Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-25 / 273. szám
I I 111 alapszabályt készítenek az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek Irta: Kálmán Gyula, a MÉSZÖV ig.-elnöke \ szocialista jellegű szö- vetkezeti mozgalom Magyarországon egyidős fel- szabadulásunkkal, népünk függetlenségével. A célokat tekintve azonos, a feladatokat tekintve a lakosság áruellátásában jelentős, a falusi emberek, áruellátásában pedig meghatározó szerepet töltenek be az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek. Tevékenységük társadalmi hasznosságához és szükségességéhez nem fér kétség. Az elmúlt évben lezajlott szövetkezetelméleti vita során tisztázódott a szövetkezetek helye és szerepe a szocializmust építő társadalmuk viszonyai között, törvényileg is szabályozott a szövetkezetek viszonya az államhoz, megyei és országos szövetségeikhez. Ezeket az egységes és prespektivikus szövetkezet- politikai elveket azonban aprópénzre kell váltani, a gyakorlatban kell alkalmazni. A korszerű szövetkezetpolitikai elvek gyakorlati megvalósításában a legfőbb szerepet a szövetkezet gazdái játsszák, 'akik huszonöt esz» tendővel ezelőtt létrehozták az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek elődjeit: a földművesszövetkezeteket. Hogy valóban a tagság akaratát fejezi-e ki, a tagság érdekeit szolgálja-e a szövetkezet minden tevékenységével, azt a napjainkban elkészített és írásba foglalt alapszabályok tanúsítják. Megyénkben a fogyasztási jellegű szövetkezetek új alapszabályának elkészítése két esztendő óta van napirenden. Ez alatt az idő alatt a közel százezer fogyasztási jellegű szövetkezeti tag közül mintegy harmincezer személyesen is elmondta véleményét arról, hogy mit tartalmazzon az új alapszabály. A társadalmi önigazgatást gyakorló vezetőségek a javaslatokat összesítették, rendszerezték és minden arra érdemes elképzelést megfogalmaztak az alapszabály-tervezetben, amely mindaddig tervezet marad, amíg a részközgyűléseken a tagságnak több mint 50 százaléka nem hagyja jóvá. Napjainkban e tevékenység van folyamatban. Megyénkben 19 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet. 21 takarékszövetkezet és 4 lakásszövetkezet, valamint megyei szövetségünk is új alapszabályt; készít. A felsorolt szövetkezetek feladatköre nem azonos, ennek megfelelően alapszabályuk sem lesz egyforma, egyöntetűen jut - ugyanakkor kifejezésre minden, szövetkezet új alapokmányában, hogy a gazda, a tulajdonos a tagság, a szövetkezet egész . tevékenysége az ő érdekeit szolgálja. Ennek megfelelően az is megfogalmazást nyer, hogy . a szövetkezetét érintő minden lényeges kérdésben kizárólag a tagság dönthet, s a tagnak ezt a természetes jogát senki más nem gyakorolhatja. A szövetkezet gazdái —, amit a napjainkban folyó részközgyűlések igazolnak — élnek jogaikkal. Az elmúlt hetekben megtartott részközgyűléseken —, annak ellenére, hogy a'falvakban még javában folyik az őszi termények betakarítása —, a meghívott tagságnak több mint fele részt vett. Nemcsak részt vett, de véleményt is mondott a megjelentek nem kis hányada, mielőtt elfogadták volna szövetkezetük új „alkotmá- 'nyát”. 'Fogyasztási jellegű szö- vetkezeteink két lépcsőben készítik el alapszabályaikat és terjesztik fel jóváhagyásra az illetékes tanácsi szervekhez. Az első lépcsőben, ez év december 31-ig, az általános fogyasztási szövetkezetek, a második lépcsőben a takarékszövetkezetek, lakásszövetkezetek és megyei szövetségünk, március 31-ig. Az új alapszabály megalkotását mindenütt fontos politikai munkánakNíekintj ük. Nem is lenne egyébként eredményes a munka, hiszen nem kevesebb, mint háromszáz rész- közgyűlést kell tartani ezekben a hetekben a fogyasztási szövetkezeteknek, ahova több mint hatvanezer tagot hívnak meg írásban és személyesen a szövetkezeti aktivisták. Jó alkalom ez arra is, hogy a szövetkezetek munkájával kapcsolatos kérdések mellett a tagság egyéb probléináiról is beszélhessenek az emberek. Szóba kerül az áruellátás, a termelőszövetkezetek gazdálkodása, számos esetben a község kommunális ellátottsága is. Nem szoros tartozékai ezek a szövetkezetek alapszabályának, de jó dolog, hogy tagságunkat foglalkoztató kérdésekről a szövetkezet vezetőségein túl a községi párt- és állami vezetők is tájékozódnak. A fő cél e részközgyűléseken természetesen az, hogy az új alapszabályt készítsék el kollektív bölcsességgel, hogy abban a tagság többségének véleménye jusson kifejezésre. Változik-e a fogyasztási szövetkezetek tevékenysége azzal, hogy új alapszabályt készítenek — tehetik fel joggal a kérdést azok, akik nem ismerik részleteiben a mozgalom helyzetét. A válasz egyértelmű : alapvetően nem változik. