atomsorompó-szerződésen lévő nyugatnémet aláírásnak — húzzák alá Moszkvában — pozitív szerepe lehet abban is, hogy álláspontjuk felülvizsgálására késztetheti azokat a tőkés országokat, amelyek ez- ideig különféle okokra hivatkozva vonakodnak csatlakozni az atomsorompó-szerződéshez. (Folytatás a 2. oldalon.) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya pénteken elfogadta az atomsorompó-szerződést. Képünkön Helmut ÄI- lardt, az NSZK szovjetunióbeli nagykövete Moszkvában aláírja a szerződést. (Képtávírónkon érkezett).