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek, a takarék- és lakásszövetkezeteknek a jövőben is a tagság érdekeit kell szolgálni, a tagság igényeit kell. kielégíteni, a lehetőségekhez mérten, az eddigieknél magasabb színvonalon. Valamennyi új alapszabály tartalmazza a szövetkezet és_tagjai viszonyát, ezen belül a tagok jogait, kötelezettségeit; meghatározza a szövetkezet működésének körét; rögzíti a ’ szövetkezet és az állam, valamint a szövetkezet és a szövetség viszonyát; meghatározza a tagság anyagi érdekeltségét. \ z általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a tagságuk érdekeinek megfelelő önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytatnak a gazdasági mechanizmus elemeinek és ösztönzőinek felhasználásával. Mindezt a szövetkezetek tagjai tulajdonosi joguknak megfelelően, demokratikus módszerekkel, a belső önkormányzat érvényesítésével, a tagok és a választott testületek ön- tevékenysége alapján valósítják meg. A szövetkezetek növekvő anyagi alapjai és önkormányzatuk alapján a tagok és a társadalmi vezetők nagyfokú öntevékenysége révén tagjaik társadalmi, kulturális és szociális igényeit az új körülmények között eredményesebben elégítik ki. Ezzel egyidejűleg hozzájárulnak a szocialista gondolkodás és életforma ki- szélesedéséhez. Babits versmondé Szombat-vasárnap Szekszár- don, a városi művelődési központban rendezték meg az egész Pannónia érdeklődésére számot tartó Babits Mihály ifjúsági versmondóversenyt. A jelentkezők magas száma miatt kellett két részletben meghallgatni a versmondókat: az első napon Fejér, Cyőr-Sop- ron, Somogy, Vas, Zala és Veszprém megye versenyzői álltak a bíráló bizottság elé, vasárnap pedig Baranya és Tolna megye ifjú szavaiéi kerültek sorra. Az egész Dunántúl képviseltette magát, Komárom sajnos csak levéllel — közbejött , akadályok miatt nem tudták elküldeni versenyzőiket. A Lencsés László városi művelődésügyi osztályvezető elnökletével bíráskodó zsűri versértő szakemberekből állt: Ascher Gabriella, a tv szerkesztője, Bihari Sándor költő, Dorogi Zsigmond, a rádió szerkesztője, Bitskei Gábor, a Népművelési Intézet munkatársa volt a tagja. A bíráló bizottság véleménye szerint az első napon hat megye képviseletében színpadra lépő harminc versenyző produkciója — együttesen értékelve — nagyjából megfelelt a Babits versmondóverseny korábbi színvonalának. Ez egy kis csalódást okozott, mert a dunántúli megyék versmondóinak szerepeltetése ambició- zusabb vetélkedőt, magasabb színvonalú versenyt ígért. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem hallottunk néhány igen kiemelkedő produkciót. Meglepetést keltett, hogy az évelt óta lányok által uralt élmezőnybe két ifjúnak is sikerült betörnie, méghozzá igen rangon eredménnyel: . Vándorfi László veszprémi gimnazista 18 pontot szerzett az első fordulóban, s ezzel a forduló első helyét szerezte meg, Téri Tibor Vas megyei fiú pedig 17 pontot kapott. A második napon Baranya és Tolna megye képviseletében 56 versmondó állt a bíráló bizottság elé. A zsűri igen szigorú volt, alaposan megrostálta a versenyzőket. A szabályok értelmében azok a fiatalok, akik az első fordulóban nem érik el a továbbjutáshoz szükséges 13 pontot, kiesnek a versenyből. A bíráló bizottság döntése alapján a meghallgatott 87 versmondó több mint fele, 44 szavaló nem érte el a minimum ű. Az első forduló legjobbjai: Vándorfi László (Veszprém) 18 pontot ért el, Téri Tibor (Vas) és Németh Judit (Tolna) 17 pontot szerzett. Sántha Gabriella (Fejér), Horváth Ibolya, Csapiár Ildikó (Győr-Sopron), Dobrovolni Éva és Takács Róza (Tolna) teljesítményét pedig- 16 pontra értékelte a zsűri. Közönség — de ez már senkit sem lep meg — egyáltalán nem volt, legfeljebb néhány versmondó hallgatta meg- kollegáját. Errpl csak annyit: Szekszárdra 300 meghívót postáztak, ezen kívül tablók, plakátok hívták fel a figyelmet a versenyre, s mellesleg a rádió is bemondta a verseny időpontját, helyét. . . Hiába. Úgy látszik, nem tudunk hagyományt teremteni Szekszárdon egy, most már fél ország által figyelt, jobb sorsra érdemes versenynek. (d. konya) Munkásmozgalmi kiállítás Szekszárdon Uj állandó kiállítás készül a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. A kiállítás a magyar munkás- mozgalom nevezetes eseményeiről ad tájékoztatót képekben, dokumentumokban. Képeinkkel egy kis ízelítőt adunk a nagyközönség számára rövidesen megnyíló kiállításról. Háborúellenes tüntetés 1918. október 27-én az Országház előtt. A szekszárdi vörös dandár egy csoportja 1919-ben. Felül a Magyar Tanácsköztársaság egyik hires és közismert plakátKádár János elvtárs beszéde Szekszárdon, az 1958-as választási nagygyűlésen. (Foto: Tóth Iván) ( msm m